Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-03 / 129. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. június 3., szombat 5. Új panzió Egerben Reprezentatív panziót adtak át nemrégiben Egerben, a Minaret tőszomszédságában. Az új, mintegy 1100 négyzetméter alapterületű 17 szobás, B-kategdriás szálloda stílusosan a várost is szimbolizáld műemlék nevét vette fel. Az Állami Biztosító befektetéséből épült Becker Gábor által tervezett létesítmény földszintjén színvonalas üzletek nyíltak. Ajándékbolt, büfé, s az alagsorban kapott helyet a Bubiv bemutatóterme. Az idegenforgalmi célokat szolgáld szerződéses üzemeltetésű panziónak már vendégei is vannak, s az előjelekből ügy tűnik, ebben az évben is telt ház lesz. (Fotó: Perl Márton) Az Egri Vörös Újság Helytörténetíróink az elmúlt évtizedekben a Tanácsköztársaság egri eseményeinek feldolgozásakor sokszor forgatták forrásként az Egri Vörös Újság című lapot. Az újság sajtótörténeti jellegű monografikus feldolgozására azonban mindmáig nem került sor. Ezért most ezt az adósságot kívánom törleszteni. Az 1919. május 1-jétől induló Egri Vörös Újság elődje az 1895-től közreadott Egri Újság című hírlap volt. Május 1-je lévén e napon az újság vörös színű fejléccel látott napvilágot. A névváltozásról a szám hír rovatában ezeket olvashatjuk: „Az Egri Szocialista Párt határozata folytán a lapunk a mai naptól kezdve Egri Vörös Újság címen jelenik meg.” Az új elnevezésű orgánum politikai napilapként indulásakor 4, később a papírhiány miatt 2 oldal terjedelemben jelent meg. Ára 20 fillér. Számozása 1919. január 1-jétől folyamatos. így a május 1-jei szám már a 101. volt. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Jókai út 6. szám alatt működött. A lap fejlécén végig olvasható volt a „Világ proletárjai , egyesüljetek!” — jelszó. Az újság május 2-i száma a május 1-jei egri ellenforradalmi események miatt nem jelent meg. A lap 3-án látott ismét napvilágot, de Egri Újság néven. Ebben a számban az ellenforradalmi eseményekről számolt be a lap ellenforradalmi szemlélettel. Ebből kapunk hírt a régi vezetés hatalmának átmeneti átvételéről. A hírlap május 9-től jelent meg ismét Egri Vörös Újság címmel, de szemlélete május 4-től már a proletárhatalom irányvonalát követte. A lap felelős szerkesztője Somfai János volt, akiről eddig helytörténeti írásunk csak keveset szólt. Ezért most, ha röviden is, felvillantom életének néhány mozzanatát. 1871-ben született Budapesten. Eredeti neve Stromfeld volt. Ő valójában a Tanácsköztársaság híres vezérkari főnökének, Stromfeld Aurélnak a bátyja. Már fiatalon újságíró lett, sőt, regényeket, színdarabokat is írt. Regényei a magyar szocialista irodalom előtörténetéhez tartoznak. Somfai 1918 t őszén került Egerbe. Már előzőleg augusztus 17-től október 1-ig az Egri Újság közölte „Pesti levelek” című szociográfiai írását, amely a világháború alatti főváros népe nyomorának döbbenetes rajza. Október 11-én került a dr. Setét Sándor főszerkesztésében megjelenő újsághoz. A polgári demokratikus forradalom győzelme kedvezőbb feltételeket teremtett szocialista nézetei hirdetéséhez. A forradalom egyik eredménye lett, hogy a korábban kormány- párti és klerikális befolyás alatt álló Egri Újság a demokratikus eszmék hirdetője lett. November 2-án őt nevezték ki felelős szerkesztőnek. Bár dr. Setét Sándor továbbra is főszerkesztője maradt az újságnak. Somfai a polgári demokratikus forradalom egri eseményeinek tevékeny részese volt. Igazi közéleti ember, ciki nemcsak tollával, hanem gyakorlati, politikai tevékenységével is szolgálta a demokratikus Magyarországot. Ekkor több új szerv tagjává választották meg. A Tanácsköztársaság kikiáltása régi álma a szocializmus megvalósításának lehetőségét teremtette meg. Március 25-én, mint felelős szerkesztő vette át a munkáshatalom szolgálatába álló Egri Újságot. Ettől a naptól kezdve dr. Setét Sándor megvált a laptól. Somfai a szerkesztői munkán kívül ebben az időszakban is élénk közéleti tevékenységet fejtett ki. Tagja lett a március 24-én megalakult sajtódirektóriumnak. Közreműködött a Vörös