Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 123. szám ÁRA: 1989. május 27., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA A POLITIKAI REFORM NEM ELÉG ERŐTELJES A GAZDASÁG GYÖKERES ÁTFORMÁLÁSÁHOZ „... milyen rendszer az, amelyik országunkat a legfőbb mu­tatók tekintetében a nemzetek sorában a 24. helyről a 48. helyre juttatta.” (3. oldal) A NÉPÚJSÁG INTERJÚJA BERKESI ANDRÁSSAL „Az én lelkiismeretem tiszta...” (6. oldal) NEM SZÜLETETT KÖZMEGEGYEZÉS AZ APEH-SZÉKHÁZ ÜGYÉBEN „...a jelen körülmények között nincs rá mód, hogy eltekint­senek az új épülettől.” (16-oldal) A haladás, a nép szolgálatában Mától lapunk fejléce alatt az olvasó változást vehet észre, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága lapja helyett az MSZMP Heves megyei napilapja megnevezés található. Miért a változás? A lap megyei jellege helyett a központi erősödik? A kérdésekre választ ad a Politikai Bizottság ez év május 2-i határozata, amely a megyei pártsajtó fejlődé­sével, feladataival foglalkozik. A határozat egyértelműen leszögezi, hogy a megyei lapok a pártsajtó egészébe tartoz­nak, s jövőbeni feladatuk többek között az, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a pártnak mind a központi, mind pedig a megyei kérdéseire, ezzel is elősegítve a párttagok jobb eligazodását, orientálását a mai nagyon összetett, bo­nyolult, esetenként nehezen érthető világban. Mindezt úgy tegyék a megyei lapok, hogy ne csupán a párt, hanem a nép lapjai legyenek. A megyében mindenkihez szóljanak, igye­kezzenek tömöríteni a haladást szolgáló erőket. Nem nagy feladat ez? De igen. S ennek csupán úgy le­het megfelelni, hogy a szerkesztőségek, közöttük lapunk, a Népújság szerkesztősége is a legnagyobb felelősséggel vé­gezze munkáját. Igyekezzen újszerű, érdekes, olvasmá­nyos lapot készíteni, ugyanakkor ragaszkodjon a tények, az események tárgyilagos értékeléséhez, a korrekt érvek­kel érvelő és nem személyeskedő vitához, adjon lehetősé­get minden érdekeltnek a véleménynyilvánításhoz. Ra­gaszkodjon az igazsághoz, munkájával segítse a kibonta­kozást. Néhányan ma azt hangoztatják, hogy a megyei lapok fennállásuk négy évtizede alatt lekorrumpálódtak, újságí­rói eszköztárukat a hatalom gátlástalan kiszolgálására használták fel, megtévesztették az olvasókat, elhallgatták az igazságot. Nos, csupán a Népújság elmúlt évtizedeire visszatekintve hadd mondjuk el, hogy célunk sosem az el­hallgatás, hanem a tájékoztatás minél szélesebb körű meg­valósítása volt. S hogy ez nem mindig történhetett meg, ab­ban inkább a tájékoztatáspolitika volt a ludas. A Népújság régebbi és mai újságíróinak is minden esetben az elhallga­tás, nem pedig a tájékoztatás okozott stresszállapotot. Ma lapunk negyven évére visszatekintve ismét a teljes körű nyilvánosság mellett foglalunk állást. Ugyanis, hogy a pártsajtó mellett mások is hallathassák hangjukat.. Meg­győződésünk, hogy az ország jövője szempontjából alap­vetően fontos a politikai reformok következetes végigvite- le, a demokrácia, a szabadságjogok érvényesülése, a jogál­lamiság, valamint a nép még aktívabb részvétele a dönté­sek előkészítésében, megszavazásában és véghezvitelében. Szerkesztőségünk újságírókollektívája elkötelezte magát a magyar progresszió mellett, munkánkat a haladás, a nép szolgálatába kívánjuk állítani. Az ország előtt álló történelmi átalakuláshoz szerény munkánkkal mi is hozzá kívánunk járulni. Elvhű, bátorkiállású, igazhangú újságot szeretnénk készíteni, mindig a tényékhez ragaszkodva. Ez irányú törekvéseinket jelzi a lapunk fejléce alatti változás. Új választási törvényre van szükség Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága má­jus 26-án, pénteken ülést tartott. A testület megvitatta a köztár­sasági elnöki, az országgyűlési képviselői és a tanácstagi válasz­tások rendjére vonatkozó javas­latot. Megállapította: az 1988. évi módosítási javaslattal szem­ben gyökeresen új választási tör­vényre van szükség, amely össz­hangban van az alkotmány mó­dosításával, valamjnt a pártokról szóló és az egyéb, úgynevezett sarkalatos törvényekkel. A Poli­tikai Bizottság hangsúlyozta: az új választási törvénynek a nép­felség elvének érvényesítésével, a hatalommegosztás megvalósí­tásával, parlamentáris demokrá­cia megteremtésével kell garan­tálnia a választópolgárok jogai­nak szélesítését. Biztosítani kell a pártok demokratikus esélye­gyenlőségét, a felelős népképvi­seleti és a kiegyensúlyozott kor­mányzati tevékenység feltételei­nek kialakítását csakúgy, mint azt, hogy a választópolgárok a hivatalosan bejegyzett pártok programjai között szabadon vá­laszthassanak. Az Országgyűlés összetétele, a mandátumok meg­oszlása a választópolgárok poli­tikai akaratát tükrözze. A testü­let szerint arra van szükség, hogy a törvény a politikai rendszer át­alakulási időszakának konkrét követelményeihez igazodjon. A javaslat alkalmas arra, hogy a re­mélhetőleg sorra kerülő pártközi tárgyalások és a társadalmi viták kiindulópontjául szolgáljon. A Politikai Bizottság az ülésen konzultációt folytatott az MSZMP működési szabályzatá­nak koncepciójáról és a szabály­zat előkészítésével összefüggő kérdésekről. Ügy döntött, hogy további szakértői vélemények fi­gyelembevételével a javaslatot a Pártpolitikai Bizottság vitaanya­gaként rövidesen nyilvánosságra kell hozni. A Politikai Bizottság javasolta a Központi Bizottságnak, hogy részletesen értékelje a párt el­múlt három évtizedes tudo­mány- és művelődéspolitikai gyakorlatát, s a tapasztalatokat is figyelembe véve alakítsa ki új koncepcióját. Megkezdődött a 300 éves jubileumi eseménysorozat Egerben Díszünnepség a Gárdonyi Géza Gimnáziumban Dr. Kerekes János, a baráti társaság elnöke köszöntötte a díszün­nepség résztvevőit Hétfőre össze­hívták az MSZMP Központi Bizottságát Május 29-ére, hétfőre össze-. hívták az MSZMP Központi Bi­zottságát. A testület a Politikai Bizott­ság javaslata alapján kialakítja végleges állásfoglalását az ag­rárpolitika megújításáról. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésé­ben javaslatot vitat meg az or­szágos pártértekezlet előkészí­tésével és megrendezésével ösz- szefüggő főbb szervezeti felada­tokról. A Központi Bizottság egyéb, hatáskörébe tartozó kérdéseket is megtárgyal. Május 30-án, Egerben Az MSZMP főtitkára külpolitikai tanácsadójának előadása A nyílt tájékoztatás szellemé­nek megfelelően újabb tájékoz­tatóra kerül sor Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizott­ságán. A május 30-án, délután 2 órakor kezdődő rendezvényen időszerű kül- és belpolitikai kér­désekről tart előadást Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója. Grósz Károly közvetlen munkatársát a megyei pártbizottsági székház második emeleti nagytanácster­mében hallgathatják meg az ér­deklődők. Az eseményre min­denkit tisztelettel várnak. Háromszáz évvel ezelőtt, 1689- ben a jezsuiták kezdeményezték megyeszékhelyünkön a közép­fokú oktatás indítását. Ezt foly­tatták később a ciszterci rend tagjai, 1948-tól pedig állami gimnáziumként tevékenykedett a mai, amelyet Gárdonyi Gézá­ról neveztek el. Napjainkban nem véletlen, hogy a jubileum megünneplésének fő szervezője egy — a múlt év őszén alakult — maga elé nemes célokat kitűző egyesület lett: az Egri Öregdiá­kok Baráti Társasága. Szvoré- nyi Józseftől kezdve jeles tudó­sok, kiváló írók, neves művé­szek, kiemelkedő közéleti sze­mélyiségek kerültek ki ezen in­tézmény falai közül. Ennek szellemében szervezték meg a pénteken délután kezdődött és vasárnap délig tartó rendez­vénysorozatot. Tegnap délután valamivel 5 óra után hangzott el az iskola tor­natermében a Himnusz, a Gár­donyi Géza Gimnázium Lévay Zsolt tanár vezényelte ének- és zenekara előadásában. A jelen- •lévőknek Nemesik Ágnes IV. c. osztályos tanuló tolmácsolta Vá­ci Mihály Jegenye — fényben cí­mű költeményét. Ezután a baráti társaság elnö­ke, dr. Kerekes Lajos, az Egri Vá­rosi Bíróság elnöke lépett a mik­rofonhoz. — Azért jöttünk most ide az alma materhez — mondta elöljá­róban —, hogy tisztelegjünk a három évszázad emléke előtt, a nemzedékeket oly sokszor válsá­gos időkben nevelő tanárok előtt. Ezek a tanárok, jezsuiták, ciszterciek, államiak, Széchenyi szellemében azért dolgoztak itt, hogy kiművelt emberfők sokasá­ga álljon a nemzet rendelkezésé­re. A mi tanáraink itt nemcsak tanítottak, hanem az életre is fel­készítettek, neveltek is bennün­ket. Megtanítottak arra, hogyan lehet, miként érdemes ember­ként élni. Ők ugyanis így okítot­tak minket: ardere et lucere, va­gyis: amíg élsz, lángolj és vilá­gíts! A továbbiakban arról beszélt az előadó, hogy az ebben az isko­lában megszerzett tudás, vala­mint az életben elnyert tapaszta­latok birtokában múlt év október 1-jén alakult meg az Egri Öreg­diákok Baráti Társasága. Legin­kább azzal a céllal, hogy a me­gyeszékhely kultúrtörténeti fej­lődését szolgálja. Természetesen úgy kívánják végezni munkáju­kat, hogy az vonzó legyen a mai diákság előtt is, de vonzó minden eszményt kereső ember számára is. Építeni az embert, építeni a várost, építeni ezt a hazát — eb­ben a felfogásban akarunk most tisztelegni őseink, elődeink máig élő múltja előtt, és kezet nyújtani a mai fiatal diákoknak, akik az elődök példáiból erőt merítve tettekre váltják az eszméket, s ez­zel szolgálhatják minden ember békéjét és boldogságát — han­goztatta köszöntő beszédében dr. Kerekes Lajos, majd felkérte Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága első titkárát az ünnepségsorozat megnyitásá­ra. — ”Az Igazság az Időés nem a tekintély gyermeke”. A baconi szellemiség jegyében teszek ele- (Folytatás a 2. oldalon) Tizenhetedszer is Kiváló a nagyrédei termelőszövetkezet A kitüntetést dr Hütter Csaba adta át Sokáig lesz emlékezetes a nagyrédeiek számára a tegnapi nap. Nemcsak azért, mert immár tizenhetedszer érdemelték ki so­rozatban a Kiváló Termelőszö­vetkezet címet, hanem azért is, mert Frecska Sándor Állami-dí­jas tsz-elnök a szövetkezet tagsá­ga előtt vehette át újabb magas állami kitüntetését. Az ünnepi közgyűlést Majo­ros János vezetőségi tag nyitotta meg. Köszöntötte a párt, az álla­mi- és társadalmi szervek képvi­selőit, valamint a szövetkezet tagságát. Az elmúlt év eredmé­nyeit Frecska Sándor vette szám­ba. Beszédében kiemelte, hogy mindannyiuknak külön öröm, hogy 1972-től minden évben a kitüntetettek közé tartoztak. Az elmúlt években a magyar népgazdaság nehéz helyzetbe került, de a mezőgazdaság tavaly általában jó évet zárt. Vonatko­zott ez a nagyrédei Szőlőskert Tsz-re is. Az árbevételük 1988- ban meghaladta a 921 millió fo­rintot, ami 41 millióval volt ma­gasabb mint az előző évben. En­nek az árbevételnek a 41 százalé­ka származott exportból. A nem rubelelszámolású exportjuk ará­nya 70 százalékot tett ki, tényle­gesen 264 millió forintot. A nye­reség tömege meghaladta a ter­vezett 130 milliót, a bruttó jöve­delem 238 milliót tett ki, amiből az évközi munkadíj és részesedés mennyisége 116 millió forint volt. Ez 5,5 százalékos bérnöve­kedést tett lehetővé. Az egy főre jutó munkadíj és részesedés 114 ezer 726 forintra rúgott. Ez fi­gyelemre méltó eredmény. A termelőszövetkezet vezető­sége úgy döntött, hogy a szövet­kezet tagságának kiemelkedő munkateljesítményét 2,2 millió forint jutalmazásra szánt összeg­gel ismeri el az aktív tagok eseté­ben. A sajátjogú nyugdíjas tagja­iknak mindösszesen 610 ezer fo­rint egyszeri segély kifizetését határozta el. Az 1989-es tervek kidolgozá­sánál már számítottak arra, hogy csökkenni fog az állami támoga­tás. Ugyanakkor az elvonások mértéke és a termelési költségek pedig növekedni fognak. Ezek (Folytatás a 2. oldalon) Sziget — a válságtengerben Hatásos, közvetlen hangulatú beszédben méltatta dr. Hütter Csaba miniszter a nyugdíjba vonuló téesz-elnök munkásságát. — Ez a mai nap sok tekintetben kiemelkedik a többiek sorából— kezdte beszédét a miniszter.— Ezen a napon tiszteletemet fejezem ki a szövetke­zet tagságának az eredményesen végzett közös munkáért és megbecsülésemet a tsz elnöknek, Frecska Sándornak, az évtizedek során kifejtett eredményes tevékenységéért. Én felkészültem a Szőlőskert tsz életéből, de most, amikor Frecska Sándor búcsúbeszédében számba vette mindazt, ami a szövetkezet megalakulásától kezdve tör­tént, beláttam, hogy ismétlésekbe nem bocsát­kozhatom. Annyit azonban szeretnék hangsú­lyozni, hogy az alatt az idő alatt, amíg Frecska Sándor állt a szövetkezet élén, a nyereségük a 23- szorosára emelkedett. Az is jelentős tény, hogy a gazdaság minden ágazata az átlagtól magasabb sikereket mondhatott magáénak. Szólt arról, hogy a magyar mezőgazdaságban az utóbbi években is gyöngyszem volt a nagyré- dei tsz, és még a nehéz helyzetben sem csökkent a fénye. A mai válságtengerben valósággal sziget­nek mondható, és arra kell törekednünk, hogy sok ilyen sziget legyen, amelyek végül a magyar gazdaság összefüggő szárazföldjévé áll össze. — Két kötelességemnek teszek ma eleget— foly­tatta beszédét a miniszter.— A MÉM és a TOT nevében átadom a kiváló Szövetekezet címet iga­zoló oklevelet, és kívánom, hogy amit Frecska Sándor örökülhagyott, mindazt növeljék és te­tézzék még az eddigi sikereket. Majd az elnökhöz fordult a következő szavak­kal: — Kedves Sándor bácsi! Nehéz feladat lenne, szavakkal méltatni azt az életpályát, amelyet megtett idáig. Szavakkal méltatni azt a gondos, előrelátó, pontos, a közösségért végzett munkát, amely jellemezte a tevékenységét. A szavak he­lyett mindezt a szívek tudják csak kifejezni és az itt jelenlévők szemefénye csillogása adja vissza. Azt mondhatom, hogy büszkén, emelt fővel me­het nyugdíjba. A közösségért folytatott szinte éj­jel-nappal végzett munkát, egy olyan időszakot tudhat magáénak, ami után csendesebb évek kö­vetkezhetnek, hogy egy kicsit saját nyugalmad­dal is törődhess és több időt szentelhess a pihe­nésre. A tsz-elnök tevékenységét csak a közösség tudja igazolni.Ez most megtörtént. Beszédét így zárta a miniszter: — Van egy régi bölcs mondás, amely így szólt: Derék ember, derék gazda. Ez a régi mondás pontosán illik Frecska Sándorra. Öröm számom­ra, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa megbízásából átnyújthatom a Szocialista Ma­gyarországért érdemrendet, és jó egészséget, sok boldogságot kívánok életed további éveihez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom