Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 25., kedd GAZDASÁG TÁRSADALOM 3 Év végéig döntenek, hogy hol épül — Új munkakultúrát, szemléletet, magatartást követel — Alapvető feltétel lesz az angolnyelv-tudás — Várhatóan 1991 közepére készül el Lesz svéd—magyar vegyes vállalat? Tulajdonképpen még 1987-ben, az egri Finomszerelvénygyár és a svéd Mecman AB együttműködésének huszadik, jubileumi évfordulóján elhatározták és bejelentették, hogy svéd — magyar vegyes vállalatot hoznak létre itthon. Az elmúlt időszakban beható vizsgálatokat, elemzéseket folytattak közösen a két cég szakemberei, ennek megvalósításáról. Nemrég Budapesten pedig döntés született. Erről kérdeztük Kócza Imrét, a Finomszerelvénygyár vezérigazgatóját: — Úgy határoztunk, hogy a több mint húszéves együttműködést továbbra is fenntartjuk, és kihasználjuk annak előnyeit. Az idén a piacgazdaság megteremtésére törekvő kormánypolitika részeként liberalizálták tíz importot, amely új helyzetet teremtett a leendő vegyes vállalat létrehozására. Úgy kerestük meg svéd partnerünket, hogy éljünk a gazdasági rugalmassággal, és javítsuk a marketingmunkát. Miután közösen vegyes vállalatot hozunk létre, így az érdekeinket jobban egyesítjük. Megállapodtunk, hogy készárutermeléssel foglalkozunk majd, pontosabban pneumatikái elemek gyártásával, amelyekhez az alkatrészeket közösen szállítjuk. Tehát a két vállalat közötti együttműködést még jobban elmélyítjük. — Milyen lesz a vegyes vállalat? — Úgy tervezzük — és ezt hangsúlyozom, hiszen a végleges döntés csak 1989 végén lesz —, hogy 400 fős létszámmal évi 120 millió svéd korona értékű árut termelünk majd. A gyárat magát az elképzelések szerint 60 millió svéd koronáért építenék, s a legkorszerűbb technikával szerelik fel. Számítógépes termelésirányítás lesz, korszerű szervezés és fejlesztés. — És hol épül? — Erről még nincs végleges döntés. A svédeknek először Hevest ajánlottuk, hiszen ott van gyáregységünk, ám ezt elvetették a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt. Azután Hatvant is javasoltuk, a főváros közelsége révén. Partnerünk azonban ragaszkodik ahhoz, hogy zöldövezetbe épüljön az új üzem, s annak legyen önálló arculata. Ezzel természetesen mi is egyetértünk. így vetődött fel Eger, mégpedig itt a Berva völgye, a jelenlegi gyárunk és a lakótelep közötti térség. Ezt azzal indokoljuk, hogy az energiarendszer helyben van, és a széles közreműködés lehetőségét kínálja. Ugyanakkor itt van a szakembergárdánk, amelynek egy része átkerülhetne az új vállalathoz. Tulajdonképpen részben az is a Finomszerel- vénygyáré lesz, hiszen a már említett vegyes vállalatról van szó. — Ott persze minden bizonynyal új követelmények között alkalmaznak majd valamennyi érdekeltet. — Ez igaz, a szakmai tudás és felkészültség mellett alapvető feltétel lesz az angolnyelv-tudás, a mérnöktől a szakmunkásig. Az üzem ugyanis a világ minden részével kapcsolatot teremt. Tehát új munkakultúrát, szemléletet, stílust, magatartást követel, amitől nem tudnak eltekinteni. — Felvetődött, hogy a jelenlegi gyáron belül az új helyzetben szűkül-e a pneumatikái elemek gyártása? — Kétségtelen, ez így van, de az alkatrészgyártást a hagyományos együttműködés keretében folytatjuk. Az bizonyos, hogy gépek és emberek szabadulnak fel, de aggodalomra nincs ok, mert két új termék fejlesztésére kínálkozik lehetőség. Az egyik az úgynevezett gázrugók gyártása gépkocsikhoz, a másik pedig a szovjet likinói autógyár igénye alapján buszok ajtónyitó berendezéseit készítjük. így a felszabaduló technikát és az emberek szakértelmét erre is hasznosítjuk átcsoportosítással, lényegében beruházás nélkül. — Mikor kezdődik az új vegyesvállalati üzem építése? — Erre vonatkozóan ütemtervet alakítottunk ki a legutóbbi tárgyalásainkon a Mecman AB vezetőivel. Megállapodtunk, hogy az idén december 31-ig véglegesítjük elképzeléseinket, és döntünk a hely kiválasztásáról. 1990 elején kezdődne a kivitelezési munka, és az üzembe helyezéssel együtt 18 hónap alatt elkészül. Tehát 1991 közepére adnánk át rendeltetésének, és 1992-re már teljesen felfuttatnánk az üzemet. Ez termelő vegyes vállalat lesz, amely értékesítési munkával is foglalkozik, és reméljük, sikerrel meg is valósul. Mentusz Károly Óbuda múltja, képekben A régi Óbuda metszeten... Nevében is őrzi ódonságát a főváros legrégibb települése, Óbuda. Története a római időkig nyúlik vissza. Aquincum, a katonai és a polgárváros, az amfiteátrum, a vízvezeték, lakóházak és a vásárcsarnok romjai beszédes emlékei az időszámítás kezdete körüli éveknek. A hagyományok szerint a római kori épületeket még a honfoglaló magyarok is használták. Itt most a fejedelmi törzs szálláshelye, a Nagyszombat utcai katonai amfiteátrum fölött állt Kurszánnak, Árpád vezértársának a vára. s krónikások azt is tudni vélik: Árpád holttestét is Óbudán temették el. Sírja fölé díszes templomot emeltek, amely a török idők alatt pusztult el. István király prépostságot alapított itt, s II. Endre Óbudára helyeztette a királyi székhelyét, és palotát építtetett. A tatárjárás után ismét fel- virágzott Óbuda. A XV — XVI. században a királynék városa lett. A régi palotát újjáépítették, a mai Fő téren templomot emeltek. A török időkben elpusztított város csak a barokk korban néi»** pesedett be újra. Ezt a török világ utáni — és az 1970-es évektől folyó felújítások során „eltűnt” — Óbudát mutatja be az a kiállítás, amely írásos dokumentumokkal és műtárgyakkal idézi a város történetét, Óbuda múltja képekben címmel. A Kiscelli Múzeum, amely az egykori trinitárius kolostorban éppen Óbudán őrzi a főváros újkori történetének emlékét, saját anyagából válogatta a műtárgyakat: hajdani metszeteket, rajzokat, céhleveleket, iparosemlékeket, gyáralapítási okleveleket, adományozó iratokat, festményeket, fotókat és mindennapi tárgyakat. Óbuda királyi adományként jutott a Zichy-család birtokába. Az egymást váltó földesurak: ifjú Zichy István, Zichy Péter, özv. Zichy Péterné és Zichy Miklós telepítették be a németeket, svábokat. A lakosság rétegződése ekkor kezdődött: a földműveseken kívül a kézművesek és a kereskedők is megjelentek, de a városkép továbbra is falusias maradt. Koronabirtokként 1766-tól Óbuda a kincstár kezelésébe került. Az ipartelepítés Mária Terézia és II. József nevéhez fűződik. Amikor 1873. január 1-jén egyesült Pest, Buda és Óbuda, Pesten és Budán megteremtődött a nagyipar, de az óbudai városrészt a „fővárosiasodás” ellenére továbbra is ódon házak, alacsony ablakok, macskaköves, girbegurba utcák jellemezték. Kevés 18 — 19. századi ábrázolás maradt fenn Óbudáról, de a 20. századi fényképfelvételek az előző századi állapotokat is híven őrzik. Ezért is különlegesen értékesek azok a fotók, amelyek egy egész termet megtöltenek, és amelyeknek nagy részét Erdélyi Mór császári és királyi udvari fényképész, az úri közönség kedvelt arcmásfotográfusa, megany- nyi táj- és városkép szerzője készítette, az 1920-as években. Sajnálatos aktualitását pedig az adja, hogy ezek a házak, ezek az utcák az 1970-es szanáláskor végképp eltűntek Óbuda életéből. (kádár) A franciák fantáziát látnak benne Eladás előtt a godolloi Ganz Árammérő Gyár Befejeződtek a tárgyalások a gödöllői Ganz Árammérő Gyár külföldi eladásáról, illetve vegyes vállalat életre hívásáról. A vevő: a francia Schlumberger Industries. A vegyes vállalat alapítói: a francia cég mellett a Budapest Bank Rt., a Magyar Villamosművek Tröszt és az Első Hazai Vagyonkezelő Rt. Az előkészület alatt álló megállapodás szerint a francia vállalat megvásárolja a magyar államtól az árammérő gyárat. A külföldi partner a működőtőke behozatala érdekében értékesítésre felkínált hazai vállalatok listájáról választotta ki a gödöllői üzemet, amelyben fantáziát látott. Úgy ítélte meg, hogy a befektetett költségek megfelelő haszonnal megtérülhetnek. A százéves múltú árammérő gyár ugyanis jelenleg is eredményesen termelő üzem, műszerei itthon és külföldön keresettek. Negyven tőkés országba szálh't rendszeresen, s ebből évente hatmillió dollár bevétel származik, ugyanakkor a szocialista piacra is termel. A kedvező értékesítés lehetősége nyomán volna szükség a kapacitás bővítésére. A berendezések egy része viszont elavult, a gyár technológiai megújulásra szorul. A vegyes vállalat keretében koncentrált anyagi források éppen e célt szolgálják. Az elképzelés szerint öt év alatt sor kerül a technológia teljes rekonstrukciójára. Ennek eredményeként a hagyományos termékek mellett új, a világpiacon kelendő termékcsalád gyártását is megkezdhetik: nevezetesen az ésszerűbb energia- gazdálkodást elősegítő műszerek előállítását. A francia tulajdonba kerülő gyár 2200 fős kollektívája, illetve a vállalati tanács kedvezően fogadta az üzem eladásának lehetőségét, még akkor is, ha a várhatóan szigorúbb feltételek, a keményebb munkatempó, az esetleges elbocsátások egyéni érdekek ellen hatnak, egzisztenciákat veszélyeztetnek. Ám a testület megítélése szerint — több éves távlatban gondolkodva — a vállalat fennmaradásához, megújulásához elengedhetetlen a külső források bevonása. A szerződéskötések aláírására várhatóan még ebben a hónapban sor kerül. Félmillió vendéget vár a Zsórt-fürdő A mezőkövesdi Zsóri Gyógy- és Strandfürdő az idén mintegy félmillió hazai és külhoni vendéget fogad. A fél évszázados fürdőkultúrával rendelkező település vize előnyös hatással van a reumatikus és gyomorbántalmakra. A mezőkövesdi strand Vízben és vízparton Nyári rekke- netben... Hűsítő hullámokban (Szabó Sándor felvételei — MTI)
