Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

4. __________ KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. május 11., csütörtök Felg yorsultak a politikai és szükség az eligazodáshoz. Sze- társadalmi változások. Egyre retnénk hozzájárulni ahhoz, bonyolultabb a helyzet, ezért hogy olvasóink minél több ol- mind több információra van dalról tájékozódhassanak. Ezért csütörtökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben különböző megnyi­latkozásokat, állásfoglaláso­kat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyek­kel nem, vagy csak részben ér­tünk egyet. Reméljük, segítsé­get nyújthatunk ahhoz, hogy teljesebb képet alkothassanak magukban, különböző kérdé­sekkel kapcsolatban. „Minden szinten, szinte minden?” Az egri tanárképző főiskola MSZMP Reformkörének állásfoglalása az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának hasznosításáról Megkezdődött az oktatási igazgatóság „kiárusítása”. Az ország szűkös anyagi helyzeté­ben természetes az igénylők nagy száma, az érdekek összecsapása, az indulatok, érzelmek hullám­zása. Érhető: mindenki szeretne kapni legalább egy-két emelet­szeletet a díszes, magas tortából. Az igénylők sorában ott találjuk főiskolánkat is. Időközben egy szerződést már megkötöttek, s tárgyalások folynak a főiskolával is az épület egy részének évi 1,4 millió (közös költséggel együtt kb. 2,2 millió) forintért történő bérbeadásáról. Kinek jó ez? A kollégiumi részben „40 személyes áfész- kórház”, a tantermekben főisko­lai oktatás, mellette archívum, a néphadsereg kabinetje, a Kos­suth Könyvkiadó kirendeltsége, stb. Az épület oktatási célra ké­szült, maradjon is meg eredeti rendeltetésének. Kérjük, hagy­janak fel az épület részletekben történő bérbeadásával! Egyetér­tünk az MSZMP Eger Városi Bi­zottságának áprilisi állásfoglalá­sával, és támogatjuk Kiss Sándor megyei első titkár és Pusztai Fe­renc miniszterhelyettes május 5-i megállapodását, melyben közö­sen kezdeményezik az intézmény egészének átadását a tanárkép­zés céljára. Soha nem lakott ennyi egri fő­iskolás a kollégiumokból kiszo­rulva albérletben, mint az utóbbi évtizedben; a főiskola nem kap kiemelkedő képzettségű oktató­kat, mert nemhogy lakást, de még átmeneti szálláslehetőséget sem tud biztosítani számukra. Ha nem kapjuk meg az ígért tan­termeket, szeptembertől a főis­kolán — teremhiány miatt — nem indulhat meg az oktatás, be­csukhatjuk a kaput! Ezért mi nem átmeneti bérbe­adást kérünk, hanem az oktatási igazgatóság egész épületének át­adását az egri tanárképző főisko­lának. EGRI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA MSZMP REFORMKÖRE Állásfoglalás A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Egri Szervezetének Grósz Károly MSZMP-főtitkár Veszprémben április 26-án, a Szociáldemokrata Pártnak felajánlott egyoldalú segítséggel kapcsolatban 1. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt Egri Szervezeté­nek álláspontja szerint az MSZDP nem tart igényt egyol­dalú előnyökre az MSZMP ré­széről a többi párttal szemben. Ezzel szemben követeli jogtala­nul elvett vagyona legalább egy részének visszaszolgáltatását. 2. A szociáldemokraták nem kívánnak előzetes koalícióra lép­ni az MSZMP-vel. 3. A pártok közötti esélye­gyenlőség érdekében követeljük az alábbi elkerülhetetlen dönté­sek mielőbbi meghozatalát: a ré­gi rendszer szervezeteinek va­gyonát zárolni, felmérni, a pár­tok alapvető működési feltételei­nek megteremtése érdekében. Indokunk az, hogy az MSZMP vagyonát az adófizetők pénzéből szerezte, építette vagy vásárolta. Az MSZMP a maga által kreált törvények alapján az államtól 100 forintért vette, vehette szék­házait. 4. Meg kell adni a teljes sajtó­nyilvánosságot a demokratikus szervezeteknek. Ennek érdeké­ben a sajtó irányítását helyezzék pártközi bizottságok irányítása alá. 5. A régi rendszer szervezetei­nek állami támogatását mielőbb újra kell osztani, mert a pártok így tudnák biztosítani a működés és a választási kampány során felmerülő költségeket. A pártok közötti esélyegyen­lőségről csak követeléseink telje­sítése után lehet beszélni, a köz- megegyezést ezek teljesítése nél­kül nem tudjuk elképzelni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Egri Szervezete A Független Politikai Kerekasztal alapító okirata 1. A Független Politikai Kerekasztal (továbbiak­ban FPK) célja: — Az Égerben működő független, ellenzéki tár­sadalmi, politikai csoportok, pártok érdekegyezte­tő fóruma. 1.1 Az FPK alapítói: — Fiatal Demokraták Szövetsége Egri Csoportja — Magyar Demokrata Fórum Egri Szervezete — Magyarországi Szociáldemokrata Párt Egri Szervezete — Szabad Demokraták Szövetsége Egri Cso­portja 1.2 FPK állásfoglalás, nyilatkozat: — Csak minden alapító szervezet egyetértésével tehető. 1.3 FPK nevében nyilatkozattételre jogosult: — A soros elnök (csak az FPK egyhangú megha­talmazásával) — FPK Bizottság együttesen (szervezetenként egy-egy képviselő alkotja) 2. Az FPK működése: — Az FPK üléseit kéthetenként tartja. — Soronkívüli ülést bármely tagszervezet kezde­ményezhet a soros elnöknél. 2.1 Az FPK megbeszélésen részt vehet: — Az FPK megbeszélésein minden tagszervezet képviselteti magát, maximálisan 3 fővel. — A tagszervezetek nevében azok a személyek jogosultak nyilatkozni, akiknek neveit a saját szer­vezetük vezetősége előre bejelentette. — A kerekasztal tagszervezeteinek bármely tag­ja megfigyelőként. 3. Elnök: — Személye kéthetenként változik. — E tisztség betöltésében a tagszervezetek abc- sorrendben követik egymást. 3.1 Elnök feladata: — A soros ülés megszervezése, levezetése. — Bármelyik tagszervezet kérésére rendkívüli értekezletet kell összehívnia. — A két ülés közötti időben képviseli a kerék­asztalt, valamint az időközben történtekről beszá­mol a soron következő ülésen 4. Tárgyalás a jelenlegi hatalom képviselőivel: — A tagszervezetek közös döntés alapján, együttesen tárgyalnak a jelenlegi hatalom bármely szervével vagy képviselőjével. — Az egyes tagszervezeteknek az önálló kapcso­lattartáshoz is joga van. Ekkor azonban — lehető­ség szerint — ezt a szándékát be kell jelenteni előze­tesen az FPK többi tagszervezetének, és az FPK va­lamennyi tagszervezetét érintő kérdésekről a tár­gyalások után bejelentési kötelezettsége van. 5. Új tagszervezet felvétele történhet: — Megfigyelőként, javaslattételi joggal. — Tagként, teljes körű joggal. A tagfelvételről, illetőleg megfigyelőként részvé­telről az alapító tagok csak teljes egyetértésben dönthetnek. Eger, 1989. május 4. Az alapító okiratot elfogadjuk: FIDESZ Egri Csoportja MDF Egri Szervezete MSZDP Egri Szervezete SZDSZ Egri Csoportja levél Nyűt Dobos Józsefné országgyűlési képviselőhöz! Tisztelt Képviselőnő! Az ország sorsa aggasztó. Ilyenkor nagyon fontos a prog­ram, az elképzelés. Jó megvaló­sításához alkalmas emberek kel­lenek. Az alkalmasság ma már nemcsak a kinevező szervek, ha­nem a lakosság, a tömegek részé­ről is megmérettetik. Ez nagyon szigorú mérce. A kormányprogram megvaló­sítását az alkalmatlanok aknáz­zák alá, kevésbé az objektív té­nyezők. Ilyennek tartom dr. Cse- hák Judit egészségügyi- és szo­ciális minisztert. A gyógyszerek és forgalmazása körében hozott rendelet egy évtizedig kihever- hetetlen kárt okozott a magyar állampolgároknak. A gyógyszer­árak indokolatlan és szertelen felemelése, az adminisztrációs munka megsokszorozódása be­tegeknek, időseknek, szegé­nyeknek és gyógyszertári alkal­mazottaknak lehetetlen állapo­tot idézett elő. Megalázó hely­zetbe juttatta a munkában meg­öregedett réteget a segélykérés ügyében. Intézkedését, annak hatását nem gondolta át, pedig nem lett volna nehéz kikövetkez­tetni, ha egy kicsit is együttérzett volna azokkal, akik erre rászo- lulnak. Az, hogy most enyhített a körülményeken, csak követke­zetlenségét bizonyítja: valame­lyik indok nem helytálló. Arc­nélkülivé vált a szociálpolitika. Az Országgyűlésen mosolyogva kért elnézést az idősektől, bete­gektől a rossz rendelet következ­ményeiért. (Ez a véleménye az egészségügyi tárca vezetőjé­nek...) Eszébe jutott-e, hogy az idős emberek, akiknek nem volt pén­zük a gyógyszert kiváltani, vagy akik nem bírtak órákig három­szor sorbaállni a gyógyszertárak­ban, mit gondoltak e rendelet ki­agyalójáról?! Persze, vannak gondjai... Még most sem tudjuk: a barátai által rendezett szilvesz­teri vadászaton milyen ruhát is vett fel végül, mert rádiós nyilat­kozatában csak ilyen irányú ag­gályairól beszélt... Egy évig nem volt ideje az érszűkület-kezelést feltaláló levelére válaszolni... Vagy: a gyógyszertárak miért a bevezetés után, napokkal ké­sőbb kapták az utasítást? Tudom, nem mindenkinek ez a véleménye eddigi munkájáról; vannak, akik segítik. Előszere­tettel bízták meg az április 4-i ün­nepi beszéd megtartásával: csor­bát szenvedett népszerűségén ja­vítani. De a tényeket kijavítja ki? Azt is tudom, a döntést a Mi­nisztertanács hozta, de az előter­jesztést és indoklást mégiscsak az Egészségügyi- és Szociális Mi­nisztérium végezte. Véleményem nyíltan mond­tam el. Azt kérem Öntől Képvi­selőnő, élje el, hogy az Ország- gyűlésen kerüljön vitára az egészségügyi- és szociális mi­niszter eddigi munkája, és Ön a leváltását képviselje. Gyöngyös, 1989. április 26. Üdvözlettel: Tömöri József gyöngyöshalászi lakos Hungarocamionnal hét országon át — Szántó György képriportja V/3. London felé a három, illetve néhol ötsávos autósztrádán autó autót ér. Óriási a forgalom. Legfeljebb éjfél körül csillapodik egy pár órára — jegyzi meg Tamás. Ezen az észak-délt összekötő főúton mindenki nagy fegyelemmel — és máshol nem tapasztalható módon — udvariasan, egy­mást segítve közelekedik. A nagy, Londont körülvevő 200 kilométeres körgyűrűt elhagyva haladunk Leicester, Nottingham, Sheffild, Leeds érintésével észak felé. A mellettünk haladó személyautók többségéből zászlókat, színes sálakat lobogtat a szél. Tudatva, hogy kedvenc focicsa­patuknál jártak, hiszen ezen a hét végén itt is forduló volt. Letérünk a sztrádáról. Most már keskeny mellékutakon visz az út a kis tengerparti város, Bridlington felé. Éjfél van, amikor eldübörgünk a kamionnal, keresve a könyvesraktárt. Reggel 9-ig aludhatunk a kényel­mes fülkében, nem jönnek korábban dolgozni a munkások. Délelőtt, amíg kirakodnak, Tamás a visszáru után érdeklődik a londoni kirendelt­ségnél. Ezúttal Skóciába még 600 km-re északra kell menni, ahonnan 18 tonna pvc-granulátumot szállítunk majd a Budapesti Kábelművek ré­szére. Tavaszi napsütésben vágunk neki Skóciának. Útközben középkori településen pillantjuk meg Robin Hood fogadóját, ahová mi is betérünk, megkóstolva a faszénen sült húst és az igazi bamasört. Ezen a tájon a zu­hogó esőtől a hóesésig mindenféle időjárás fogad bennünket. Érre már kevés a fa, csak a sziklás, jellegzetes kopár lombok, omladozó várak és a békésen legelésző juhok jelzik, hogy e semmihez sem hasonlítható föl­dön járunk. _ (Folytatjuk) Királyi hotel az út mentén Behavazott északi tájon Hagyományőrző skót temető Skót tágakon Jellegzetes skóciai legelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom