Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 145. szám ÁRA: 1989. június 22., csütörtök 4,30 FORINT EURÓPA PARLAMENT: CSÖKKEN-E A DEMOKRÁCIADEFICIT? „...hatásköre korlátozott — a kör bezárul.” (2. oldal) ERKEN A VÁLÁSRÓL SZAVAZNAK „Hogy úgy mondjam, ez a mindenkori megyei tanács elnökének körzete...” (3. oldal) MSZMP-REFORMKŐR ALAKULT HEVESEN „internacionalista neveléssel és szolidaritással leépítettük a magyarságtudatot, tévhitben tartottunk egy egész nemzetet..." (4. oldal) AZ ÜGYÉSZ HALÁLBÜNTETÉST KÉRT „Bűnösnek érzem magam, a büntetés következményeit vállalom!” — mondta Potvorszki József, az utolsó szó jogán. (8. oldal) Politikánk, de főleg nemzetünk erkölcsileg erősödött A politikai egyeztető tárgyalások második fordulója • A politikai egyeztető tárgyalások második plenáris ülését szerdán tartották meg a Parlament Vadász-termében, egy héttel az elsőfordulót követően. A tárgyaláson egyenrangú és egyenjogú félként résztvevőket — az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációját — Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a tanácskozás elnöke köszöntötte. A tárgyalóasztalnál az MSZMP részéről Pozsgay Imre, Iványi Pál, Berecz János és Fejti György, az Ellenzéki Kerekasztal oldalán a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságtól Vígh Károly, Morvái László, Zéténvi Zsolt, Domokos István, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviseletében Kövér László, Orbán Viktor, Fodor Gábor, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttól Prepeliczay István, Boross Imre, Hardi Péter, a Keresztény Demokrata Néppárttól Keresztes Sándor, Fúzessy Tibor, Szakolczay György, a Magyar Demokrata Fórumtól Fúr Lajos, Sólyom László, Szabad György, a Magyar Néppárttól Márton János, Kónya László, Varga Csaba, a Magyarországi Szociáldemokrata Párttól Révész András, Takács Imre, a Szabad Demokraták Szövetségétől Mécs Imre, Pető Iván, Magyar Bálint, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájától Bruszt László, Kerényi Imre, Fonyódi Ilona foglalt helyet. Az úgynevezett harmadik oldal delegátusai a Baloldali Alternatíva Egyesüléstől Kemény Csaba, Drucker György, Varjas András, a Hazafias Népfronttól Huszár István, István Lajos, Kukorelli István, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségtől Nagy Imre, Boldvai László, Rabi Béla, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségétől Sárközi Sándor, Ispánovics Márton, Csillag László, a Magyar Nők Országos TanácsátólDuschek Lajosné, Fazekas Sándorné, So- ósné dr. Dobos Mária, a Múnnich Ferenc Társaságtól Berényi Ferenc, Aggod József, Széchy András, a Szakszervezetek Országos Tanácsától Kósáné Kovács Magda, Bálint Attila és Hajdú Attila voltak jelen. Szűrös Mátyás elöljáróban Kerekasztal, az MSZMP és a kü- emlékeztetett arra, hogy az el- lönböző szervezetek és mozgal- múlt héten az egész ország nagy mák alkotta harmadik tárgyalófigyelemmel kísérte az Ellenzéki (Folytatás a 2. oldalon) „Most már vegyük számba a feladatokat és tekintsünk a jövőbe!” Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozata — On a nemzeti gyász napján a következőket mondta: „Másmás utakat megjárva, különböző oldalról érkezünk a ravatalhoz. Jó lenne, ha együtt mennénk tovább”. Hogyan látja ennek lehetőségét néhány nappal a temetés után? — Még bizonytalannak, de azért már reményteljesebbnek. Június 16-án a magyar nép múltján elgondolkozva, európai nemzethez méltóan adott végső tisztességet Nagy Imrének és mártírtársainak és emlékezett meg nemzeti történelmünk egyik nagy tragédiájáról. A gyászszertartások békésen, példás rendben zajlottak le. A rendezvényeken résztvevők magatartása és a búcsúbeszédek többsége számomra azt igazolja, hogy a magyar társadalom tisztán kívánja látni történelmét, tiszteletet akar adni mártírjainak és az indulatokat megbékéléssé oldva kíván tovább haladni. Mindez bíztató abból a szempontból, hogy a demokratikus társadalomba való békés átmenet nehéz útját nem torlaszolják el a szélsőségek által felkorbácsolt szenvedélyek. Ezt még akkor is úgy látom, ha egyes megnyilvánulásokban éppen az a - másfajta véleményt, felfogást nem toleráló, türelmetlen és a kizárólagos igazság birtokának tudatában kinyilatkozó - megközelítés volt tettenérhető, amit közösen kell meghaladnunk a valódi demokrácia megteremtése során. Mindenképpen elismerés illeti az esemény méltó előkészítésében, szervezésében és fegyelmezett lebonyolításában aktívan részt vett szervezeteket. — Miben látja június 16-a jelentőségét? — Hozzájárult egy fájdalmasan rendezetlen szakasz lezárásához közelmúltunk történelmében. A múltunkkal való bátor szembenézés könnyebbé teszi az előretekintést, nyugodtabban folytathatjuk munkánkat. Úgy vélem, hogy ez a nap bizonyította népünk politikai érettségét a demokratikus társadalom létrehozására. Közelebb vitt a nemzeti megbékéléshez, bár tudom, hogy a konszenzus megteremtéséhez még hosszú út áll előttünk. — Tovább erősödött az a hitem, hogy képesek leszünk végigjárni azt az utat, amely a nemzeti adottságainkat figyelembe vevő, a demokrácia és a humanizmus értékein nyugvó szocialista társadalom felépítéséhez vezet. Továbbhaladásunk türelmet, önmérsékletet, a félelmet keltő, hangoskodó frázisok mellőzését igényli. A múltba Tévedés, a cselekvést bénító önsanyargatás helyett most már vegyük számba a feladatokat és tekintsünk a jövőbe! Nem ebbe az irányba mutatott viszont, hogy néhányan szélsőséges kommunista- és szovjetellenes kinyilatkozásokra használták fel az eseményt. Ez országunkon belül is jogos, de kiszámíthatatlan következményekkel járó indulatokat vált ki és alkalmat ad rosszallásuk kifejezésére azoknak, akik határainkon kívül eleve rossz (Folytatás a 2. oldalon) Az élelmiszer-ellenőrzők 4 mázsás lefoglalása Befülledt kolbász, hűtetlen tej és társai Már meg sem lepődünk, ha az ABC pénztárához érve a szerény ebédre vagy vacsorára valóért, amit kosarunkba raktunk, egy egész kis vagyont kell leszurkolni. Az azonban nem mindegy, hogy a magasabb árért milyen enni- vagy innivalót kapunk. Ezt is vizsgálják a megyei Állaj-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakemberei. S hogy mi az eredmény? — erről kérdeztem dr. Kőházi István igazgatót és Nagy László osztályvezetőt. Az igazgató tevékenységük rövid körképét nyújtotta: 1983 óta valamennyi élelmiszert és élvezeti cikket nagyító alá vesznek, mégpedig komplex módon, a mikrobiológiai, toxikológiai és (Csernobil óta) a radiológiai tulajdonságokat is elemezve. Tulajdonképpen ez a szolgálat mondja ki, hogy egy termék emberi fogyasztásra alkalmas-e, és káros-e az egészségre. Az elmúlt évben 1950 hatósági mintát ellenőriztek a megye területéről, és 7 százalékukat találták kifogásolhatónak, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. A mintákat korábban csak az előállítóktól vették, az elmúlt év második felétől azonban már a kereskedelemből is. Valószínűleg a boltokban talált húsok, tej- és sütőipari „remekek” tovább gyarapítják a hibaszázalékot, bár erről csak az idei év végén szólnak majd megbízható adatok. Munkájuk során azonban nemcsak a késztermékeket veszik szemügyre, hanem az alapanyagokra és a technológiára is kíváncsiak. Az állati eredetű élelmiszereket tulajdonképpen már a négylábúak vagy a szárnyasok tartásától, takarmányozásától kezdve figyelemmel kísérik — a vágóhídon és a feldolgozáson át — egészen addig, míg hús vagy töltelékáru formájában a vásárlók elé nem kerülnek. Hogy tevékenységüket még korszerűbb eszközökkel folytathassák, a MÉM-től ígéretet kaptak arra, hogy még ebben az évben egy új, spektrométer nevű berendezést telepítenek az állomásra, melynek segítségével az északkelet-magyarországi centrummá válna. Visszatérve a jelenhez: az idén 673 vizsgálatot végeztek, és 6,5 A pultok kínálata íncsiklandó — de mit derít ki a vegyelemzés? százalékban találtak hibát — mindez még a nyári „főszezon” előtti képet tükrözi. A minőségi gondok gyakorisága és az év eleji áremelések azonban arra ösztönöztek, hogy az alapvető élelmiszereket különös szigorúsággal vegyék górcső alá. Ennek jegyében háromhónapos programot indítottak. A tapasztalatokat májusban összegezték — ezekbe Nagy László nyújtott betekintést. Elmondta, hogy a magasabb árhoz nem társult jobb áru, így a vevő mindössze azt teheti, hogy jobban megnézi, mit visz haza a pénzéért: gondosan megnézi, meddig őrzi meg minőségét vagy meddig fogyasztható az áhított étel, ital. Már abban a szerencsés esetben, ha a dátum olvasható. Ha romlott felvágottal, netán avas vajjal „hoz össze a sors”, általában a gyártót kritizáljuk, pedig lehetséges, hogy az üzletben tehetnek ezekről az étvágyrontó változásokról — így ott kell reklamálni. Néhány tipikusabb probléma, melyre a tejtermékek, a baromfi és a húsáruk elemzésekor bukkantak. Elsőként a tej — ami ugye, könnyen savanyodik. Az üzem raktárában általában a megfelelő 10 Celsius-fok alatt tartják, ám a szállításra rendelt termoszkocsiban már megkezdődik a lassú felmelegedés, ami hajnalban tovább folytatódik az üzlet ajtajában, és ha az eladótérben nem kerül hűtőpultba, hanem — mint elég sokszor előfordul — csak a földön tartják ládában, nem nehéz kitalálni az eredményt. A drágulás miatt gyakoribb látvány a megsárgult, kőkemény sajt. A tömlős csomagolásról pedig lehetetlen megállapítani a gyártás idejét. Találtak olyan félzsíros tehéntúrót, amit már a legegyszerűbb „érzékszervi teszt” leleplezhetett, főleg, mert átázott, málló papírja nem is „takargatott” semmit. A laboratóriumban az is kiderült, hogy a tej zsírmentes szárazanyag-tartalma gyakran alatta marad a kívánatosnak, ahogy az is, hogy a húsárukban sokszor kevesebb a fehérje és több a zsír, mint kellene. A hiány a májas hurkáknál teljesen általános. Ezt azonban szerencsérenem- igen vesszük észre, mi laikusok. Annál furcsább azonban, hogy az egyik gyártó raktárában a szemlék során kellett lefoglalniuk 4 mázsányi lángolt kolbászt, mivel az befiilledt és megromlott. Olyat nem tapasztaltak, hogy a sertés drágább részei helyett olcsóbb mócsingot csomagolt volna a hentes, amibe az is belejátszhatott, hogy a szakembereknek bemutatkozással kell kezdeniük a mintavételt. Sok esetben a húskészítményekről is titok maradt, hogy meddig fogyaszthatok, ugyanis azt nem tüntették fel rajtuk. Jellemző, hogy a kampány során a marha- tőkehúsok szintén a vizsgálódás tárgyai lettek volna, ennek csupán az állt útjában, hogy nem lehetett kapni ilyet. Baromfi az volt, de a hűtése körül adódtak bonyodalmak: felengedett állapotban vagy (ami pedig tilos) visszafagyasztva is kínálták a szárnyasokat. Május közepén megkezdték a nyári vizsgálatokat, hiszen a melegben még veszélyesebbé válhat a hanyagul tárolt vagy gyártott élelem. Az idény legkelendőbb cikkeit, az üdítőt, sört, jégkrémet, fagylaltot figyelik különösen, végig a kánikula időszakán, a hűvösebb szeptemberi napokig. A tarnamérai Lenin téeszben már megkezdték... Az eső gátolja az árpa aratását Az idén a várttól korábban tavaszodon. így csaknem háromhetes előnyre tettek szert Heves megyében is a mezőgazdasági üzemek. Időben földbe kerültek a magvak és a talajmunkákkal is végeztek. Kedvezően teleltek az őszi kalászosok és gyors fejlődésnek indultak. Sajnos a június eddig eltelt részében a rendszeres esőzés miatt lelassultak a munkák a földeken. Ma már aggodalommal figyelik a szakemberek a felázott határt. A sok csapadék után folyamatos napfényre lenne szükség, különösen a paprika, a paradicsom, nem kevésbé a szőlő fejlődéséhez. Ügy tűnik, hogy a korábbi háromhetes előny, amelyet magukénak tudhattak az üzemelt, ma már nem számít előnynek. Pedig a várttól hamarabb érik az őszi árpa, amelynek aratását már megkezdték megyénk déli, alföldi részén, a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezetben. A próbavágások után mintegy száz hektáron takarították be a termést. Az újabb esőzés miatt azonban abba kellett hagyniuk. Hasonlóan felkészültek a szomszédos Erdőtelken, továbbá Hevesen, Mezőszemerén is a korai munkára, azt remélve, hogy a héten megkezdhetik az árpabetakarítást. A hivatalos nyár viszont tegnap hűvös, inkább őszre emlékeztető időjárással köszöntött be. Ebből azonban még nem vonhatók le olyan következtetések, hogy így is marad. Reménykedünk, hogy mihamarabb megérkezik a várt meleg, a napos, száraz, az évszaknak megfelelő időjárás, amelyet már mindannyian várunk! Színházi nyár Itt a nyár, így itt az Agria Játékok időszaka is — immár 15 esztendeje. Gondolom, ez a megállapítás nem hozza lázba az olvasót, aki mostanában elsősorban a politika újabb és újabb szenzációira kíváncsi. Szerintem ez a természetes állapot, mert az ember „zoon politicon”, vagyis lényéhez tartozik, hogy élénken foglalkoztatják a közügyek. Az megint más kérdés, hogy hosszú éveken keresztül az irodalom és a színház mintegy levezető csatornaként azokkal a problémákkal is foglalkozott — rejtjeles formában —, amelyekről nyíltan kellett volna szólni. Attól, hogy életünk ilyen formán alakult át, még nagy szükség van a művészetekre, mint énünk jobbik felének kibontóira. Ezért nemcsak gyűlésekre, felvonulásokra van igényünk, hanem hangversenyekre, színházi előadásokra is. Mert összetett világszemléletünkhöz, igazán demokratikus alapállásunkhoz éppen ezek az élmények segíthetnek hozzá, amelyek során konfliktushelyzetekkel, az emberi tisztaság igazi próbáival szembesülünk. Nem csoda, hogy az ókori Görögországban, minden demokráciák bölcsőjében oly fontos közintézménynek tekintették a színházat. S itt már az idei Agria Játékok első bemutatójához érkeztünk: ma két görög egy- felvonásos kerül közönség elé az egri várban, az egyik Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusza, a másik Arisz- tophanész A nők ünnepe című komédiája. Egy tragédia és egy derűs darab: az élet sajátos kettősségét tükrözi ez a válogatás. Július közepén pedig az erdélyi író, Tamási Áron Ördögölő Józsiás című darabját mutatják be, amelynek költői mondandójához a jelenlegi romániai helyzet teremt szomorú aktualitást. Ezen kívül a gyerekek számára a Micimackó kínál kellemes szórakozást, nem is szólva a koncertekről, előadóestekről és más programokról. Eger idegenforgalmi vonzerejéhez jelentősen hozzájárulhatnak ezek a rendezvények, hiszen az érdeklődő turista már nemcsak a jóféle borokat kóstolgatja örömmel. Ha eljön, akkor szívesen fogad mást, többet is. S ezek a programok már hozzánőttek a városhoz, már nem is lehetne a nyarat elképzelni nélkülük. Persze, az anyagi hátteret megteremteni egyre nehezebb, a színházi szakemberek sokat törik a fejüket, számolgatnak, míg az egri Gárdonyi Géza Színház nyári tagozata is kitelik a szűkös költségvetésből. A holnap bizonyára ezen a területen is az ésszerű együttműködésé, a működő tőke bevonásáé lesz. Mert hajózni muszáj: egy nehezen megteremtett és gondosan ápolt hagyományt meg kell őrizni. Gábor László
