Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

4. _______________________KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. június 29., csütörtök s óink minél több oldalról tájé­kozódhassanak. Ezért csütör­tökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben külön­böző megnyilatkozásokat, ál­lásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Remél­jük, segítséget nyújthatunk ah- Felgyorsultak a politikai és tár- több információra van szükség hoz, hogy teljesebb képet alkot- sadalmi változások. Egyre bo- az eligazodáshoz. Szeretnénk hassanak magukban különbö- nyolultabb a helyzet, ezért mind hozzájárulni ahhoz, hogyolva- ző kérdésekkel kapcsolatban. Egri 12 pont Gondok — a reformkör szemével Az MSZMP Egri Reformköre június 7-ei és 21-ei vitáján számot vetett Eger és vonzáskörzete problémáival. A reformköri platform­ból kiindulva alakították ki véleményüket a résztvevők, amelyet a nyilvánosság előtt képviselnek: egyes témakörökből vitákat szer­veznek, a nyilvános városi tanácsüléseken érvelnek álláspontjuk mellett, s más formákat is keresnek nézeteik kifejtésére. Várják azt is, hogy az MSZMP városban vagy a környékén élő, reformelköte­lezett tagjai, s más, a helyi problémák iránt érdeklődő és nyitott ál­lampolgárok is megfogalmazzák ezzel kapcsolatos gondolataikat. Az „Egri 12 pontot” a reformkor tagjai kiindulásnak tekintik, hogy valóban megszülethessen az önálló helyi politika, amely hosszabb távra is biztosíthatja a település és környéke egészséges fejlődését. Eger vonzáskörzetéhez 48 te­lepülés tartozik. Ebben a térség­ben 131 ezer ember él, a megye lakóinak 39 százaléka. Közülük aránylag sok a fiatal, mert az el­múlt években a megyeszékhely munkalehetőségei, s a kiépülő, aránylag jó infrastruktúra soka­kat vonzott a városba, illetve környékére. Ahhoz, hogy ki­egyensúlyozottabbak legyenek itt az életkörülmények, ezt a tér­séget egységében kell szemlélni. Újra kell fogalmazni azokat az alapelveket, amelyek Eger város és környéke fejlődését megala­pozzák. Ezeket a demokratikus szocialista társadalom és a gaz­daság fejlődési irányának megfe­lelően kell kialakítani, a demok­rácia a tulajdonformák sokszí­nűsége, a piac megteremtése és a szociális védőháló kialakítása jelentheti az elgondolások alap­ját. Ezek szerint a következő ki­indulópontokat fogalmazzuk meg: 1. Ónálló vállalatokat, ver­senyképes termékeket! A városban és környékén sok a gyáregység, önállóság nélküli termelőüzem. A gazdaságban olyan helyzetet kell teremteni, hogy ezek az egységek alkalma­sak legyenek a működő tőke be­fogadására, a vegyestulajdonná alakulásra. Ne konzerválódjon egy viszonylag jó, de abszolút ér­telemben kedvezőtlen állapot. Új, rugalmas gazdasági szerve­zetek szükségesek, amelyeknek megnevezhető gazdái vannak, s melyekben az alkalmazottak részvényesek. 2. Meddig eladható az egri bor? Vissza kell szerezni és meg kell erősíteni az egri bor jó hírnevét. Ennek érdekében növelni kell a megfelelő minőségű szőlőfajták részarányát. A nagyüzemekben és a kistermelőknél egyaránt ke­rüljön középpontba a márka, a minőség. A KGST-ben kialakult nem valódi piaci viszonyok nem ösztönözték a termelőket és a ke­reskedőket erre a szemléletre. Új kapcsolatokat, piacokat kell fel­tárni, s a történelmi borvidék he­lyi kínálatát megfelelően szabá­lyozni. 3. Előrelátó várostervezést! Egerben nagy feszültséget je­lent a lakáshelyzet. Ezt éssze­rűbb lakásgazdálkodással szük­séges feloldani, és agglomerációs szemlélettel. Vagyis azok a köz­ségek, amelyek lakóhelyül szol­gálnak sok Egerben dolgozónak, megfelelően fejlődhessenek. Ugyanakkor át kell tekinteni, hogy kik és milyen jogállás alap­ján laknak állami lakásokban. Szakítani kell azzal a szemlélet­tel, amely rövidlátó módon a fej­lődési tendenciákra nem figyelve alakította ki a terveket. Beszédes példa erre a szűkös buszpályaud­var, vasútállomás, piac, helyi közlekedés de még lehetne to­vább sorolni. 4. Kiegyensúlyozott ellátást! A város ellátása belvárosi szemlélet alapján alakult ki. Ahogy távolodunk attól a né­hány utcától, amely a történelmi városrészhez tartozik, úgy csök­ken a kulturális vagy a közellátás helyzete. Különösen szélsőséges a helyzet Felnémeten. De ugyan­ez mondható el a környező köz­ségekre. Meg kell találni annak a módját, hogyha nincs is központi pénzösszeg, a magántőke ösz­tönzésével, esetleg adókedvez­ménnyel változtassanak a hely­zeten. Ebben a kialakuló és ki­alakítandó helyi, lakóterületi ön- kormányzatra kellene támasz­kodni. 5. Keltsük életre az alvó vá­rosrészeket! Az egrieket egyik leginkább érintő és foglalkoztató probléma a Csebokszári lakótelep kérdése. Már a nevét is át kellene gondol­ni. Kialakítása és megépítése egy kis hatalmi csoport döntési köré­be tartozott: ésszerűtlen város- politika nyomán jött létre. Nem gondolták végig a fejlődési ten­denciákat, így egy alvó város­részt teremtettek. Nem jöttek benne létre fontos közintézmé­nyek, kulturális létesítmények, amelyek a közösségi lét keretét teremthetnék meg. Ezen gyöke­resen változtatni lehetetlen, csak korrigálni lehet a legsúlyosabb ellentmondásokat. Ezt is csak az ott élő emberekkel együtt, helyi önkormányzat megvalósításá­val. 6. Túlzsúfolt város helyett a vonzáskörzetek fejlesztését! A város kimentette az exten- zív fejlődés lehetőségét. Nem nagy lakótelepeket kell létrehoz­ni, hanem modern lakóövezete­ket a település környékén. Eh­hez viszont szükséges, hogy megfelelő támogatást kaphassa­nak az ott letelepülő fiatalok, szervesen fejlődjön a közműve­sítés, a közlekedés. 7. Az elpazarolt idegenfor­galmi lehetőségek kihasználá­sát! Az idegenforgalom nagy be­vételi lehetőséget kínál ennek a környéknek. Az erre szétszórt pénzösszegeket egységes szem­lélettel kell befektetni, jobban tá­maszkodva a kereslet-kínálat vi­szonyaira. Amennyiben Ma­gyarország megrendezi a világki­állítást, minél hamarabb be kell kapcsolódni az előkészületekbe. A terület lehetőségei nagyok, de csak ha egységnek tekintjük a történelmi várost, a Bükköt, ezen belül például Szilvásvára­dot. Ki kell használni a gyógyvíz adta lehetőségeket, különös te­kintettel az egerszalóki forrásra. 8. Szociális védőhálót! Az életszínvonal csökkenése, az infláció és a válság a legfiata­labb és legidősebb korosztályo­kat sújtja legjobban. Felül kell vizsgálni a gyermek- és ifjúság- védelem kérdését, nem elfogad­ható egy „szociális gettó” kiala­kítása a gyermekvárosban. és környékén. Az át nem gondolt, felesleges pénzkidobást jelentő mammutintézmények helyett, amelyek inkább elszigetelik, mint integrálják a fiatalokat megfelelő szocialisztikus elve­ken működő, családias nevelésre van szükség. Ugyanilyen gondot jelent a rászoruló öregek gondo­zása, amelyet új alapokra kell he­lyezni. Szóba jöhet például a he­vesi gerontológiai gondozó min­tája. Ehhez új, szerves alapintéz­ményre, szociális otthonra volna szükség. 9. Magas színvonalú művelő­dést! Meg kell találniuk a közműve­lődési intézményeknek a megfe­lelő helyet a megváltozott körül­mények között. Régi szerepük már nem megfelelő. Eger hagyo­mányaihoz illő, közösségi műve­lődés szükséges, amely támasz­kodik a különböző politikai erőkre és az egyházakra egya­ránt. 10. Korszerű oktatást, helyet diákjainknak! A demográfiai hullám a kö­zépiskolákba ért, meg kell oldani a továbbtanulást. Ehhez meg kell találni minden lehetőséget. Önálló iskolákra, s felemelt fejű, öntudatos pedagógusokra van szükség. Ehhez megfelelő élet- körülményeket kell számukra biztosítani. 11. Önálló és nyilvános taná­csi munkát! A közigazgatásban meg kell szüntetni a megyei és városi ta­nácsi munka közötti átfedéseket. Minél kisebb és ütőképesebb hi­vatalnoki réteg szükséges. Egyetlen döntést se lehessen hozni az érintettek véleményé­nek meghallgatása nélkül, egyes városrészek nyilvános vitákon vessenek számot az őket érintő kérdésekkel. Nyilvánosságra kell hozni az előzetes elképzeléseket, terveket és döntéseket. A nyilvá­nosság ne csak a sajtót jelentse, hanem az állampolgári közössé­geket is. 12. Helyi önkormányzatokat, önigazgatást, valódi népképvi­seletet! Meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek a tanácstagok választásánál jelent­keznek. A lakók száma, s ne a vá­lasztókerület területi nagysága döntsön. A térben is elkülönülő városrészeknek helyi önkor­mányzatot szükséges biztosítani. Ezeknek legyen megfelelő jog­köre, döntési lehetősége. * Az MSZMP Egri Reformkö­re az utóbbi pontot választja kö­vetkező vitája témájául. Július 5-ére, szerda délután fél 5-re várjuk a Szarvas Gábor út 2.szám alatt, akik a helyi önkor­mányzat, az önigazgatás és a va­lódi népképviselet témájával számot kívánnak vetni. Az MSZMP Egri Reformköre Guba Dezső szociáldemokrata nyilatkozata: A demokrácia alapvető tétele: nem szabad félni! Nincs még egy hete, hogy Guba Dezsővel, az MSZDP központi ve­zetőségi tagjával beszélgettünk Hevesen. Akkori eszmecserénk apropója a szociáldemokraták július 1-2-ra tervezett küldöttgyűlé­se. Ám a tudósító manapság gyakran jár így — időközben az esemé­nyek befolyásolták az interjút. Az MSZMP KB ülésén lezajlott sze­mélyi változások után a beszélgetés tartalma más megvilágításba került, másfelől az írott és elektronikus sajtóban az MSZDP (egyik) vezetősége által közzétett nyilatkozat szerint a tervezett tanácskozás most júliusban elmarad. Egy másik nyilatkozat szerint nem. Az alábbiakban tehát közlöm a június 21-ei interjút, kiegészít­ve a június 26-ai telefonbeszél­getésünk tartalmával. — Ön a szociáldemokrata párt újjáalakulásakor azonnal bekerült a vezetőségbe. Mi jel­lemzi mostani helyzetét a párt­ban? Ki is Guba Dezső? Guba Dezső még diákként, 1943-ban kerül kapcsolatba a Szociáldemokrata Párttal. 1944 őszétől illegalitásban él. 1945 január végén másodma­gával indul gyalog Heves me­gyébe az SZDP-t szervezni. Elvégzi a Pázmány Péter Tu­dományegyetem bölcsészka­rát. A párt vidéki értelmiségi és főiskolai vonalán dolgozik. Közvetlenül tartja a kapcso­latot Kéthly Annával ezidő- ben. Részt vesz a szociáldemok­rata fiatalok kollégiumának vezetésében. — Pártunk likvidálását megelőlegezendő, a főpróba az ifjúság meggy órása és a kü­lönböző kollégiumok egyesí­tése volt — mondja. Az egy akolba való beterelésnéla ha­talom nem volt válogatós a módszerekben. — Az SZDP beolvasztása után Csepelre kerültem taní­tani. 1950-ben a többi szoc- demmel együtt beköltöztünk a Hűség házába. 1955-ben szabadultam. Sablonos jegy­zőkönyvet írattak velem alá: 1950-ben tett vallomásomat nem tartom fenn, mert azt testi és lelki kényszer hatására tet­tem. Ezt követően járási kultúr- ház igazgató Hevesen, majd 1956-ban járási munkásta­nács elnök. 1957-ben élet­fogytiglani fegyházra ítélik. — Ügyvédem, Major Ákos a vádiratomat olvasván a kö­vetkezőket mondta: Dezső- kém, ha egy hónapot kapunk, azt is megfellebbezzük. 1963 óta Hevesen él. — A múlt esztendő novembe­rében — amikor még mozgalom­ként működött a párt — a hat ta­gú elnökségbe bekerültem. Ja­nuár nyolcadika, az újjáalakulás óta pedig a központi vezetőség tagja vagyok. — Köztudott, hogy generációs ellentétek nehezítik pártjuk egy­séges fellépését... — A jelenlegi vezetőséget nem tartom megfelelőnek, érett­nek arra, hogy ilyen nagymúltú pártot irányítson. Ennek nyoma­tékos igazolásaként hárman — Kovács Lajos és dr. Ruttner György és én a vezetőségi ülése­ket áprilistól nem látogatjuk. — Úgy gondolja, hogy ez a küldöttgyűlés után is így marad? — Egész más lesz a felállás! Lesz egy 51 tagú választmá­nyunk, egy huszonegy, majd egy kilenc tagú testület. Hogy milyen nevet adunk neki, az már formai kérdés. — Azért a kapcsolatot nem szakítottam meg, mert heten­kénti levelezésben állok a párt el­nökével. Mert mind a hárman csak az ő személyét tartjuk hite­lesnek. Még azt a központi veze­tőséget sem, aminek mi is tagjai vagyunk. — Megeshet, hogy két szociál­demokrata párt lesz? — Az elképzelhetetlen. Néz­ze, én az április 29-ei ülésünkön a MOM-ban vagy négy órán át elnököltem. Akkor úgy fogal­maztam: Magyaroszágon ma négy szociáldemokrata párt van. Nem nevében, hanem program­jában. Egyik a reformkommu­nisták, másik az SZDSZ, harma­dik a szakszervezet, negyedik va­gyunk mi. Ez nem baj. Csak ket­tő ne legyen! — Ön vagy Önök, mely moz­galmakhoz, pártokhoz érzik kö­zelinek a nézeteiket? — Elsősorban az SZDSZ-hez Fideszhez, a reformkommunis­tákhoz, és az MDF baloldalához. Nos hát, elhatároljuk magunkat a fasisztoid jellegű jobboldali pártoktól, a szélsőbaltól, vagy az apolitikusan nacionalistáktól. Ha már itt tartunk, természe­tesen személyesen részt vettem a Nagy Imre temetésén. Teljesen egyetértettem szinte valamennyi felszólalóval. Am, ami Orbán Viktor beszédét illeti. Szerintem így nem lehet fogalmazni! — Az igazságot sokfélekép­pen meg lehet mondani. De, ha túl élesen, túl keményen, nem­csak a gyász fennköltségének és a nemzeti megbékélésnek ár­tunk, hanem céljaink elérését is megnehezítjük vele. Mondok egy konkrét példát. Az „ideigle­nesen” hazánkban tartózkodó szovjet csapatok jelenlétének az ország népének 90 százaléka nem örül. Mégis csak egy béké­sen, okosan, diplomatikusan si­ettető lépések hozhatnak ered­ményt. Más út nincs! A politikai előrelátást, a következmények mérlegelését úgy látszik még ta­nulnunk kell. Magyarországon a kibontako­zást, az ország felzárkóztatását a fejlett országokhoz, a szerkezet­váltást, adósságunk visszafizeté­sét, az alkotmányos parlamenti demokráciát — röviden a talpra- állásunkat — én csak az állam és a pártapparátusban jelenlévő bü­rokratikus, megmerevedett, egy­másba csúszó százezrektől fél­tem. Ezt a Szovjetunióra ugyan­úgy érvényesnek tartom. Tiszta­Búcsú a fegyverektől? Június 16-án, a nemzeti gyász napján meghatódottan figyelte az ország a Hősök terén megrendezett búcsúztatást. A közmegegyezés ünnepévé magasztosult gyász­nap nem mindenki számára jelentette a megbékélés erkölcsi kötelezettségét. Az egri kórház egyik osztályán a nővérek és orvosok megrendültén nézték a mártírok bú­csúztatását, amikor egy hátborzongató esemény törte meg az áhítatot. Megjelent egy civilruhás, közismert rendőr (nevét szervezetünk külön kérésre közli), aki nagy hangon kinyilatkoztatta, hogy egy géppuska kellene, amivel ezt a csőcseléket fel tudná oszlatni. Döbbenet bénította meg a jelenlevők gondolatait. Az egyik orvos csendben megjegyezte, hogy az ilyen módszerek ideje már lejárt. A rend őrének vá­lasza erre az volt, hogy széttárva zakóját, mellkasára szijazott pisztolyát megmutatva és egyúttal fenyegető hangsúllyal kijelentette, hogy ő nem fél. így kíván válaszolni a hatalom egyik képviselője az áldozatok hozzátartozói és utó­dai által kinyújtott békejobbra? A sértett fél nem követel bosszút, akkor milyen jogon kapkod fegyveréhez hazánk felesküdött őre? Úgy érezzük, hogy ez az esemény a me­gyei rendőrkapitány részéről magyarázatra szorul, remélhetőleg rövidesen. Magyar Demokrata Fórum Egri Szervezete Nyílt levél az MSZMP Heves Megyei Bizottságához Tisztelt Pártbizottság! Annak érdekében, hogy az MSZMP monopolhelyzetben lévő, uralkodó pártból igazi politikai erő­vel rendelkező, valódi reformerőket összefogó párttá váljon, az egri ta­nárképző főiskola MSZMP Re­formköre, csatlakozva az MSZMP Gyöngyösi Reformköréhez,az alábbi állásfoglalást kívánja nyilvá­nosságra hozni. Az MSZMP a je­lenlegi pártválságból való kilábalá­sa csak reformelkötelezett és hiteles vezetőkkel lehetséges minden szin­ten, így a megyei pártvezetés szint­jén is. Égetően szükség van ma olyan vezetőkre, akik nyíltan vállal­hatják és vállalják is régebbi és mai politikai tevékenységüket, konkrét ügyekkel kapcsolatos állásfoglalá­saikat, úgy, hogy azok a jelenlegi megújulási folyamatokkal és a párt­tagság véleményével összeegyeztet- hetőek legyenek. Megítélésünk szerint a pártbi­zottság jelenlegi ideológiai titkárá­ról, dr. Vasas Joachim elvtársról ezek szöges ellentéte mondható el. Ezek alátámasztására néhány ügyet említünk, részletezésük nélkül: — az 1956-os népfelkelés meg­ítélése, — az oktatási igazgatóság épüle­tének hasznosítását érintő megnyil­vánulásai, — az alapszervezetektől beérke­ző információs jelentések egyoldalú és félretájékoztató kezelése. A fentiek alapján követeljük, hogy a megyei párt-végrehajtóbi­zottság ezt a kérdést minél előbb vizsgálja meg és az ezzel kapcsola­tos döntését (állásfoglalását) hozza nyilvánosságra. Véleményünk szerint az ilyen né­zetekét valló ideológiai titkárral nem képzelhető el a megye párttag­ságának eszmei megújulása. Ezúton kívánjuk felhívni a párt- bizottság figyelmét döntésük politi­kai súlyára. Ezen kérdést nem meg­felelően kezelve, helyi szinten olyan morális és politikai helyzet alakul­hat ki, amely nem kívánatos hatást eredményezhet a közelgő választá­sokon. Egri Tanárképző Főiskola MSZMP Reformköre ság, puritánság, becsületesség, felkészültség-, ezeket a jellemző­ket kellene bevinni a párt és álla­mi apparátusba. — Milyen meggondolás ve­zérli Önöket a cselekvési prog­ramjuk kidolgozásában? — Nekünk van két 20 oldalas programunk. Egyiket még Kéthly Annáék szövegezték az emigrációban. Ennek aktualitá­sa erősen megkérdőjelezhető. A másik Bihari Mihály munkája. Alapos, komoly munka. Hibája, hogy kissé elméleti jellegű. Mindkét programot már több­ször átdolgoztuk. Van egy tudo­mányos tanácsadó testületünk, akik ezekkel a problémákkal foglalkoznak. — Alapvető irányelv az, hogy programunkat a hazai és az euró­pai viszonyokhoz kell méretezni. Más volt a programunk a Kádár­korszakban, más a Grósz-kor- szakban, más lehet Nyers, Pozs- gay-korszakban és hadd legyek cinikus, más lehet a program Bush látogatása előtt és más Bush látogatása után. Természe­tesen politikai arcélünket, elve­inket nem fogjuk feladni. Ki­zsákmányolás volt, van stb. Ezt az országot egy párt már nem tudja a gazdasági katasztrófából kivezetni. Az összes párt is nehe­zen. — A demokráciának van egy alapvető fontosságú tétele: nem szabad félni. Ha hallgatunk (a hallgatás is politizálás), óva­toskodunk, homokba dugjuk a fejünk, nemzeti tragédiáknak vetjük el magvait. — Milyen szerepet szánnak a pártnak a többpártrendszerű kormányban? — Leendő politikai rendsze­rünkben — itt a koalícióra gon­dolok — a szociáldemokrata párt jelenléte létfontosságú. Nemzet­közi kapcsolatai, százéves múltja és tapasztalatai miatt, valamint demokratikus politikai elvei és erkölcsi hitele miatt is. — Végezetül, hogyan reagál az MSZDP vezetés június 24-i te­levíziós nyilatkozatára? — Kis túlzással azt is mond­hatnám, hogy pártunk vezetősé­gének egy része puccs-szerű ak­ciót hajtott végre. Nem látták szükségesnek, hogy Révész And­rás elnököt értesítsék a gyűlé­sükről, továbbá leváltásáról, és ezt nem egyeztették a központi vezetőséggel. Önkényesen, min­den demokratikus elvet felrúgva szervezték ezt az akciót. Egyéb­ként a küldöttgyűlés meg lesz tartva július 1-jén Budapesten a Fáklya Klubban. Jámbor Ildikó Nyílt levél Barta Alajos országgyűlési képviselőhöz Képviselő Úr! A Magyar Demokrata Fórum Heves Megyei Szervezetének Egyeztető Ta­nácsa felszólítja Önt, hogy mondjon le képviselői megbízatásáról. Ón különféle vezető beosztásokban évtizedek óta tevékeny alakítója az MSZMP Heves megyei politikájának, amelynek köszönhetően Hevest a leg­konzervatívabb megyék között tartják számon szerte az országban. Ezért Ón az elsők között felelős. Súlyos erkölcsi és politikai felelős­ség terheli Önt azokért a korrupciós ügyekért, amelyekbe Vaskó Mihály — elődje a megyei első titkári poszton — belebukott, hiszen Ön már akkor tit­kára volt az MSZMP megyei pártbi­zottságának. Első titkársága sem hozott pozitív változást. Sőt. Virágzik a megyében a korrupció. S a nyolcvanas évek dere­kán az Ön vezetése alatt a megyei poli­tikai apparátusok azzal hívták fel az ország figyelmét Heves megyére, hogy sorozatban produkálták a botrányos ügyeket (Recsk, Gyöngyöshalász, Nagyréde, Heréd, Ostoros, Gyöngyös- orosziyStb.) csírájukban fojtották el a hatalom ellenőrzésére törekvő állam- polgári kezdeményezéseket. Ezért a je­lenlegi politikai tényezők közül a leg­nagyobb felelősség az Öné. Öntől a januári megyei pártértekez­leten saját pártja is megvonta a bizal­mat. A Parlament ülésein hallgatásával és ritka felszólalásaival egyaránt azt bizonyítja, hogy változatlanul nem te­kinti szívügyének a demokratikus át­alakulást. Eddigi politikai szereplésével Ön egyértelművé tette, hogy alkalmatlan a magyar demokrácia nagy művének megteremtésében való alkotó részvé­telre. Legalább airnyi erkölcsi felelősség- tudat legyen Önben, hogy levonja a konzekvenciát és önként válik meg képviselői posztjától! Mielőtt vissza­hívnák. Az MDF Heves Megyei Szervezeteinek Egyeztető Tanácsa S s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom