Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-26 / 122. szám
2, NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. május 26., péntek Pekingben a hadsereg a miniszterelnököt támogatja a főtitkár ellenében... A harc újabb fordulata A kormányzat magatartása legyen kiszámítható (Folytatás az 1. oldalról) legnagyobb akadályává vált. Ezért Gábor András szerint szakítani kell az általános restrikciós intézkedésekkel, a szigorú pénzügyi gazdálkodást pedig a jelenleginél szelektívebbé kell tenni. A Kamara támogatja a kormánynak azt a szándékát, hogy fenntartja az import- és a bérszabályozás liberalizálását. Befejezésül Gábor András azt hangsúlyozta, hogy a vállalkozók szempontjából a legfontosabb, hogy a kormányzat magatartása kiszámíthatóvá váljon. Ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy növekedjen a vállalkozói készség, és felgyorsulhasson a külföldi működőtőke bevonása. Nyers Rezső államminiszter hangsúlyozta: a kormány rendszeres párbeszédet akar a hazai vállalatokat, gazdálkodókat, vállalkozókat képviselő Magyar Gazdasági Kamarával. A Kamara javaslatai eddig is hasznosaknak bizonyultak, s közülük számosat építettek a kormány csomagtervébe. Az államminiszter ismertette a kormány legfontosabb gazdasági céljait; elmondotta, hogy a jelenlegi helyzetben alapvető feladat a pénzügyi stabilizáció. Ez azonban csak úgy járulhat hozzá a kibontakozáshoz, ha párhuzamosan sikerül a vállalkozások élénkítése. A kormányzat számára fontos, hogy törekvéseit a vállalkozók elfogadják, Nyers Rezső ebben kérte a Kamara segítségét. Beszámolt arról, hogy az első negyedévben igen kedvezőtlenül alakult az ország gazdasági helyzete, nem sikerült a múlt esztendőben elért gazdasági eredményeket stabilizálni. Nyers Rezső elismerte, hogy az elmúlt időszakban nem volt kiszámítható a kormányzat magatartása. Ezen — mint mondotta — alapvetően változtatni kell. A kínai pártvezetésben folyó harc a jelek szerint újabb fordulatot vett. A Népi Felszabadító Hadsereg Vezérkara, politikai főosztálya és hadtáp főcsoportfőnöksége még szerdán kemény hangvételű üzenetben biztosította támogatásáról Li Peng miniszterelnököt és az általa kihirdetett rendkívüli állapotot. A hadsereg vezetőinek korábbi békülékeny nyilatkozataitól élesen elütő levél hírügynökségek szerint azt jelentheti, hogy a hadsereg Csao Ce-jang főtitkár és Li Peng miniszterelnök harcában az utóbbi mögé zárkózott fel. Az üzenet, amelynek szövegét csütörtökön ismertették a lapok, hangsúlyozza, hogy a „nemzet jövője a tétje a most zajló súlyos politikai harcnak” és a diákok megmozdulása miatt a „helyzet napról napra rosszabbodik”. A levél felszólítja a hadsereget, hogy „a rendkívüli állapotnak megfelelően habozás nélkül cselekedjen”, s a katonák „figyelmesen tanulmányozzák Li Peng (múlt pénteki, a rendkívüli állapotot kihirdető) fontos beszédét”, valamint a Zsenmin Zsipao április 26-i vezércikkét. Ez a maró gúnnyal megfogalmazott cikk azzal vádolta a diákokat, hogy „összeesküvést szítanak a párt vezetése és a szocialista rendszer ellen”. A cikk hatására félmillió tüntető árasztotta el Peking utcáit. „Egy kis csoport zűrzavart igyekszik szítani, hogy tagadja a pártvezetést és a szocialista rendszert”. A rendkívüli éberségre és forradalmi hűségre buzdító levél szerint a katonák szembenéznek minden nehézséggel és kiállnak minden próbát a zűrzavar megszüntetésére és a normális rend helyreállítására irányuló feladatuk teljesítésében. (MTI) Szakadékba zuhant Thaiföldön egy gyorsvonat mozdonya és 13 kocsija eddig ismeretlen okból kisiklott, majd szakadékba zuhant. A halottak száma 22 Magyarországról jelentik Ahogyan a tudósítók látnak bennünket A külföld felfokozott érdeklődése a magyarországi változások iránt a világsajtó hasábjain is egyre nyilvánvalóbb. Egyre több sajtószerv, rádió- és tv-társaság jelentkezik és küldi el hozzánk tudósítóját. A Magyarországon „állomásozó” külföldi tudósítók száma jelenleg harmincra tehető. Hogyan, milyen körülmények között dolgoznak ők, mi a véleményük a jelenlegi magyar tájékoztatásról? Erről és sok minden egyébről faggattuk a Budapesten dolgozó tudósítókat. Heti három cikk Magyar- országról Karacs Imre az Independent tudósítója — Kiválóan beszél magyarul... K.I.: Félig magyar, félig angol vagyok. Angliában születtem, de Magyarországon nőttem fel. 16 éves koromig Magyarországon éltem szüleimmel. Édesanyám angol, édesapám magyar. Ennélfogva teljesen önálló munkát végzek, míg a kollégáim egymásra és a fordítóikra vannak utalva a nyelv miatt. — Egyébként milyen a viszonya a kollégáival? K.I.: A magyar kollégákkal nagyon jó a viszonyom. Velük nincs versenyről szó, de hát miért is versenyeznénk? Más a piac. Nem vagyok a riválisuk. — Úgy tudom több nyugati lapnak dolgozik? K.I.: Az Independent budapesti tudósítója vagyok. Ez a brit napilap küldött, ők fizetik az itteni költségeimet. Ezenkívül az amerikai Washington Postnak és a Sunday Timesnak is dolgozom. — Az Independentnek van még más kelet-európai tudósítója? K.I.: Bukarest, Tirana és Ke- let-Berlin kivételével minden kelet-európai fővárosban van a lapomnak tudósítója. Bukarestbe a lap még ideiglenes tudósítót sem küld. Kelet-Berlint pedig a bonni tudósító intézi. — Budapest drága város? K.I.: Meglehetősen. A lakás nagyon drága és a lakáshelyzet nagyon rossz. Itt ugyanannyiért bérelek egy lakást, mint ameny- nyiért kiadom a sajátomat Angliában. Tapasztalataim szerint nyugat-európai árszínvonal és kelet-európai minőség érvényesül. Ami pedig a fizetésemet illeti, nos, alapfizetést kapok, amiből — tekintettel a napokban megszaporodott háromtagú családomra — simán éhen tudnék halni. Tehát a teljesítményem után kapom a pénzt, ezért dolgozom több lapnak. — Van sikerélménye? K.I.: Hetente átlag két-három cikkem jelenik meg Magyarországról a 400 ezres példányszámú, naponta 40 oldalon megjelenő Independentben. 1988. októberétől vagyok a lap állandó budapesti tudósítója. Találkoztam azóta itt olyan honfitársaimmal, akik tudomásomra hozták, azért jöttek el, mert a cikkeim felkeltették az érdeklődésüket Magyarország iránt. — Rendelésre ír? K.I.: Csak annyiban, hogy előbb téma-ajánlatot teszek és ha kérik akkor írom meg az anyagot. Például a „gazdasági szükségállapot” körül kialakult ominózus vita fontos téma volt. Furcsállottam is, hogy a magyar sajtó pár nap múltán elhallgatott. Egy ilyen témáról a nyugati sajtó heteken át írogatna. Az autópálya díj körüli bonyodalmakról azonban nem írtam semmit, bármennyire is fontos volt az magyar szempontból. Angliában ez szerintem senkit sem érdekelt volna. — Milyen hírforrásokra támaszkodik? K.I.: A legjobb az, amikor több forrás is van. Szeretek utána járni egy témának. Ez nem mindig könnyű. Például legutóbb, amikor a hároméves kormány- program létezését hetekkel ezelőtt kiszivárogtatták, jó egy hetembe került amíg megszereztem annak tartalmát és tudtam róla írni. Ebben a magyar sajtót is megelőztem. — Volt olyan hír, amiről lemaradt? K.I.: A vasfüggöny lebontásának megkezdéséről — erről az eseményről nem értesítettek, nem kaptam meghívót. Ezért — más tudósítókkal ellentétben — nem voltam ott a helyszínen. — Egy tudósítónak arra kell várnia, hogy értesítsék? K.t: Sző sincs róla, nem kell megvárnia, míg értesítik. Az igazság azonban az, hogy a tudósítók tájékoztatását több helyen is szervezik: a párt, a kormány, a külügy, s munkájuk nincs koordinálva. Ezt a problémát, még más szocialista országban is úgy oldják meg, hogy van egy sajtó- központ. Budapesten létezik a Pressinform iroda, de ez nem az igazi, ott nem lehet például az MTI telexet olvasni. Egy sajtó- központ nagyon hiányzik. Személycsere a pakisztáni titkos- szolgálat élén Kijutás az „afgán. zsákutcából”? Leváltották a pakisztáni hírszerző szolgálat éléről Hamid Gul tábornokot, akit két évvel ezelőtt nevezett ki az ISI vezetőjévé a néhai Ziaul Hak elnök. Hamid Gul megfigyelők szerint az afgán fegyveres ellenzék katonai fellépésének egyik legtekintélyesebb támogatója — jelentette az AFP hírügynökség a pakisztáni védelmi minisztériumhoz közel álló forrásokra hivatkozva. A helyi sajtó szerint a szervezet élére Samszur Rahman Kallu nyugalmazott tábornok kerül. A személycsere fordulatot jelent Pakisztán Afganisztánnal kapcsolatos politikájában, Kallu tábornok ugyanis a Benazir Bhutto miniszterelnök által támogatott tárgyalásos rendezés híve. A leváltott Hamid Gul ellenezte a Pakisztán és Afganisztán közötti genfi megállapodás aláírását múlt év áprilisában, és az irányítása alatt álló titkosszolgálat aktívan támogatta a megbékéléstől elzárkózó afgán fundamentalista csoportokat. Megfigyelők szerint a személycseréhez Benazir Bhutto feltehetően megkapta a pakisztáni hadsereg és az Egyesült Államok hozzájárulását, s az intézkedés elősegítheti az „afgán zsákutcából” való kijutást. A hajótest 1500 méter mélyen fekszik Az atomreaktorral elsüllyedt szovjet tengeralattjáró kiemeléséről nem mondtak le A szovjet külügyminisztérium a norvég illetékesek érdeklődésére válaszolva közölte, hogy az április 7-én elsüllyedt „Komszo- molec” nevű tengeralattjárón vízhűtéses atomreaktor volt, amely enyhén dúsított uránnal működött. Johan Baarli, a radioaktív sugárveszély megelőzésére felállított norvégiai hivatal igazgatója a bejelentés kapcsán elmondta, hogy a tájékoztatás némiképp meglepte á norvég illetékeseket, akik azt hitték, hogy a tengeralattjárón erősen dúsított uránt felhasználó, folyékony- fém-hűtésű reaktor volt. Johan Baarli szerint a vízhűtéses reaktor kevésbé veszélyes a környezet szempontjából, mint a folyékonyfém-hűtésű. Norvég és szovjet kutatók vizsgálatai szerint az 1500 méter mélyen fekvő hajótestből nem lép ki radiaktív sugárzás. A Szovjetunió folytatja a vizsgálatokat annak megállapítására, hogy műszakilag megold- ható-e a tengeralattjáró kiemelése — mondta Baarli. A Heves Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás pályázatot hirdet a megüresedett igazgatóhelyettes- főállatorvosi munkakörre. A munkakör betöltésének időpontja: 1989. július 1. A kinevezés határozott időre szól: időtartama 5 év. A pályázat benyújtásának határideje: 1989. június 15. Bérezés: a 13/1987. (X.25.) ÁBMH rendelkezéssel módosított 21/1983. (XII.17.) ÁBMH számú rendelkezés szerint. \ Pályázhatnak az állatorvosi diplomával és legaláb 10 éves gyakorlattal rendelkező állatorvosok. A szakállatorvosi végzettség előnyt jelent. A pályázathoz csatolni kell: — részletes önéletrajzot, — orvosi igazolást, amely a munkakör ellátásához az egészségi állapotot igazolja, — iskolai végzettséget igazoló okmányt, — 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázatokat a fenti határidőig kell benyújtani a Heves Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (Eger, Szövetkezet u. 4.) igazgató-főállatorvosához. Casablanca tétje A szokásos huzavonák, győzködések, éles viták után — és az utolsó pillanatig tartó viszálykodás miatt késve — Casablancában kedden megnyílt az arab országok csúcstalálkozója. Mindenki jelen van — Libanont kivéve, amelynek talán a legnagyobb szüksége lenne arab testvérei egységes, eltökélt, határozott segítségére. Még Moamer Kadhafi ezredes, Libia külön utakon járó vezetője is elfogadta a meghívást, miután Szíria, Algéria és Tunézia vezetői hozzá utaztak és rávették a részvételre. A tanácskozást meghosszabbították, a végeredményt aligha lehet megjósolni, de annyi bizonyosnak tűnik, hogy Casablanca fordulópont lesz az arab világ számára — csak a fordulat iránya kétséges. Tízéves szünet után visszatért