Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. április 18., kedd Egerben nyitották meg a magyar nyelv hetét (Folytatás az 1. oldalról) gából. Tehát mikor éppen me­gint költözködőben vagyunk, készülődve arra, hogy nagy gar- ral európainak jelentsük ki ma­gunkat, gondoljunk rá, hogy a nyelvünkben való megerősödés nélkül ez nem fog sikerülni. Hazai dolgainkról szólt ezután az államminiszter. Verseny lesz a politikában, és ez a közlés mód­jait és szerepét is átalakítja. Ez újabb lendítőerőt adhat nyelvi műveltségünk kiteljesítésének. Ez a hatóerő tehát megint csak a politikából származik. — Abból a politikából — foly­tatta Pozsgay Imre —, amelyik immár az új szerveződések, moz­galmak világában mindenkitől megköveteli majd, hogy színt valljon. Ez tétova, bizonytalan kifejezésekkel nem megy, legfel­jebb csak a rejtőzködés. Amikor az egyneműsítés volt a politikai program, akkor érthető módon csak beavatottaknak szóló, 3-400 szavas szókincsekkel le­hetett politikai üzeneteket to­vábbítani ebben az országban. Egy bürokratikus nyelv felelős­séget eltakaró tatárjárása után olyan politikai korszak követke­zik, hogy nem áll meg a lábán az, aki az anyanyelv gazdagságával nem tud élni. Arról beszélt ezután, hogy Magyarországot csak területé­ben csonkíthatják meg, de mi magyarságunkban csonkíthatjuk meg önmagunkat, ha nem ve­szünk tudomást e 15 milliós kis nép azon harmadáról, akik hatá­rainkon kívül élnek. Magyarnak lenni küldetést jelent, ügyelnünk kell tehát arra, hogy ne balkáni csetepatékban fogyjon el energi­ánk, hanem igazi együttműködést tudjunk teremteni mindazokkal, akik erre maguk is hajlandók. Európába nekünk egy civilizált, kulturált Közép-Európán át ve­zet az út. Ez nem maradhat pusz­ta illúzió, meg kell születnie egy olyan kulturált környezetnek, amelyben cselekedni tudunk. — Nyelvünk elvesztésével nem Európa kincsei, hanem kol­dusai leszünk. Ezért is kérem, ra­gadjanak magukkal minél több embert nyelvünk ápolására és fejlesztésére — fejezte be beszé­dét Pozsgay Imre. Az ülés záróprogramjaként dr. Benkő Loránd akadémikus ta rtott előadást nemzet és anya­nyelv kapcsolatáról, egymásra hatásáról, kölcsönös fejlődésé­nek összefüggéseiről. A nap további rendezvénye­ket is tartogatott még. Délután a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­lán tudományos ülést rendeztek az anyanyelvnek a kisebbségi lét­ben betöltött szerepéről. Itt dr. Szűcs László főigazgató köszön­tője után dr. Fekete Péter, a nyelvi tanszék vezetője tartott megnyi­tót, majd Balia D. Károly ungvá­ri költő, dr. Galambos Ferenc, az Őrvidéki Magyar Intézet igazga­tója, dr. Guttmann Aíik/ds szom­bathelyi főiskolai docens, dr. Éder Zoltán budapesti egyetemi docens, dr. Jakab István pozso­nyi egyetemi tanár, Kovács Lász­Kicsinek bizonyult a nagy érdeklődés miatt a dohánygyár kultúrterme F,ste a Gárdonyi Géza Színházban „A megmaradás esélyei” cím­mel a határainkon túl élő írók vallomását hallgathatták az anya­nyelvről. Közreműködött többek között Bánffy György kiváló mű­vész /osomoijai tanár és Molnár Csi­kós László adai egyetemi docens tartottak előadásokat. Este fél 6-kor a Gárdonyi Gé­za Színház rendezett a Magyar Rádióval közös irodalmi műsort, melynek díszvendégei Bállá László kárpátaljai költő, Dobos László szlovákiai író és Gion Nándor újvidéki író voltak. Dr. Czine Mihály irodalomtörténész bevezetője után Bánffy György és az egri társulat színművészei tolmácsolták a közönség számá­ra műveiket, A megmaradás esé­lyei című összeállításban. A hét további napjain, sőt, még május hónapban is több mint kétszáz, a TIT által szerve­zett különféle rendezvényen hív­ják majd fel a figyelmet a nyelv- használat tisztaságának fontos­ságára a nyelvművelő szakembe­rek. Hiszen a Kölcsey által meg­fogalmazott alapigazság, hogy „nyelvében él a nemzet”, ma is aktuális, sőt, egyre időszerűbb... Pozsgay Imre beszél Reformkor alakult Több száz pártaktíva és pár- tonkívüli töltötte meg tegnap az Egri Dohánygyár kultúrtermét, ahol a megyeszékhelyen szár­nyat bontó reformkor első össze­jövetelét tartották. Az esemé­nyen Pozsgay Imre tartott tájé­koztatót aktuális politikai kérdé­sekről, így szólt a reform esélyei­ről s a reformkörök szerepéről a Magyar Szocialista Munkáspárt megújulásában. íme, a legfonto­sabb megállapításai: az ország többsége tudja, reform nélkül nincs magyar újjászületés sem hazánkban, sem Kelet-Európá- ban. A megújulás elkerülhetet­len. Azok a rendszerek, amelyek a szocializmus építésének prog­ramjával indultak, napjainkra kifutottak, elveszítették összes lehetőségeiket, belső rugóikat, mozgatóerőiket. Az a térség, ahol ez a vállalkozás elkezdő­dött, a világ talán legnagyobb válságövezetévé vált. Viszont e válság csak akkor vezet kataszt­rófához, ha nem lehet az okait feltárni. Hiszen normális emberi viszonyok között minden társa­dalom átél válságokat. De nor­mális helyzetben ennek cselek­vésre ösztönző hatása lehet. Jelenlegi feladatunk, hogy a történelemben először megkísé­reljük átalakítani a sztálinista szerkezetet, mégpedig az uralko­dó párt vezetésével. A diktatúrá­ból demokráciát kell teremteni. Veszélyes lehet, ha kitartunk az eddig túlélt szerkezet mellett. Tudnunk kell, hogy az alter­natívák közül mi hozhat teljesít­ményt, mi hozhat előbbrelépést. Illúzióknak nem szabad teret ad­ni, mert egy újabb csalódás poli­tikai összeroppanással járna. A válsággal együtt járt, hogy nyil­vánosan is megjelentek azok a politikai erők, amelyek eddig szunnyadtak vagy illegális körül­mények között működtek. Ez is jelezte, hogy hazánknak politi­kailag sem homogén a társadal­ma. Az MSZMP azzal tette meg az első jelentősebb lépést egy koalí­ciós korszak bevezetésére, hogy a szunnyadó, de már színre lépő erőket, mint politikai realitást vette figyelembe. Pozsgay Imre beszélt arról is, hogy a párton belül egyfajta le­morzsolódás tapasztalható. En­nél nagyobb bajnak tartotta, hogy az MSZMP egész szerveze­ti rendszere olyan, hogy nem jut­nak el a tagokhoz a kiérlelt poli­tikai szándékok. De mit lehet tenni? Föl kell figyelni arra, hogy a pártnak van egy jelentősebb ré­sze, amely nem egyéni megoldá­sokat, hanem szervezeti kapasz­kodókat keres. A szónok ebben az útban látja a párt megújulásá­nak lehetőségeit, s nem abban, hogy tisztázzuk, ki a sztálinista és ki nem. A párt nagyon nagy esély- lyel bocsátkozhat a politikai küz­delmekbe, ha megújul, ha a tag­ság akaratának intézményes for­máit is vállalja, ha levonja a má­jusi pártértekezlet előtti időszak tanulságait. A reformkörökről elmondta, hogy tükrözik a párt tagságának nyugtalanságát. Viszont kifejtet­te, hogy ő személy szerint nem látja szükségesnek a pártszaka- dást, a fennálló ellentmondáso­kat a párton belül is meg lehet ol­dani. Reményét fejezte ki, hogy nagyobb számban csak azok fog­nak kilépni, akiket személyes fe­lelősség terhel az elmúlt időszak hibáiért. Azt is megfogalmazta, hogy