Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-27 / 123. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. május 27., szombat Díszünnepség a Gárdonyi Géza Gimnáziumban (Folytatás az 1. oldalról) get a szervezők megtisztelő felkérésének — vezette be előadói beszédét Kiss Sándor. Majd így folytatta: — Ennek megfelelnem — tudom — az alkalomhoz, a helyhez illő nemes szándékot, felelősséget feltételez. E szándéktól vezérelve, a történelmi igazságtétel emelkedettségétől áthatva, három évszázadnyi örökségünknek kijáró tisztelettel nyitom meg a rendezvénysorozatot, köszöntőm az Egri Öregdiákok Baráti Társaságát. Mindazokat, akik e három napon együtt ünnepelnek. Teszem ezt ügy, mint aki Széchenyi István gondolatát követve vallja: „Minekünk is mozdulni kell, akár akarjuk, akár nem. ” Ezután Eötvös József szavait idézte: „Minden nép életében vannak pillanatok, amelyekben sorsától kényszerítve, több előtte nyíló utak között választania... kell.., s minden szív érezve, hogy határozatától az egész életnek- üdve vagy boldogulása függ, szorulni kezd.” — Jelenünk is dönteni kényszerít — szögezte le a továbbiakban az MSZMP megyei bizottságának első titkára. — A jó választást csak a tudás hatalma, a mértéktartás képessége biztosíthatja. A párbeszéd visz a megoldáshoz, teremt egyetértést. Hiszem az érvelés, az ész, ami tartós és teherbíró hidat építhet ki ember és ember között. Ehhez arra is szükség van, hogy a félelem ismét megerősödni látszó mechanizmusát az értelem mechanizmusa váltsa fel! Ezt követően említette az előadó: Közös felelősségünk, hogy hazánk ügye, sórsa jó irányba forduljon, felelősségünk, hogy a lehető jó felé egy új társadalmi megegyezés által kijelölt, kikövezett úton haladhasson sok vihart, történelmi kataklizmát megélt és túlélt társadalmunk. Hogy jól döntsünk, szembe kell nézni múltunkkal, mert a jelennek és a jövőnknek csak akkor lehetünk „Az ideológia csapdájába szorult kultúrpolitika homályba burkolta az egri középfokú oktatás három évszázados történetét...” — mondta megnyitójában Kiss Sándor (Fotó: Perl Márton) zendőt a megszüntetendővei, alábecsülte az értelmiség társadalmi szerepét, félműveltséget, középszerűséget hintett el széles e hazában, a közösség irányításában nem adott teret a megfelelő egyéni elgondolásokkal, szaktudással, elméleti felkészültséggel rendelkező értelmiségnek, s az oktatásba és a kultúrába csak a maradék-elv alapján ruházott be. Újabb idézetet említett, a No- bel-dijas Theodore W. Schultz mondását: „A népesség minősége és tudása számít igazán.” Ez különösen igaz itt, Európának ebben a régiójában — fűzte tovább a gondolatot —, amelyben a kevés érdem és tudás gyakran ötvöződött az önteltséggel és az elbizakodottsággal. Vallom tehát, hogy át kell rendezni sok minden más teendőnkkel együtt a hatalom és az értelmiség, a hatalom és az iskola, a hatalom és az erkölcs viszonyát a nép, a nemzet érdekeinek megfelelően. Nagyobb becsületet kell adni az értékteremtő embernek, az alkotó munkának, a tudásnak. Ehhez azonban olyan viszonyok intézményesülését kell előmozdítani, Szombat-vasárnapi program Szombat: 9.00 óra: Kiállítás, könyvészeti tárlat megnyitója az Ifjúsági Házban. Tárlatvezető: dr. Farkas András 10.30 óra: Ünnepi mise a Ciszterci Plébánia-templomban. Konce- lebrálók dr. Zakar Polikárp, a Ciszterci Rend Generális Apátja, dr. Kerekes Károly zirci apát, dr. Kovács Endre egri segédpüspök. Orgonái: dr. Kiss Kálmán és dr. Péntek ImszIó. a Megyei Művelődési Központban. Ünnepi beszédet mond: dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter, a társaság tagja. Vasárnap: 10.00 óra: A Pro Patria emléktábla felavatása a Gárdonyi gimnázium első emeleti folyosóján. Avató beszédet mond: dr. Ringelhann Béla ny.egyetemi tanár. 11.00 óra: A 300 éves évforduló emléktáblájának felavatása az Ady Endre Kollégium utcai bejáratánál. Beszédet mond: Banffy György országgyűlési képviselő. Kiváló művész. 12.00 óra: Befejező ünnepély a Dobó téren. Üdvözlő beszédet tart: Békési József, Eger Város Tanácsának általános elnökhelyettese. urai, ha okulunk történelmünkből, s vállaljuk időt álló értékeit. Külön is hangsúlyozta, hogy teret kell adni az évtizedeken át elnémított, háttérbe szorított gondolatoknak, át kell menteni, éleszteni, ápolni kultúrtörténeti hagyományainkat. — Városunk, mint Váci Mihály „Iskola mellé tűzött jegenyéje”, iránytű mindazok életében, akik háromszáz éven át folyamatos tudásszomjjal jönnek Egerbe — folytatta. — Ez idő alatt településünk nemcsak diákváros, de Közép-Európa egyik legszebb városa lett. Szépségét, történelmi és művelődéstörténeti jelentőségét már sokan méltatták, oktatástörténetének jeles dátumait viszont kevesebben emlegetik. Az ideológia csapdájába szorult kultúrpolitika homályba burkolta az egri középfokú oktatás három évszázados történetét, az egyházi rendek nemes szándékú kultúrmisszióját. Feladatomnak érzem, hogy a felelősök helyett megkövessem a hallgatásra, a mozdulatlanságra kényszerítetteket. Bár múltjuk, élt még akkor is, ha hatását olykor nem is tették érzékelhetővé. De ez sem csökkentheti a szűk látókörű politika felelősségét, amely együtt tagadta a megőrjünk a múlttal. E társaság ereje gyökereiben van, űsszetartója a múlt értékeinek ápolása, átmentése a jelenbe és a jövőbe. — A gimnáziumi oktatás 300 éves folytonosságát, szellemi produktumát nemzetünk történelmének nagyságai mutatják. Továbbá képviselik azok is, akik életünk legkülönbözőbb területein emberi értékek és a közösségi cselekvés példás tetteinek hordozói, előrevivői ma is, akik e nehéz időkben is vallják Bibó István intelmét: „Társakra és ellenségre ne osszuk egymást.” Gondoljunk rájuk tisztes emberi büszkeséggel, megbecsüléssel. E gondolatok jegyében megnyitom ünnepségük rendezvénysorozatát, kérem, teljesítsék a nép előtti kötelességüket és vigyék tovább, adják át az újabb nemzedékeknek egyetemes emberi örökségüket — mondta befejezésül Kiss Sándor. A díszünnepség további részében az intézmény zenekara Farkas Ferenc: Régi magyar táncok című művét adta elő, majd dr. Nagy Andorné, a gimnázium igazgatója tartott ünnepi beszédet. A tegnapi- esemény zárásaként Farkas-Szokolay: Egri zsoltár című alkotásának ősbemutatóját hallhatták a résztvevők. Előadta: a Movenda vegyeskar, amelynek vezetője Sza- bóné Vass Márta, vezényelt Szo- kolay Sándor Kossuth-dijas zeneszerző. amelyekben a hatalmat hatalom, a társadalom ellenőrzi, amelyben erőt erő korlátoz. A hatalommegosztás, a szabadság és a demokrácia modem eszméjét és gyakorlatát ültetjük magyar talajba. Jogi alapon rendezett államiságot kell építeni a társadalom közös műveként, amelyben a törvény és nem az önkényes akarat uralkodik. Elkötelezve magunkat az európaiság és az olyan egyetemes értékek mellett, mint az emberi szabadság, az emberi méltóság tisztelete, az emberi jogok érvényesítése és érvényesülése, a demokrácia, a nyilvánosság, a vállalkozás és a szociális biztonság. El kell távolítani az egyéni és a közösségi autonómiát, a civil társadalom önszerveződését, az önigazgatást gátló akadályokat. — Hogy társadalmunk egy lehetségesjó, egy elérhető és követhető cél megvalósulása útján elindult, bizonyítja, hogy ma közösen ünnepiünk. Bizonyítja az Egri Öregdiákok Baráti Táraságának léte, rendezvénysorozata, amelyet odaadó szervezőmunkával, nagy gondossággal készítettek elő a házigazdák. A találkozó megrendezésével választ adtak arra a napjainkban gyakran felmerülő kérdésre, hogy mit kezdPályadíjak A jubileum alkalmából az Egri öregdiákok Baráti Társasága három közéleti és oktatástörténeti témakörben írt ki pályázatot az intézményben ma tanuló diákoknak. A tegnapi díszünnepségen dr. Chikán Zoltán, a társaságfőtitkára adta át a dolgozatokért járó dijakat, jutalmakat. A társaság pályázatára tizenkét alkotás érkezett, ám mivel az egyes témakörökben eltérő volt a jelentkezők száma, ezért a bíráló bizottság ágy határozott, összevontan jutalmazza a munkákat. így első díjat érdemelt ki, s a vele járó 3000forintot Bartók Tibor, Nagy Krisztina és Surá- nyi Géza. A második dijat, s vele együtt 2000forintot vehetett át: Bóna Anita, Koltai Beáta, valamint a Turcsányi Andrea-Papp Zsazsa szerzőpáros. Ugyancsak ezen az eseményen nyújtották át a Dr. Pa- táky Vidor Alapítvány idei nyerteseinek dijait. Ebből harmadikat kapott Berki Marianna, Gerencsér Rita és Kósa Kinga. Második fokozatú elismerésben részesült Nagy Krisztina, Nyíri Gabriella, valamint a Varga Móni- ka-Tótb Sándor szerzőpáros. A legjobbnak járó jutalmat érdemelte ki: Kopasz Enikő. Emellett a kuratórium több gárdonyit diák dolgozatát részesítette dicséretben. Az őket felkészítő tanárok közül külön jutalmat kapott Csathó Zoltán és Fodor Jánosné. Dolgoznak a magyar reform gazdasági támogatástervezetén Bush Európába indul George Bush amerikai elnök pénteken Rómába, egyhetes európai útjának első állomására repült. Bush május 28.-30. között Brüsszelben részt vesz a NATO 40. évfordulója alkalmából rendezett csúcstalálkozón, amelyre kínos belső vita nyomja rá bélyegét: Washington és London ellenzi, más NATO-országok, elsősorban a fő érdekelt, az NSZK, támogatják a tárgyalásokat a Szovjetunióval a harcászati atomfegyverek csökkentéséről. Baker külügyminiszter nyilatkozatában jelezte, hogy a NATO csúcstalálkozóján fontos helyet foglal majd el a kelet-nyugati viszony, ezen belül a kelet-európai helyzet megvitatása. Az amerikai külügyminisztérium egy vezető munkatársa csütörtökön kijelentette az MTI munkatársának: különös figyelemmel kísérik a magyar gazdasági és politikai reformokat, mert azok sok tekintetben előrevetítik a keleteurópai fejlődést. Az illetékes szerint most dolgozzák ki a javaslatokat, hogy milyen — főként gazdasági jellegű—intézkedésekkel támogassák a magyar reformokat. E döntéseket hír szerint részben Bush elnök júliusi magyarországi útja előtt, részben látogatásakor hozzák nyilvánosságra. Az amerikai elnök egyébként Brüsszel után rövid látogatást tesz Bonnban, majd Londonban. Európai útjának a Fehér Ház nagy jelentőséget tulajdonít propagandaszempontból is: elsőrendű cél, hogy ellensúlyozni próbálják Mihail Gorbacsov javaslatainak kedvező nyugat-európai fogadtatását. Az arab csúcs elitje Moamer El-Kadhafi líbiai államfő, Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke, Hafez Asszad Szíriái elnök és Sadli Bendzseditl algériai elnök a marokkói Casablancában megrendezett arab csúcsértekezleten. (Népújság telefotó MTI—KS) Tizenhetedszer is Kiváló (Folytatás az 1. oldalról) figyelembe vételével 843 millió forint árbevételt és 115 millió forint mérleg szerinti nyereséget jelöltek ki célnak. Felhívta az elnök arra a figyelmet, hogy a jó eredményeket mint eddig is, csak fegyelmezett és hozzáértő munkával érhetnek el. Ehhez a szövetkezetben min- •den lehetőség adva van. A közgyűlés megválasztotta a szövetekezet új elnökét, vezetőségét és tisztségviselőit is. Ajelölő bizottság nevében Bengyel László elnök ismertette javaslataikat. A szövetkezet tagsága nyílt szavazással döntött arról, hogy a bizottság előtelj esztését figyelembe véve a jelölt személyek kerüljenek fel a szavazólapra. A közgyűlésen ezt követően a termelésben kiváló eredményeket elért dolgozóknak kitüntetéseket adtak át. Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést nyújtott át a kertészeti főágazatban dolgozó Szabó Miklósáénak, Sándor Józsefnek, és Eifert Józsefnek, a borászati főágazat dolgozójának, Felföldi Andrásnak, az energiaszoltáltató főágazatban dolgozó Nagy Istvánnak és a hűtőházban tevékenykedő Deák Ferencnek. A TOT kitüntetését, a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért című kitüntetést Balázs János (építőágazat), Párkányi György (állattenyésztési főágazat), Papplmréné, (hű- tőházáz), Tóth Jánosné, (borászat), Demény Istvánné (energiaszolgáltató főágazat), Győri Józsefhé (központi adminisztráció) vehette át. Ezt követően a szavazatszedő bizottság kiosztotta a titkos szavazáshoz szükséges szavazólapokat, majd Frecska Sándor kért szót a szavazás befejezése után. Miután a szavazatokat összeszámolták Rábaközi Benedek, a bizottság elnöke közölte a végeredményt. Eszerint a tagság elnöknek választotta meg Nagy Andrást, a Szőlőskert tsz eddigi elnökhelyettesét. Az alaptevékenységi elnökhelyettes dr. Emri József lett, az élelmiszeripari elnökhelyettes pedig Cseh László. A szavazatok összeszárfilálásá- nál kiderült, hogy 2-3 százaléka a szavazóknak nem a jelöltre adta le a voksát. Dr. Hütter Csaba, miniszter átadta a Kiváló Termelőszövetkezet címet igazoló oklevelet, majd az Elnöki Tanács által adományozott Szocialista Magyar- országért érdemrendet Frecska Sándornak. A nyugdíjba vonuló elnököt köszöntötte a területi szövetség nevében Sramkó László titkár is. A közgyűlés határozatban mondta ki azt, hogy június 1-jé- től megszünteti az MSZMP alapszervezet függetlenített párttitkári státuszát. Az új vezetőség nevében Nagy András elnök ígérte meg, hogy a közeljövőben olyan programot terjesztenek a tagság elé, amely alkalmas lesz arra, hogy az eddigi eredményeket megtartsák és lehetőségeikhez képest tovább fej- lesztsék. Arra hivatkozott, hogy a vezetőség a legteljesebb demokratikus módszerekkel törekszik munkájának végzésére, és miután megválasztásuk most történt meg, nem volt módjuk arra, hogy elhatározásaikat egyeztessék és a tagság tudomására hozzák. Kérte, hogy a Szőlőskert tsz tagjai az elmúlt évtizedekre is jellemző szorgalmukkal és lelkiismeretességükkel végezzék továbbra is munkájukat. G. Molnár Ferenc ”... együttes munkával fejlesszék tovább” — Úgy érzem, hogy nyugdíjba vonulásom alkalmából el kell köszönnöm a termelőszövetkezet tagságától — mondta Frecska Sándor, a leköszönő tsz-elnök. — A búcsúzás sohasem volt könnyű, de most különösen nehéz ez a számomra, mert nagyon hosszú időt töltöttem önök között a termelőszövetkezetben. Ebbe a közös gazdaságba a megalakuláskor leptem be, és 1968-tól láttam el a tagság akaratából az elnöki funkciót Olyan időben vettem át a szövetkezet vezetését, amikor a magyar gazdaságban új szelek kezdtek fújdogál- ni, megkezdődött az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése, az új mechanizmus. Napjainkban Ismét történelmi változások mennek végbe, ezek az új feladatok új vezetőket, nagy munkabírású és ambiciózus fiatal embereket kívánnak. Ezért jelentettem be előző közgyűlésünkön a visszavonulásom elhatározását Felidézte az elnök az elmúlt harminc év egyes kiemelkedő és jellegzetes történéseit. Említette, hogy az első évben munkaegységenként 20 forint előleget tudtak fizetni, és az öregségi járadék 260 forintot tett ki. 1968-ban, elnökségének első évében akkora aszály sújtotta a szövetkezetei, hogy 650 embernek kellett máshol munka- lehetőséget keresni. De végül ezt az évet is sikerült jól zárniuk. Emlékeztetett arra is, hogy sok kezdeményezés fűződik a Szőlőskert tsz nevéhez. Például ők fogtak hozzá az országban elsőnek hűtőház építéséhez. A háztáji gazdaságok integrálása is kezdeményezéseik közé tartozik. — Legyen mindig a legfontosabb az egymás iránti megbecsülés, és a gazdaságot a tagok és a vezetőik együttes munkával fejlesszék tovább, vigyázzanak arra, hogy a közös gazdaság szét ne hulljon. Az elnök búcsúbeszédében érződött, hogy időnként megható- dottsággal küszködik, s ez az érzés átterjedt a közgyűlés egészére is. Búcsú szavai ezek voltak végül: — Köszönöm a termelőszövetkezet tagjainak bizalmát és eddigi munkáját, ha a munkám során valakivel nézeteltérésem volt, kérem azt nézzék el, mert mindig a többet akarás és a jó szándék vezérelt.
