Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 122. szám ÁRA: 1989. május 26., péntek 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ZÖLD SZÍNBE BURKOLT BIZALMATLANSÁG ?! ...a „gazdasági munkák akadályozója" megnevezés jutott ki a környezetvédőnek. * <3. oldal) HÉ, VAN OTT WALAKI? .Javaslom, hogy hozzunk létre Egerben egy rajziskolát, vi­zuális centrumot.” (4. oldal) HOPPON MARADT LÁNYOK? Több mint kétszáz végzőst nem tudnak felvenni a középis­kolába. (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 3, 9, 26, 38, 47 ­Ülést tartott a Minisztertanács Csütörtökön soron kívüli ülést tartott a Minisztertanács. A kor­mány megvitatta a politikai pártokról, az alkotmány módosításáról, és a köztársasági elnök intézményének bevezetéséről, valamint az al­kotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. Úgy döntött, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács áttekintette az Országgyűlés május-júniusi ülésszakára történő felkészülés kormányzati feladatait is. Az osztrák kancellár: „A jó barátság alapja a pontos elszámolás” Németh Miklós és Franz Vranitzky megbeszélése Németh Miklós magyar kor­mányfő tegnap délelőtt Bécsbe érkezett, hogy elsősorban a bős­nagymarosi vízlépcsővel kapcso­latos kérdésekről tárgyaljon, Franz Vranitzky osztrák kancel­lárral. Ausztriában csütörtökön a katolikus egyházi ünnep, az Úr Napja miatt munkaszüneti napot tartottak. Ezt egyebek között je­lezte, hogy a találkozó színhelyé­ül nem a kancellári hivatal szol­gált. Németh Miklós miniszterel­nök Bécsben, a Schwarzenberg- palotában csaknem másfél órás megbeszélést tartott az osztrák kancellárral. A munkatalálko­zón először a két kormányfő a szakértők részvételével tanács­kozott, majd rövid ideig négy- szemközt tárgyaltak. A megbe­szélés befejeztével nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. Franz Vranitzky a magyar kormánydöntés politikai oldalá­ról szólva rámutatott, hogy a nagymarosi probléma — bármi­lyen jelentős is — nem veszélyez­tetheti a két ország jószomszédi viszonyát, mert kialakítható a kölcsönösen elfogadható megol­dás. Fia a nagymarosi beruházás­ról Magyarországon végleges döntés jön létre, akkor az érde­kelt magyar és osztrák gazdasági partnereknek kell tárgyalniuk erről. A jó barátság alapja a pon­tos elszámolás. A sajtóértekezlet után Franz Vranitzky ebéden látta vendégül Németh Miklóst. A miniszterel­nök délután gépkocsin vissza­utazott Budapestre. (MTI) Hogy növekedjen a vállalkozói készség A kormányzat magatartása legyen kiszámítható A Magyar Gazdasági Kamara a csomagtervről A Magyar Gazdasági Kamara támogatja a kormány gazdasági csomagtervét, mivel az ígéretet jelent az általános restriktiv gaz­daságpolitikával történő szakí­tásra — hangsúlyozta Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke csütörtökön a kormány és a kamara első ízben megszervezett találkozóján. Elmondotta: üdvözlik a kor­mánynak azt a törekvését, hogy a költségvetés kiadásainak csök­kentésekor nem elsősorban a vállalkozók jövedelmeit csapol­ják meg, hanem az állami kiadá­sokat fogják vissza. A Kamara véleménye szerint etekintetben egyébként a programban a terve­zettnél jóval nagyobbak a lehető­ségek. A Kamara álláspontja: a jövőben az általános pénzügyi restrikcióval a kormányzatnak szakítania kell, mivel ez az elmúlt évtizedben eredménytelennek bizonyult. Következményeként a gazdaságban kedvezőtlen fo­lyamatok erősödtek föl. Az első negyedévben az ipari termelés közel 2 százalékkal csökkent, a feldolgozóipar visszaesése ennél jelentősebb. Az általános pénz­ügyi restrikció a kibontakozás (Folytatás a 2. oldalon) Egyetértés a Nagy Imrével kapcsolatos nyilatko­zattal A budapesti párttagok kongresszust akarnak Az MSZMP Központi Bizott­ságának hétfői ülésén várhatóan szóba kerül Nagy Imre ügye, s a napokban több vezető politikus­tól elhangzott véleményekből re­mélhetőleg testületi állásfoglalás születik — jelentette ki Barabás János, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság titkára, aki csütörtökön újságírókkal ta­lálkozott. Hozzátette: személy szerint is egyetért Szűrös Má­tyásnak, az Országgyűlés elnö­kének és Horn Gyula külügymi­niszternek Nagy Imrével kapcso­latos nyilatkozatával. Szólt arról is, hogy a budapesti párttagok kongresszust, s nem pártértekez­letet akarnak, s ezt fogja szorgal­mazni a KB-ülésen is, bár szerin­te nincs jelentős különbség a kongresszus és a pártértekezlet mandátuma között. Kérdésekre válaszolva Bara­bás János elmondta, hogy az újonnan alakuló politikai szerve­zetek infrastrukturális igényei­nek kielégítése a kormány fel­adata, s a kérdés megoldását az MSZMP ösztönzi. Barabás Já­nos szerint azoknak az épületek­nek az átadásáról lehet szó, ame­lyek állami támogatásból épül­tek. Végezetül arról szólt, hogy a budapesti pártapparátus létszá­ma az elmúlt időszakban 20 szá­zalékkal lett kevesebb, s ez a fo­lyamat tovább tart. A budapesti párttagok száma egyébként 10 hónap alatt 216 ezerről 180 ezer­re csökkent. A költségek megállíthatatlanul nőnek — Vezetékes gáz tizenkét települé­sen — Átalánydíj helyett a tényleges fogyasztást merő órákat — ÁFÁ-val sújtják a brikettfelhasználókat — A benzin áremelés továbbra is a költség­vetés bevételeit növeli Pazaroljuk az energiát, vagy takarékoskodunk vele?! Energia! Nap mint nap visszatérő fogalom. Életünk szorosan összefonódik vele a gazda­ságban, a háztartásokban, a munkahelyeken. Nem mindegy tehát, takarékosan bánunk-e vele, vagy pazaroljuk. Manapság a folyamatos áremelések egyre inkább arra kényszeríte­nek, hogy szakítva a múlttal ésszerűbben ta­karékoskodjunk. Szűkebb hazánk jelentős energiatermelő, hiszen itt található az ország legnagyobb külszíni fejtéses bányája Vison- tán. A közelében pedig a Gagarin Hőerőmű, amelynek rekonstrukciója folyamatosan tart, és várhatóan az 1990-es évek elején fejeződik be. íme a Ther- mofor, a Mát- raderecskei Téglagyár ter­méke. Az épí­tőanyagok e típusa áz ener­f iatakarékos- got szolgálja (Fotó: Perl Márton) Ezért is fontos utalnunk arra a nemrég tartott találkozóra, ame­lyet Egerben, a megyei tanács ipari osztálya szervezett az ener­giagazdálkodásról, a felhaszná­lásról, a várható lehetőségekről. Jelen voltak az érintettek: a Ti- gáz, az Áfor, az Émász, a Tüzép, az ingatlankezelő képviselői. Kí­váncsiak voltak, hol tart ma a megyei tanács által korábban jó­váhagyott energiagazdálkodási terv megvalósítása. Megállapí­tották, hogy a szűkebb hazánk­ban működő nyolcvanhat ta­nács, továbbá költségvetési in­tézmények, mint az óvodák, is­kolák, egészségügyiek és műve­lődésiek napjainkban kiadásaik 20-22 százalékát az energiahor­dozókra fordítják. 1986-ban a tanácsi intézmények 325 milliót, 1987-ben 443 milliót, tavaly pe­dig már közel fél milliárd forintot költöttek ezekre. Az utóbbi időben megyeszer- te növekedett az igény a vezeté­kes gáz, illetve a villamosenergia felhasználásra. Ma tizenkét tele­pülésen: Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Bélapátfalván, Nagyrédén, Lőrinciben, Petőfi- bányán, Zagyvaszántón, Mátra- derecskén, Apcon, Parádon-Pa- rádsasváron, és Pétervásárán van vezetékes gáz. A közeljövő­ben kerül bekapcsolásra Bükk­szék, Terpes, Száj la, Heves, Fü­zesabony, Kál-Kápolna és Kom­polt is. Egyébként eddig 320 ki­lométer hosszúságú gerincveze­téket építettek, amely a követke­ző VIII. ötéves tervben is folyta­tódik. Ma kiegyensúlyozott az ener­giaellátás. Még a korábbi évek­ben akadtak korlátozások, gon­doljunk csak arra, amikor a tüze­lőolaj hiánya miatt a kályhákat másokkal kellett helyettesíteni. Mostanság viszont a folyamatos áremelés jelent gondot. Számítá­sok szerint míg 10 esztendővel ezelőtt egy közepes nagyságú községben a tanács évente ki­adásainak 3-5 százalékát fordí­totta energiaköltségekre, ma ez már 15-20 százalékot jelent, nagyarányú emelkedést mutat­Az Országos Idegenforgalmi Tanács csütörtökön, az Inter­continental Szállóban tartott ülést. A testület elsőként a belföldi repülés lehetőségeiről tanácsko­zott. A tanács megállapította, hogy növekvő igény van a belföl­di közforgalmú repülés, a belföl­di sétarepülés, a légitaxi és sport­repülés iránt. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) kezdte meg olyan vállalkozási va! A legnagyobb gondot faja­inkban ma a közvilágítás okoz­za. Ugyanis országosan, így az Émász is a fogyasztást átalány­rendszerben tíz naponként számlázza, akkor is, ha megvolt a tényleges fogyasztás, vagy ha va­lamilyen ok miatt nem, akkor is fizetniük kell a tanácsoknak. Gyakori viszont a meghibáso­dás, hogy a lámpák közül egy vagy több nem világít. Ezért azt javasolják, hogy amennyiben az Émász 8 napon túl javítja meg, akkor ne kelljen azért átalányt fi­zetni. Ezt egyébként pontos mé­résekkel lehetne számontartani. Ám az Émász 1971 óta leszerelte az órákat, és az egyszerűbb nyil­vántartás érdekében tért át az átalánydíjas számlázásra. Csak ab­ban az esetben vállalnák az emlí­tett órák ismételt felszerelését, ha a tanácsok fizetnék, de hol van ma erre pénzük! Azt is java­solják az áramszolgáltatónak, hogy a községekben szereljen fel úgynevezett nátrium lámpákat, amelyek energiatakarékosak, és nagy a fényerejük. Ehhez termé­szetesen pénz kellene, ami csak korlátozottan áll rendelkezésre. Megyénkben az éves szénfel­használás 350 ezer tonna, amely úgy tűnik, hogy a vezetékes gáz­ellátás térhódítása ellenére sem csökken. Gondok vannak vi­szont a minőségével, főleg a szál­lítás, illetve tárolás során erőtel­jesen porlad a szén. Ezért felve­tették, hogy a főhatóságoknak kellene tenniük, a jobb minőségű szén legyen drágább, de garan­tálják a tartósságát is. Természetesen vannak erőfe­szítések az energiatakarékosság­ra. Örvendetes, hogy például a Salgótarjáni Tűzhelygyárban, a forma kialakítását, amely alkal­mas lesz a belföldi repülések új­raindításához. Felmérték a szá­mításba jövő repülőtereket, ezek közül nyolcat jelöltek ki a belföl­di légiforgalom céljára. Még az idén, négy repülőteret tesznek alkalmassá a személyforgalom fogadására: Balatonkiliti-Sió­fok, Pécs, Nyíregyháza és Békés­csaba repülőtereit A belföldi közforgalmú repü­lés céljára a Honvédelmi Minisz­Fegyver és Gázkészülékek Gyá­rában, vagy a Jászberényi Lehel­nél olyan háztartási készüléke­ket, így konvektorokat, gáztűz­helyeket, hűtő- és fagyasztó- szekrényeket, illetve ládákat ké­szítenek, amelyek valóban ener­giatakarékosak. 1988 előtt volt életben — azóta megszűnt — a kormánynak az energiafelhasz­nálást ésszerűsítő programja, amely ösztönözte az erre irányu­ló törekvéseket. Pályázat alapján a beruházások költségeinek 30 százalékát ugyanis vissza nem té­rítendő támogatásként megkap­ták az érintettek. így valósult meg például megyeszerte az isko­lákban, a világítás, illetve a fűtési rendszerek korszerűsítése. Az újabb törekvések közül ne­hezíti a fa vagy a szalmabrikett alkalmazását, hogy jelenleg nem ösztönzi államunk. Annak elle­nére, hogy erre vonatkozóan pél­dául környezetkímélő technoló­giát dolgozott ki a Mátra-Nyu- gatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, sőt felhasználását ál­talános forgalmi adóval is sújt­ják. Hasonló gondot jelent a benzin folyamatos áremelése, amely úgy tűnik, továbbra is az állami költségvetés bevételeit növeli, ugyanakkor a közülete- ket, illetve a lakosságot egyre ne­hezebb helyzetbe hozza. Áhhoz, hogy a jövőben a változó körül­mények között a valós igények­hez igazítsák az energiafelhasz­nálást, segítséget nyújt a megyei tanács ipari osztálya. Számítógé­pes adatgyűjtéseket, feldolgo­zást és folyamatos értékeléseket végeznek, elősegítve vele az in­formációnyújtást a takarékosabb energiagazdálkodáshoz. Mentusz Károly térium felajánlott két L-410-es, csehszlovák gyártmányú, 18 sze­mélyes . repülőgépet. Beállhat­nak a forgalomba a MÉM Repü­lőgépes Szolgálat MB-500-as helikopterei, valamint az LRI tu­lajdonában lévő JAK-40-es tí­pusú gépek. .A feltételek meg­vannak ahhoz, hogy a négy repü­lőtéren már az idén megindul­hasson a forgalom, s ugyancsak az idén vezetik be a főváros és a Balaton közötti sétarepülést. Itthon : Milliók megdöbbenését, I felháborodását, tiltakozását j I váltotta ki hazánkban is a ro- J mán „szisztematizálási” — j 5 falurombolási — program, i népünk már akkor szót emelt j I az embertelenség ellen, ami- [ kor az ijesztgető buldózerek [ jószerével még bele sem ha- | raptak testvéreink földjébe. Könny szökött szemünk- j be már a hír puszta hallatán, ! j a sajtóból szerzett értesülése- I ink alkalmával is, aztán az er- ' délyi menekültek szavai még j j jobban kiváltották őszinte ] ! együttérzésünket, tovább | ] korbácsolták haragunkat. Kötelességünknek éreztük \ ‘ felsorakozni az elesettek, a ] | bejelentéssel, a rideg tények- ! kel szemben tehetetlenek | ! mögé, s velük kiáltunk meg- j állj-t a világba. Szép és dicséretes a meg- | nyilatkozás, a szimpátia, a j | segíteni akarás a határainkon ! I túliakkal kapcsolatban. ] Nemcsak beszélhetünk róla, !. hanem mások is tisztelettel ; ! emlegethetik. Hiszen már az ! sem kevés, hogy észrevettük | : a gondot, felismertük a fe- | nyegető veszélyt, ami a fi- j : gyeimet elterelni próbáló ! zengzetes magyarázgatás el- f lenére is fennáll, kísért. S még inkább méltó lehet- | j ne az emlékezésre, arra, hogy j utódaink sem feledjék — ha a I j határainkon belüli kis közsé- í geinket, eltűnő, elhamvadó j ■ falvaink sorsát is ennyire szí- ! ! vünkön viseljük annak ide- | I jén és azóta is, hogy itt és ott I szép hazánkban sokkal keve- j i sebb ellenvetés mellett el- j * kezdődött helységeink halál- ■ | ra ítélése, élve eltemetése, j í Mert — igaz-e? — buldóze- | rek nélkül is „sikerült” elri- ! asztanunk, elmenekítenünk | a lakosságot szülő- és lakhe- j lyéről. Másképpen megfo- ! galmazott, végrehajtott programokkal is, hogy meg­fogyatkozott a lélekszám, mennyire elnéptelenedett nemcsak a tanyavilág, ha­nem számos nagyobbb tele­pülés is! Összeszántottuk az ősi parcellákat, elköltöztet­tük a szövetkezeti központo­kat, a tanácsokat, az iskolá­kat, a körzeti orvosokat, idős felnőtteket kényszerítettünk lépésváltásra, más életre, s már a zsenge gyermekekből I ingázókat formáltunk legki- I sebb akaratuk nélkül. Nem sajnálhatjuk ezt is j annyira, mint ami másutt, tő- | lünk mindenképpen távo- I labb történik..? De, igen. S I amikor ingerel bennünket az, amit odaátról hallunk, ne fe- I ledjük azt sem, ami jobban a I szemünk előtt végbe ment, I amit valahogy jóval köny- I nyebben tudomásul vettünk. I Mi több: legelőször ezen I próbáljunk -ha még lehet — I valamit változtatni. Minde­nek előtt — közös akarattal — itthon állítsuk meg falva­ink sorvadását, saját földün­kön iparkodjunk vonzóbb feltételeket, körülményeket ! teremteni régi szülő- és lak­helyeinkhez. Egészséges, ( okos intézkedések sorával I próbáljuk újra benépesíteni, . amit az elhagyott, hűlő falak ■ ölelnek országunkban. Gyóni Gyula Keleten Nyíregyháza és Békéscsaba repülőtere indít és fogad gépet Újra lesz belföldi légiforgalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom