Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-05 / 156. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 156. szám ÁRA: 1989. július 5., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA POZSGAY IMRE NYILATKOZATA A DER SPIEGELNEK „Az a programunk, hogy újra megtaláljuk a csatlakozást Európához” (2. oldal) MUNKÁSSÁG „...mit akartok ott, inkább dolgoznátok!” (3. oldal) CSILLAGOK HÁBORÚJA A KÓLAFRONTON Madonna sem adta alább 5 milliónál (S. oldal) MEDDIG LESZ ÉRVÉNYES A MŰSZAKI VIZSGA? A szakemberek szerint rengeteg kelléket cserélnek ki fölöslegesen (8. oldal) Gorbacsov és Mitterrand Párizsban tárgyal Mihail Gorbacsov Franciaországban (N épújság-telefotó — MTI) Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A két ország zászlóival fellobogózott Orly repülőtéren Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és felesége köszöntötte a szovjet államfőt és feleségét. A repülőtéren mondott rövid beszédében a francia és a szovjet államfő hangoztatta, hogy a politikai párbeszéd elmélyítésére törekszenek a két ország között. Francois Mitterrand kifejezte azt a reményét, hogy megbeszéléseik során „áttekintjük azokat a kérdéseket, amelyek a világ békéjével és fejlődésével kapcsolatosak”. Kijelentette, hogy a franciák „örömmel és nagy reménységgel” fogadják Gorbacsovot és az államfői látogatás „feleleveníti a két népet összefűző régi barátságot”. Gorbacsov hangoztatta, hogy „a szovjet nép mély barátságot és nagy tiszteletet érez a Franciaország és a francia nép iránt. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly és Nyers Rezső' találkozója a nyugatnémet SDP képviselőivel Az MSZMP és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közös parlamenti munkacsoportja 1989. július 3-4-én hazánkban tartotta soros ülését. Az SPD küldöttségét Wolfgang Roth, a párt elnökségének tagja, a parlamenti frakció alelnöke, a munkacsoport társelnöke vezette, tagjai voltak Fritz Gautier és Ludwig Stiegler parlamenti képviselők, valamint Paul Lőser, az SPD parlamenti frakció tudományos munkatársa. (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezett Kerry Sibraa A magyar Országgyűlés meghívására kedden küldöttség élén Budapestre érkezett Kerry Sibraa, az ausztrál szövetségi parlament szenátusának elnöke. A delegációt Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Douglas Alan Townsend, Ausztrália budapesti nagykövete. Az ausztrál képviselők magas rangú politikusokkal folytatnak megbeszélést, s több vidéki városba is ellátogatna. Fogadás az amerikai nagykövetségen Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetség egyik épületében. Megjelent a fogadáson a kormány képviseletében Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnök- helyettese, Beck Tamás kereskedelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, Ma- róthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Jelen volt a politikai, a gazdasági és a társadalmi szervezetek számos személyisége, köztük Barabás János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak több képviselője. Megjelent számos egyházi személyiség, köztük Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, s ott volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. (MTI) Kádár János állapota válságos Az elmúlt 24 órában Kádár János állapota válságosra fordult, légzése és vérkeringése tovább romlott — állapította meg a kedd délelőtt megtartott orvosi konzílium. Az idős politikust meglátogatta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Többet vétkeznek a gyermekkornak—Vagyondézsmáló ifjak— Speciális védelmi csoport a megelőzésért Fiatalok bűnözése Egerben és környékén Megbilincselve... (Fotó: Koncz János) Öt esztendő elteltével tűzte ismét napirendjére Eger Város Tanácsa legutóbbi ülésén a térségben a gyermek- és fiatalkori bűnözés helyzetéről szóló elemzést. Bizonyítja ez a téma fontosságát, már csak azért is, mert valóban a jövőnkről van szó. Nem mindegy, mikor és hogyan vagyunk képesek például gátat vetni annak, hogy tizenévesek egyre növekvő számban a bűn útjára tévednek. A jelek mindenesetre akár aggasztóak is lehetnének. Ha csak az 1987-es és az 1988-as adatokat vetjük vizsgálat alá, máris kiderül, a korábbiakhoz képest nőtt az e kategóriába tartozó bűncselekmények és elkövetők száma. Különösképpen a gyermekkorúaké. Az előbbi évben egyébként 172, az utóbbiban 177 ilyen korú tettes vált ismertté a megyeszékhelyen és körzetében. Leginkább jellemző a csoportos elkövetés, s ez alól kivételt elsősorban a közlekedési ügyek jelentenek. Tény, hogy általában a kisebb súlyú vétségek a gyakoriak a felfedezett esetek sorában, ám a döntő többség vagyon elleni támadás. Az említett két esztendőben kiemelkedő, sajnálatos esemény volt az a rablássorozat, amelyet Recsken és Tarnalele- szen osztály-, illetve iskolatársaikkal szemben követtek el néhá- nyan. Furcsa hallani, de igaz: a vizsgált ügyek 60 százalékában az alkohol játszott szerepet! Kábító hatású vagy kábítószerpótló anyagok fogyasztása ugyanakkor a területen csak szűk körben volt tapasztalható. Az Egri Rendőrkapitányság vezetője, dr. Lantos Bálint r. őrnagy az okok értékelésére is nagy hangsúlyt helyezett. Az egyik, hogy a család mind kevésbé képes megfelelni nevelő feladatainak. Gondoljunk csak a második, a harmadik gazdaságban végzett többletmunkákra — épp a megélhetési gondok enyhítése végett. Az egy személyre jutó alacsony jövedelem, a rendszerint szűkös lakáskörülmények, a sok gyermek, a szülők nem túl magasfokú képzettsége vagy éppen képzetlensége többszörösen hátrányos helyzetet jelent, és krimi- nogén tényező. Az is tapasztalat, hogy az osztályismétlő vagy az intézményből kimaradó fiatalok közül igen sok a bűnelkövetők aránya. Ez is mutatja, hogy velük ezután már alig-alig foglalkoznak. Önkritikusan el kell ismerni — legalábbis az ezért felelősöknek mindenképp -: nem oldottuk meg a korbeliek nagy hányadánál, hogy célszerűen, hasznosan tölthessék el szabadidejüket, valóban jól érezzék magukat. Egerben elég egyetlen példát felhozni: a Csebokszári-lakótelepet, ahol szinte nincs is hová menniük szórakozni, kikapcsolódni a fiataloknak. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésére természetesen már vannak megoldások. így 78 alkalommal kezdeményezett a rendőrség gyámhatósági védő- és óvóintézkedést. A családi körülményeik miatt többszörösen veszélyeztetett ifjakat pedig ideiglenes hatállyal intézetben helyezik el. Mindez azonban nagyon kevés lenne. Bevált módszerré vált, hogy a rendőrség rendszeresen egyezteti e téren tennivalóit a tanáccsal. Jól dolgozik a speciális ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoport is. Ugyanígy a városi bűnmegelőzési tanács hasonló teamje. Emellett — új megoldásként — a tanárképző főiskola munkatársaival együttműködve szociológiai vizsgálatok révén kívánják elemezni Egerben és körzetében a fiatalok helyzetét. Ennek érdekében a bűnmegelőzési tanács pályázatokat is kiír. Gyorsított ütem a földeken — A hét végén már búzát is vágnak — Munkában több mint négyszáz kombájn Learatták az őszi árpát Szűkebb hazánkban kedd estig négyezer hektáron befejezték az őszi árpa aratását. Erről értesültünk Kocsis Gyulától, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjétől. A vártnak megfelelő a termés, a gazdaságok átlagosan 4,5 tonnás hozamot takarítottak be. Ez a munka kicsit elhúzódott, miután az elmúlt héten kiadós csapadék gátolta az aratók tevékenységét, így lényegében tíz nap alatt takarították be a táblákat gyorsított ütemben a résztvevők. Az esőzések miatt a búza érése lelassult. A korábbi előretartás a meleg tavaszi hetek után úgy tűnik, már nem jelent előnyt. Leghamarabb a hét végén láthatnak hozzá a kombájnoláshoz. Jelenleg a magnak vetett borsót, valamint a káposztarepcét vágják az üzemekben. Ez utóbbival a hét végére végeznek. A borsóból viszont több fajtát aratnak, így az érésük is változó. Emiatt ennek a gyűjtése a búza betakarításával együtt folytatódik majd. A jövő héten várhatóan kombájnéretté válik a tavaszi árpa is. Ez 1 ezer hektáron terem megyénkben. Betakarítása különösen nagy figyelmet igényel, hiszen sörárpáról van szó, amelynek színe, minősége, érettsége, fehérjetartalma különösen fontos. A mostani száraz időjárás kedvez a határban dolgozóknak. Ám a veszély fennáll, hogy ismét csapadékosra fordulnak a napok. Ebben az esetben az üzemek által becsült hektárankénti 5 tonnás búzahozam csökkenhet. Ugyanis esőzések hatására mérséklődhet a hektolitersúlya, sőt túlérés is következhet. Amennyiben marad a száraz, verőfényes nyár, akkor a több mint négyszáz kombájnnal és a hat-nyolcszáz tehergépkocsival, illetve pótkocsival augusztus első napjaira befejezhetik megyénkben a kenyémekvaló aratását is. Mára kozmoszban is Környezetvédelem, természetvédelem, egészségvédelem. Unalomig ismételt szavak, kevésbé látványos eredmények. A fordítottja viszont annál igazabb. Évek óta utazom vonaton, autón stb., s mindig elszomorít, amikor látom az egyre gyarapodó, tornyosuló, elbuiján- zó szeméttelepeket. Különösen a vonatból csúnya látvány például Hatvan, Hort, Andomaktálya határában füstölgő, büdösödő, a szél által cincált ilyen lerakatok. A szó, a figyelmeztetés elrepül — mondogatjuk —, a szeméttelep meg mégmarad. Sőt gyarapszik is. De hát mi ez a „csekélység” az említett területeken, amikor az országban évente 48 ezer tonna új hulladék képződik? És ahhoz képest mi ez, amennyi a világon így évről évre össze- gyülemlik? Felütöm az újságot. írják, hogy korlátlanul irtják az őserdőket, óriási tankhajók sérülnek meg, ömlik az olaj a tengerekbe, pusztul a halállomány. Veszélyes, sugárzó hulladékokat szálh'tanak egyik földrészről a másikra. Különböző okok miatt fertőződnek az ivóvizek, egyre több helyütt bűz, kipufogógáz, „pécsi tbc” fojtogatja a torkunkat, csípi a szemünket. Egyszóval az ember bekerítette önmagát: szeméttel. Nehezen találja a megoldást, pedig a szemetet, a hulladékot el kell tüntetni valamilyen módon. Környezetünket meg kell óvnunk önmagunk és utódaink érdekében. De hogyan? Kerül amibe kerül alapon lőjük ki a világűrbe, juttassuk el a Napba? Ez persze utópia. Már csak azért is, mert a légkörünk is egyre szennye- zettebb. Szitává vékonyodott, kilukadt az ózonpajzs. És a világűr is szennyeződik. Annyi szemét van máris a Föld közelében, hogy ez már a következő évtizedben komolyan fogja veszélyeztetni az űrhajózást. Ezt nyilatkozta legalábbis Don Kessler, az amerikai űrkutatási hivatal egyik vezetője. Megfigyelőszolgálatuk katalógusában már 7500 darab szennyező, 10 centiméternél nagyobb tárgy szerepel: csavarhúzó, űrhajóskesztyű, fényképezőgép stb. Hogy ezek apróságok? Nos, igen, de ezek 35 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguldanak, ütközhetnek egymással és kozmikus részecskékkel. Mintha a Földön valaki 100 kilométeres sebességgel közlekedő kétszáz kilós páncélszekrénynyel találkozna. így számuk egyre szaporodik, s szétrobbanva suhannak tovább. 2050-re olyan kritikus helyzet is előfordulhat, hogy lehetetlenné válik az alacsonyabb Föld körüli pályák használata. Nagyon koncentrált, tudományos munkát igényel tehát ennek a komplex feladatnak a megoldása. Nagyon oda kell figyelni, mert sajnos a „szórakozott” ember szennyesét nemcsak a földre és a levegőbe, de már a kozmoszba is kiteregette Fazekas István án __j
