Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
4. _______________________KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. június 29., csütörtök s óink minél több oldalról tájékozódhassanak. Ezért csütörtökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben különböző megnyilatkozásokat, állásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Reméljük, segítséget nyújthatunk ah- Felgyorsultak a politikai és tár- több információra van szükség hoz, hogy teljesebb képet alkot- sadalmi változások. Egyre bo- az eligazodáshoz. Szeretnénk hassanak magukban különbö- nyolultabb a helyzet, ezért mind hozzájárulni ahhoz, hogyolva- ző kérdésekkel kapcsolatban. Egri 12 pont Gondok — a reformkör szemével Az MSZMP Egri Reformköre június 7-ei és 21-ei vitáján számot vetett Eger és vonzáskörzete problémáival. A reformköri platformból kiindulva alakították ki véleményüket a résztvevők, amelyet a nyilvánosság előtt képviselnek: egyes témakörökből vitákat szerveznek, a nyilvános városi tanácsüléseken érvelnek álláspontjuk mellett, s más formákat is keresnek nézeteik kifejtésére. Várják azt is, hogy az MSZMP városban vagy a környékén élő, reformelkötelezett tagjai, s más, a helyi problémák iránt érdeklődő és nyitott állampolgárok is megfogalmazzák ezzel kapcsolatos gondolataikat. Az „Egri 12 pontot” a reformkor tagjai kiindulásnak tekintik, hogy valóban megszülethessen az önálló helyi politika, amely hosszabb távra is biztosíthatja a település és környéke egészséges fejlődését. Eger vonzáskörzetéhez 48 település tartozik. Ebben a térségben 131 ezer ember él, a megye lakóinak 39 százaléka. Közülük aránylag sok a fiatal, mert az elmúlt években a megyeszékhely munkalehetőségei, s a kiépülő, aránylag jó infrastruktúra sokakat vonzott a városba, illetve környékére. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabbak legyenek itt az életkörülmények, ezt a térséget egységében kell szemlélni. Újra kell fogalmazni azokat az alapelveket, amelyek Eger város és környéke fejlődését megalapozzák. Ezeket a demokratikus szocialista társadalom és a gazdaság fejlődési irányának megfelelően kell kialakítani, a demokrácia a tulajdonformák sokszínűsége, a piac megteremtése és a szociális védőháló kialakítása jelentheti az elgondolások alapját. Ezek szerint a következő kiindulópontokat fogalmazzuk meg: 1. Ónálló vállalatokat, versenyképes termékeket! A városban és környékén sok a gyáregység, önállóság nélküli termelőüzem. A gazdaságban olyan helyzetet kell teremteni, hogy ezek az egységek alkalmasak legyenek a működő tőke befogadására, a vegyestulajdonná alakulásra. Ne konzerválódjon egy viszonylag jó, de abszolút értelemben kedvezőtlen állapot. Új, rugalmas gazdasági szervezetek szükségesek, amelyeknek megnevezhető gazdái vannak, s melyekben az alkalmazottak részvényesek. 2. Meddig eladható az egri bor? Vissza kell szerezni és meg kell erősíteni az egri bor jó hírnevét. Ennek érdekében növelni kell a megfelelő minőségű szőlőfajták részarányát. A nagyüzemekben és a kistermelőknél egyaránt kerüljön középpontba a márka, a minőség. A KGST-ben kialakult nem valódi piaci viszonyok nem ösztönözték a termelőket és a kereskedőket erre a szemléletre. Új kapcsolatokat, piacokat kell feltárni, s a történelmi borvidék helyi kínálatát megfelelően szabályozni. 3. Előrelátó várostervezést! Egerben nagy feszültséget jelent a lakáshelyzet. Ezt ésszerűbb lakásgazdálkodással szükséges feloldani, és agglomerációs szemlélettel. Vagyis azok a községek, amelyek lakóhelyül szolgálnak sok Egerben dolgozónak, megfelelően fejlődhessenek. Ugyanakkor át kell tekinteni, hogy kik és milyen jogállás alapján laknak állami lakásokban. Szakítani kell azzal a szemlélettel, amely rövidlátó módon a fejlődési tendenciákra nem figyelve alakította ki a terveket. Beszédes példa erre a szűkös buszpályaudvar, vasútállomás, piac, helyi közlekedés de még lehetne tovább sorolni. 4. Kiegyensúlyozott ellátást! A város ellátása belvárosi szemlélet alapján alakult ki. Ahogy távolodunk attól a néhány utcától, amely a történelmi városrészhez tartozik, úgy csökken a kulturális vagy a közellátás helyzete. Különösen szélsőséges a helyzet Felnémeten. De ugyanez mondható el a környező községekre. Meg kell találni annak a módját, hogyha nincs is központi pénzösszeg, a magántőke ösztönzésével, esetleg adókedvezménnyel változtassanak a helyzeten. Ebben a kialakuló és kialakítandó helyi, lakóterületi ön- kormányzatra kellene támaszkodni. 5. Keltsük életre az alvó városrészeket! Az egrieket egyik leginkább érintő és foglalkoztató probléma a Csebokszári lakótelep kérdése. Már a nevét is át kellene gondolni. Kialakítása és megépítése egy kis hatalmi csoport döntési körébe tartozott: ésszerűtlen város- politika nyomán jött létre. Nem gondolták végig a fejlődési tendenciákat, így egy alvó városrészt teremtettek. Nem jöttek benne létre fontos közintézmények, kulturális létesítmények, amelyek a közösségi lét keretét teremthetnék meg. Ezen gyökeresen változtatni lehetetlen, csak korrigálni lehet a legsúlyosabb ellentmondásokat. Ezt is csak az ott élő emberekkel együtt, helyi önkormányzat megvalósításával. 6. Túlzsúfolt város helyett a vonzáskörzetek fejlesztését! A város kimentette az exten- zív fejlődés lehetőségét. Nem nagy lakótelepeket kell létrehozni, hanem modern lakóövezeteket a település környékén. Ehhez viszont szükséges, hogy megfelelő támogatást kaphassanak az ott letelepülő fiatalok, szervesen fejlődjön a közművesítés, a közlekedés. 7. Az elpazarolt idegenforgalmi lehetőségek kihasználását! Az idegenforgalom nagy bevételi lehetőséget kínál ennek a környéknek. Az erre szétszórt pénzösszegeket egységes szemlélettel kell befektetni, jobban támaszkodva a kereslet-kínálat viszonyaira. Amennyiben Magyarország megrendezi a világkiállítást, minél hamarabb be kell kapcsolódni az előkészületekbe. A terület lehetőségei nagyok, de csak ha egységnek tekintjük a történelmi várost, a Bükköt, ezen belül például Szilvásváradot. Ki kell használni a gyógyvíz adta lehetőségeket, különös tekintettel az egerszalóki forrásra. 8. Szociális védőhálót! Az életszínvonal csökkenése, az infláció és a válság a legfiatalabb és legidősebb korosztályokat sújtja legjobban. Felül kell vizsgálni a gyermek- és ifjúság- védelem kérdését, nem elfogadható egy „szociális gettó” kialakítása a gyermekvárosban. és környékén. Az át nem gondolt, felesleges pénzkidobást jelentő mammutintézmények helyett, amelyek inkább elszigetelik, mint integrálják a fiatalokat megfelelő szocialisztikus elveken működő, családias nevelésre van szükség. Ugyanilyen gondot jelent a rászoruló öregek gondozása, amelyet új alapokra kell helyezni. Szóba jöhet például a hevesi gerontológiai gondozó mintája. Ehhez új, szerves alapintézményre, szociális otthonra volna szükség. 9. Magas színvonalú művelődést! Meg kell találniuk a közművelődési intézményeknek a megfelelő helyet a megváltozott körülmények között. Régi szerepük már nem megfelelő. Eger hagyományaihoz illő, közösségi művelődés szükséges, amely támaszkodik a különböző politikai erőkre és az egyházakra egyaránt. 10. Korszerű oktatást, helyet diákjainknak! A demográfiai hullám a középiskolákba ért, meg kell oldani a továbbtanulást. Ehhez meg kell találni minden lehetőséget. Önálló iskolákra, s felemelt fejű, öntudatos pedagógusokra van szükség. Ehhez megfelelő élet- körülményeket kell számukra biztosítani. 11. Önálló és nyilvános tanácsi munkát! A közigazgatásban meg kell szüntetni a megyei és városi tanácsi munka közötti átfedéseket. Minél kisebb és ütőképesebb hivatalnoki réteg szükséges. Egyetlen döntést se lehessen hozni az érintettek véleményének meghallgatása nélkül, egyes városrészek nyilvános vitákon vessenek számot az őket érintő kérdésekkel. Nyilvánosságra kell hozni az előzetes elképzeléseket, terveket és döntéseket. A nyilvánosság ne csak a sajtót jelentse, hanem az állampolgári közösségeket is. 12. Helyi önkormányzatokat, önigazgatást, valódi népképviseletet! Meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek a tanácstagok választásánál jelentkeznek. A lakók száma, s ne a választókerület területi nagysága döntsön. A térben is elkülönülő városrészeknek helyi önkormányzatot szükséges biztosítani. Ezeknek legyen megfelelő jogköre, döntési lehetősége. * Az MSZMP Egri Reformköre az utóbbi pontot választja következő vitája témájául. Július 5-ére, szerda délután fél 5-re várjuk a Szarvas Gábor út 2.szám alatt, akik a helyi önkormányzat, az önigazgatás és a valódi népképviselet témájával számot kívánnak vetni. Az MSZMP Egri Reformköre Guba Dezső szociáldemokrata nyilatkozata: A demokrácia alapvető tétele: nem szabad félni! Nincs még egy hete, hogy Guba Dezsővel, az MSZDP központi vezetőségi tagjával beszélgettünk Hevesen. Akkori eszmecserénk apropója a szociáldemokraták július 1-2-ra tervezett küldöttgyűlése. Ám a tudósító manapság gyakran jár így — időközben az események befolyásolták az interjút. Az MSZMP KB ülésén lezajlott személyi változások után a beszélgetés tartalma más megvilágításba került, másfelől az írott és elektronikus sajtóban az MSZDP (egyik) vezetősége által közzétett nyilatkozat szerint a tervezett tanácskozás most júliusban elmarad. Egy másik nyilatkozat szerint nem. Az alábbiakban tehát közlöm a június 21-ei interjút, kiegészítve a június 26-ai telefonbeszélgetésünk tartalmával. — Ön a szociáldemokrata párt újjáalakulásakor azonnal bekerült a vezetőségbe. Mi jellemzi mostani helyzetét a pártban? Ki is Guba Dezső? Guba Dezső még diákként, 1943-ban kerül kapcsolatba a Szociáldemokrata Párttal. 1944 őszétől illegalitásban él. 1945 január végén másodmagával indul gyalog Heves megyébe az SZDP-t szervezni. Elvégzi a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarát. A párt vidéki értelmiségi és főiskolai vonalán dolgozik. Közvetlenül tartja a kapcsolatot Kéthly Annával ezidő- ben. Részt vesz a szociáldemokrata fiatalok kollégiumának vezetésében. — Pártunk likvidálását megelőlegezendő, a főpróba az ifjúság meggy órása és a különböző kollégiumok egyesítése volt — mondja. Az egy akolba való beterelésnéla hatalom nem volt válogatós a módszerekben. — Az SZDP beolvasztása után Csepelre kerültem tanítani. 1950-ben a többi szoc- demmel együtt beköltöztünk a Hűség házába. 1955-ben szabadultam. Sablonos jegyzőkönyvet írattak velem alá: 1950-ben tett vallomásomat nem tartom fenn, mert azt testi és lelki kényszer hatására tettem. Ezt követően járási kultúr- ház igazgató Hevesen, majd 1956-ban járási munkástanács elnök. 1957-ben életfogytiglani fegyházra ítélik. — Ügyvédem, Major Ákos a vádiratomat olvasván a következőket mondta: Dezső- kém, ha egy hónapot kapunk, azt is megfellebbezzük. 1963 óta Hevesen él. — A múlt esztendő novemberében — amikor még mozgalomként működött a párt — a hat tagú elnökségbe bekerültem. Január nyolcadika, az újjáalakulás óta pedig a központi vezetőség tagja vagyok. — Köztudott, hogy generációs ellentétek nehezítik pártjuk egységes fellépését... — A jelenlegi vezetőséget nem tartom megfelelőnek, érettnek arra, hogy ilyen nagymúltú pártot irányítson. Ennek nyomatékos igazolásaként hárman — Kovács Lajos és dr. Ruttner György és én a vezetőségi üléseket áprilistól nem látogatjuk. — Úgy gondolja, hogy ez a küldöttgyűlés után is így marad? — Egész más lesz a felállás! Lesz egy 51 tagú választmányunk, egy huszonegy, majd egy kilenc tagú testület. Hogy milyen nevet adunk neki, az már formai kérdés. — Azért a kapcsolatot nem szakítottam meg, mert hetenkénti levelezésben állok a párt elnökével. Mert mind a hárman csak az ő személyét tartjuk hitelesnek. Még azt a központi vezetőséget sem, aminek mi is tagjai vagyunk. — Megeshet, hogy két szociáldemokrata párt lesz? — Az elképzelhetetlen. Nézze, én az április 29-ei ülésünkön a MOM-ban vagy négy órán át elnököltem. Akkor úgy fogalmaztam: Magyaroszágon ma négy szociáldemokrata párt van. Nem nevében, hanem programjában. Egyik a reformkommunisták, másik az SZDSZ, harmadik a szakszervezet, negyedik vagyunk mi. Ez nem baj. Csak kettő ne legyen! — Ön vagy Önök, mely mozgalmakhoz, pártokhoz érzik közelinek a nézeteiket? — Elsősorban az SZDSZ-hez Fideszhez, a reformkommunistákhoz, és az MDF baloldalához. Nos hát, elhatároljuk magunkat a fasisztoid jellegű jobboldali pártoktól, a szélsőbaltól, vagy az apolitikusan nacionalistáktól. Ha már itt tartunk, természetesen személyesen részt vettem a Nagy Imre temetésén. Teljesen egyetértettem szinte valamennyi felszólalóval. Am, ami Orbán Viktor beszédét illeti. Szerintem így nem lehet fogalmazni! — Az igazságot sokféleképpen meg lehet mondani. De, ha túl élesen, túl keményen, nemcsak a gyász fennköltségének és a nemzeti megbékélésnek ártunk, hanem céljaink elérését is megnehezítjük vele. Mondok egy konkrét példát. Az „ideiglenesen” hazánkban tartózkodó szovjet csapatok jelenlétének az ország népének 90 százaléka nem örül. Mégis csak egy békésen, okosan, diplomatikusan siettető lépések hozhatnak eredményt. Más út nincs! A politikai előrelátást, a következmények mérlegelését úgy látszik még tanulnunk kell. Magyarországon a kibontakozást, az ország felzárkóztatását a fejlett országokhoz, a szerkezetváltást, adósságunk visszafizetését, az alkotmányos parlamenti demokráciát — röviden a talpra- állásunkat — én csak az állam és a pártapparátusban jelenlévő bürokratikus, megmerevedett, egymásba csúszó százezrektől féltem. Ezt a Szovjetunióra ugyanúgy érvényesnek tartom. TisztaBúcsú a fegyverektől? Június 16-án, a nemzeti gyász napján meghatódottan figyelte az ország a Hősök terén megrendezett búcsúztatást. A közmegegyezés ünnepévé magasztosult gyásznap nem mindenki számára jelentette a megbékélés erkölcsi kötelezettségét. Az egri kórház egyik osztályán a nővérek és orvosok megrendültén nézték a mártírok búcsúztatását, amikor egy hátborzongató esemény törte meg az áhítatot. Megjelent egy civilruhás, közismert rendőr (nevét szervezetünk külön kérésre közli), aki nagy hangon kinyilatkoztatta, hogy egy géppuska kellene, amivel ezt a csőcseléket fel tudná oszlatni. Döbbenet bénította meg a jelenlevők gondolatait. Az egyik orvos csendben megjegyezte, hogy az ilyen módszerek ideje már lejárt. A rend őrének válasza erre az volt, hogy széttárva zakóját, mellkasára szijazott pisztolyát megmutatva és egyúttal fenyegető hangsúllyal kijelentette, hogy ő nem fél. így kíván válaszolni a hatalom egyik képviselője az áldozatok hozzátartozói és utódai által kinyújtott békejobbra? A sértett fél nem követel bosszút, akkor milyen jogon kapkod fegyveréhez hazánk felesküdött őre? Úgy érezzük, hogy ez az esemény a megyei rendőrkapitány részéről magyarázatra szorul, remélhetőleg rövidesen. Magyar Demokrata Fórum Egri Szervezete Nyílt levél az MSZMP Heves Megyei Bizottságához Tisztelt Pártbizottság! Annak érdekében, hogy az MSZMP monopolhelyzetben lévő, uralkodó pártból igazi politikai erővel rendelkező, valódi reformerőket összefogó párttá váljon, az egri tanárképző főiskola MSZMP Reformköre, csatlakozva az MSZMP Gyöngyösi Reformköréhez,az alábbi állásfoglalást kívánja nyilvánosságra hozni. Az MSZMP a jelenlegi pártválságból való kilábalása csak reformelkötelezett és hiteles vezetőkkel lehetséges minden szinten, így a megyei pártvezetés szintjén is. Égetően szükség van ma olyan vezetőkre, akik nyíltan vállalhatják és vállalják is régebbi és mai politikai tevékenységüket, konkrét ügyekkel kapcsolatos állásfoglalásaikat, úgy, hogy azok a jelenlegi megújulási folyamatokkal és a párttagság véleményével összeegyeztet- hetőek legyenek. Megítélésünk szerint a pártbizottság jelenlegi ideológiai titkáráról, dr. Vasas Joachim elvtársról ezek szöges ellentéte mondható el. Ezek alátámasztására néhány ügyet említünk, részletezésük nélkül: — az 1956-os népfelkelés megítélése, — az oktatási igazgatóság épületének hasznosítását érintő megnyilvánulásai, — az alapszervezetektől beérkező információs jelentések egyoldalú és félretájékoztató kezelése. A fentiek alapján követeljük, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság ezt a kérdést minél előbb vizsgálja meg és az ezzel kapcsolatos döntését (állásfoglalását) hozza nyilvánosságra. Véleményünk szerint az ilyen nézetekét valló ideológiai titkárral nem képzelhető el a megye párttagságának eszmei megújulása. Ezúton kívánjuk felhívni a párt- bizottság figyelmét döntésük politikai súlyára. Ezen kérdést nem megfelelően kezelve, helyi szinten olyan morális és politikai helyzet alakulhat ki, amely nem kívánatos hatást eredményezhet a közelgő választásokon. Egri Tanárképző Főiskola MSZMP Reformköre ság, puritánság, becsületesség, felkészültség-, ezeket a jellemzőket kellene bevinni a párt és állami apparátusba. — Milyen meggondolás vezérli Önöket a cselekvési programjuk kidolgozásában? — Nekünk van két 20 oldalas programunk. Egyiket még Kéthly Annáék szövegezték az emigrációban. Ennek aktualitása erősen megkérdőjelezhető. A másik Bihari Mihály munkája. Alapos, komoly munka. Hibája, hogy kissé elméleti jellegű. Mindkét programot már többször átdolgoztuk. Van egy tudományos tanácsadó testületünk, akik ezekkel a problémákkal foglalkoznak. — Alapvető irányelv az, hogy programunkat a hazai és az európai viszonyokhoz kell méretezni. Más volt a programunk a Kádárkorszakban, más a Grósz-kor- szakban, más lehet Nyers, Pozs- gay-korszakban és hadd legyek cinikus, más lehet a program Bush látogatása előtt és más Bush látogatása után. Természetesen politikai arcélünket, elveinket nem fogjuk feladni. Kizsákmányolás volt, van stb. Ezt az országot egy párt már nem tudja a gazdasági katasztrófából kivezetni. Az összes párt is nehezen. — A demokráciának van egy alapvető fontosságú tétele: nem szabad félni. Ha hallgatunk (a hallgatás is politizálás), óvatoskodunk, homokba dugjuk a fejünk, nemzeti tragédiáknak vetjük el magvait. — Milyen szerepet szánnak a pártnak a többpártrendszerű kormányban? — Leendő politikai rendszerünkben — itt a koalícióra gondolok — a szociáldemokrata párt jelenléte létfontosságú. Nemzetközi kapcsolatai, százéves múltja és tapasztalatai miatt, valamint demokratikus politikai elvei és erkölcsi hitele miatt is. — Végezetül, hogyan reagál az MSZDP vezetés június 24-i televíziós nyilatkozatára? — Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy pártunk vezetőségének egy része puccs-szerű akciót hajtott végre. Nem látták szükségesnek, hogy Révész András elnököt értesítsék a gyűlésükről, továbbá leváltásáról, és ezt nem egyeztették a központi vezetőséggel. Önkényesen, minden demokratikus elvet felrúgva szervezték ezt az akciót. Egyébként a küldöttgyűlés meg lesz tartva július 1-jén Budapesten a Fáklya Klubban. Jámbor Ildikó Nyílt levél Barta Alajos országgyűlési képviselőhöz Képviselő Úr! A Magyar Demokrata Fórum Heves Megyei Szervezetének Egyeztető Tanácsa felszólítja Önt, hogy mondjon le képviselői megbízatásáról. Ón különféle vezető beosztásokban évtizedek óta tevékeny alakítója az MSZMP Heves megyei politikájának, amelynek köszönhetően Hevest a legkonzervatívabb megyék között tartják számon szerte az országban. Ezért Ón az elsők között felelős. Súlyos erkölcsi és politikai felelősség terheli Önt azokért a korrupciós ügyekért, amelyekbe Vaskó Mihály — elődje a megyei első titkári poszton — belebukott, hiszen Ön már akkor titkára volt az MSZMP megyei pártbizottságának. Első titkársága sem hozott pozitív változást. Sőt. Virágzik a megyében a korrupció. S a nyolcvanas évek derekán az Ön vezetése alatt a megyei politikai apparátusok azzal hívták fel az ország figyelmét Heves megyére, hogy sorozatban produkálták a botrányos ügyeket (Recsk, Gyöngyöshalász, Nagyréde, Heréd, Ostoros, Gyöngyös- orosziyStb.) csírájukban fojtották el a hatalom ellenőrzésére törekvő állam- polgári kezdeményezéseket. Ezért a jelenlegi politikai tényezők közül a legnagyobb felelősség az Öné. Öntől a januári megyei pártértekezleten saját pártja is megvonta a bizalmat. A Parlament ülésein hallgatásával és ritka felszólalásaival egyaránt azt bizonyítja, hogy változatlanul nem tekinti szívügyének a demokratikus átalakulást. Eddigi politikai szereplésével Ön egyértelművé tette, hogy alkalmatlan a magyar demokrácia nagy művének megteremtésében való alkotó részvételre. Legalább airnyi erkölcsi felelősség- tudat legyen Önben, hogy levonja a konzekvenciát és önként válik meg képviselői posztjától! Mielőtt visszahívnák. Az MDF Heves Megyei Szervezeteinek Egyeztető Tanácsa S s