Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. július 20., csütörtök Barguzinban megtalálták Petőfi Sándor földi maradványait (Folytatás az 1. oldalról) ben is készségesen eljárnak a ma­gyar illetékesek. A MEGAMORV PETŐFI- BIZOTTSÁG KÖZLI: Július 17-én 12 órakor a szi­bériai Barguzinban a nemzetkö­zi antropológus bizottság — amelyet dr. Kiszely István vezet, s amelynek tagja két amerikai és négy szovjet antropológus — megtalálta Petőfi Sándor ma­gyar költő-forradalmár és őr­nagy földi maradványait. A nemzetközi bizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a föllelt földi maradvány Petőfi Sándoré. A nemzetközi expedíció fi­nanszírozója, szervezője és veze­tője, Morvái Ferenc Szibériából azonnal hazautazott, hogy meg­szerezze a Petőfi-maradványok hazahozatalához nélkülözhe­tetlen engedélyeket. Mint el­mondta, emellett több, mint 3 ezer korabeli dokumentum is a különrepülőgépen érkezik Ma­gyarországra. Az előzetes tervek szerint a MALÉV biztosította különgép július 29-én 13 óra 30 perckor landol Budapesten. Helyszínen tartózkodó munkatársunk, Pécsi István jelenti Barguzinból: Az életben ritkán adódnak boldog, örömteli pillanatok. Ez a bar- guzini expedíció számos ilyennel ajándékozott meg. Kollégákkal, ba­rátokkal, egy ügy, egy sokak által megkérdőjelezett találkozás elköte­lezettjeivel hozott össze a sors, és dolgoztam azóta is együtt. Magya­rokkal, burjátokkal, oroszokkal, amerikaiakkal. Ez a július 17-ei, hétfői nap kettős szenzációt hozott. Először nem sejtettünk semmit. Az ásatás a megszokott menetrend szerint haladt. Aztán Kiszely professzor meglelte a neves dekabrista, Mihail Ku­chelbecker valódi nyughelyét, igazolva ezzel, hogy az emlékmű rossz helyen áll jelenleg, bizonyítva a helybéliek információinak valódisá­gát. Rádöbbentem, tőle nem messzire kell lennie a vélt Petőfi-símak. — Megvan!—jelezte. Gyorsan teijedt a hír. A mélybe néztem, ott pihentek neves poétánk csontjai. Peregtek az azonosító mondatok. A csoport tagjai közül sokak szemében a meghatottság könnyeit véltem felfedezni. Kattogtak a fényképezőgépek, felvételeket készítettek a kecskeméti tévések. Ezeket a perceket nehéz bárkinek is elfelejteni. Érdemes volt vállalni a Népújsággal együtt a sarlatánság vádját, a kezdeményezéssel járó megpróbáltatásokat. Mégsem életképtelen hipotézis ez az évekkel ezelőtt odahaza Zahemszky László kollégám­mal együtt védett, képviselt, voltaképpen az íróasztal mellett kimun­kált elképzelés. A szibériai legenda megrázóan hiteles tény! Költőnk hazatérhet a hófödte hegyek által koszorúzott, tőlünk sok­ezer kilométerre fekvő településről oda, ahová mindig is vágyott: ho­ni talajra, imádott Alföldje ezúttal már végső pihenést fog adni szá­mára. Bécsi elfogatási parancs Iráni „diplomaták” lőttek... Elfogatóparancsot adtak ki az osztrák hatóságok két iráni sze­mély ellen az Iráni Kurd Demok­rata Párt főtitkárának és két munkatársának bécsi meggyil­kolása miatt. A teheráni rádió szerdán hevesen bírálta az oszt­rák rendőrséget az iráni „diplo­maták” körözése miatt, Irán bé­csi nagykövetségén pedig jogta­lannak nevezték a rendőri lépést azt állítva, hogy az érintettek egy hivatalos küldöttség tagjai, akik fel akarták venni a kapcsolatot a kurd vezetőkkel. Egyes értesülé­sek szerint mindkét gyanúsított az iráni nagykövetség épületé­ben tartózkodik. Mint jelentettük, múlt csütör­tökön egy bécsi lakásban agyon­lőtték Abdul Rahman Kaszemlu főtitkárt és két társát, egy negye­dik személyt pedig megsebesítet­tek. Teherán Bagdadot vádolta a kurdok meggyilkolásával, Irak­ban azonban cáfolták, hogy kö­zük lenne a történtekhez. Egyébként a most körözött egyik személyt — aki az ellenzék sze­rint iráni titkos ügynök — a rend­őrök a tett színhelyén őrizetbe vették, de kihallgatás után elen­gedték. Gorbacsov a bányászsztrájkról Veszélyezteti az átalakítás céljait A nyugat-szibériai és donyec- ki bányászsztrájk veszélyezteti az átalakítás céljait, és a helyzet sú­lyosbodásával olyan állapot kö­vetkezhet be, amikor „el kell gondolkodni azon, hogy milyen intézkedéseket foganatosítsanak az események kézben tartására” —jelentette ki Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-államfő a Legfel­sőbb Tanács szerdai ülésén. Gorbacsov az LT eknökeként tájékoztatta a küldötteket a két bányavidéken folyó sztrájkról. Hangsúlyozta, hogy a helyzet to­vábbra is rendkívül súlyos. A bá­nyászok követeléseinek egy ré­szét már teljesítették, a sztrájk azonban folytatódik. Annak el­lenére, hogy az egyesült sztrájk- bizottság a munka felvételére szólította fel a dolgozókat, az emberek továbbra is gyűléseket tartanak. A felhalmozódott problémákat nem lehet egyszer­remegoldani : a bányászok azon­ban nem hajlandók tovább várni. A térségből érkező jelentések szerint felhívások hangzanak el, hogy a sztrájkhoz augusztus else­jével csatlakozzanak a vasutasok is. Mihail Gorbacsov közölte, hogy bizonyos szocialista-elle­nes elemek megpróbálják a hely­zetet a maguk javára fordítani. A pártfőtitkár-államfő az ország dolgozóihoz intézett felhívásá­ban felelős magatartást kért. A gazdaság destbilizálódása meg­béníthatja az egész átalakítási fo­lyamatot — hangsúlyozta. (MTI) George Bush, már otthon: „Új világot” lát — a megosztatlan, együttműködő Európát Kedden hazaérkezett tíz na­pos európai körútjáról George Bush amerikai elnök és a Fehér Házat övező kert gyepén kijelen­tette: „Kelet-Európában túl nagy a remény ahhoz, semhogy a reformfolyamat visszafordítható legyen”. A kényes diplomáciá­hoz szokott európai füleknek né­miképp még mindig szokatlan az a stílus, ahogyan az amerikai ve­zetők — esetenként irigylésre méltó szókimondással — néhány mondatban megfogalmazzák vé­leményüket. Egy szuperhatalom esetében nem csekély kockázattal járnak a sommás vélemények. De az Eu­rópából hazatérő Bush lelkese­dését ezúttal nem csak a fogadó­bizottság osztotta, hanem Nyu- gat-Európában is általános a vé­lemény: az amerikai elnök, man­dátumának első félévében figye­lemre méltó sikert ért el. Nem­csak az előre megírt beszédének szövegét tépte szét a budapesti Kossuth-téren, hanem azt is ér­zékelte, hogy ezúttal döntő je­lentősége van egy kelet-európai útnak — még akkor is, ha mind­össze fél éve iktatták be hivatalá­ba. Nyugat-Európában nem ke­rülte el a figyelmet, hogy Bush elnök először Lengyelországba és Magyarországra utazott — s csak ezután megy majd valami­kor Moszkvába. Ez a sorrend minden hírmagyarázó szerint jelképes értékű. Ha Európában nem is mindig vagyunk tudatá­ban annak, hogy történelemfor­máló korszakot élünk, ez kívül­ről jobban látható: „Mindenütt — Varsóban, Gdanskban, Buda­pesten, a csúcstalálkozó résztve­vői között Párizsban, majd Hol­landiában — óriási mértékű iz­galmat tapasztaltam a kor miatt, amelyben élünk, és a lehetősé­gek miatt, amelyeket ez a kor kí­nál” — jelentette ki már Was­hingtonban az amerikai elnök. George Bush nem habozott ki­mondani, hogy „új világot” lát — a megosztatlan, együttműködő Európát, amely szoros szálakkal kapcsolódik a Nyugati Félteké­hez, az amerikai kontinenshez is. Az Egyesült Államok elnöke egyetlen alkalmat sem mulasz­tott el annak hangsúlyozására, hogy Washington Európában nem óhajtja megsérteni a Szovjet­unió „érdekeit”. Hogy ez utóbbi mit jelent, azt a szuperhatalmak tudják. De éppen Mihail Gorba­csov szovjet vezető volt az, aki a Párizsban tanácskozó hét légfej­lettebb ipari országhoz intézett levelével elhárította az amerikai elnökről a „beavatkozás” vádját: Gorbacsov volt az, aki nemzet­közi gazdasági együttműködést ajánlott fel a Nyugatnak, miköz­ben — és ez az igazi változás jele — néhány szovjet tömegtájékoz­tató eszköz Bush ideológiai be­avatkozását feszegette Kelet- Európában. A szovjet sajtó immár nem fel­tétlenül „központi” véleményt tükröz. Bush lengyelországi és magyarországi látogatását ugyanis nem Moszkvából illették fanyalgó kommentárok, hanem Prágából és Bukarestből, vala­mint — árnyaltabb módon — Berlinből. Bukarest szerint „né­hány petákért” eladtuk a szocia­lizmust, Prága pedig az egyik lapjában azt írta, hogy Bush megkísérli destabilizálni Kelet- Európát. Az NDK tömegtájé­koztatása közvetett bírálatai ál­talában a két ország belső gond­jait taglalták. Érdekes az is, hogy esetenként éppen Nyugat-Európa bírálta az amerikai elnököt: nem nagyon nyitotta ki a pénztárcáját Kelet- Európában. De a mértékadó hír- magyarázók felhívták a figyel­met arra, hogy Nyugat-Európá- nak is van felelőssége a — bár­mily kényes a fogalmazás — „sa­ját hátsó udvarával” szemben. Ezek a mértékadó források mu­tattak rá: Kelet-Európának nem annyira mennyei manna — kész­pénz — kell, mint inkább lehető­ség a kibontakozásra. Magyar lap írta, hogy „a világ többet várt” a Hetek párizsi ta­lálkozójától. A hét legfejlettebb ország csak azt ígérte, hogy rövi­desen értekezleten vitatja meg a kelet-európai reformországok­nak nyújtandó segítség ügyét. Néhány nappal azután márt azt is közölték, hogy erre a találko­zóra szeptemberben kerül sor. Időközben az Európai Közösség döntött arról, hogy élelmiszerse­gélyt küld Lengyelországnak. Bárcsak a KGST működne ehhez hasonló hatékonysággal. A nyugat-európai fővárosok­ban Bush elnök szemére vetet­ték, hogy „felfedezte Kelet-Eu- rópát” és most látványosan, az amerikai szerepet előtérbe tolva igyekszik segíteni. Lehetséges. De az is igaz, hogy Bush elnök látogatásáig a nyuga­ti szerepvállalás nem volt világos — kimerült komoly szerkesztő­ségi cikkekben, óvatos segítség- nyújtásban és nem fogalmazó­dott meg az, ami Bush elnök ke­let-európai útja során reflektor- fénybe került: a kor, amelyben élünk, hatalmas lehetőségeket kínál — s ehhez nem elsősorban csekkönyvek kellenek. (fodor) Dzsesszbalett, akrobatikus rock, karate Francia fiatalok az egri Dobó téren A maconiakat a városháza dísztermében fogadták (Fotó: Gál Gábor) Franciaországból — onnan is Eger testvérvárosából, Macon- ból — érkezett megyeszékhe­lyünkre egy fiatalokból — és az őket kísérő szülőkből, nevelők­ből — álló csoport. Tegnap délelőtt a városi taná­cson fogadta őket dr. Gyula Zol­tán vb-titkár, majd a küldöttség városnéző körútra indult. Ittlétük