Színházi esték szervezésében. Az Egri Újság áprilisi számaiban részleteket közölt „Proletár levelek” címmel egy 1913-ban megjelent „Egy szocialista és egy kapitalista levelei” című könyvéből. Az Egri Vörös Újság május 1-jei számában olvasható „Hozsanna vörös május” című ódái számyalású írása, amelnyek vezérgondolata a világ proletársá- gának összefogása. Minden bizonnyal a lap több számának névtelenül megjelent vezércikkét is ő írta. A proletárdiktatúra leverése után. Somfait börtönre ítélték, majd internálták Az internáló táborból sikerült megszöknie és Bécsbe jutnia. Itt a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1921-től Jugoszláviában élt. Itt gyilkolták meg a német fasiszták 1941-ben. A lap majdnem minden számában vezércikket közölt. Ezek többsége azonban nem helyi szerzőktől származik. Elemzésük meghaladná a cikk kereteit, ezért csak most a július 9-i számban közzétett „Fegyelem a diktatúrában” című vezércikk néhány aktuális gondolatát emelem ki. A cikkíró már az írás elején megállapította, hogy „...életünknek, boldogságunknak a munka a legfontosabb, talán egyetlen feltétele, mert az élettel szemben senki sem léphet fel nagyobb igényekkel, mint amennyi hasznos munkát végez a társadalom részére. És ami áll az egyénre nézve, következésképpen helytáll az egész társadalomra nézve is, mert nem fogyaszthatunk többet, mint amennyit megtermelünk.” „Akkor tehát, amikor a munkásság átvette a társadalom vezetését, minden proletár követelményeket vállalt a munkástársadalommal szemben arra, hogy legjobb képességei szerint, becsületesen a társadalom szolgálatában áll. Aki azt meg nem érti, aki ma lazán teljesíti kötelességét ott, ahová a proletárhatalom állította, az ellensége a munkástársadalomnak és — legtöbbször öntudatlanul — az ellenforradalom malmára hajtja a vizet.” A lap hű tükre a munkáshatalom helyi szervei tevékenységének, s az azokban beállt változásoknak. A május 2-i rendkívüli számból megtúdjuk, hogy a hatalmat a direktórium kezéből egy katonai parancsnokság vette át. A május 4-i szám már arról tudósított, hogy a hatalom ismét a proletárság kezébe került. A lap részletesen szólt a városi és a megyei direktórium május eleji ellenforradalom utáni átszervezéséről, a Forradalmi Kormányzó Tanács megyei biztosának, Jach- wert Endrének a kinevezéséről. Megtudjuk azt is, hogy a kormánybiztos irodája a mai oktatási igazgatóság helyén állott főis- páni lakban volt. Az épületet ekkor „szoyjetháznak” nevezték. Szinte minden számban ol- vashtunk a szakszervezetek munkájáról, az ifjúsági mozgalomról. A szocialista Párt tevékenysége viszonylag kevés teret kapott a lapban. Az bizonyára összefüggött a direktórium és a párt összefonódásával. Az újság hírt adott a szocialista termelési viszonyok kialakításának eseményeiről. Az üzemek köztulajdonba vételén kívül szól egy újszerű kezdeményezésről, az egri cipészek és csizmadiák termelőszövetkezetének megalakításáról. Több anyagot olvashatunk a lapban a június 27-én létrehozott helybeli munkászászlóaljról, amelynek parancsnoka az 1944- ben mártírhalált halt Ankli József volt. A lap szinte egyetlen forrása a május 1-jei és a június 23-i egri ellenforradalmi eseményeknek. Az újság bő teret szentelt a direktórium szociális intézkedéseinek. Ezek közül talán a legjelen- • tősebbek a lakáskérdés megoldására irányuló törekvések voltak. Május közepétől elkezdték a lakások összeírását, s ahol lehetséges volt, oda az addig önálló otthonnal nem rendelkező családokat telepítették. Sőt, május végén a direktórium elkezdte munkás- és tisztviselőházak tervének kidolgozását. Több tudósítás olvasható a lapban a közellátási gondok megoldásáról. A tejigények kielégítésére ' tejigazolványokat léptettek életbe. A húskérdés megoldására hatósági húsüzem felállítását tervezték. A fürdőket szocializálták, s megszervezték az iskolás gyermekek rendszeres fürdőztetését. A hírlap hasábjain számos olyan anyag olvasható, amely azt bizonyítja, hogy a direktórium vezetői sokat tettek a szegény gyermekek sorsának javításáért. Határozatot hoztak gyermek- menhely felállítására, gyermek- játszótér létesítésére. Nagy teret kapott a lapban a július 6-i egri gyermekünnep előkészítése és annak eseményei. A lap kis terjedelme ellenére jelentős teret áldozott a városi kulturális életnek, rendszeresen beszámolt a május végén induló vörös színházi és vörös mozi estékről. Ez utóbbiakon nemcsak filmeket láthatott, de kulturális műsorokon is szórakozhatott a közönség. Június végén a színházi élet bemutatására Színház, művészet című rovatot nyitott a lap. A hírlap rendszeresen tudósított a Tanácsköztársaság országos politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális intézkedéseiről, eredményeiről. Különösen nagy terjedelemben foglalkozott az országos tanácskongresszussal, ahol megyénket 6 tagú delegáció képviselte, közülük 3 fő egri volt. Érdekes módon a június 12-én kezdődött pártkongresszusról nem írt részletesen a lap, csak a két egri küldött nevét közölte. A lap rendszeresen közreadta a Forradalmi Kormányzó Tanács és a különféle népbiztosságok rendeletéit. A központi intézkedésekről így a lap olvasói azonnal értesültek. Az újságban szinte naponta olvashatunk tudósításokat a Magyar Vörös Hadsereg árpilistói kezdődő harcairól. Részletesen beszámolt a dicsőséges északi hadjárat minden fontos mozzanatáról, különös tekintettel a május közepi Eger környéki harcokra. A lap külföldi vonatkozású anyagainak értékes részét alkotják a Szovjet-Oroszországban zajló politikai folyamatokról, a Vörös Hadsereg harcairól szóló tudósítások, dokumentumok. A lap május 9-i számában például közölte Csicserin külügyi népbiztosnak május 8-i Kun Bélához intézett szikratáviratát, amelyből megtudhatjuk, hogy a szovjet Vörös Hadsereg nagy sikereket ért el a Kolcsak elleni harcokban. A távirat szerint az orosz proletariátus nagy örömmel fogadta azt a változást, hogy „Magyarország forradalmi proletáriátusa...erőteljes harcba szállott a forradalom vívmányainak védelmére.” A lap május 16-i számában Lenin Kun Bélának május 15-én küldött szikratáviratát adta közre, amelyben Lenin többek között ezeket mondotta: „Meg vagyunk győződve, hogy a magyar proletárdiktatúra óriási nehézségei ellenére is megtartja és megerősíti hatalmát... Az entente kegyetlen békéje fokozza a szovjet hatalomhoz való ragaszkodás érzését.” Az újság mindannap közreadott hírrovata rendkívül gazdag anyagot tartalmazott. Ebben jelentek meg a direktóriumok, a szakszervezetek az ifjúsági mozgalom, a kulturális élet hírei. Az újság május 16-i, pénteki számában a Hírek rovatban egy eddig ismeretlen Lukács Györgyre vonatkozó adat található. A hír így hangzik: „Bármely népbiztosság által beosztott politikai megbízottak holnap (május 17-én) 4 órára Lukács György népbiztosnál Füzesabonyban jelentkezzenek. Eger, 1919. május 16.” A lap a régi hagyományokat folytatva különféle hirdetményeket és apróhirdetéseket is közzétett. Újdonság volt azonban a különféle jelszavak közreadása. A leggyakrabban olvasható volt „Bea Vörös Hadseregbe!” A hírlap május 28-i számában új könyvek listáját közölte. Tudatta, hogy a Szocialista Könyv- kereskedésben az alábbi munkák kaphatók: Várnai Zseni Vörös tavasz és Katona fiamnak című verskötetei, a Forradalomi Kormányzó Tanács és a népbiztosok rendeletéinek első kötete, a KMP és az MSZDP egyesülésének okmányai. Ez utóbbi kiadvány tartalmazta Kun Béla levelét a kommunizmusról és a proletáregységről. A lapban fennállása miatt mindössze egy szépirodalmi anyag jelent meg. Ez Jakab József „Vörös május — A proletár imádsága” című verse volt. A szerzőről jelenleg semmit nem tudunk. Az Egri Vörös Újság 1919. július 13-i számában egy közönséghez szóló bejelentést tett közzé, amelyben azt olvashatjuk, hogy „Az Egri Vörös Újság a Közoktatásügyi Népbiztosság rendeletére a mai napon megszűnik. Az egri napilap helyett kedden reggel július 15.) Égri Munkás címen uj napilap indult, mint az egri Szocialista-Kommunista Párt hivatalos lapja.” A lap átszervezését a népbiztosság megbízottai Gyomai Imre Milder Sándor és Jánosfy Kálmán újságírók végezték el. Július 15-én a lap olvasói már az Egri Munkást vehették kézbe. Szecskó Károly