ha a reform nem tud meg­erősödni, a pártból nem marad más, csak egy apparátusi váz. Te­hát nagy a tétje a megújulásnak. Ezt követően kérdésekre adott választ, majd az elnöklő Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára hivatalosan is bejelentet­te, hogy létrehozták az Egri Re­formkort. Ez a fórum minden olyan kérdéssel foglalkozni kí­ván, ami a lakosságot foglalkoz­tatja, nyűt szervezet, a progra­mokon bárki megjelenhet, a részvételi szándékot a városi pártbizottságon kérik jelezni. Tudósítás: Koncz János Homa János Fotó: Szántó György Grósz Károly látogatásáról Grósz Károly bulgáriai látoga­tásáról, megbeszéléséről közle­ményt adtak ki tegnap. Mint eb­ből — többi között — kiderül: az MSZMP főtitkára Fodor Zsiv- kovnak, a BKP KB főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének meghívására tett baráti munkalátogatást ápri­lis 16 — 17-én. Találkozójukon kölcsönösen tájékoztatták egy­mást az országok társadalmi-gaz­dasági életéről, pártjaik tevé­kenységéről, a szocialista építő­munka időszerű kérdéseiről. Főtitkárunk e megbeszélésen is megerősítette, hogy hazánk jö­vője a szocializmusban képzel­hető el, és az ehhez vezető út a stabilitáson, a politikai és gazda­sági reformok dinamikus, egy­mással összhangban lévő megva­lósításán át vezet. Eseményein­ket Grósz Károly történelmi je­lentőségűnek nevezte, amelynek legfontosabb tétje az Európához való felzárkózás esélyeinek ki­használása. Fodor Zsivkov is elmondotta, hogy Bulgária szintén egyre in­kább nyit a világra, hozzájárul az együttműködéshez és a kölcsö­nös megértéshez a Balkánon, Európában, illetve az egész föld­kerekségen. A közlemény szól arról, hogy a két főtitkár áttekintette országa­ink kapcsolatait, megelégedéssel állapította meg, hogy azok ered­ményesen fejlődtek, de még min­dig vannak kihasználatlan lehető­ségek. A gazdasági, a műszaki­tudományos együttműködés nem felel meg a kor követelményei­nek. Az egyéb területekről szólva pedig hangsúlyozták, hogy a par­lamentek, az állami és társadalmi szervek, a tudomány, a kultúra, az oktatás, a tömegtájékoztatási eszközök, valamint az idegenfor­galmi szervezetek közötti együtt­működés hatékonyságának nö­velése is szükséges. A nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdéseiről véleményt cserélve a világbéke megőrzését, a biztonság, a kölcsönös bizalom erősítését, az európai együttmű­ködés fejlesztését tartották leg­fontosabbnak. A főtitkárok érintették a Var­sói Szerződés korszerűsítésének szükségességével kapcsolatos té­makört is. Fontosnak ítélték a kellő feltételek megteremtését a KGST-tagországok szocialista közös piacának jövőbeli kialakí­tásához. A megbeszélésen fontos helyet foglaltak el a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kérdé­sei. Az MSZMP és a BKP egya­ránt szükségesnek ítéli a kommu­nista pártok közötti együttműkö­dés tartalmának és formáinak gazdagítását, a tapasztalatok, az információk cseréjének fejleszté­sét. A felek kifejezték készségü­ket a szocialista, a szociáldemok­rata, a polgári és más pártokkal, valamint politikai erőkkel folyta­tandó párbeszéd elmélyítésére. Megállapítja a közlemény, hogy a két főtitkár találkozója baráti lég­körben, a kölcsönös megértés szellemében történt. Bécsi magyar ékszerrablók Újabb letartóztatás A három magyar férfi által el­követett bécsi rablótámadás ügyében újabb letartóztatás tör­tént. Mint a rendőrség hétfőn be­jelentette, előző este őrizetbe vették Bertalan József 36 éves soproni születésű osztrák állam­polgárt, akit a bűncselekmény értelmi szerzőjének tekintenek. Az Ortner László magyar származású bécsi ékszer-nagy­kereskedő ellen pénteken elkö­vetett brutális rablótámadás vég­rehajtói közül a 28 éves Folnay Lajost már a tett színhelyén, a szintén 28 éves Papp Imrét (aki­nek keresztneveként osztrák for­rások korábban Lászlót jelöltek meg) és a 22 éves Zöld Lászlót szombaton délután a Mariahil- fer-negyedben fogtak el. A bűn­társ nyomára hármójuk rendőr­ségi vallomásai vezettek. Az ed­digi megállapítások szerint Ber­talan valaha Ortner testvérénél dolgozott, ismerte a kereskedő körülményeit, s így tudta kiter­velni a rablást. Eredetileg ő is részt akart venni Ortner László kifosztásában, és bár ettől a szán­dékától végül is elállt, azt kikö­tötte, hogy a zsákmány negyed­részét ő kapja. A rablóknak sike­rült is súlyosan megsebesített ál­dozatuktól több mint 10 millió schilling értékű vagyontárgyat (nagyrészt ékszert) elragadniuk, de az értékek Papp és Zöld őri­zetbe vétele után hamarosan előkerültek rejtekhelyükről. A bécsi rendőrség hétfői közlé­se szerint — a bűnügy ötödik ré­szeseként — letartóztatásban van a 20 éves Papp Gyula is, akit a rablótámadás után testvére, Papp Imre hívott magához Budapestről Bécsbe. A fiatalabb Papp testvé­rével és Zölddel együtt került la­kat alá, és bűnpártolás gyanújával tartják továbbra is fogva. Román állampolgárok szökési kísérlete Vasárnap délelőtt a Buda­pestről Bécs felé haladó Orient expressz egyik első osztályú ko­csijában harmincöt román ál­lampolgár elbarikádozta magát, hogy így illegálisan Ausztriába szökjön — hozták az MTI tudo­mására hétfőn a határőrizeti és az illetékes rendőri szervek. A román állampolgárok az út­levélkezelő határőrök többszöri felszólítására sem voltak hajlan­dók a fülkét kinyitni. Mivel az útiokmányokkal nem rendelke­ző utasokat az osztrák hatóságok sem fogadták, a hegyeshalmi vasútállomáson a kocsit kisorol­ták a szerelvényből. Hosszabb tárgyalások után a fülkében el- barikádozott személyek enged­tek a magyar határőrök és a Győr-Sopron Megyei Rendőr­főkapitányság illetékesei felszó­lításának. A román állampolgá­rok — akiknek egy része tartóz­kodási engedéllyel Magyaror­szágon él — ügyét igazgatásren­dészeti eljárással rendezik. Az esettel kapcsolatosan a ha­tárőrség országos parancsnoksá­ga és a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság illetéke­sei szükségesnek tartják leszö­gezni, hogy a Magyar Népköz- társaság hosszú ideje humánusan kezeli a romániai menekültek ügyeit, s a genfi menekültügyi konvencióhoz csatlakozva to­vábbutazásukhoz is lehetőséget ad, amennyiben fogadásukra a harmadik állam hajlandóságot mutat. A határőrizeti és rendőr­ségi szervek ebben az esetben is emberségesen, erőszakot és fizi­kai kényszerítést kerülve jártak el. Az ilyen jellegű cselekmé­nyekben azonban benne rejlik a súlyosabb konfliktusok, követ­kezmények veszélye, amelyekért a felelősséget a magyar hatósá­gok nem vállalhatják. r------------------------------------------------------------------^ A VOLÁN T.B.F. Vállalat Yisontai Üzemegysége KRAZ-daru kezelői jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt keres felvételre, kiemelt fizetéssel. Jelentkezni lehet: Volán T.B.F. Vállalat Visonta, Északi akna Kiss János termelési és forgalmi oszt.vezetőnél. k _____________________________________________________J

Next

/
Oldalképek
Tartalom