az Arab Ligába az Izraellel kötött békéje miatt eddig kiközösített Egyiptom. Ez a visszatérés akár jelképes is lehet: talán úgy is értelmezhető, hogy az Izraellel való megbékélés gondolatát immár az Arab Liga hivatalosan is szentesítette. Az egyiptomi visszatérés önmagában is siker, a sokat emlegetett — óhajtott — arab egységtörekvéseknek hosszú ideje első kézzelfogható megnyilvánulása. Egyiptom visszafogadását most Szíria is üdvözölte. Nem egészen jószántából, talán elősorban azért, mert hovatovább teljesen elszigetelődött arab testvérei között. Ez a szíriai magatartás tükörözi a felismerést is: a béke és a megbékélés irányába mozdulnak el a világ ügyei, s ha Damaszkusz örökösen „háborút” kiált, kétségbeejtően egyedül, szövetségesek nélkül marad — nem csak az arab világban. Történt egy másik jelentős esemény is: egy szűkkörű találkozón egymás keblére borult Mubarak egyiptomi, Asszad szíriai elnök és Kadhafi ezredes, líbiai vezető. Éz akár áttörésként is értékelhető, hiszen Tripoli és Damaszkusz eddig Kairó — és az Izraellel való mindenféle megbékélés eszméjének — legelkeseredettebb ellenfelei voltak. A megnyitón Mubarak egyiptomi elnök mondott beszédet: ebben, megfontoltan ugyan, de leszámolt az arab világ egyik „szent tehenével”: a pánarabizmus olyan felfogásával, amely szerint „arab nemzet” egy és oszthatatlan — tehát minden arab ország beleszólhat a másik ügyeibe, ha az az „arab ügyet” sérti. Mubarak nyugodtan emlékeztetett a be nem avatkozás, szuverenitás elveire és csendben fátylat vetett az arabok „Brezsnyev-doktrínájára”. Ezen a cúcstalálkozón a kiinduló helyzet változott a palesztin ügy miatt — Mubarak említett szavai miatt is. A palesztinok sorskérdése immár nem az afféle szolidaritás próbaterepe, ahol minden arab ország szabadon felléphet vagy dönt- nökként bíráskodhat. A palesztinok maguk döntenek — miközben üdvözölnek minden tényleges segítséget. Szíria ezt még kifogásolja, bele akar szólni a palesztin ügyekbe. Kérdés az, hogy meddig teheti. Miután a PFSZ proklamálta a Palesztin Államot, s ehhez a világ részéről döntő támogatást kapott, Damaszkusz egyedül maradt az arab világban, amely ezt a palesztin döntést nem ismerte el. Most utóvédharcokat folytat. Damaszkusz egyedül maradt Libanonban is, ahol legalább 35 ezer katonája van, s ahol ténylegesen ő diktál. A „külföldön állomásozó idegen csapatok” gondolata azonban egyre népszerűtlenebb — amellett költséges vállakózásról van szó, ha ehhez nem kap támogatást. Ennek a külső támogatásnak a sorsa mind kétségesebb. Kadhafi jelenléte Casablancában annak előjele lehet, hogy a világ kitaszítottjaként kezelt Líbia elismeri a nemzetközi élet és diplomácia játékszabályait. Casablanca légkörét azonban legjobban a PFSZ — vagy a Palesztin Állam — Izrael irányában megváltozott magatartása befolyásolja. Jasszer Arafat csak a szélsőséges arab megnyilatkozásokban „áruló” immár — Damaszkusz szerint „de- fetista” —, de az arab és nemzetközi diplomáciában elismert tárgyalópartner, aki világosan értésre adta: kész kezet nyújtani Izraelnek. Márpedig a közel-keleti konfliktus kemény magja változatlanul a palesztin kérdés: ha ebben előre lehet lépni, akkor más ügyekben is. A PFSZ-szel való tárgyalásokat makacsul ellenző Samir izraeli kormányfő lassan elszigetelődik, nem csak a nemzetközi színtéren, hanem odahaza is. Samir legutóbb Londonban Thatcher miniszterelnöktől kapott leckét, előtte pedig James Baker intette őt: Izraelnek fel kell hagynia a Nagy Izraelhez fűzött álmokkal, az annexiós politikával. Bármilyen kiegyensúlyozott is volt Baker beszéde, ez volt eleddig a legkeményebb amerikai kioktatás, amely Washington részéről legszorosabb közel-keleti szövetségese felé elhangzott. Casablanca tétje nem a látványos és üres arab szolidaritás vagy egység; inkább a realizmus iránti érzék. Fodor György
