Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-15 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 112. szám ÁRA: 1989. május 15., hétfő 4,30 FORINT FRANCIAORSZÁG BÍRÁLJA ROMÁNIÁT „a kormány riasztónak találja az újabb híreket...” (2. oldal) ADÓCSALÁS? VAGYA JOGSZABÁLY ROSSZ? Tizenhárom milliót fizetett (rá) az egri áfész (3. oldal) MIRE ELÉG AZ ISKOLAI SEGÉLYKERET? „valóságos ostromállapotot idézett elő” (4. oldal) EZÜSTÉRMES LETT AZ EGER SE „a rőplabdáslányok a válogatott helyett is indulhatnának...” (6. oldal) Azonnali hatállyal felfüggesztették a nagymarosi munkálatokat Rendkívüli ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szombaton soron kívüli ülést tartott Németh Miklós elnökletével. Az Ország- gyűlés előtt vállalt miniszterel­nöki kötelezettség alapján átte­kintette a bős — nagymarosi nagyberuházás építésének hely­zetét. A beruházást ellenőrző társadalmi bizottság, a Tudomá­nyos Akadémia ad hoc bizottsá­ga és a kormány tanácsadó testü­leté állásfoglalásait is figyelembe véve úgy döntött, hogy — a to­vábbi vizsgálatokat igénylő kér­dések tisztázása érdekében — a nagymarosi munkálatokat azon­nali hatállyal felfüggeszti. A felelősségteljes döntéshez, így a nagymarosi beruházás leál­lítása lehetőségének mérlegelé­séhez beható alapossággal to­vábbi vizsgálatokat kell folytatni nemzetközi jogi, hajózási, kör­nyezetvédelmi, energetikai, sze­izmológiai, műszaki és más kér­déskörökben, és pontosítani kell a különféle hatásvizsgálati és egyéb számításokat. A Minisztertanács úgy dön­tött, hogy javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amelyben kéri, mentse fel a kormányt azon kö­telezettsége alól, amelyet tavaly októberben a beruházás folyta­tásával kapcsolatosan részére meghatározott. Felhatalmazást kér az Országgyűléstől arra is, hogy a szerződés módosításáról a csehszlovák féllel tárgyaláso­kat folytasson. Az Országgyűlés­re készülő javaslatokat úgy kell előkészíteni, hogy azok alapján a képviselőház vagy saját hatáskö­rében dönthessen, vagy népsza­vazást rendelhessen el. A kormány megtárgyalta az 1989. évi költségvetés egyensú­lyának javítását szolgáló intéz­kedési csomagtervet. Ez azokat a halaszthatatlan teendőket tartal­mazza, amelyek a népgazdaság­ban az első negyedév során ta­pasztalt kedvezőtlen tendenciák visszaszorítását célozzák az év hátralévő részében. A terv egész sor gazdaságot élénkítő, vala­mint szociálpolitikai, továbbá olyan intézkedést tartalmaz, amelyek — a központi kiadások csökkentése útján — közvetlenül segítik elő a költségvetési egyen­súly javítását. A Minisztertanács rendkívüli ülését követően Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes nyilat­kozott a Magyar Televízió híra­dójának a bős — nagymarosi építkezéssel kapcsolatos kor­mánydöntésről. Elmondotta: a nagymarosi munkálatok azonnali hatályú felfüggesztése azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve semmiféle munkát nem végeznek. A kor­mány szándéka az, hogy alapo­san mérlegelje a leállítás lehető­ségét is. Az ezzel kapcsolatos döntéshez azonban számos to­vábbi vizsgálatot kell végezni. Ezek közé tartozik például, hogy megvizsgálják az osztrák vállala­tokkal és .pénzintézetekkel való tárgyalás lehetőségét annak ér­dekében, hogy azok veszteségei ne legyenek túlságosan nagyok, s milyen módon vehetnének részt esetleg a világkiállításban. A kormány úgy döntött, hogy a szükséges vizsgálatokat két hó­napon belül el kell végezni. Ballagás - ’89 Az élet nagy fordulói — lehetnek bármennyire is ismerősek, mégis — mindig mások és mások. Új és új nemzedékek élik meg a búcsút az alma matertől, s számukra ezek a pillanatok örök emléket jelente­nek. A kedves iskolától, a barátoktól, a tanároktól — s ezzel együtt az ifjúságtól válik el a tizennyolc éves fiatalember, aki lehet, hogy még szeretne gyermek maradni, de előbb-utóbb rájön: jóvátehetetle­nülfelnőtt. Képeink a ballagás pillanatait örökítik meg; Szántó György az egri Gárdonyi Géza Gim­náziumban készítette fel vételeit. Németh Miklós Varsóban Vasárnap este a LOT lengyel légitársaság menetrendszerű já­ratával Varsóba érkezett Németh Miklós magyar kormányfő, aki Mieczyslaw Rakowski, a lengyel minisztertanács elnöke meghí­vására baráti munkalátogatást tesz Lengyelországban. Németh Miklóst a varsói repülőtéren vendéglátója, Mieczys- law Rakowski üdvözölte, majd a kormányfő szálláshelyére ment. A tárgyalások Rakowski miniszterelnökkel hétfőn kezdődnek, s Németh Miklóst fogadja Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke is. A lengyel és a magyar kormányfőnek ez lesz az első hivatalos tárgyalása azóta, hogy tavaly szeptemberben, illetve november­ben kormányaik élére kerültek. Németh Miklós hétfőn — befe­jezve varsói látogatását — nemzetközi sajtóértekezletet tart a lengyel fővárosban. Esslingen és Eger feflodo kapcsolata A Neckar-parti nyugatné­met város, Esslingen nem mesz- szi fekszik Stuttgarttól. Most Eger számára is kitárta kapuit. Az 1200 éves történelemmel dicsekvő, szellemében mégis fiatal település képviselői az elmúlt héten a megyeszékhe­lyen jártak. Három napon át, május 11-től 13-ig ismerked­tek az idegenforgalmi, kultu­rális és gazdasági lehetőségek­kel. Bevallottan azzal a céllal, hogy szorosabbra fűzzék a szá­lakat a két település között. Külön megtisztelő számunkra, hogy ők keresték az ismeretsé­get: az elmúlt év során indítvá­nyozták a testvérvárosi kap­csolat felvételét. Az Eberhard Klapproth fő­polgármester vezetésével érke­zett tíztagú delegáció megcso­dálta Eger műemlékeit, élénken érdeklődött a gyógyvizek hasz­nosításáról, a helyi szőlő- és bor­kultúráról, s ellátogatott a többi között az Egervin kutatóintéze­tébe, a Finomszerelvénygyárba, a dohánygyárba, illetve az erdő- gazdaság fafeldolgozó üzemébe. A vendégek közül többen hatá­rozott céllal érkeztek, így például Lothar Müller a FESTO-gyár képviseletében, aki szeretné gyümölcsözőbbé tenni cége és az egri Finomszerelvénygyár kö­zötti együttműködést, vagy Vol­ker Allgoewer, az ottani kereske­delmi kamara vezetője, aki szin­tén üzleteket szeretne kötni. Hogy sikerül-e ez nekik, s mi­lyen tapasztalatok birtokában utazhattak haza — erről érdek­lődtünk Eberhard Klapproth fő­polgármestertől. — Úgy tudom, Európában, sőt a tengerentúlról is nyolc várossal tartanak fönn ilyen jellegű vi­szonyt. így például a franciaor­szági Vienne-nel, az olasz LJdi- nével, a svéd Norköppinggellel, a szovjetunióbeli Molodecsnóval. Miért esett választásuk legújab­ban Egerre? — Az utóbbi időszakban bő­vültek a gazdasági és kereskedel­mi lehetőségek keretei hazánk és Magyarország között. Ezért sze­rettünk volna egy magyar várost mélyebben megismerni. A Bun­destaghoz, a szövetségi gyűlés­hez fordultunk segítségért. Ők a követségeken keresztül tájéko­zódtak. Személy szerint Otto Hauservolt az, aki korábban járt ez ügyben Magyarországon. Azért találtunk rá Egerre, mert mindkét város gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezik, s gazdasági struktúrájukban is sok a közös vonás. Esslingen ma mintegy 70 ezer lakosú település, nagy agglomerációs övezettel. A régi városrészben számos szép, Eberhard Klapproth esslingeni főpolgármester bízik a kapcso­latok kiépítésében (Fotó: Szántó György) új emlék található. Temploma­ink késő román és gótikus stílu­súak. A kilátás gyönyörű az ess­lingeni várból. Történetéről any- nyit tudni kell, hogy mindig sza­bad város volt, még a császári időkben sem nyögte egyetlen uralkodó jármát sem. Ezért is rendelkezik gazdag helyi iparos­tradíciókkal. Többet nem is mon­danék róla, hiszen remélem, hogy egyre többen látogatnak majd el innét hozzánk. — A múlt év őszén egri tanácsi küldöttség járt Önöknél. Tehát a kapcsolatfelvétel már akkor megtörtént. A mostani viszontlá- togatás során születtek-e már konkrét megállapodások? — Ilyen szempontból is kedve­zőek a benyomásaink. így példá­ul számos lehetősége van a kul­turális együttműködésnek. A vármúzeumban járva már meg­egyeztünk egy egri történeti és népművészeti kiállítással kap­csolatban, amely több nyugat­európai város után majd Esslin- genbe is eljut. Nagy élmény volt számunkra a bazilikában hallott orgonakoncert. Zenészeket is szeretnénk meghívni. Ám, hogy a konkrét kereskedelmi lehető­ségekről szóljak: már a követke­ző héten érkezik tőlünk egy bor- kereskedő, aki konkrétan tárgyal az egri borok kiviteléről. A Fi- nomszerelvénygyárral alkatré­szek cseréjében is megállapodás született. Nagy lehetőségeket lá­tunk a helyi gasztronómiai szo­kások népszerűsítésében is. Szeretnénk azt is, ha a fiatalok minél többen jönnének, iskolák, sőt családok is fölvennék egy­mással a kapcsolatot. A kezdő lépéseket már megtettük, készen állunk a folytatásra. Jámbor Ildikó Kormány­reform Németh Miklós lépése nem volt váratlan és kiszámítha­tatlan. Jóval az Országgyűlés mostani ülésszaka előtt meg­mérettetésre javasolta új mi- niszteijelöltjeit, kifogandó a szelet a későbbi támadási le­hetőségek vitorlájából. Egy egész ország, a teljes képvise­lőtestület dönthetett abban, hogy miniszterekké ’’fogadja- e” a reformpártinak ismert szaktekintélyeket. A kormányátalakításra megérett a helyzet, ezt maga a kormányfő is érezte, hiszen minden oldalról egyre erősö­dött a nyomás, mi több: már- már megkondult a vészha­rang az ország állami vezetése fölött. Felfokozódott tehát a várakozás a megújulás konk­rét lépései iránt. Megfogal­mazódott az ülésszakon is — éppen a kormányfői beszéd kapcsán —, hogy ideje már a szólamok, az ígérgetések, a rosszabbnál rosszabb dönté­sek és a nadrágszij-szorítgatá- sok korszakát lezárni, s sürgő­sen a szemmel látható, éle­tünk jobbulásán tapasztalha­tó tettek mezejére lépni. Ez­zel kapcsolatosan érdemes idézni a kormányfőt: ’’...na­gyon sok embernek az a véle­ménye, hogy a kormányt már korábban át kellett volna ala­kítanom. Nem formális udva­riasságból, hanem az előző hónapok tapasztalatai alap­ján azt mondom: igazuk van.” A kabinet átalakításával új fejezet kezdődött az MSZMP, a kormány és a Parlament vi­szonyában: ”...a kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. így a kormánynak módja van stratégiájának önálló formálására, tényleges döntésekre, amiről felelős­séggel és elszámolással az Or­szággyűlésnek tartozik.” Erre a bizonyításra és elszámolásra három évet kért a Miniszter- tanács, amelynek ez alatt az idő alatt ’’nem népszerű, ha­nem ésszerű intézkedéseket kell hozni. Meg kell -oldani, hogy kikerüljünk az adósság- csapdából, hogy felszámoljuk a veszteséges tevékenysége­ket, hogy megfékezzük az inf­lációt, hogy megállítsuk az életszínvonal esését, hogy fel­emeljük az oktatást, az egész­ségügyet, a kultúrát, az erköl­csöt. A nagy gazdasági egysé­gek számát piaci eszközökkel csökkenteni kell, és biztonsá­got kell teremteni az egyelőre kevés, de a jövő szempontjá­ból kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásoknak.” A parlamenti megítélések szerint a megújult kormány tudja és érzi, milyen terhet vállalt fel, s tudatában van an­nak is, hogy a következő ülés­szakokon már konkrétan szá­mon kérhető programmal kell a képviselők, s így az ország színe elé állni. Megfontolt­ságra, a döntések alapos elő­készítésére, s az eddig szajkó­zott ’’népharag-csillapító” ígérgetések száműzésére szo­rítja a most törvénybe iktatott bizalmatlansági indítvány le­hetősége, mint Damoklész kardja a kabinet tagjait. Máris intő példa volt számukra Bö- dőné Rózsa Edit Csongrád megyei képviselőnő önálló bejelentése, miszerint meg­vonja a bizalmat a Deák Gá­bor vezette Állami Ifjúsági és Sportbizottságtól, eddigi te­hetetlen működése miatt. A kormány próbája tehát, hogy — nem bukik meg! A visszaszámlálás május 10-én megkezdődött... Szilvás István

Next

/
Oldalképek
Tartalom