nemcsak a hagyomá­nyos „menetrend” szerint zajlik — úgy látszik, a testvérkapcsola­tok is a változás útjára léptek —, hiszen a protokoll jellegű esemé­nyeken túl ezúttal más is történik ez alatt a pár nap alatt. Ma dél­után négy órakor a Dobó téren felállított szabadtéri színpadon kulturális műsorral szerepelnek a francia vendégek, holnap ugyanebben az időpontban, ugyanitt pedig dzsesszbalett-, ak­robatikus rock- és karate bemuta­tót tartanak majd az egri közön­ség előtt. Hazánkat vádolja a Koreai NDK „Elárulták a szocializmust, az imperialistáknak nyújtják kezüket” A KNDK kedden ismét „a szocializmus elárulásával” vá­dolta meg Magyarországot ami­att, hogy az 1956-ban kötött megállapodást felmondva, au­gusztus 10-től újra bevezeti a ví­zumkényszert a diplomáciai és szolgálati útlevelek birtokosai számára a két ország viszonyla­tában. Az MTI értesülése szerint a magyar külügyminisztérium fog­lalkozik a vízumkényszer vissza­állításának lehetőségével, de ilyen intézkedés nem lépett élet­be. „A magyar hatóságok elárul­ták a szocializmust. Most még tovább mentek, és egy szocialista országot elutasítva, az imperia­listáknak nyújtják kezüket” — idézte a KCNA hírügynökség a phenjani külügyminisztérium il­letékesét, aki szerint Magyaror­szág a megállapodás felmondá­sára vonatkozó döntést George Bush látogatásának előestéjén hozta meg, „ajándékképpen” az amerikai elnöknek. „A magyar fél célja az, hogy néhány dollárt kapjon az ameri­kai imperialistáktól és dél-koreai bábjaiktól, cserébe a KNDK uta­zóit sújtó korlátozásokért” — tette hozzá az idézett illetékes. Nyugati hírügynökségek em­lékeztetnek arra, hogy a kelet­európai államok közül Magyar- ország az idén februárban első­ként létesített diplomáciai vi­szonyt Dél-Koreával, bár az utóbbi években több szocialista ország — köztük a Szovjetunió és Kína is — erősítette gazdasági és más, nem politikai jellegű kap­csolatait Szöullal. A KNDK már akkor a kommunizmus ügyének elárulásával vádolta Magyaror­szágot, visszahívta budapesti nagykövetét és csökkentette képviseletének szintjét. (MTI) Magyar életmentő Amerikában Vízbe fulladást akadályozott meg Magyar látogató mentette meg egy hároméves kisfiú életét az amerikai New Jersey állam egyik városában. Tóth György — aki hathetes rokonlátogatáson tartózkodott az Egyesült Álla­mokban — a fulladástól mentette meg Dániel Foggyt, akit állítólag anyja megpróbált vízbe fojtani. A rendőrség által kedden nyil­vánosságra hozott eset vasárnap történt: a magyar vendég béké­sen halászott a városka egyik öb­lének mólójánál, amikor észre­vett egy asszonyt, aki egyre bel­jebb gázolt a vízben. Amikor Tóth rájött, hogy valami nincs rendjén, utána indult. Miközben azonban az asszonyt igyekezett kihozni, egy kisgyerek teste ke­rült a felszínre. Tóth György nem habozott, azonnal partra vitte, ahol a holtnak tűnő gyer­mek tüdejéből kipréselte a vizet és mesterséges lélegeztetést al­kalmazott. Ezután visszament az asszonyért. Mire a rendőrség a helyszínre ért, a gyermek már lélegzett. Az anyát és gyerekét rögtön kórház­ba szállították, ahol azonban nem volt szükség további keze­lésre. A 34 éves Kathleen Foggy sú­lyos testi sértés és gyermekének veszélyeztetése miatt (mivel a 100 ezer dolláros óvadékot nem tudta letétbe helyezni) börtönbe, a kis Dániel pedig apjához ke­rült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom