Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 138. szám ÁRA: 1989. június 14., szerda 4,30 FORINT PILLANATKÉPEK AZ OSTROMLOTT PEKINGBŐL „Még, hogy nem megy el Kínából? Nem normális. Kutya vi­lág lesz itt.” (2. oldal) EZ A DÓZSA GYŐZÖTT, VAGY...? „Verpeléti veszteség — könnyek nélkül” (3. oldal) LŐRINCI ÜNNEP „Nem kértek alamizsnát a pedagógusok...” (4. oldal) KOMPUTERES SZEMVIZSGÁLAT AZ EGRI OFOTÉRTNÁL „...naponta akár 25 vendéget is fogadhatnak..." ' (8. oldal) Bonni csucstaialkozo Történelminek minősített politikai nyilatkozatot fogadtak el Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága június 13-án, kedden ülést tartott. A testü­let megvitatta az MSZMP kongresszusának összehívásával és előkészítésével kapcsolatos főbb fel­adatokat. Javaslatait a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti, melyet június 23-ára hívott össze. A Politikai Bizottság foglalkozott a belpolitikai helyzettel és mélyreható vitát folytatott az utóbbi időszak eseményeiről. A megyei párt-végrehajtó­bizottság ülésé Mihail Gorbacsov NSZK-beli hivatalos látogatásának keddi programja délelőtt a bonni szov­jet nagykövetségen kezdődött: az SZKP KB főtitkára és államfő reggelin látta vendégül Hans- Dietrich Genscher alkancellárt és külügyminisztert. Ezután a szovjet államférfi a régi bonni városházán beírta ne­vét a szövetségi főváros arany­könyvébe. A híres bonni tanács­házán Hans Daniels főpolgár­mester köszöntötte a vendége­ket. Az ünnepség után Mihail Gorbacsov és kísérete sétát tett a belvárosban, a Marktplatzon. Gorbacsovot a téren hatalmas tömeg lelkes fogadtatásban ré­szesítette, akárcsak hétfő este, amikor a vigadói díszvacsoráról távozóban a szovjet vezető elve­gyült a rá várakozó bonniak kö­zött. Gorbacsov kezet rázott so­kakkal, s párbeszédet kezdemé­nyezett velük. Ez alkalommal is üdvrivalgás, ütemes „Gorbi, Gorbi, Gorbi” kiáltás fogadta a térre érkező és gépkocsijából kiszálló szovjet ál­lamfőt. Gorbacsov és felesége, Raisza látható meghatottsággal tapasztalta a bonni lakosság lel­kesedését. Később a szovjet vezető felke­reste Rita Süssmuth asszonyt, a szövetségi gyűlés (Bundestag) elnökét, s rövid megbeszélést folytatott vele. Kedd délben Mihail Gorba­csov útja ismét Helmut Kohl kor­mányfő szövetségi kancellári hi­vatalába vezetett. Itt a négy- szemközti tárgyalások második fordulóját megelőzően az NSZK-beli német Vöröskereszt képviselői adtak tájékoztatást az örményországi földrengés káro­sultjainak nyújtott segítségről. A A Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság, hasonlóan az or­szág többi tájához, megrendezte a közlekedési és közbiztonsági járőrök megyei értekezletét. A megyei főkapitányság díszter­mében tartott ülésen a kapitány­ságvezetők, a szolgálati ág pa­rancsnokai, valamint a tényleges szolgálatot teljesítők vettek részt. Az elnökség soraiban kö­szönthették dr. Túrós András r. vezérőrnagyot, belügyminiszter­helyettest, az Országos Rendőr­főkapitányság vezetőjét, és dr. Gáspár Attilát, r. alezredest, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjét. A számadó tanácskozás meg­nyitóját dr. Jónás Pál r. alezre­des, a főkapitányság helyettes vezetője tartotta meg. Ezután Domoszlai László r. ezredes, a megyei főkapitányság vezetője tartott tájékoztatást szűkebb ha­zánk bűnügyi helyzetéről, vala­mint a rendőri állományt foglal­koztató legfontosabb kérdések­ről. Mint említette, annak ellené­re, hogy alapvetően kiegyensú­lyozottnak tekinthető szűkebb hazánkban a bűnügyi helyzet, igencsak aggasztó, hogy tovább nőtt a bűncselekmények száma, tavaly például 4500 ilyen jellegű cselekményyált ismertté. Idén ez Vöröskereszt Gorbacsov látoga­tása alkalmából 2,5 millió márka értékű kórházat ajándékozott Örményországnak. A Kohl — Gorbacsov megbe­szélések második fordulója után szélesebb körben folytatódtak a tárgyalások. A két államférfi a kancellári hivatal sajtótermében kézjegyé­vel látta el a mindkét fél által már most történelminek minősített közös politikai nyilatkozatot. Hans-Dietrich Genscher és Edu­ard Sevardnadze külügyminisz­terek 11 más megállapodást is aláírtak. így megállapodás jött létre a beruházások előmozdítá­sáról és védelméről, a gazdasági szakemberek és vezetők képzé­séről, illetőleg továbbképzésé­ről, kulturális intézmények köl­csönös létesítéséről Moszkvában és Stuttgartban, „forró drót”, azaz rejtjelzett telefaxüzenetek továbbítására szolgáló közvetlen hírközlési kapcsolat létesítéséről a kancellári hivatal és a Kreml között. vA felek ugyancsak megálla­podtak a tudományos és egyete­mi cserék kereteiben, tanulók és tanárok cseréjében, nemkülön­ben egy nyugatnémet — szovjet ifjúsági együttműködési tanács megalapításában. Fontos egyez­ség alapján készülnek a szoros együttműködésre a kábítószer elleni közös küzdelemben. Az NSZK és a Szovjetunió kedd délután kinyilvánította, hogy együttesen kíván munkál­kodni a közös európai ház felépí­tésén. Ezt tartalmazza az a közös politikai nyilatkozat, amelyet Helmut Kohl és Mihail Gorba­csov ünnepélyesen írt alá. A felek (Folytatás a 2. oldalon) a kedvezőtlen tendencia sajnos fokozódott. Csak a vagyon elleni bűncselekmények miatt több mint 38 millió forint A:a> keletke­zett. Elsősorban a lakás- és a hét- végiház-betörések a jellemzőek. Azt is megállapították a szakem­berek, hogy a vagyonvédelem megyénkben sajnos nem tart lé­pést azzal az általános elvvel, hogy az anyagi javakat kell első­sorban védelemben részesíteni. Az is tény, az alkohol szerepe minden második-harmadik el­követőnél súlyozottan jön számí­tásba. Azzal sem dicsekedhe­tünk, hogy a bűntények legalább 15 százaléka erőszakos jellegű. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy a rendőri szervek — hangsúlyozta Domoszlai László — igen jelentős túlmunkával, va­lójában a teljesítőképesség hatá­rán végzik munkájukat. Az is tény, az eljárások több mint fe­lében ismeretlen tettest kell fel­kutatni, s ezekben javarészt a közbiztonsági járőrök tevékeny­kednek szorgalmasan. A főkapitány értékelte továb­bá az állomány felkészültségét, a közterületen szolgálatot teljesí­tők minőségi munkáját. Kitért arra is, hogy az átlagéletkor je­lenleg 33 és fél év. Szólt az értekezlet előadója az elmúlt hónapokban az ország Kiss Sándor első titkár elnök­letével tegnap ülést tartott Eger­ben a megyei párt-végrehajtóbi­zottság. A testület tagjai elsőként időszerű politikai kérdésekről cseréltek véleményt. Ezt követően a helyi és az or­szágos pártszavazások lebonyo­lítására készült javaslatokhoz A június 10-én született törté­nelmi jelentőségű megállapo­dásnak megfelelően a Parlament Vadásztermében — Szűrös Má­tyásnak, az Országgyűlés elnö­kének elnökletével — kedden délután megkezdődtek a politi­kai egyeztető tárgyalások. Az asztalnál három egyenrangú fél — az MSZMP, az Ellenzéki Ke­rékasztal, valamint a megállapo­dásban felsorolt társadalmi szer­vezetek — delegációi foglaltak helyet. Szűrös Mátyás üdvözölte a je­lenlévőket, majd megnyitotta a tanácskozást. Bejelentette, hogy a június 10-i megállapodást alá­író valamennyi párt, illetve szer­vezet képviselői jelen vannak, közvéleményét felkavart és kife­jezetten a rendőrséget érintett ügyekről, többek között a tisza­füredi, valamint a Bukszár Tibor esetét feldolgozó iratokról. Megyei példákat is említett Domoszlai László, így többek között azt, amikor az egyik rend­őr ittasan vezette személygépko­csiját, egy álló járműnek ütkö­zött, s saját édesapja súlyos sérü­lését okozta. Ezért őt öt hónap börtönbüntetésre ítélték, amit két évre felfüggesztettek, s őt magát két és fél évre eltiltották a járművezetéstől. Szóba került az tettek véleményeket, újabb ötle­teket. A végrehajtó bizottság vége­zetül az alábbi állásfoglalásokat fogadta el: 1. Elítéli és tiltakozik a Kíná­ban történt katonai események ellen, amelynek sőrán békésen tüntető diákokra támadt rá a írásos meghatalmazasukat be­mutatták. Megjelentek továbbá több párt és szervezet megfigye­lői, akik a tárgyalásokba nem kapcsolódhatnak be, de vélemé­nyüket, észrevételeiket írásban eljuttathatják hozzá. Ezt követően átadta a szót Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsége ve­zetőjének. — Mai zaklatott világunk nem bővelkedik reményt keltő ese­ményekben. Sokakban él szo­rongás, bizonytalanság a jövővel kapcsolatban. Ezért is engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében bizalom­mal és bizakodással üdvözöljem az eset is, amikor február 5-én a Dobó téri sörbárból jogtalanul megbilincselve előállítottak egy fiatalkorút. Ennek következmé­nye —jogellenes fogva tartás vét­sége címén — lefokozás és elbo­csátás lett. Határozottan szegezte le a fő- kapitányság vezetője, hogy a régi stílusú rendőri munkával mi­előbb szakítani kell, s meg kell határozni ezzel kapcsolatban a legújabb teendőket. S melyek ezek? Van néhány elképzelés már je- lerileg is, hogy a közterületen in­fegyveres hatalom — és az azóta tartó fegyveres megtorlás ellen. 2. A végrehajtó bizottság egyetért mindazokkal és támo­gatja azokat, akik június 16-át az emlékezés, a megbékélés, a tár­sadalmi összefogás napjaként fogják fel. A végrehajtó bizottság Kiss Sándor zárszavával ért véget. az itt jelenlevőket. Azokat is, akik itthon és külföldön a televí­zió képernyője előtt lesznek ta­núi az érdemi politikai tárgyalá­sok megkezdésének. Ismert, hogy az előkészítés so­rán lényeges véleménykülönbsé­gek voltak a felek között. A részt­vevők körét, a tárgyalandó kér­dések részleteit illetően, a dolog természetéből adódóan, ma sem teljes az egyetértés. A nemzet sorsa iránt érzett felelősség azon­ban — és ez a döntő — erősebb­nek bizonyult az ellentéteknél. Hazánkban 1988 májusa óta történelmi léptékű átalakulás van kibontakozóban. Fokozato­san, de gyorsuló ütemben távo- (Folytatás a 2. oldalon) tézkedő rendőr a jövőben a ki­sebb jogsértéseket figyelemmel kísérve, kivételesen helyszínbír­ságot és feljelentést alkalmazhat. Igen fontos a bűncselekmények és a kiemelt szabálysértések el­követőinek határozott figyelem­mel kísérése. Vannak formai megoldások is, eszerint az „ön” megszólítás helyett a továbbiak­ban az egyenruhák viselők az ud­variasabb uram, hölgyem, kisasz- szony, elvtárs megszólítást hasz­nálják. Nagyon érdekes döntése az országos központnak az is, hogy a szabadidejében lévő rendőr — főleg ha közepes vagy annál súlyosabb alkoholos befo­lyásoltság alatt áll — csak jogos védelem vagy végszükség hely­zetében intézkedhet. Felszólalt az értekezleten dr. Túrós András is, aki az általános politikai helyzet elemzése mel­lett arról beszélt, hogy — bár igaz, hogy a rendőrség lépéshát­rányban van a reformhoz képest — a hatóság nem nézheti tétlenül a helyzet rosszabbodását. Épp ezért a szakmai egység erősítésé­re szóh'tott fel, és hangsúlyozta, hogy a rendőri közérzetet javító újabb intézkedésekre van szük­ség. Nem titkolta azt sem, hogy ez akár egy rendőri szakszerve­zet vagy egyesület — alulról jövő — kezdeményezésével érhető el. Rekviem falvakért A nyugalom a csöndje csak látszólag honol a kistelepülé­sek portái között. A vidékiség feszültsége az akácillattal együtt vibrál a levegőben, a bedeszkázott ablaku, ajtajú házak önmagukért mondatják a rekviemet. Ki kell mondani az eddig tabuként kezelt tényt: az egykori falu ma agonizál...! „Rombolása” — vallják a tele­püléskutatók —, akkor gyor­sult fel, amikor át nem gon­dolt, elhamarkodott lépésként felgyorsult a körzetesítés. A zsákutcát helységnévtáblák jelzik: Petőfibánya, Kápolna, Bodony, Erk... A ma embere — beleértve természetesen a falvak lakos­ságát is — nem elégszik meg a zsákutcákkal, érthető hát az „ösvénytaposás” igénye, az önállóságra való törekvés, s a sajátos — nem régi értelemben vett — falukép kialakítására való törekvés. A vidék-és fa­lukép mai helyzetével foglal­kozok nem titkolják azt a meg­állapításukat, hogy a kezdet kezdete abban áll: vissza tud­juk-e, vissza lehet-e „csem- észni” e települések életébe a agyományőrzés, a közösségi, társadalmi élet pezsgését. A vélemények erősen megoszla­nak, érvek és ellenérvek csap­nak össze a vitában, amelynek kereszttüzében a kistelepülé­sek ezidáig inkább „edződ­tek”, mintsem gyarapodtak volna. Ellentmondásos a hely­zet már csak azért is, mert az Országgyűlés egy korábbi ülésszakán kimondta: „A te­rület- és településfejlesztés... teremtsen kedvezőbb körül­ményeket... a területi és tele- ülési aránytalanságok továb- i mérséklődéséhez, a lakos­ság életkörülményeinek és társadalmi közérzetének javu­lásához, a demokratizmus erősítéséhez.” A T. Ház leg­utóbb viszont úgy. döntött, hogy további milliárdokkal csökkenti a tanácsok támoga­tását...! Úgy tűnt, a kör bezárult. Csakhogy a falvak életképes­sége erősebb annál, minthogy megadják magukat az enyé­szetnek. A napokban kelt a hír, miszerint az ország kiskö­zösségei, aprófalvai megszer­vezték önképviseletüket, a „faluszövetséget”. Azt az ér­dekvédelmi szervet, amelyhez minden falu a maga döntése, elhatározása alapján csatla­kozhat majd megyei vagy or­szágos szinten. Kimondott cél: szükség van és lesz a helyi önállóságra, az öntevékenyseg erősítésére, arra az összefo­gásra, amely a lakosság köz­vetlen képviseletén keresztül hozzásegíti a falvakat a meg­gyengült jogi és gazdasági helyzetük rendezéséhez. S amely lehetővé teszi a falvak sajátos érdekeinek megjelení­tését és védelmét mind az álla­mi, mind pedig a politikai döntések előkészítésében. Az éledező szövetség máris sike­rekkel dicsekedhet: támoga­tóra talált egy hasonszőrű tár­saságban, amelynek tagjai nem egyébért, mint a falusi tú­rizmusért gyűltek egybe. Mert — mint fogalmaztak —, nem lehetett ölhetett kézzel nézni, mint hanyagolódik el értékes tájaink, régióink, festői kör­nyezetű településeink köz- kinccsé tétele. S így együtt ta­lán könnyebb lesz az örvénylő mélyvíz megfelelő pontjára dobni a mentőövet. A rekviem — s a falvak ha­rangja — nem szólt hát csupán a környező pusztának... Szilvás István Minden második-harmadik elkövetőnél az alkohol dominál — Jogellenes fogva tartás a Dobó téren? — Lé­péshátrányban a rendőrség? Közlekedési és közbiztonsági járőrök—egymás közt Cél: a békés átmenet biztosítása Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom