Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. június 1., csütörtök 3, GAZDASÁG TÁRSADALOM | A pártoktatás jövője „Benne élni a mai társadalmi folyamatokban.. Beszélgetés dr. Nagy Sándorral, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának igazgatóhelyettesével Reformálódó világunkban az élet tűlhaladta az MSZMP pártoktatásának eddigi struktúráját és tematikáját. A mindennapi politikai és gazdasági kihívások szükségessé tették a káderképzés állandó, a mai helyzethez igazodó elméleti és gyakorlati frissítését, bővítését és színesítését. Ezekről a kérdésekről kértünk tájékoztatást dr. Nagy Sándortól, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől. — Az úgynevezett hagyományos pártoktatási tanév június 1 -jén zárult, mintegy mérföldkövet jelentve az intézmény munkájában. Milyen tapasztalatokkal gyűjtenek erőt a következő, megújuló kurzusra? — A megyeszékhelyen, továbbá Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Füzesabonyban, Pé- tervásárán és számos kihelyezett tanfolyamon 1600 hallgató tanult: ezren végeznek a 1988/89- es tanévben, a többiek folytatják a felkészülést az esti általános és szakosító tagozaton — mondta bevezetőként dr. Nagy Sándor. — A káder- és az utóképző tanfolyamokon három szervezeti csoportban folyt az oktatás. Az egyéves bentlakásos, valamint a kétéves esti kurzusokon a párttagok, titkárok, vezetőségi tagok készültek fel a pártpolitika mai feladataira. Az esti egyetem 3 éves általános tagozatán zömmel fiatal szakmunkások, technikusok, értelmiségiek tanultak, legtöbbjük pártonkívüliként járt ide, hogy vezetőképzésben vegyen részt, vagy azért, mert érdeklődött a marxizmus kérdései iránt. A továbbképzésben azokat részesítettük, akik felsőoktatási intézményekben vagy az általános tagozatokon az alapismereteket már elsajátították. Ők részben a kétéves rendszerben, részben az egyéves speciális formában tanulmányozták az elmélet és a politika új kérdéseit... Az 1981-ben alapított oktatási igazgatóságra megyénkből és a szomszédos Nógrádból jönnek a hallgatók, akik részben munka mellett, tisztességgel, kis lemorzsolódással igyekeztek eleget tenni a kötelezettségüknek. A mostani tanévet ügy záijuk, hogy érezhető: az egész pártoktatás benne él azokban a társadalmi folyamatokban, amelyek az országot érintik, foglalkoztatják. Az előadások jelentős részét a mindennapi problematikus kérdések megbeszélése, a válaszok megfogalmazása, az elméleti alapvetés jellemezte. Mintegy jelezve, hogy a jövőpártoktatása az ilyesfajta metódus felé tendál... — ...Arra utal hát, hogyanaprói napra új eszmei és politikai tartalommal teli változások az eddigitől más követelményeket állítanak a pártoktatás elé. Miként kíván ezekkel lépést tartani az intézmény? A következő tanfolyam szerkezeténél a tanítandó anyagban, a felhasználható irodalomban is alkalmazkodni kell az átmeneti korszakhoz. Ebből kiindulva az intézmény oktatógárdája igyekezett összeállítani a jövő évi elképzeléseket, amelyeket a Népújság április 17*i száma közölt. Azóta vizsgáltuk: milyen az érdeklődés és az igény az ott ismertetett tanfolyami választék iránt. Tájékozódtunk a Politikai Főiskolán, más oktatási intézményeknél, például a budapesti oktatási igazgatóságnál, s az így szerzett tapasztalatokra építve ügy látjuk, hogy tovább lehet és kell színesíteni, bővíteni a jövő évi pártoktatást. Ez szerves összhangban van a Politikai Bizottság március 14-i határozatával, amely megszabja az oktatással kapcsolatos feladatokat. — A változások lényege érinti a tanfolyami szervezetet: a hagyományos szerkezet megtartása mellett módosul belső struktúrájában és időtartamában a káderképzés egész rendszere. Az esti egyetem általános és szakosított tagozatán a ’’kimenő” évfolyamok a hagyományos módon készülnek. Ugyanakkor belép űj formaként az MSZMP-szabade- gyetem általános tagozata 60 órás programmal: háromszor 10 hetes keretben lehetővé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák a politikai filozófiát, gazdaságelméletet, gazdaságpolitikát, a politikatörténetet és -elméletet. A szabadegyetem szakosító tagozatán kétszer 5 hónapos, 60 órás tanfolyamot indítunk filozófiából, politikai gazdaságtanból, a magyar társadalom és a magyar- országi progressszió történetéből, illetve a nemzetközi munkásmozgalom és a szocialista eszmék történetéből. A Pártiskola egy újszerű forma lesz: három- és öthónapos, valamint öthetes tanfolyam keretében tisztségviselőket, vezetőket készítenek fel alapszervezeti, politikai és közéleti munkára, illetve propagandistákat, aktivistákat ismertetnek meg időszerű politikai feladatokkal, valamint az ezekre való felkészülés módszereivel. Megmaradnak — természetesen megújulva — a továbbképző tanfolyamok: változatlanul ajánljuk az egyéves speciális kurzusokat azoknak, akik a meglévő ismereteiket kívánják feleleveníteni. — Az oktatás tartalmi vonatkozásait érintve: mely témakörök, s ezekhez kapcsolódva milyen felkészülési anyagok biztosítják a naprakész ismeretnyújtás és -szerzés alapjait? A hangsúly azon van, hogy a következő időszakban a megyei propaganda, illetve képzési és felkészítési feladatait, az MSZMP rövid és hosszú távú programját és a választásokra való tartalmi felkészítést kell a politikai képzés homlokterébe állítani. Ezért az oktatás fő irányvonalában a következő szempontok lényegesek, mint témakörök: irány a demokratikus szocializmus, jogállam és képviseleti demokrácia; az alkotmányos többpártrendszerre való áttérés politikai feladatai, a koalíciós kormányzás lehetőségei Magyarországon; a hiánygazdálkodásból a piacgazdálkodásba való átmenet követelményei, a gazdaság reformja; az MSZMP viszonya a társadalom különböző csoportjaihoz, rétegeihez, illetve politikai erőihez, mozgalmaihoz, valamint az úgynevezett alternatív kezdeményezésekhez; és természetesen arra a kérdésre is válaszolnunk kell, hogy milyen párt legyen az MSZMP? Arra törekszünk, hogy a politikai képzés tartalmában és módszereiben fejeződjön ki az átmenet a monolitikus hatalomgyakorlás módozataiból egy plurális társadalom- irányítás módozataira. — A párttagság felkészítését szolgáló képzés, illetve továbbképzés megújuló tartalommal és szerkezettel kíván kínálatot nyújtani és választási lehetőséget adni a helyi politizáláshoz, lehetőséget teremtve űj megoldások, formák bevezetésére: vitafórumokat, választási, kongresszusi köröket, szabadegyetemeket lehet szervezni. Valamennyi tanfolyam új, korszerű tematikával, az átmeneti helyzethez igazodó tartalommal dolgozik majd. A tananyaghoz például kiváló segédkönyveket ajánl a Kossuth Könyvkiadó, csak néhány a témái közül: Mit akar az MSZMP?, Történelmi utunk csomópontjai, Szegénység — gazdagság — szociális háló lyukakkal, A magyarság itthon és külföldön. Az ugyancsak indítható — helyi vezetőségek, tisztségviselők képzésére szánt — rövid tanfolyam, politikai vitakör dolgozhatja fel remek kiadványok segítségével A szocializmus modellváltása hazánkban című témakört, amelyhez tartalmi, módszertani segítséget nyújt a megyei oktatási igazgatóság kollektívája. — Mikor és milyen elsődleges feladattal indul a következő oktatási évad? Az intézmény képzési munkája szeptember elején kezdődik a hagyományos tanfolyamokon, attól függően, hogy a felkínált lehetőségekkel a városi, illetve a munkahelyi pártszervezetek mennyiben élnek, mit terveznek a helyi igényeknek megfelelően. Közös vonása lesz valamennyi induló tanfolyamunknak, hogy — amennyiben az év végén választásokra kerül sor — minden csoportban az első szakaszban a választásokra való felkészülés kerül előtérbe. Ezekről az elképzelésekről, valamint az új tanévvel kapcsolatos tudnivalókról a városi pártbizottságokon, illetve az oktatási igazgatóságon szívesen adunk bővebb információkat. — Köszönjük a tájékoztatást. Szilvás István Porvihar után... Megszelídült a viharos erejű szél és megszűnt a porvihar, amely a hét elején annyi jogos keserűséget, bosszúságot okozott Visonta és Halmajugra lakóinak. Az erőműbe számos kemény hangú vagy kétségbeesett telefon érkezett, sürgetve azonnali intézkedések megtételét, a pernye- tárolók megszüntetését. Jóllehet, a szélvihar az erőmű dolgozóit, berendezéseit is próbára tette, egyértelmű volt a kötelességünk: minden lehetséges eszközzel mérsékelni szükséges az elviselhetetlen állapotot okozó porzást. Ezért került sor mindkét üzemelő zagytér vízzel való elárasztására, a gátakon öntözőrendszer üzembevételére és a legtöbb gondot okozó, épülő pemyegát munkálatainak leállítására. Felvetődhet a kérdés: miért csak most — amikor megvan a baj — került sor intézkedésre, „eső után köpönyeg” módjára? Ám ez nem így van! Az erőmű tervezett tevékenységet folytat a zagyterek porzásának csökkentésére, a por terjedésének megakadályozására. A porzófelületeket a lehető legnagyobb vízfelülettel kell ellátni, amely a gátmosódás veszélye nélkül tartható, az öntözőfürtök már harmadik éve üzemelnek, a gátoldalakat építés után azonnal földdel borítják és füvesítik, évről évre erdősávok telepítése valósul meg a zagyterek körül. Mindezek mellett biztató eredménnyel folyik az erőműben egy új pemyeelhelyezési technológia megvalósításának kísérlete, amelynek alkalmazásával a deponált pemyezagy megkeményedik, cementálódik és nem porzik. A felsorolt és rendszeresen folytatott munkák eredményeként az utóbbi években egyre ritkábban volt panasz a községek lakói részéről az erőmű porzására. Ehhez az is hozzájárult, hogy az erőmű a blokkrekonstrukciók során az elhasználódott elektro- filtereinek a legkorszerűbb új porleválasztókra történő cseréjével a kémény poremisszióját is harmadrészére csökkentette. A villanyvezetékeket is leszaggató, nagy erejű szélvihar hatását azonban csak mérsékelni lehetett. Felvetődött a községek részéről a zagyterek távolabbhelyezé- sének igénye is, amely nem megoldás, mert a hasonlóan rendkívüli időjárás okozta porterhelést Detk községre terhelné át. A porzás csökkentésének, a gondok megszüntetésének egyedüli módja jelenleg a bevezetőben felsorolt tervezett intézkedések következetes megvalósítása, a jövőben pedig az új pernyeelhelyezési technológia végzése. Erre várhatóan már 1990. évben sor kerül. Emberileg teljesen megértjük az érintett községek lakóit, és intézkedéseinkkel az áldatlan állapot megelőzésére törekszünk. Bozsikné dr. Gál Ildikó Bizalom nélkül nincs közmegegyezés A kormány bejelentette, majd gyakorlatilag villámgyorsan visz- szavonta az autópályadijjal kapcsolatos határozatát. Aztán nem jelentette be, de villámgyorsan elhatározta és végrehajtotta a benzin árának literenként két forintos emelését. Mint kényszerűségből gyakori autópálya-használó, rögvest számolni kezdtem, és kiderült, hogy ha maradt volna az autópályadíj és elmaradt volna a benzin árának emelése, akkor évenként és átlagosan minimum 1200forinttal jártam volna jobban. (S járt volna jobban mindenki, kivéve azokat, akik csak nagy ritkán tévednek az autópályákra, s esetleg megkockáztatták volna a bliccelés lehetőségét.) De mert az elementáris erejű társadalmi tiltakozás következményeként nem maradt az autópályadíj, viszont ismét és drasztikusan emelték a benzin árát, ezért a költségvetés járt jobban: nagyon szerény becsléseim szerint minimum a dupláját kasszírozza be annak, mint amennyihez az autópályadíjak révén jutott volna. Arról nem is beszélve, hogy a benzin árának emelése jóformán egyetlen fillérjébe sem kerül — jó, át kellett állítani a kútoszlopok számlálóit... —, míg az autópályadíj beszedése és fizetésének ellenőrzése — különösen olyan amatőr módon, mint ahogy tervezték — jókora kiadással járt volna. S akkor most kérdeznem kell ismét: most jobb? Másképpen fogalmazva: nem lenne érdemesebb és főleg értelmesebb előbb gondolkodni, és csak azután kr- abálni? Vagy esetleg nem is kiabálni, inkább csak belátni, hogy ez a kormány — ha nem akar megbukni, és ugyan miért számolna ennek lehetőségével és módfelett kínos következményeivel? — egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy megismételje elődeinek indirekt, szakszerűtlen és politikai érzéketlenségről tanúskodó olcsó trükkjeit. Ez a kormány egyszerűen nem teheti meg, hogy pénzt kér — vagy követel, vagy egyszerűen csak elvesz — például útépítésre, és aztán ezt a pénzt egész másra költi, mint amire ígérte. Ez a kormány — meijük már legalább remélni! — nem azonosítható azzal a kormánnyal, amelynek egyik — és oly sok kárt okozó — jellemzője volt a közvélemény mellőzése, s amely a legcsekélyebb politikai fogékonyság nélkül vezette ezt az országot oda, ahol végül is van. Ezért is, hogy a jelenlegi kormány iszonyúan kényszerhelyzetben, kínlódva próbálja valamicskét enyhíteni az elődei által nagyvonalúan örökül hagyott súlyos gondokat, eközben a közvéleményre is figyelnie kell, de — jelesül például — utakat, autópályákat is építenie kell(ene). Pénze viszont nincs, mert az erre fordítható pénzt az elődök nagyvonalúan elherdálták. Magyarán és egyszerűen, igen tisztelt autóstársaim, legalábbis gyanítható, hogy ezt a benzináremelést végül is magunknak harcoltuk ki, s attól tartok, hogy még most sem látjuk be: megúszhattak volna olcsóbban is. S miközben most újabb össznépi tiltakozásra, felvonulásokra, petíciók fogalmazására és átnyújtására készülődünk, változatlan hevességgel követeljük, hogy legyen végre valamiféle nyugalom, teremtődjék meg végre a most már mindenki számára életfeltételként számító társadalmi konszenzus (hogy magam is ezzel az agyonkóptatott és mindmáig üres szóhasználattal éljek). Csakhogy: a kívánatos nyugalomhoz némi bizalom is kívántatik. Másképpen nincs, mert nem lehet közmegegyezés! A meggondolatlanság — pontosabban a higgadt gondolkodás és az események nyugodt mérlegelésének mellőzése — szükségképpen vezet a bizalmatlansághoz és a még dühödtebb indulatokat kavaró csalódottsághoz. És legvégül: fájdalom, de mindenki számára még mindig meglepetésnek ható gyorsasággal juthatunk el ahhoz a társadalmi és gazdasági állapothoz, amikor valameny- nyiünknek kínlódva, keservesen, és netán az elemi javakat is nélkülözve kell önmagunktól is megkérdeznünk, hogy: és most jobb?! Vértes Csaba TiotetyTtafi Ugatógép __A Magyar Televízió — a minap — bemutatta az ugatógéf ir»«»»«XKnoXmí»»lr ÁnKün QJ mw/tc lllvl I íjuUIlIvlj ISv^Ulln^ KCIt* vOÍ/tll semmiféle „áthallás”. Minősítés meg pláne nincs. Nem ar- ról van szó tehát, hogy valaki rendkívül sokat beszél, abszoAz ugatógép valóban létezik. A Deltában láthattuk azt a tudományos kisfilmet, amely a kutyahangot utánzó szerkezetrőltudósította a magyar nézőit. A kis dobozkában — mint méterre megközeb'ti a gépet, akkor szórványos vakkantások hallatszanak, ám ha valaki meg közelebb merészkedik, egyébred fel. És ez is a cél. A masina a házőrzőebet hivatott helyettesíteni, meghoz^ an fi hptftrnlf ynm? ptn/ph íllpfplrtplpn stpiupIv1 ollpiióhon A til n UI/IU1UIV TtllfT vtj vU SítlUtlj v itvIlCifv II, x » találmány feltétlen előnye, hogy nem kell etetni és sétáltat- ni, továbbá az is, hogy a szerkezet nem kergeti a macskákat, riatranya^fszoni, nogy nein itncr Minogsini | vagyis nogy i“-1 hét, de minek), de ez még nem is lenne olyan nagy baj.__ A gond ott van, hogy a csel nem mindig jön be, bizonyos törő, akkor az a sötétben el is hiszi, hogy ott valóban a vérszomjas eb lakozik. I ei kwtj^, r"^ r*T* i ,r,np*fTT0’ r 1| Az élet azonban nappal is zajlik. ¥ ária a rossz pmhpr ínpldánl dplhpn^ az ólat- hflllía az KJuiiu mmKtmoij ViiiiRFV'E i izviuiitii j MMmj uiun noinw MMMj ugatást, de nem látja a kutyát. Okos rossz ember ilyenkor elgondolkodik, hogy hohó, itt valami csellehet, nézzünk csak De van ennek a gondolatmenetnek egy másik — honi — vetülete is, azonkívül persze, hogy nálunk már lassan nem lesz mit őrizni... Ez pediga sötétség és a világosság kérdése. Fentiekből ugyanis nyilvánvaló, hogy az álugatás csakis sötétben hat, csakis akkor, ha nem látni semmit. Viszont vi- ~ lúgosban hamar kiderül, hogy az ólban nincs senki. Ilyenkor adat ugatni, a hatás félelmetesebb. Ám mikor hajnalodik és tisztuf a kép, észrevehetjük, hogy az ijesztgetés csak esek Az egész egy nagy átverés, úgyhogy nincs mitől félni.— (Különben sem vagyunk betörők...) Havas András
