Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
2. VILAGMAGAZIN NÉPÚJSÁG, 1989. július 8., szombat Ki volt Kádár János? Méltatások a nemzetközi sajtóból A pénteki Pravda, az SZKP KB központi lapja nemzetközi híroldalán számolt be Kádár János haláláról. A Pravda idézeteket közölt a gyászjelentésből és az MSZMP Elnökségének nekrológjából. A csütörtök esti szovjet tv-hír- adó, a Vremja a műsor végén, egymondatos hírben, az MTI rövidhírét idézve számolt be arról, hogy elhunyt Kádár János. A szovjet központi lapok — az Izvesztyija, a Trud, a Komszo- molszkaja Pravda, a Szocialisz- tyicseszkaja Indusztrija, a Ve- csernaja Moszkva — nemzetközi híroldalaikon, az MTI-től átvett hírben számolnak be Kádár János haláláról. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára részvéttáviratot küldött az MSZMP Központi Bizottságának Kádár János elhunyta alkalmából. A távirat a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének nevezi Kádár Jánost, és egyebek között hangsúlyozza: a lengyel kommunisták azért is őrzik meg jó emlékezetükben a magyar vezetőt, mert jóindulatú megértéssel viszonyult a nehéz lengyel problémákhoz, személyesen hozzájárult a hagyományos magyar — lengyel barátság erősítéséhez és kiszélesítéséhez, a két párt és nép közötti együttműködés elmélyítéséhez. A lengyel lapok a távirat szövege mellett közük Kádár János életrajzát és fényképét. Csütörtökön valamennyi központi bolgár napilap beszámolt Kádár János elhunytáról. A lapok Kádár János életrajzából kiemelték, hogy „olyan politikus volt, aki egész életét, tudását, tapasztalatait es erejét a magyar nép, a magyar dolgozók boldogulása előmozdításának, a szocialista átalakulásért kibontakoztatott küzdelemnek szentelte”. Neve es emléke megmarad a magyar kommunisták és az egész magyar nép emlékezetében — írták a bolgár megemlékezésekben. A Reuter, az AP és a Tanjug hírügynökség is röviden ismertette az MSZMP elnökségének nekrológját. Az NDK napilapjai pénteken címoldalon, fényképpel, de saját kommentár nélkül közölték az ADN hírügynökség rövid életrajzzal kiegészített jelentését Kádár János elhunytáról, és beszámoltak Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának a részvéttáviratáról. A Der Tagesspiegel nyugatberlini napilap pénteken címoldalán közölte a halálhírt, a harmadik oldalon pedig bécsi tudósítója, Herbert Luch írását „A történelmi ítélethez még túl korán van” címmel. A tudósító idéz Kádár Jánosnak az MSZMP KB-hoz intézett, az írásban politikai testamentumnak nevezett május 11-i leveléből, amelyben azt a reményét fogalmazta meg, hogy az elkövetkező nemzedékek a harminc év hibáit és eredményeit tárgyilagosan értékelik. Nem keveset abból, ami a reformok, a liberalizálás és a demokratizálás terén ma Magyar- országon megvalósul, kiindulásában — ha talán akaratlanul is — maga Kádár János bátorított. A történészek és talán a pszichológusok feladata lesz, hogy helyét bejelöljék a világháború utáni európai politikában — hangoztatja a lap bécsi tudósítója. Az írás mellett Kádár János fényképe látható. A Berliner Morgenpost &DPA nyugatnémet hírügynökség alapján ugyanabban a cikkben, párhuzamosan számolt be Kádár János haláláról és Nagy Imre rehabilitálásáról. Az írást Kádár János és Nagy Imre — egymás felé tekintő — fényképe egészíti ki. Minden péntek reggeli japán lap címoldalon közölte, hogy Kádár János elhunyt. Az írások részletesen ismertetik a nemzetközi megbecsülést kivívó, nagy formátumú politikus ma már ellentmondásosnak ítélt életútját. A The Japan Times kiemelte: Kádár János az 1956-os népfelkelés leverését követően fokozatosan vívta ki a magyar közvélemény megbecsülését, azáltal, hogy Kelet-Európa legszabadabb és legnyitottabb társadalmát hozta létre. A The Daily Yo- miuri szerint az utóbbi időben egyre több bírálat érte a harminckét évi irányítása alatt elkövetett hibák miatt. A The Maini- chi Daily News annak a véleménynek is hangot adott, hogy mára az idős politikus a stagnálás és a merevség jelképévé vált. A Kyodo hírügynökség pedig a sors véletlenének tulajdonítja, hogy Kádár Jánost éppen aznap ragadta el a halál, amikor Magyar- ország legfőbb ügyésze semmisnek nyilvánította a Nagy Imre és mártírtársai ellen felhozott vádakat és az ítéletet. Minden jugoszláv napilap pénteken első oldalon, gyászkeretben és fényképpel közölte Kádár János halálának hírét. Ismertették Milan Pancsevszkinek, a JKSZ KB Elnöksége elnökének az MSZMP Központi Bizottságához intézett részvéttáviratát, amely megállapítja, hogy Kádár János személy szerint nagymértékben hozzájárult a JKSZ és az MSZMP kapcsolatainak fejlesztéséhez és a magyar — jugoszláv barátság erősítéséhez. A legtekintélyesebb jugoszláv napilap, a Borba átfogó értékelésében kiemelte: Kádár János vezető szerepet játszott az 1956- os „ellenforradalom” felszámolásában, de egy-két évtizeddel később ő kezdeményezte a magyar gazdasági reformot, lerakta a mostani demokratizálási folyamat és a többpártrendszer bevezetésének alapjait. A Dnevnik véleménye szerint a több mint három évtizedes Kádár-rendszert reálisan csak történelmi távlatból lehet majd értékelni. A belgrádi Politika úgy ítélte meg, hogy Kádárral „az óvatos magyar” távozott az élők sorából. (MTI) A HÉTEN TÖRTÉNT Szombat: Mihail Gorbacsov televízió- és rádióbeszédet mondott — elhalasztották az Ariane francia űrrakéta rajtját — hazautazott Erich Honecker szovjetunióbeli látogatásáról — Phenjanban megkezdődött a XIII. Világifjúsági Találkozó. Vasárnap: vereséget szenvedett a tokiói helyhatósági választáson a kormányzó Liberális Demokrata Párt — letette a hivatali esküt Cannisz Cannetakisz új görög miniszterelnök — háromnapos hivatalos látogatásra Hongkongba érkezett Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Hétfő: elhunyt Andrej Gromiko — nemzetközi szimpóziumot tartottak Bécsben a Közel-Keletről — első ízben ült össze az új görög parlament. Kedd: megkezdődött Mihail Gorbacsov franciaországi hivatalos látogatása — összeült az új lengyel parlament — az osztrák kormány elfogadta a közös piaci tagságra vonatkozó hivatalos kérelem szövegét — Jazov szovjet honvédelmi miniszter fogadta Ilié Ceausescu román honvédelmi miniszterhelyettest. Szerda: eltemették Andrej Gromikót — közös sajtóértekezletet tartott Francois Mitterrand és Mihail Gorbacsov — Varsóban elhalasztották az elnökválasztást — Jasszer Arafat Bukarestben találkozott Nicolae Ceau- sescuval. Csütörtök: a strasbourgi Európa Tanács parlamenti gyűlésén mondott beszédet Mihail Gorbacsov — Brunei fővárosában megkezdődött az ASEAN 22. külügyminiszteri konferenciája — De Mita olasz miniszterelnök visszaadta kormányalakítási megbízatását — befejeződött Mihail Gorbacsov franciaországi látogatása—mély részvéttel reagált a világsajtó Kádár János halálhírére. Péntek: megkezdődött a VSZ PTT bukaresti tanácskozása — Moszkvában megnyílt a 30. filmfesztivál. VARSÓ: Rendőrök torlaszolták el az utat a lengyel főváros belvárosában a tüntetők előtt, akik Wojciech Jaruzelski államfő lemondását követelték (Népújság-tele- fotó MTI) STRASBOURG: A hivatalos látogatáson Franciaországban járt Mihail Gorbacsov szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott július 6-án az Európa Tanácsban BELGIUM: A város térségében július 4-én lezuhant egy MÍG—23-as típusú szovjet vadászgép, pilóta, sőt pilótafülke nélkül, amiből a repülőgép-vezető előzőleg katapultált. A vadászgép egy házra zuhant. A szerencsétlenségnek egy 18 éves fiú esett áldozatul. Az eset körülményeit vizsgálják. MOSZKVA: Andrej Gromikő volt szovjet államfő és külügyminiszter ravatala előtt Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, Jegor Liga- csov és Lev Zajkov állnak díszőrséget a szovjet hadsereg központi házában ATHÉN: Fotóriporterek gyűrűjében Melina Mercouri görög kulturális miniszter, aki továbbra is a kormányban marad, annak ellenére, hogy a választásokon a kisebbségben maradt Szocialista Párt tagja (Népújság-telefotó MTI) BUDAPEST: A Legfelsőbb Bíróság dísztermében július 6-án megkezdődött az elnökségi tanács ülése. A testület — dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezetésével — azt az óvást tárgyalta, amelyet a legfőbb ügyész Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágy i József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára emelt. Mint ismeretes, az elnökségi tanács hatályon kívül helyezte az ítéletet. Mi történik jelenleg Kelet-Európábán? Wa Ideg rave nyilatkozata budapesti látogatása Nem szabad azt hinnünk, hogy az Európai Gazdasági Közösség kiépítésével már mindent megtettünk: Európa nem válhat teljessé a kelet-európai országok nélkül” — mondotta William Waldegrave külügyi államminiszter Köves Tibornak, az MTI londoni tudósítójának adott nyilatkozatában. A negyvenhárom éves államminiszter, aki tavaly júliusban vette át a kelet — nyugati kapcsolatok és a Szovjetunió — Kelet-Európa vonatkozásában folytatott brit diplomácia felügyeletét, vasárnap utazik első hivatalos budapesti látogatására. — Magyarországon roppant gyorsan haladnak a dolgok. A reformfolyamat, élenjáró országában a legújabb fejlemények alapján lesz módom a helyszínen tájékozódni arról, hogy mi történik jelenleg Kelet-Európábán — jegyezte meg elöljáróban a miniszter. Hangsúlyozta, hogy országaink kitűnő kapcsolatait nem zavarja semmiféle megoldásra váró kétoldalú probléma. Arra számít, hogy Budapesten folytathatja a magyar vezetőkkel, legutóbb Pozsgay Imre állammi- niszterrel Londonban megkezdett, nagyon nyílt és nagyon szívélyes eszmecseréit. A brit államminiszter ma sokkal bizakodóbban ítéli meg a magyar politikai folyamatok szabad kibontakozásának esélyeit, mint tavaly novemberben, amikor erről az alsóház Külügyi Bizottsága előtt nyilatkozott. Akkor ugyanis arra a kérdésére, hogy miként ítéli meg a Brezsnyev-doktrína újrafeüdézésének eshetőségét és a kommunista pártok vezető szerepére vonatkozó szovjet álláspontot, Waldegrave azt válaszolta: „Ha magyar volnék, iparkodnék elkerülni ezeknek a kérdéseknek a közvetlen megválaszolását”. — Azóta, hogy ezt mondtam, újabb bátorítást nyertünk Mihail Gorbacsov nagyon világos nyilatkozataiból. Legutóbb éppen most, Párizsban erősítette meg újra: fel sem vetődhet annak eshetősége, hogy bárki kívülről próbáljon megoldásokat ráerőltetni Magyarországra vagy Lengyelországra. Számomra úgy tűnik, hogy az a jellegzetesen egyedi politikai fejlődés, amelynek mindenekelőtt Magyarországon lehetünk tanúi, de Lengyelországban is, kivívta magának a tiszteletet a „vasfüggöny” mindkét oldalán. — Ma teljesen elképzelhetetlennek tűnik, hogy a Szovjetunió bármilyen igazolást találjon katonai beavatkozásra. Hacsak maga a Szovjetunió nem zuhan vissza a sötétség korszakába, ami azonban valószínűtlennek látszik. Amit a párt vezető szerepét illetően akkor mondtam, azt az események régen túlhaladták. Most úgy látom: Magyarországon azokat kell támogatni, akik ezt a kérdést a modem világ köelott vetelményeinek megfelelően kívánják tisztázni. Vagyis: az MSZMP-nek — csakúgy, mint vele együtt a többi pártnak — a nép támogatásának és felhatalmazásának megnyerésére kell törekednie, neki sincs több veleszületett joga az állami intézmények ellenőrzésére, mint bármely más pártnak. Megítélésem szerint a magyarok kivívták maguknak a jogot ennek nyílt kimondására. A továbbiakban az IMF-prog- ramban Magyarországgal szemben támasztott követelményekről és az erre vonatkozó brit megítélésről szólt. Véleménye szerint Magyarország abban a tekintetben is Lengyelország előtt jár a reformfolyamatban, hogy az EGK-val és az IMF-fel kötött megállapodásai megteremtették azokat az intézményes kereteket, amelyek megnyitják gazdasága előtt a nyugat-európai piacokat, és amelyekre a reformfolyamat külgazdasági-pénzügyi feltétel- rendszere felépülhet. — Hangsúlyozni akarom azonban, hogy nem szabad semmi olyat kérni Magyarországtól vagy Lengyelországtól, amit nem lehet teljesíteni — fűzte hozzá. — Abban változatlanul bizonyosak vagyunk, hogy általános célú kormányközi hitelnyújtás nem lenne célravezető, az csupán a nehéz döntések elodázását tenné lehetővé. Ámde, nagyon is oda kell figyelnünk arra, hogy politikai megfontolások is kellő súlyt kapjanak az IMF, a Világbank és más intézmények álláspontjának meghatározásában. (-pa)
