Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-30 / 152. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. június 30., péntek Tanácskozik az Országgyűlés Szilvás István kollégánk Horváth Gyulával, az MDF Hatvani Szervezetének vezetőségi tagjával készített interjút. Középen Nagy Józsefné képviselőnőnk. (Folytatás az 1. oldalról) Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára úgy vélte: a polgári szolgálat bevezetése segíthetne a szociális gondozóintézetek nehéz helyzetén. Azoknak a fiataloknak jó része, akik nem vállalják a fegyveres szolgálatot, rendelkezik olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy gondozó munkát vállalhassanak ezekben az intézményekben. A törvénynek mindenekelőtt biztosítania kell, hogy a polgári szolgálat ne legyen büntetőjellegű, mert büntetésként nem lehet sérült, beteg embereket gondozni. Ugyancsak fontos, hogy már a bevezetéskor tisztázzák a pol- V gári szolgálat pénzügyi terheit, a kiképzési, a szállás-, a ruha- és a zsoldköltségeket. A továbbiakban felszólaltak: Dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), a Fővárosi János Kórház-Rendelőintézet főigazgató-főorvosa javasolta: minden állampolgár alanyi jogon választhasson a különféle szolgálati fajták között, s a polgári szolgálat ideje legfeljebb 24 hónap legyen. Krekács László (Pest m., 8. vk.), az albertirsai — dánszent- miklósi Micsurin Tsz főkertésze, ' Vörös né Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze, dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető-főorvosa kifogásolta, hogy a törvényjavaslat csak katonai szemszögből tárgyalja a kérdést, pedig a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás személyiségi jog. Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a Kiskunhalasi Családsegítő Központ intézetvezetője meglehetősen rövidre fogta mondanivalóját, mivel az előtte felszólaló képviselők már kifejtették azokat a gondolatokat, amelyeket felszólalásában érinteni kívánt. Ezért csak előkészített felszólalásának befejező gondolatát idézte: „Fiaink, szolgáljanak bárhol, bármilyen módon, kísérje szolgálatukat áldás és békesség!” Viczián János(országos lista), a Magyar Baptista Egyház elnöke úgy vélekedett: a módosított honvédelmi törvény biztosítja, hogy a lelkiismereti szabadság valóságosan is a legfontosabb emberi értékek közé tartozzon hazánkban. A továbbiakban indítványozta, hogy a lelkiismereti ok fennállását vizsgáló bizottság minden esetben kéije ki az érintett felekezet képviselőjének véleményét, állásfoglalását. Viczián János szükségtelennek ítélte a Teológiai Akadémiára felvett fiatalok tanulmányok előtti sorkatonai szolgálatát, mert később a felszentelt pap, a felavatott lelkész egyébként sem hívható be katonai szolgálatra. Az oktatásügy kérdéskörénél maradva a miniszter kitért arra is, hogy az oktatásban hasznosítani kell az akadémiai kutatóintézetek szellemi erejét. Ezzel egyidejűleg véget kell vetni az akadémaiai intézetek és az egyetemek már-már veszekedéssé fajuló ellentétének, mégpedig oly módon, hogy az intézeti munkatársakat be kell vonni az egyetemi és főiskolai oktatásba, a felsőoktatási intézményekben pedig biztosítani kell a tudományos kutatás lehetőségét. Mindezzel összefüggésben hangsúlyozta: megkezdődött a hazai oktatásügy felülvizsgálata, s a tárca várhatóan a nyár végére elkészíti az új oktatáspolitikai koncepciót. A miniszter a továbbiakban a tárcán belüli átszervezésekről szólt. Elmondta: az Állami Egyházügyi Hivatal megszűntével a kormányfő mellett egyházi kollégiumot hívtak életre, s ezzel párhuzamosan a Művelődési Minisztériumban is új főosztály létesült, amely a jövőben az egyház kulturális ügyeinek intézésére hivatott. A nyár végéig ideiglenesen az ifjúsági ügyek is a művelődési tárcához tartoznak, míg a sport irányítását ellátó Országos Sporthivatal élére ugyancsak a Művelődési Minisztérium egyik munkatársa — a miniszterhelyettesi rangban kinevezett — Tibor Tamás került. Ezzel egyidejűleg létrehívták a hivatal mellett működő Sporttanácsot, amely koncepcionális, elvi kérdésekben dönt, s amelynek elnöke a művelődési miniszter. A sport kérdéskörével kapcsolatosan Glatz Ferenc kifejtette: e terület eredményességét a jövőben a tömeg- és diáksport sikerein kívánják lemérni, nem pedig a versenysport aranyérmein. A további átszervezéseket ismertetve a miniszter elmondta: létrehozták a Pusztai Ferenc vezette adminisztratív államtitkárságot, amely a tárcával mint vállalattal foglalkozik, tehát az igazgatási ügyek intézése a feladata. Egyúttal felsőoktatással foglalkozó miniszterhelyettessé kinevezték Manhercz Károlyt, míg a közoktatásban érdekelt miniszterhelyettes — akinek posztja Gazsó Ferenc távozásával üresedett meg — Kelemen ElemérXett. Ugyancsak miniszterhelyettes irányítja majd a kisebbségi ügyeket, egyaránt figyelve a hazai nemzetiségek, illetve a határon túli magyarság életére. Ezzel kapcsolatosan Glatz Ferenc hangsúlyozta: nem államhatárokban, hanem nemzetben és társadalomban kell gondolkodnunk, s ezért fontos, hogy Trianon óta először ismét kormányzati szintre emelkedjék a kisebbségi politika. A miniszter végezetül hozzátette: a kisebbségi ügyek irányításának posztja egyelőre még betöltetlen, ideiglenesen Rátkai Ferenc miniszter- helyettes foglalkozik e kérdéskörrel. Zsóka Endre felszólalásával lezárult a honvédelmi törvény módosításának vitája. Mivel a tervezettel kapcsolatban számos újabb javaslat hangzott el, az elnöklő Szűrös Mátyás szünetet rendelt el, s kérte a Parlament honvédelmi bizottságát, hogy tekintse át az indítványokat. A testület véleményformáló munkája meglehetősen hosszúra nyúlt, ezért Szűrös Mátyás javasolta a törvényhozóknak, hogy módosítsák a napirendet, és interpellációk tárgyalásával folytassák a munkát. Elsőként Sápi Ferenc, az Alu- míniumárugyár szakmunkása interpellált Beck Tamás kereskedelmi miniszterhez a Bosnyák téri nagybani piac megszüntetése tárgyában. Boros László, a Posta Kísérleti Intézet műszaki ügyvezetője a Minisztertanács elnökéhez interpellált a Külkereskedelmi Főiskola épületének 1983 óta húzódó felújítása és bővítése tárgyában. Ezután Szűrös Mátyás arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a márciusi ülésszakán Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.) képviselőnek a lakossági és közműfejlesztési beruházások finanszírozásának könnyítéséről szóló interpellációjára adott választ kiegészítendő, a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta. Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a május 12-i ülésnapon interpellált a pénzügyminiszterhez a két adótörvény ellentmondásainak, alkalmazási nehézségeinek feloldása tárgyában. A mostani ülésszakra közreadott építési és közlekedési bizottsági jelentésben foglaltakat mind Török Sándor, mind az Országgyűlés elfogadta. Szálai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz Szerszámgyár Vállalat vésnök szakmunkása a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi 23. törvény módosítását javasolta. Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az önvédelmi fegyverek visszavonásának tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Horváth István belügyminiszter válaszában elmondta, az interpellációban megjelölt adattal ellentétben nem 100 ezer, hanem mindössze 19 687 embernek van önvédelmi pisztolya. A többi magánkézben lévő fegyver a vadásztársaságok egyesületi tagjainak a tulajdona. Az interpellációk sorát ismét megszakítva szavazásokra került sor a honvédelmi törvény módosításához kidolgozott kiegészítő javaslatokról. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról végül is nem született döntés. Az ülés elnöke Horváth Jenő indítványára javasolta a honvédelmi bizottságnak, hogy a polgári szolgálat időtartamára vonatkozó módosító javaslatokat előterjesztő képviselőkkel együtt készítsen a többség számára is elfogadható kompromisszumos megoldást, s ezt a pénteki ülésen terjesszék döntésre az Országy- gyűlés elé. Az ülésszak ma folytatódik. Pozsgay Imre, Straub F. Brúnó és Németh Miklós az ülésteremben Ülésezett az MSZMP Heves Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) séklését, különös figyelemmel a nehezebb anyagi körülmények között élő párttagok helyzetére. Javasolta annak mérlegelését is, hogy a tagdíj feleljen meg a szak- szervezeti tagdíj mértékének és fizetési módjának. E témában egyhangúlag hozott helyeslő határozatot a testület, miután meghallgatta dr. Patócs László, Doms István, dr. Magda Sándor, dr. Antal Lajos és Horváth Kálmán új ötleteket is tartalmazó felszólalásait. A továbbiakban a megyei pártbizottság pontosan három órán keresztül azt az állásfoglalás-tervezetet tárgyalta meg, amelyet az MSZMP Gyöngyösi Reformköre által május 23-án keltezett — s lapunkban már ismertetett — levéllel kapcsolatban fogalmazott meg a megyei párt-végrehajtóbizottság. E tervezet bevezető sorai így szólnak: „Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága — a gyöngyösi reformkor levelével összefüggésben is — kinyilvánítja azon elvi álláspontját, hogy a megye mintegy 24 ezer fős párttagsága bármely területi csoportjának, alapszervezetének, körének, klubjának, stb. a testülethez intézett közvetlen indítványát, javaslatát — különösen, amely az MSZMP belső életének fejlesztésére irányul — pozitív kezdeményezésként, a pártmozgalom megújítási szándékától vezérelt törekvésnek minősíti és értékeli, függetlenül az azokban kifejezésre jutó politikai vagy egyéb motivációktól. Hangoztatja a tervezet ezen túl, hogy azonosul a reformkor ama véleményével, mely szerint ki kell alakítani a megyei pártbizottság állásfoglalását a többpártrendszerre való áttérés megyei feltételeiről, s ebben kezdeményező szerepre kell törekednie. Ugyanakkor megalapozatlannak minősíti a reformkor állítását az APEH- és a HAF- ügyekben, illetve amiatt, hogy a kör ezeket szélsőségesen használja fel bizalmatlansági indítványa alátámasztására. E témakörben az arra érdemesnél jóval több vélemény hangzott el a meglehetősen hosszadalmas vitában. Ebből megtudhattuk: a gyöngyösi reformkor leveléről a megyei párt-végrehajtóbizottság álláspontjának kialakítása érdekében több mint ötórás vitát folytattak. Ezúttal a reformkor vezetője, Hiesz György arról számolt be a jelenlévőknek, hogy a kör hétfői ülésén hallgatták meg az előteijesz- tett tervezetet, s az volt az ott jelenlévők nézete, hogy nem ilyen választ vártak. A felszólaló úgy vélekedett: a mai helyzetben nem sok lehetőség van a hibázás- ra, a tévedgetésre. Többpártrendszer idején minden cselekedetnek, megnyilvánulásnak óriási a jelentősége. A korábbi 'hibás döntéseket, illetve véleményeket már nem lehet pótólni a választási küzdelemben. Ezután bejelentette, hogy a gyöngyösi reformkor dr. Vasas Joachim megyei pártbizottsági titkár visszahívását kezdeményezi, mégpedig az információs jelentések tendenciózus eltorzítása, a konkrét ügyekben, mint az egri APEH- székház, a gyöngyösoroszi HAF, az eseményekről való lemaradás, kifogásolható, történelemmel kapcsolatos kijelentései, valamint Nagy Imre szerepének helytelen megítélése miatt. Dr. Vasas Joachim kifejtette, hogy 1956 októberi eseményeinek értékelésében egyelőre még az újabb dokumentumok beszerzése és feldolgozása folyik. E kérdésben jelenleg is vita van. Visszautasította azt a vádat, amely bizonyos lapokban napvilágot látott, hogy Nagy Imrével kapcsolatban bármikor is használta volna a gyilkosság és az akasztás kifejezéseket. Ehhez a korábbi ülések jegyzőkönyveit említette bizonyságul. A reform- körökről — mint említette — mindig elismeréssel szólt, elsősorban a megalakulásukról. Azt azonban nem helyénvalónak véli, hogy bomlasztják a párton belül az egységet, nem bírálják más pártok programjait, megnyilvánulásait és a véleményüktől eltérő nézeteket nem hajlandók elfogadni. Szólt arról is, hogy a vele kapcsolatos kampány kimeríti a rágalmazás, a hitelrontás tényét, s ez őt jogaiban sérti. Sajná- latoshak tartotta, hogy a megyei pártvezetés épp a szervezeten belül kapja a legtöbb támadást. Több megértést kérek, ha már támogatást nem kaptam. — mondotta befejezésül. A témakörben összesen tizenhatan mondták el gondolataikat, így: Tóth István, Forgács Kámly, Kerek László, dr. Szűcs László, Nagy Kámly, Kisari Zoltán, dr. Magda Sándor, Mongyi Ferenc, dr. Antal Lajos, Juhász Lajos, Kis Szabó Ervin, Doms István, Fodor István, Czövek Ágnes. Többségük — hibáinak megállapítása, elismerése mellett — dr. Vasas Joachimot munkájában további támogatásáról biztosította, s óvta a pártot a szétbomlástól. Ellenvéleményének adott hangot Nagy Károly, aki kifogásolta az állásfoglalás-tervezetben foglaltakat is. Bírálta a megyei pártbizottságot a régimódi gondolkodás tükröztetése miatt, s kifejezte azt az igényét, hogy a megyei pártbizottság legyen kezdeményező, menjen elébe az eseményeknek. Rajki Sándorné annak a véleményének adott hangot: nem engedhető meg, hogy ma ne nézzünk szembe a realitásokkal. Azon kell gondolkozni — mondotta —, ha ragaszkodunk a párthoz, akkor milyen módon kell megváltoztatni a politikáját, s elsősorban ügy, hogy mások is elhiggyék megújulási szándékunkat! Tisztázó vitákat kell folytatnunk, s tulajdonképpen az októberi kongresszuson lesz nyilvánvaló, hogy a pártban valósággá válik-e a reformgondolat. Ezután azt a nézetét fejtette ki, hogy e vitában is kiderült: a megye párttagsága miért nem tartja kellően kezdeményezőnek a megyei pártbizottságot, s a tagság átütőerőt remélt a testülettől. A vita lezárásaként Kiss Sándor hangoztatta: mielőbb végére kell jutni ennek a kérdésnek, már csak azért is, mivel a megyei pártbizottság tanulóideje lejárt, s energiáját, erejét sokkal inkább a megye egészét foglalkoztató gazdasági témákra kell fordítania. Ezután szavazásra került sor, a végrehajtó bizottság állásfoglalás-tervezetét két tartózkodás mellett elfogadták a jelenlévők, a visszahívási indítványról pedig úgy döntöttek, hogy dr. Vasas Joachim továbbra is maradjon meg tisztségében. Személye ellen ketten voksoltak, négyen tartózkodtak a szavazástól. Ezt követően a megyei pártbizottság egyhangúan elfogadta a Vass Józsefnek, a testület tagjának, a pártfegyelmi bizottság elnökének ügyében benyújtott előterjesztést (a megszavazott javaslatokról lapunk későbbi számában adunk tájékoztatást). Ugyancsak jóváhagyta a testület a megyei pártfegyelmi bizottság feladatkörének kibővítéséről szóló javaslatot. Ezután a pártvégrehajtóbizottság tagjának választotta meg egy ellenszavazattal Czövek Ágnest. Tudomásul vette a megyei pártbizottság azt a bejelentést, hogy Gál András, a testület tagja — nem kívánván a továbbiakban politikai tevékenységet folytatni — kilépett az MSZMP-ből. Határozott abban a kérdésben is a megyei pártbizottság, hogy a jövőben külön szóvivő segíti majd a testület tájékoztatási feladatainak ellátását, dr. Semperger Tibor személyében. Elfogadta egyhangúan a megyei pártbizottság az etikai bizottság létrehozásával, feladataival, hatáskörével kapcsolatos elveket. Tudomásul vette a gyöngyösoroszi használtakkumulátor-fel- dolgozó üzem helyzetével kapcsolatos tájékoztatót, amelynek lényege, hogy a testület annak telepítését rossz döntésnek tartja, felépítését nem támogatja. Befejezésül Kürtösi Károly gazdaságpolitikai titkár ismertette a megyei pártbizottság korábbi levelére Németh Miklós kormányfő nemrég küldött válaszát, valamint az ipari miniszter tájékoztatását arról, hogy július 1-jétől önálló gazdálkodóegység lesz a Recski Ércbánya Vállalat. (Németh Miklós levelét ugyancsak közöljük lapunkban.) Szeptembertől tanárképzés az MSZMP Heves Megyei Oktatási Igazgatósága épületében A megyei pártbizottság korábbi állásfoglalásának megfelelően tegnap Kiss Sándor első titkár és dr. Szűcs László, az egri tanárképző főiskola főigazgatója aláírta azt a szerződést, melynek értelmében a pártbizottság 1989. július 1-jétől az oktatási igazgatóság tantermeit, előadótermeit, irodáit, könyvtárát a főiskola használatába adja. A szerződés értelmében az oktatási igazgatóság épületének fennmaradó részét a tanárképző főiskola 1990. január 1-jétől tervezi használatba venni, amikor az intézmény teljes üzemeltetéséhez szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezni fog. A főiskola az első szakaszban átvett helyiségekért bérleti dijat nem fizet. Az épület üzemeltetéséhez te- rületarányosan járul hozzá, melynek összege ebben az évben közel 600 ezer forint. A megállapodás értelmében ide költözik át az idegen nyelvű lektorátus, az orosz tanszék és a számítástechnikai csoport összesen 52 munkatársa, de egyidejűleg jelentősen enyhülnek a főiskola tanteremgondjai is. Péter-Pál: aratás helyett—felvonulás (Folytatás az 1. oldalról) osztogattak a demonstráció szervezői. Beszélgetünk... Elmondják, hogy a közvéleményt némiképp felháborította az a sarkított, esetenként egyoldalú tájékoztatás, miszerint: a gabona felvásárlási árának 3 0 százalékos felemelését követelik felhívásukban, amelyhez közel ezer termelőszövetkezet és állami gazdaság csatlakozott. Ez így túl egyszerű tételmondat, és nem is fedi teljes mértékben a valóságot. A demonstrációval nem társadalmi feszültséget akarnak kelteni és nem a kormány gazdasági reformjait kívánják hátráltatni. Végső elkeseredésükben döntöttek így: úgy tűnik, nincs már más eszközük arra, hogy felhívják mindenki figyelmét a lakosság élelmiszer-ellátását és az exportot is veszélyeztető lényeges problémákra. ”Olcsóbb húshoz olcsóbb ipari eszközt! Ingatag árviszonyok helyett ringó búzatáblát! Jövedelmezőbb gabonatermelést! — ilyen feliratú transzparensekkel az „orrukon” állnak a Fortschrit- tek és a Claas Dominátorok. A megyében tizenöt helyen több mint százhetven kombájn... A személygépkocsik, sőt még a teherautók is eltörpülnek mellettük, a méltóság és a hit, amely körülveszi az adott útszakaszt — tiszteletet parancsol. Még akkor is, ha egy-két autóból fenyegetően lendül feléjük a kar, s nem tudni, hogy a dudaszó értük vagy ellenük szól. A kombájnosok és a szervezők szemében nyugodt elszántság. Ez még az első lépés — mondják sokan. A tudósítónak pedig eszébe jut egy torokszorító közhely: két szegény marakodik egy üres tarisznyán.
