Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 152. szám ÁRA: 1989. június 30., péntek 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA LADY ROSE - JÓ ÜZLET LESZ EGERBEN IS? Lekvár helyett pipere (3. oldal) FOG-AS PROBLÉMÁK Nem lesz többé hálapénz...? (4. oldal) NAGYRÉDE VÍZBEN Képes összeállításunk (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 13, 21, 25, 41, 50 Tanácskozik az Országgyűlés Vita a honvédelmi törvény módosításáról Csütörtökön az 1976. évi I. honvédelmi törvény módosítá­sáról szóló törvényjavaslat tár­gyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az el­nöklő Szűrös Mátyástól először Riacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszer- ipari Kutatóintézetének főigaz­gatója, címzetes egyetemi tanár kapta meg a szót. A képviselő a polgári szolgálat kérelmezéséről szóló fejezettel kapcsolatban kérte, hogy a lelkiismereti ok elől töröljék a „bizonyított” szót. A Fidesz XI. kerületi regionális csoportjának véleményét idézve rámutatott: a bizonyításra köte­lezés már önmagában is személyi jogot sért, elfogadása pedig eset­leges. Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.), a Pamutfonó-ipari Vál­lalat nagyatádi cémagyárának munkása egyetértőén szólt arról, hogy a tartalékos hadkötelesek is jogot kapjanak a polgári szolgá­latra, habár ez a korábban tett katonai eskü megszegését jelen­ti, továbbá szokatlan körülmé­nyek közt történő foglalkoztatá­suk és magasabb életkoruk prob­lémát okozhat mind az egyén­nek, mind a munkaadó intéz­ménynek. (Fotó: Perl Márton) Varga Imre, (országos lista) Kossuth-dijas szobrászművész közbevetett kétperces felszólalá­sában módosító javaslatot tett a honvédelmi törvény tervezeté­hez. Javasolta, hogy azok, akiket művészeti főiskolára felvettek, részesüljenek egyszeri, a tanul­mányukat megelőző katonai képzésben. Pályájuk folyama­tossága érdekében se „utókép­zésre”, se „karbantartásra” ne hívják be őket újra. (Folytatás a 2. oldalon) A kulturális bizottság ülése A csütörtöki parlamenti munkanap kezde­te előtt — a reggeli órákban — ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága. Az ülésen Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoz­tatta a képviselőket a tárcán belüli átszerve­zésekről, a készülő minisztériumi koncepci­ókról, illetve a soron következő legfontosabb feladatokról. A miniszter fontos célkitűzésként hangsú­lyozta Magyarország kulturális csatlakoztatá­sát Európához. Mint mondotta: ennek egyik eszköze a már megkezdett nyelvoktatási re­form, amelynek első lépéseként a kötelező orosznyelv-oktatás megszűnik. Glatz Ferenc aláhúzta: az intézkedés mögött semmifajta politikai meggondolás nem húzódik meg, ez kifejezetten szakmai lépés, s célja változtatni a hazai nyelvoktatás tarthatatlan helyzetén. A miniszter e kezdeti lépéseket egy tízéves nyelvoktatási program első elemeként vázol­ta, hozzátéve: a jövőben az egyetemeken két­szeresére, a főiskolákon több mint ötszörösé­re emelik a nyugatinyelv-szakos hallgatók fel­vételi keretszámát. A kisebbségi jogok és a lelkiis­mereti szabadság jegyében Si­mon Ernőné a polgári szolgálat bevezetése mellett foglalt állást. A polgári szolgálat 30 hónapos időtartama a képviselőnő szerint minden tekintetben reális és igazságos. Parlamenti tudósítónk jelenti s _______________________ H a voksol a képviselő... A testület elvetette a dr. Vasas Joachimmal szembeni visszahívási indítványt A kongresszust követően novemberben rendezik a megyei pártértekezletet Ülésezett az MSZMP Heves Megyei Bizottsága A megyei pártbizottság több mint ötórás tanácskozását Ju­hász Lajos titkár nyitotta meg, s gratulált Rajki Sándornénak, az MSZMP Gyöngyös Városi Bi­zottsága első titkárának abból az alkalomból, hogy a Politikai In­téző Bizottság tagjává választot­ták meg. Ezt követően Kiss Sán­dor, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a Köz­ponti Bizottság legutóbbi, kétna­pos tanácskozásáról. Többek között elmondta, hogy az októ­ber 7-re tervezett MSZMP- kongresszust megelőzően az egyes megyékben augusztus 27- ig kell megválasztani azokat a küldötteket, akik a területet kép­viselik az országos fórumon. Mindezzel összefüggésben 5 pontos javaslatot tett, így első­nek azt, hogy a megyei pártbi­zottság fejezze ki egyetértését a KB döntéseivel. Másodsorban: szűkebb hazánkban jelenleg 23 ezer 604 tagja van az MSZMP- nek, s ily módon 39 választott delegátus, két KB-tag, valamint a KEB egyetlen megyebeli tagja vehet majd részt hivatalosan is a kongresszuson. Egerből tizenné­gyen, Gyöngyösről kilencen, Hatvanból hatan, Hevesről és Füzesabonyból négy-négyen képviselhetik majd területüket, emellett ott lesz majd Pétervásá- ra, valamint a megyei tanács és a megyei rendőr-főkapitányság egy-egy küldötte. Arra is kitért Kiss Sándor, hogy a választás rendjét a városi pártbizottságok saját maguk határozzák meg, s ebben egy munkabizottság révén a megyei pártbizottságnak koor­dináló szerepe lesz. Augusztus végéig tartják meg a megyei kül­döttcsoport tanácskozását, ame­lyen három szóvivőt is választa­nak a programmal, a szervezeti és működési szabályzattal, vala­mint a személyi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás végett. Külön is kiemelte a megyei pártbizottság első titkára, hogy az október 7-i kongresszust kö­vetően novemberre megyei párt­értekezletet hívnak össze Heves­ben. Emellett elhangzott az az ajánlás is, hogy a városi pártbi­zottságok a kongresszust meg­előzően rendezzenek fórumo­kat, amelyeken küldötteiket megválasztják. Mivel a párttagdíj kérdése igencsak foglalkoztatja a tagsá­got, és egyre növekvő számban fogalmazzák meg jogos kifogá­saikat a fizetés jelenlegi rendjé­nek hibáival kapcsolatban, ezért Kiss Sándor javasolta, hogy a megyei pártbizottság kezdemé­nyezze: a Központi Bizottság — a tagság javaslatai alapján — mi­előbb hozzon döntést a tagdíjfi­zetés új rendjéről. Egyúttal java­solta a tagdíj mértékének mér- (Folytatás a 2. oldalon) Nem adományt — tisztességes árakat! Péter-Pál: aratás helyett — felvonulás Ami képviselőinket illeti, szá­mukra kétségkívül a tegnapi nap legfigyelemreméltóbb hazai híre volt az a Népújság-közlemény, amelyben az MDF Heves megyei szervezeteinek egyeztető tanácsa Barta Alajos képviselői lemon­dását szorgalmazza. Hirtelenjé­ben nem is tudják kommentálni a dolgot, érezni a hangulaton, hogy töprengve „rágódnak” a történteken. Kimondatlanul is benne van a levegőben, hogy eb­ben az időszakban hozzá kell' szokni Damoklész kardjának „lebegéséhez”. Barta Alajos annyit jegyzett meg a hír kapcsán: — Gondosan tanulmányo­zom az MDF nyílt levelét, s az ülésszak után, alkalomadtán ké­szen állok a válaszadásra... A képviselő egyébként éppen előző nap mondta el a parlamen­ti tudósítónak, hogy dr. Hütter Csabával, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel vál­tott szót a pétervásáriak ügyé­ben. Az új városban ugyanis szükség lesz a helyi bíróság felál­lítására, s az elképzelések szerint a mezőgazdasági szakmunkás- képzőben lenne rá megfelelő épületrész. A megoldáshoz a mi­niszter segítséget ígért. Pétervá- sárával és térségével kapcsolatos az is, hogy — a képviselő szerint — nagyobb területfejlesztési tá­mogatásra lenne szükség. — Ezt a kérdést már a korábbi csoportülésen felvetette, a mosta­ni állami támogatási csökkenté­sek ismeretében milyen lehetősé­get lát a Borsod-Nógrád-Heves találkozásánál lévő térség fej­lesztésére? — kérdeztem Barta Alajost. — Azzal egyetértek, hogy az államháztartási reform jegyében nagyobb takarékosságra, a tá­mogatások csökkentésére van országosan szükség. Ez azonban nem mond ellent annak a törek­vésnek, hpgy az említett térség problémájával az állam foglal­kozzon, hiszen köztudott, önhi­bájukon kívül kerültek az itt élők hátrányos helyzetbe. Nem tehet­nek arról, hogy jóval kevesebb a munkaalkalom, rosszabbak a mezőgazdasági termelés adott­ságai, s hogy sokaknak napról- napra ingázniuk kell. Célul kell hát tűzni, hogy itt a jelenleginél több munkaalkalom legyen az ipari és egyéb területen egyaránt. Énnek a támogatásnak többféle módja van: egy nagyobb összegű hozzájárulás, de ennél valószí­nűbb a beruházó, munkaalkal­mat teremtő vállalatok — mint például a Berva — adókedvez­ményekben való részesítése. To­vább gondolva: a tőkét adó gaz­dálkodók kedvezményes hitelt, alacsonyabb kamatlábbal szá­molt összeget kapjanak. Most te­hát — ebben a gazdasági helyzet­ben is — a képviselő a pénzügyi tárcával együtt keresi a kompro­misszumos megoldásokat... Választópolgári ügyben járt el a tanácskozások szünetében Ár­vái Lászlónéis, aki a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetőjét, dr. Szántó Anikót kereste meg. — Egy nagycsaládos kérelmét — különleges indok miatt — to­vábbítottam azért, hogy szociál­politikai kedvezményben része­sülhessen lakáskölcsön folyósí­tásakor. Több „lépcsőt” megjár­va: sikerült, megkapják. Ez az intézkedés olyan humánus célt szolgál, amelyért szívből vállal­tam az utánjárást — mondja, s elégedetten teszi el az aktákat az elintézett ügyek dossziéjába... * Amikor dr. Pesta László jegy­ző felsorolta az ülésszakon inter­pellálni kívánó képviselők név­sorát, a megyeiek közül Sebők József né mellett Csongrádi Csa­báé is elhangzott. A miniszterel­nökhöz szánt felvetésre és kér­désre azonban nem került sor. — Mi történt időközben? — érdeklődöm a gyöngyösi képvi­selőtől. — Úgy terveztem, hogy a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatban kialakult viták ismeretében szó­lok, és sürgetek intézkedéseket az interpellációmban. Gondol­junk csak arra, hogy számos álla­mi, vállalati beruházásnál pénz­szűke miatt nem épülnek meg a környezetvédelmi berendezé­sek, vagy hogy: a motorizáció legveszélyesebb egészségkárosí­tó anyaga az ólom, még sincs ele­gendő mennyiségű ólommentes benzin. Véleményem szerint, a ma alkalmazott bírságolás nem akadályozza meg például az er­dő-, a halpusztulást, az ivóvíz szennyeződését. Felül kellene hát vizsgálni a KVM feladat- és ha­táskörét, vagy ha szükséges, egy olyan új szervezetet kellene lét­rehozni, amely a munkáját a kü­lönböző gazdasági, politikai ér­dekektől és presszióktól mente­sen végezhetné... Hogy mégis el­álltam a kérdésfelvetéstől, az a Németh Miklóssal folytatott be­szélgetésből fakadt. Azt ígérte ugyanis, hogy még a következő ülésszak előtt lehetőség nyűik egy közös konzultációra, amely­re — mivel a válasza időt és pon­tosságot igényel — alaposan fel­készülve vár majd... * Péter-Pál „üzenete” nemcsak a kombájnosok demonstrációjá­nak részleteivel jutott be a tör­vényhozás épületébe, bizony gyakorta vissza-visszatérő be­szédtéma — mi több: interpellá- ciós kérdés — volt a gabonahely­zet. „ Pengene a kasza, ám alig te­lik már fenőkőre is...”— szólta el magát egy honatya, amikor Vass Józsefné, Békés megyei képvise­lőnő a mezőgazdasági termé­nyek, állatok és állati termékek árának megállapításáról, vala­mint a „22-es csapdájának” árhi­vatali felállításáról gondolkodott hangosan. A válaszadó, Visi Fe­renc, az Országos Árhivatal el­nöke megpróbálta ugyan magya­rázni a „bizonyítványt”, de azt sem az interpelláló, sem a parla­ment többsége nem fogadta el. Néhányan tartózkodással fejez­ték ki a véleményüket az ügyben. — Meglepte a tartózkodá­som ?— kérdez vissza Nagy End- réné a következő szünetben. — Ugye nem ezt várta egy mező- gazdasági területről való képvi­selőtől...? — Hogy őszinte legyek,in­kább ellenszavazatot vártam, mint a többiek zömétől. — Azért tartózkodtam, mert azzal is egyetértek, hogy a mező- gazdasági termékek felvásárlási ára irreálisan alacsony, s a másik oldalon azt is osztom, hogy most elfogadható lenne-e nagyon sok ember részére, hogyha a felvá­sárlási ár növekedésének hatásá­ra a fogyasztói ár drasztikusan és a kisjövedelműeket és kisnyug­díjasokat sújtóan az alapvető élelmiszereknél emelkedne. Ez volt a semlegességem oka... Megítélése és lelkiismerete szerűit joga van hozzá, mint aho­gyan egyre többen élnek a pro és kontra voksolás lehetőségével a mostani ülésszakon is, az állam­polgárok választottal Ezért is nyerte vissza létfontosságát a mi­nisztereknek számtalanszor ne­héz perceket okozó interpelláció gyakorlata. S ha ez már így hódí­tott ismét teret az Országgyűlés­ben, nem lesznek könnyű hely­zetben a tárcák vezetői az ülés­szak mai, utolsó — eredetileg nem tervezett — napján is... Szilvas István Tizenhét kombájn áll egymás után, libasorban Gyöngyös előtt, a szurdokparti kapaszkodónál. Fegyelmezettek, mozdulatla­nok. Sofőrjeik vagy a gépek fül­kéjében szemlélik a forgalmat, vagy az út szélénállnak, csende­sen tűrve a zuhogó esőt. Péter-Pál napja hagyományo­san az aratás kezdetét jelenti. Tegnap azonban a termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok gépei a búzatáblák helyett az or­szág útjaira vonultak, hogy fel­hívják a közvélemény figyelmét arra a nehéz helyzetre, amibe a mezőgazdaság került. ”A gabona felvásárlási árának az emelését követeljük, de nem drágább kenyeret akarunk! Nem a termelők a haszonélvezői az élelmiszerek rohamos drágulá­sának! Azok az árak, amit a pa­rasztság termékeiért kap, a ter­melés költségeit, a megélhetését is egyre kevésbéfedezik. Nem raj­tunk múlik, hogy a négy forintért eladott búzánkból készült kenyér az üzletben már ennek a négysze­resébe kerül! Ezek a mondatok szerepelnek többek között azon a röplapon, amelyet igazuk hir­detésére megálló autósoknak (Folytatás a 2. oldalon) Fegyelmezetten... (Fotó: Perl Márton)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom