Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-20 / 169. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 20., csütörtök GAZDASÁG — TÁRSADALOM _________3. A hatvani ifjúsági szövetség ajánlata KISZ-székházból — gyermekkönyvtár Az érdeklődést felkeltő és megfontolandó ajánlatot tett — s nyílt levél formájában lapunk hasábjain is hírül adta — a közelmúltban lezajlott küldöttgyűlésén a KISZ városi utóda, a Hatvani Diákok és Dolgozók Szövetsége. Javaslatában elhangzott, hogy a KISZ egykori székháza — természetesen az ifjúsági mozgalmi munka feltételeinek biztosítása mellett — adjon otthont az Ady Endre Városi Könyvtár gyermekrészlegének. Az ötletet támogatta a Hazafias Népfront városi bizottsága is, amely levélben fogalmazta meg elképzeléseit, terveit az új köz- művelődési intézmény jövőjét illetően. Fehérné Lovász Mária titkár ebben a levélben így fogalmazott: ”...többszörösen is jó megoldásnak látszik. Kivitelezése esetén az egykori KlSZ-szék- ház sok funkció egyidejű betöltésére válik alkalmassá." Nézzük, mire is gondoltak: a tetőtér beépítésével a követelményeknek megfelelő helye lenne a több mint ezer beiratkozott gyermekolvasónak. Évente mintegy 20 ezer látogató, kölcsönző színvonalas könyvtári ellátását biztosíthatnák a szakemberek. Ezenkívül — a könyvtári időn túl — az épületben lehetőség nyílna különböző, felnőtteknek szóló kulturális programok, események rendezésére, mi több: betölthet- né a közeli két lakótelep közösségi házának szerepét. — Miként fogadta a felajánlás hírét a városi könyvtár? — kérdeztük Kocsis István igazgatót. — Természetesen nagy örömmel vettük az ajánlatot, amelyet a közművelődés érdekében tett a HDDSZ és a városi úttörőelnökség — mondta. — A Münnich Fe- renc-lakótelepen két iskola is van a közelben, így szinte a gyerekek helyébe mehetnénk a könyveinkkel, programjainkkal. S ahogy a fiatalok is javasolták, a felnőttek közösségi háza is lehetne az épület, de helyet kaphatna benne a ma még otthontalan Grassalkovich Antal Kastély Egyesület, illetve a Hatvani Köz- művelődési Egyesület is. — Elhangzott a javaslatban olyan konkrétum is, hogy szervezzenek a belvárosi iskolákban tanuló, a lakótelepen élő diákoknak számítógépes, vagy idegen nyelvi tanfolyamokat, különféle szak- és önképző köröket... — Abban az épületben minderre lenne is lehetőség, ugyanis a földszinti részen kapna helyet maga a könyvtári rész, az emeletet társadalmi munkával tehetnénk alkalmassá a kiscsoportos foglalkozásokra. S ami még nagyon lényeges momentum a számunkra: a Szövetkezet utcai központi könyvtárban megszűnne a túlzsúfoltság, „fellélegezhetnénk” a polcok között. Kialakíthatnánk egy 40-50 személyt befogadó részleget, ahol bevételeket is hozó képző-, tovább- és átképző tanfolyamokat, nyelvi kurzusokat szervezhetnénk. — A válaszai mind-mindfelté- teles módban hangzanak el, mikorra várható hát, hogy a tervek megvalósulnak? — Ha az elképzelések valóra válnak, akkor ősszel költözhetnénk. A könyvtár pályázatot adott be az átszervezés, a bővítés érdekében az Országos Közművelődési Tanácshoz, remélhetően nem eredmény nélkül... S remélhetőleg nem marad támogató válasz nélkül a Hazafias Népfront levele sem, amely a megoldáshoz a városi tanács közreműködését is feltételezi: "...kérjük a városi tanács testületét, hogy az 1990 évi költségvetésben az új gyermekkönyvtár fűtéséhez, világításához szükséges 150-200 ezer forintot előirányozni szíveskedjék.” A sok apró — ám ígéretes — kezdeményezéshez immár csak ez a pár forint hiányzik. Hatvan városatyái — bízzunk benne — ezúttal sem lesznek szűkmarkúak, annak ellenére, hogy a pénzügyi források manapság eléggé vékonyan csordogálnak... (szilvás) Növekednek a lakosság terhei az infrastrukturális beruházásokban A lakásépítkezésen, az egészségügyi, szociális, kulturális, közlekedés, és postai, valamint kereskedelmi,vízellátási és szolgáltatási beruházásokon a lakosság részesedése az elmúlt évben már 44,1 százalék volt — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal közzétett jelentése. Az összeg sem csekély: az állampolgárok 54,9 milliárd forintot fordítottak arra, hogy lakás- és élet- körülményeik javuljanak. A lakásberuházások összege tavaly mintegy 58,6 milliárd forintot tett ki, 10,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a magánlakásépítések értéke 15,2 százalékkal emelkedett, míg az állami és szövetkezeti szervezeteké 11 százalékkal csökkent. Ha nem a forintösszegeket, hanem a mennyiséget nézzük, úgy összességében szinte valamennyi infrastrukturális területen csökkentek a beruházások. Lakásból 6,6, egészségügyi létesítményből 5,2, szociális és kulturális létesítményből 25, kereskedelmi egységből 7,7 százalékkal kevesebb épült tavaly, mint 1987-ben. Mindössze a posta és a távközlés könyvelhet el némi fejlődést: 2,13 százalékkal gyarapodott azoknak a létesítményeknek a száma, amelyek közvetlenül a lakosság ellátását szolgálják. Tovább javult a telefon- ellátottság, az üzembe helyezett távbeszélő-főközpontokban 70 ezer állomás, az automata távbeszélő alközpontokban 33 ezer állomás lépett be az elmúlt évben. A statisztika szerint a kulturális beruházások múlt évi csökkenése egy kétéves dinamikus növekedési periódusnak a lezárását jelzi. A közművelődési és sport- tevékenységgel kapcsolatos beruházások mérséklődése mellett lassult a középfokú oktatás létesítményeinek fejlesztése is. Nem túlságosan biztató az sem, hogy a szociális beruházások csökkenésében a munkásellátási létesítmények visszafogottabb fejlesztése, valamint a magánüdülőket építők megcsappant beruházási kedve játszott közre. Ezt csak némiképp ellensúlyozza, hogy ugyanakkor az időskorúak szociális ellátására a különféle intézményekben, otthonokban az előző 443-nál lényegesen többet, 819 férőhelyet létesítettek. Többe kerülnek a növény egészségügyi vizsgálatok A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendelete alapján a közelmúltban megváltoztak egyes növényegészségügyi és növényvédelmi ellenőrzésekért, vizsgálatokért, valamint a növényegészségügyi bizonyítványok kiadásáért fizetendő dijak. A gazdálkodó szervezetek és intézmények részére végzett ellenőrzésekért a növényegészségü gyi és talajvédelmi állomások 10 százalékkal többet számlázhatnak a megrendelőknek. Csokoládéfigurák Finnországba, Kanadába — Divat a nosztalgiatermék — A „Szerencs” név még mindig márka Az élet azonban egy csokoládégyárban sem mindig édes A számok tagadhatatlanul le- nyűgözőek... A több mint 65 éves Szerencsi Édesipari Vállalat, közhasznála- túbb nevén csokoládégyár évente több, mint húszezer tonna terméket állít elő a kakaóportól a Negróig, a díszdobozoktól a drazsékig. Hirtelen nehéz is lenne mindent felsorolni, mert ahogy Mika Imre igazgatóhelyettes elmondja, talán túl széles is a termékválaszték, hiszen több, mint kétszáz fajtát állít elő a vállalat két gyárának — Szerencsnek és Diósgyőrnek — mintegy 2400 dolgozója. S ha már a számoknál tartunk, azt is mondjuk el, hogy a termelési érték meghaladja a kétmilliárd forintot. Ebből mintegy ötmillió dollár értékű a nyugati export, húsvéti és karácsonyi csokoládéfigurákat szállítanak az NSZK-ba, Svédországba, Finnországba, Kanadába és még máshová. Magyarországon rajtuk kívül nem is készít más csokoládégyár ilyet, elsősorban mégsem ez, hanem a minőség az, amiért szívesen vásárolják a külföldiek, belföldiek. S természetesen az ízléses csomagolás is kedvet ébreszt a vásárláshoz. Mika Imre igazgatóhelyettes azonban mégis tele van aggódással. — A cukor világpiaci ára megy lefelé, nálunk pedig majdnem a kétszerese. Aztán „begyűrűzik” még hozzánk a papíripar, a nyomdaipar, a szeszipar — csak néhányat említve — áremelése, mi pedig nem akarjuk a fogyasztóinkat szintén áremeléssel idegesíteni. Vagy mondhatnám, hogy a forint leértékelése is nagy bevételi kiesést okozott nekünk. Szóval igyekszünk megkímélni a fogyasztóinkat addig, amíg ez lehetséges. Mert nagyon érzékenyek. — Az embernek pedig az a gondolata, hogy a fogyasztók zöme gyerek, ők pedig úgy is kipréselik a szülőből a napi cukorkát, vagy csokoládét... Ajándékkosár szerencsi termékekkel (Fotó: Perl Márton) — Acz igaz, hogy mi távlatban is alapozunk egyik legjobb fogyasztói rétegünkre, a gyerekekre. Azonban mégis azt kell mondanom, hogy a piac igen érzékeny. Például nyáron, különösen ha jó a gyümölcstermés, alaposan visszaesik a fogyasztás, ami érthető is. Viccesen teszi hozzá: — Ezért úgy vagyunk, hogy nekünk elég egy közepes termés is. Mindezekből világosan kiderül, hogy egy csokoládégyárban sem mindig édes az élet, sőt... De azért a szerencsiek inkább optimisták, mint elkeseredettek. — A Szerencs név még mindig márka, hálistennek — vélekedik Mika Imre. A múltkoriban végeztek egy környezettanulmányt, s a megkérdezettek kilencven százaléka mellettünk szavazott arra a kérdésre válaszolva, hogy az édességről mi jut az eszébe. S hírünk külföldön is jó, ezért van az, hogy a működő tőke bevonására úgy tűnik van lehetőségünk. Tárgyalásaink most ezt mutatják. Vagy említhetem, hogy Diósgyőrben rövidesen megkezdjük a Nestlé csokoládé gyártását is. Persze amíg a működőtőke bejön, addig is igyekszünk a termékszerkezetünket korszerűsíteni, jobb termékekkel előrukkolni. S említi például a Nosztalgia termékcsaládot. Melynek lényege, hogy a korábban valamilyen okból megszüntetett termékek közül néhány gyártását újra megkezdték. Például a Melódiáét, melyet 1975-ben hagytak abba, s ma újból sláger. Vagy a másik sikertermék: a konyak- meggy-család. Persze a váltás mindig napirenden van, hiszen az állandó termékek mellett minden évben megszűnik 10-12 fajta gyártása, s kezdődik 15 újabbé. A döntő szó minden esetben a vásárlóé. Hiszen ő tudja, hogy mi kell neki és mi nem. Ezért van ma az országban öt mintaboltjuk, többek között Ajkán, Veszprémben, és most nyílik egy Debrecenben, hogy a tapasztalatokat a helyszínen is beszerezzék. — S Heves megye? — Ha lenne megfelelő partner, akkor Heves megyében is létesítenénk boltot. S természetesen gondoskodnánk a megfelelő ellátásról is. A több, mint 65 éves gyár a nem éppen édes, talán inkább keserű közgazdasági körülmények között is igyekszik talpon maradni. A gyerekek és a felnőttek örömére készülnek a bocival, a cicával fémjelzett termékek — reméljük nem sokkal drágábban és megbízható minőségben. Kaposi Levente Versenytárgyalásból: Orvosi rendelő a visontaiaknak Visonta Község Tanácsa nemrég versenytárgyalást írt ki az új orvosi rendelő kivitelezésére. A megbízást Csesznok József kisiparos nyerte el, aki a legreálisabb feltételeket biztosította a kivitelezéshez. Az egészségügyi intézmény közel 9 millió forintba került, 400 négyzetméter alapterületű, melyhez rendelő, váróterem, laboratórium, tanácsadó, pihenő és szolgálati lakás tartozik. A helyi tanács saját anyagi lehetőségeinek jó fel- használásával így teremtett kulturált egészségügyi ellátást az 1400 lakosú településen. (Fotó: Szabó Sándor — MTI)
