Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-05 / 156. szám

2. NEMZETKÖZI ELET NÉPÚJSÁG, 1989. július 5., szerda Kialakult Rizskov szűkebb kabinetje Gorbacsov távirata Amerika nemzeti ünnepén Kedden a szokásos felvonulá­sokkal, vidám népünnepélyek­kel emlékeztek meg az Egyesült Államokban az ország nemzeti ünnepéről, a függetlenség kikiál­tásáról. Alkalmasint ez lesz a tör­ténelemben az első — és talán utolsó — július 4-e, amelyen az amerikai elnök Magyarországgal foglalkozik. George Bush elnök ugyanis az északkeleti tengerparton álló nyaralójában, a Maine állambeli Kennebunkportban készül va­sárnap kezdődő lengyelországi és magyarországi látogatására. Az elnök, aki az elmúlt héten is rendkívül zsúfolt bel- és külpoli­tikai programot bonyolított le, az amerikaiak többségéhez hason­lóan kihasználta a szokatlanul hosszú „hétvége” lehetőségét: miután a nemzeti ünnep idén keddre esik, a legtöbb kormány- hivatalban hétfőn csak kevesen dolgoztak, így sok millió ameri­kai négy napig pihenhetett. A szenvedélyes sportember­nek számító elnök számára a pi­henés mindenekelőtt testmoz­gást jelent: kora reggeli több mérföldes kocogást úszás, hor­gászat követett az elmúlt napok­ban. Bush azonban fő figyelmét a küszöbönálló látogatásokra for­dítja: tanulmányozza a vaskos köteteket, amelyeket tanácsadói készítettek elő a lengyelországi, illetve a magyarországi helyzet­ről, a tárgyalásokon napirendre kerülő kérdésekről, a politikai pártokról, mozgalmakról, sze­mélyiségekről, akikkel az elnök­nek Varsóban, Gdanskban, majd Budapesten dolga lesz. A közelmúlt napokban Washing­tonban járt Mark Palmer, a bu­dapesti amerikai nagykövet, hogy közreműködjék az előké­születekben. George Bush a múlt hét végén fogadta a lengyel sajtó képvise­lőit (nyilatkozatáról a magyar sajtó is beszámolt), akik elmon­dották, hogy igen szívélyes lég­körű fogadtatásban volt részük a Fehér Házban. E hét második felében az elnök magyar újságí­rókat fogad. * Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő táviratban üdvözölte Ge­orge Bush amerikai elnököt az Egyesült Államok nemzeti ün­nepe, a függetlenség napja alkal­mából. Az üzenetben a szovjet vezető boldogulást és békét kí­vánt az amerikai népnek. Gorbacsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kö­zötti együttműködés folytatása és elmélyítése a realizmus, az egyenrangúság és a kölcsönös előnyök alapján megfelelne mindkét nép óhajának, és hozzá­járulna a nemzetközi kapcsola­tok új, békés szakaszának megte­remtését szolgáló közös erőfeszí­tésekhez. Palme-gyilkosság: Nincs több válasz Christer Pettersson, a Palme- gyilkosság vádlottja kedden kije­lentette, hogy a továbbiakban nem hajlandó válaszolni a bíró­ság kérdéseire, mert az ügyészek szerinte nem tisztességes módon vizsgálják ügyét. ’’Nem számít, hogy milyen kérdéseket tesznek fel nekem, nem fogok rájuk válaszolni” hangoztatta a 42 éves férfi, akit Olof Palme özvegye azonosított. Pettersson azonban tagadja, hogy ő gyilkolta volna meg a svéd miniszterelnököt. Azt fejte­gette: a védelem tanúit az ügyész megpróbálja összezavarni. Áz ügyészek közben bemutat­tak egy videofelvételt, amely Petterssont letartóztatása előtt mutatja. Ez azt a jellegzetes bice­gő mozdulatot ábrázolja, ame­lyet Lisbeth Palme első vallomá­sában említett meg. Két kivétellel kedden délelőtt­re gyakorlatilag kialakult Nyiko- laj Rizskov kormányfő miniszte­relnök-helyettesekből álló „szű­kebb” kabinetje. Vlagyimir Ka- mencev, az Állami Külgazdasági Bizottság elnökének jelölését a képviselők másodszor is elutasí­tották. Az LT két házának keddi együttes ülésén elsőként Ivan Szilajevnek, a Gépgyártási Iroda elnökének hivatalában történő megerősítését tárgyalták meg a képviselők. Rövid bevezetőjé­ben Szilaj ev vázolta az ágazat megreformálásáról alkotott el­képzeléseit. Egyebek közt hang­súlyozta, hogy a gondokat csak a gazdasági reform, az üzemek önállósága oldhatja meg. Véle­ménye szerint a nehezen irányít­ható ipari mammutvállalatokat több kisebb, hatékonyan műkö­dő céggé kell alakítani. Ezt követően Vlagyimir Ka- mencevnek, a Állami Külgazda­Robert Hawke miniszterel­nökre mély benyomást gyakorol­tak a többpárti demokrácia és a piacgazdaság bevezetésére irá­nyuló magyarországi lépések — írja az ausztráliai miniszterelnök vasárnap befejeződött magyar- országi látogatásáról a The Sydney Morning Herald. A lap idézi a kormányfőt, aki szerint Budapest „a remény sugarait árasztja Kelet-Európára”. Látogatásának jellegzetessége az volt, hogy üzletemberek egy csoportja is elkísérte a kormány­főt. Közülük sokan jelenleg is óvatosak a magyarországi üzleti lehetőségeket illetően, főként a A belga belügyminisztérium közlése szerint kedd délelőtt 10 óra 37 perckor Kortrijk (Court- rai) városának térségében — az ország északnyugati részén, a franciaországi Lille-től mintegy 25 km-re — lezuhant egy szovjet MIG-23 típusú vadászgép. A MIG-23-as előzőleg Tongeren (Tongres) közelében, Hollandia felől lépett be a belga légtérbe és Szakítani a kompromittáló té­nyekkel kell, és így a szocializ­mus megújítható. Az európai kultúrának és Magyarország Eu­rópába való visszatérésének a hí­ve és szószólója vagyok. Az a programunk, hogy újra megta­láljuk a csatlakozást Európához. Ezt hangsúlyozta a Der Spiegel című hetilapnak nyilatkozva Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja. A magyar államférfi fenti kije­lentésével a hamburgi hírmaga­zinnak arra a kérdésére válaszolt, hogy nem lehetne-e sok energiát és időt megtakarítani, ha teljesen lemondanának a lejáratott szo­cializmusról. A szocializmus — mondotta Pozsgay Imre — azért vallott ku­darcot, mert a gyakorlatban az egyetlen és egyedül üdvözítő igazságnak, majd az egyetlen le­hetséges célnak tüntették fel. Ha azonban sikerül a szocializmust megtisztítani ezektől a jelzőktől, akkor ismét emberi lehet. A jövő évi országgyűlési választások előkészületeiről szólva kijelen­tette: a választóknak új progra­mot adunk a kezébe, és a nép jó­zan értelmére apellálva világossá tesszük, hogy a párt teremtett is, nemcsak megsemmisített értéke­ket. Pozsgay hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a következő kormány koalíciós kormány lesz, mivel aligha akad majd olyan párt, amely egyedül megszerez­heti az abszolút többséget. Sze­sági Bizottság elnökének jelölé­séről kezdődött vita. A múlt pén­teken a LT már egyszer elutasí­totta Kamencev kinevezését. A képviselők véleménye egy hét el­teltével sem változott meg, és is­mételten leszavazták. Több kép­viselő a szavazást megelőzően hangoztatta, hogy Kamencev- nek nincs átfogó programja a külgazdasági kapcsolatok fej­lesztésére. így eddig két első miniszterel­nök-helyettest és kilenc minisz­terelnök-helyettest választott meg a LT. Á két üresen maradt posztra, az élelmezésügyi és kül­gazdasági kormányhivatal élére Nyikolaj Rizskov kormányfőnek új jelölteket kell állítania. Dél­után a miniszterek jelölésének vitájával folytatja munkáját a LT. Eddig három minisztert, Eduard Sevardnadzét, a külügyi, Dmitrij Jazovot, a honvédelmi, és Valen- tyin Pavlovot, a pénzügyi tárca birtokosát választotta meg a LT. nagyösszegű adósságok és az életszínvonal következő évek­ben szükségessé váló jelentős csökkentése miatt — úja az ausztráliai újság. Robert Hawke volt az egyik első olyan nyugati vezető, aki azóta kereste fel Ma­gyarországot, amióta az MSZMP új vezetése politikai re­formokat kezdeményezett. A The Sydney Herald utal arra, hogy a kormányfő találkozhatott 14 most alakuló új párt képvise­lőivel. Megbeszélései kimenete­léről tájékoztatja majd Bush amerikai elnököt is, aki a jövő héten utazik Magyarországra. (MTI) kelet-nyugati irányban átrepülte majdnem az egész országot, ma­gát a fővárost, Brüsszelt is — fel­tehetően pilóta nélkül. A szeren­csétlenségnek egy halálos áldo­zata van, egy 18 éves fiú. A gép egy házra zuhant, amely kigyulladt. A Toumai és Kortrijk közötti autópályán, amelynek közelében a szerencsétlenség történt, szünetel a forgalom. rinte leginkább a Magyar Szoci­áldemokrata Párt és a Magyar Demokrata Fórum jön számítás­ba. A Szabad Demokraták Szö­vetsége nagyon komoly értelmi­ségi erőt képvisel, ám úgy vélem, hogy ez a szervezet intellektuális bíráló kedve okán nem fog tö­megbázisra lelni, hanem mindig a klasszikus ellenzék szerepét játssza majd — mondotta. Az államminiszter — tanulsá­gosnak minősítve azt a legutóbbi lengyelországi tapasztalatot, hogy ott a nép már nem legiti­málta a pártot — rámutatott: ez a példa a magyar pártot nem fé­lemlíti meg, inkább arra bátorít­ja, hogy kezdeményezően lépjen fel. A pártnak meg kell értenie, hogy nem bízhatja el magát, másfelől az MSZMP-ben mindig is volt egy sztálinizmusellenes és Rákosi-ellenes szárny, még a leg­sötétebb időkben is. Ezáltal a mi pártunk lényegileg különbözött Kelet-Európa más uralkodó pártjaitól, s ezért volt képes már korán tisztázni viszonyát a nyu­gat-európai szociáldemokraták­kal is. Az államminiszter a Központi Bizottság legutóbbi ülése kap­csán sajnálattal említette, hogy a KB-ban nem minden áramlat volt képviselve, legalábbis nem minden áramlat jelentkezett szó­lásra. Hallgatott az a kisebbség — jelentette ki —, amely a szo­cializmus építését változatlanul a korábbi diktatórikus formában tudja elképzelni. így a vitában Ausztrál lapvélemények MIG-23-as szovjet vadászgép szerencsétlensége Belgiumban Pozsgay Imre nyilatkozata a Der Spiegelnek Újra megtalálni Gorbacsov és Mitterrand tárgyalásai Párizsban (Folytatás az 1. oldalról) Szeretném hangsúlyozni ön­nek, hogy a szovjet nép nagyra becsüli baráti és együttműködő kapcsolatainkat. Ugyancsak nagyra becsüljük a köztük kiala­kult párbeszédet és örülök, hogy ön ezt tovább kívánja mélyíteni.” Gorbacsov és kísérete ezután az Elisée-palotába hajtatott. 14 órakor Mitterrand elnök és fele­sége szűkkörű ebédet adott a szovjet elnöki pár tiszteletére. A szovjet szóvivő, Geraszi- mov tájékoztatása szerint a két elnöki pár ebédjén a szovjet pe­resztrojka volt a téma, amiről Gorbacsov elmélyült ismertetést adott Mitterrand-nak. Hangsú­lyozta, hogy a peresztrojka siker­re van ítélve, mert a szovjet társa­dalom előtt nem áll más perspek­tíva. Azt is kifejtette, hogy az át­építés csak az egész nép megér­tésével és tevékeny részvételével lehet sikeres, ezért nélkülözhe­tetlen eleme a nagyobb nyilvá­nosság, a glasznoszty és a de­mokratizálás. Egy kérdésre válaszolva Ge- raszimov elmondta, hogy szóba kerültek a Szovjetunió nemzeti­ségi feszültségei is. Gorbacsov rámutatott, hogy ez ma talán a legbonyolultabb kérdés a Szov­jetunióban — feltétlenül nyug­vópontra kell juttatni, rövidesen a KB és a Legfelsőbb Tanács is napirendre tűzi. Mitterrand hangoztatta, hogy Franciaországban nagy érdeklő­déssel és figyelemmel kísérik a peresztrojka haladását és őszin­tén sok sikert kívánt hozzá. Az ebéd utáni tárgyalásokon a kelet-nyugati kapcsolatrendszer, Európa helyzete, egyes helyi konfliktusok áttekintése került előtérbe. Beható eszmecserét folytattak az Európa két felében zajló folyamatokról, közeledé­sükről, kontinensünk jövőjének távlatairól. Állást foglaltak a kö­zel-keleti válság rendezését szol­gáló nemzetközi értekezlet ösz- szehívása mellett és felvetették, hogy a közös erőfeszítések de­monstrálására közös nyilatkoza­tot adnak ki Libanonról. Külön munkaebéden találko­zott a két külügyminiszter, Ro­land Dumas és Eduard Sevard- nadze. Az ő megbeszélésükön a kétoldalú viszony, a leszerelés kérdései és egyes nemzetközi problémák kerültek szóba. Utá­na aláírták a csúcstalálkozó első négy megállapodását. Ezt Se- vardnadze „a francia-szovjet kapcsolatok új minősége” jele­ként üdvözölte. Jövőre ezer-ezer szovjet és francia fiatal látogat el egymás országába és családok­nál elszállásolva ismerkedik a másik ország életével. Megálla­podást írtak alá a kábítószer ke­reskedelem elleni együttműkö­désről, az állami levéltárak közti együttműködésről és a tengeri incidensek elhárításának módo­zatairól. Újabb űrkutatási megállapo­dás is született. Ennek értelmé­ben 1992-ben újabb francia űr­hajós dolgozik majd a Mir űrál­lomáson és 1994-ben közös űr­szondát indítanak a Mars kutatá­sára. A szovjet elnöki pár délután ellátogatott a Bastille térre és megtekintette a néhány nap múl­va felavatandó új operaházat. Többezres tömeg köszöntötte Gorbacsovot és feleségét, akik hosszan beszélgettek a köréjük sereglő franciákkal. Nyers Rezső és Grósz Károly találkozott a nyugatnémet SDP képviselőivel (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZMP delegációját Ivá- nyi Pál, a Politikai Intéző Bizott­ság tagja, a munkacsoport társel­nöke vezette. A munkacsoport a megbeszé­lések során megvitatta az NSZK- ban, illetve hazánkban végbeme­nő fejlődés tapasztalatait. Véle­ménycserét folytatott a hivatal­noki réteg NSZK-beli helyzeté­ről, jogállásáról, az SPD-nek az üzemekben, munkahelyeken végzett tevékenységéről, vala­mint a választási harccal kapcso­latos munka feltételeiről. Az SPD-küldöttséget kedd délután fogadta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára. A magyar politikusok tájé­koztatást adtak hazánk helyzeté­ről, az MSZMP reformtörekvé­seiről. Nagyra értékelték az MSZMP és az SPD egyre sokré­tűbb kapcsolatrendszerét, és sík- raszálltak a két párt együttmű­ködésének további fejlesztése mellett. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Iványi Pál, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra. Wolfgang Roth, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) el­nökségének tagja, az MSZMP vezetőivel folytatott tárgyalások után nyilatkozott a magyar sajtó munkatársainak. Hangsúlyozta: a beruházandó tőkének nyújtott biztonság az első számú feltétele annak, hogy a külföld aktívan tá­mogassa Magyarországot a gaz­dasági kibontakozás útján. Az MSZMP-SPD parlamenti munkacsoport társelnöke úgy vélekedett, hogy a külföldi adós­ságok terhével küszködő magyar gazdasaság helyzetét nem kell dramatizálni. A nemzetközi pénzügyi piac akceptálja hazán­kat, fölösleges feketébbre festeni a helyzetet a valóságosnál. Ugyanakkor Roth óva intett az illúzióktól is. Mint mondta, Nyers Rezső mint hosszú távú koncepcióval rendelkező politi­kusjó hírnévnek örvend Nyugat- Európában. Ezt megerősítette két héttel ezelőtt tett bonni láto­gatása, illetve az ennek kapcsán adott sajtónyilatkozatai. Az SPD köreiben úgy vélik, hogy az MSZMP képes lesz a korábban megszakadt gazdasági reformfo­lyamatot, a vele járó fájdalmas döntésekkel együtt, véghezvinni. A Wolfgang Roth vezette SPD-küldöttség budapesti tar­tózkodása során találkozott va­lamennyi ellenzéki szervezet képviselőivel. A velük folytatott beszélgetésekből a nyugatnémet vendégek fontos tanulságként szűrték le, hogy minden erő és szervezető változások békés úton való megvalósítására, előmozdí­tására helyezte a hangsúlyt. Külön megelégedéssel töltötte el a nyugatnémet parlamenti képviselőket, hogy Magyaror­szágon ismét létezik szociálde­mokrata párt. Az ő szemükben Révész Ándrás testesíti meg a magyar szociáldemokrácia nagy hagyományait, ezért elutasítják a veterán politikus személyét ért legutóbbi, személyeskedő hangú támadásokat. (MTI) a csatlakozást Európához csak arról volt szó, hogy a refor­mokat inkább óvatosan vagy ra­dikálisabban, viharosabban kell- e megvalósítani. Eltérő nézete­ket elsősorban a jelenlegi helyzet elemzésekor hangoztattak. Pozsgay Imre az őszi párt- kongresszus egyik fő feladata­ként jellemezte azt, hogy választ adjanak arra a kérdésre: egy párton beiül megmaradhatnak-e egymást kizáró ellentétek. Ezért mindenekelőtt olyan markáns programra van szükség, amely kizár minden félreértést. Egy számszerűségét tekintve olyan nagy és erős párt, mint az MSZMP sok áramlatból állhat, de a diktatúra és a demokratikus szocializmus nem hozható közös nevezőre. Szerinte nem lenne demokra­tikus eljárás egyszerűen kitaszí­tani a pártból a szektás, dogmati­kus erőket, amelyek csak nehe­zen akarnák elhagyni a pártot. Mindenesetre dönteniük kell majd. Másrészt azonban most fel lehet ajánlani számukra tisztes­séges megoldást. A korábbi mo- nopolisztikus és monolitikus ha­talmi szerkezetben a pártból való távozás egyenlő volt a kiközösí­téssel. Arra a kérdésre, hogy mit nyerne a párt, ha ezek az erők előbb-utóbb távoznak, az MSZMP elnökségének tagja ki­jelentette: Ebben az esetben az így létre­jövő reformpárt számára sokkal könnyebb lenne érintkezni, pár­beszédet folytatni a néppel. Az MSZMP értékítélete és orientá­ciója akkor egészen világos len­ne. Emellett a párt ily módon tú­ladna egy terhes történelmi ne­hezéken. Arra a megállapításra vála­szolva, hogy a reformerek már többséget alkotnak a KB-ban, Pozsgay Imre kifejtette: inkább úgy fogalmazna, hogy a KB egy­re jobban érzi a tagság nyomását és az országban uralkodó hangu­latot. Alulról igen jelentékeny mozgalom indult ki. Ennek ha­tása alól a KB sem vonhatta ki magát. Az államminiszter megítélése szerint 1991- 1992-ig a magyar reformereknek érzékelhető sike­reket kell felmutatniuk. Az adós­ságszolgálat terhei ugyanakkor lesznek a legnagyobbak, ám ad­digra már ki lehet jutni a jelenlegi megszorító politikából, és meg­élénkülhet a gazdaság, lezárható az ipari szerkezetváltás is. Ellen­kező esetben Magyarország ipari múzeummá válik. Ha azonban a fentiek nem sikerülnek, veszé­lyes helyzet állhat elő, s Európa sem engedheti meg magának, hogy még egyszer bekövetkez­zék magyar tragédia. A magyar politikus a magyar- országi változások romániai hi­vatalos fogadtatására utalva megállapította, hogy a bukaresti reagálás már nem mérhető az eu­rópai civilizáció mértékegységei­vel. Itt más, csakis lélektani mó­don megvilágítandó indítékokat kell feltételezni, mert a fasiszta jelző használata Magyarország­gal kapcsolatban teljesen érthe­tetlen. Azzal összefüggésben pe­dig, hogy Románia határzárral is próbálkozott, Pozsgay Imre kije­lentette: nagyon sajnálatos, hogy két egymásra utalt szomszédos ország viszonya a huszadik szá­zad végén ilyen jelleget ölthet. Pozsgay Imre a terjedelmes in­terjúban személyére vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta: annak idején ő is elfogadta azt a tételt, hogy az 1956-os népfelke­lés ellenforradalom volt. Őszin­tén szólva — mondotta — senki­nek sem fordult meg a fejében az, hogy ezt felülbírálja. Az állam­miniszter ugyanakkor helyreiga­zította a Der Spiegelnek azt a fel- tételezését: mint egykori műve­lődési minisztert felelősség ter­heli azért, hogy a magyar tan­könyvekben is hamisan ellenfor­radalomként tüntették fel az ese­ményeket. Megállapította, hogy nem ő hagyta jóvá a tankönyveket vagy a történelemkönyveket. Amikor 1980-ban átvette a miniszteri tárcát, nem volt idő tankönyvek­kel foglalkozni. Amikor meg­vizsgálta a közoktatás egész helyzetét, s ennek az elemzésnek az alapján felfedte az iskolaügy egész belső szerkezetének elma­radottságát. Ezzel kapcsolatban 1981 decemberében egy KB- ülésen mondta ki aztán alaposan a véleményét. Ezután sietve kö­szönetét mondtak addigi tevé­kenységéért, és leváltották.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom