Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. április 15., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. A „normális” enyhén torzított Titkos térképek Lélektani probléma is A kígyók és az ember Az ember bemegy a térképboltba, vesz magának térképet, amilyenre éppen szüksége van. Közben persze nem gondol arra, jó néhány térkép nem kerül a nyilvánosság elé, egészen egyszerű oknál fogva. Mert titkosak. Titokvédelmi szempontból ugyanis kétféle térképcsoportot különböztetünk meg. Vannak a teljesen nyílt, tehát az üzletekben kapható, bárki számára hozzáférhető térképek. Ezek enyhén torzítottak, ami azt jelenti, hogy nem beszélhetünk egységes méretarányról, bizonyos tartalmi fogyatékosság tapasztalható rajtuk, a magassági értékek elnagyoltak, és műszaki tervezésre egyáltalán nem alkalmasak. Léteznek viszont a titkos kategóriába tartozók, melyeket csak hivatalos szerv rendelhet meg, magánember nem. Ezekről beszélgettünk Molnár SándoriöXá- mérő mérnökkel. Miről is van szó? Szavaiból kiderült, titokvédelemről 1949 óta beszélünk, amikor is az akkori honvédelmi miniszter, Farkas Mihály elrendelte, szolgáltassák be a polgárok azokat a térképeket, amelyeket a háború előtt vagy után vásároltak, és amelyeket a Honvéd Térképészeti Intézet adott ki. Kétféle térképek voltak ezek. Az úgynevezett topográfiai szintvonalas térképek, melyek tulajdonképpen mindent ábrázoltak. A másik csoportot alkották a turistatérképek. Érdekességük az volt, hogy ezeknek az alapja is az a bizonyos topográfiai térképsor volt, csak kiegészült turisztikai információkkal. Ez tehát még többet tartalmazott a másiknál. Hogyan alakult a titkos térképek sora? AII. világháború után kezdődött az újjáépítés időszaka, s a népgazdaságnak szüksége volt egy, a katonai térképnél részletesebb és pontosabb térképre. Ezért 1952-ben az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal irányításával kezdődött el- az ország nagy méretarányú topográfiai térképfelmérése. 1980-ra fel is mérték az ország Napjaink nyelvhasználatának jellemző sajátsága, hogy a reformszóalak és a vele alkotott reformpolitika, reformfolyamat, reformirányzat, reformelképzelés, reformszellem szóösszetételek nemcsak aktív szókészletünket bővítik, hanem egyre színesedő politikai műveltségünket is. Az sem véletlen, hogy egyre gyakrabban hallhatjuk és olvashatjuk a reformretorika nyelvi formát, amely megpróbál megfelelő közlő, kifejező eszköztárunkról, illetőleg a reformfolyamat irányainak és arányainak érzékeltetésére szolgáló szóhasználati és stiláris formák és módok sajátos szerepvállalásairól korszerű és hasznos ismereteket nyújtani. Hogy erre nagy szükségünk van, bizonyítja az a tény is, hogy mai politikai szókészletünk hihetetlen szóbősége és a politikai szakkifejezések nemkívánatos inflációja nemcsak a szavak hitelét rontja, hanem a közügyek iránti érzékenységünket is gyengíti, különösen akkor, ha elbizonytalanodunk egy-egy politikai, közéleti szakkifejezés jelentéstartalmának és használati értékének megértését illetően. Hogy ez a jelenség milyen nagymérvű lehet, beszédes példát nyújtott róla az a televíziós adás, amely a pluralizmus szó egész területét, egy a tízezerhez arányban. Miután ezek ugyanolyan térképek voltak jellegük, kivitelük, tartalmuk alapján, mint a katonaiak, a honvédelem illetékesei előírták, hogy ezek a földabroszok csak titkos minősítésűek lehetnek. Elrendelték ezt annak ellenére, hogy semmilyen titkos objektumot nem tartalmaztak. A háború előtt is voltak ilyenolyan titkok, de a térképekre nem vonatkozott a titokvédelem. Miután a honvédelmi miniszter rendelete döntötte el, hogyan kell tárolni, kezelni valamennyi térképészeti anyagot, rájuk is ragadt az elnevezés: katonai térképek. Ami azért nem volt igaz, mert polgáriakról volt szó. Végre, 1982-re sikerült elérni, hogy ezeket a polgári használatban lévő tízezres arányú topográfiai térképeket egy fokkal enyhébb minősítéssel, „szolgálati használatra” jelzővel adhatták ki. Ez már annyiban különbözött az előzőektől, hogy a mezőgazda- sági miniszter, mint az állami földmérés közvetlen felettese szabályozta használatukat, kezelésüket. Az sem volt megvetendő, hogy nem páncélszekrényben, mint a titkos térképet, hanem az irodában lévő közönséges szekrényben is lehetett tárolni. 1987-ben a kormány új jogszabályt tett közzé a titkos minősítéssel kapcsolatban. Mi volt eddig? Az államtitkok szigorúan titkosak voltak, a fegyveres erők és testületek szolgálati titkai titkos jelölést kaptak, ami pedig szolgálati titok volt, azt szolgálati használatra jelöléssel kellett ellátni. Hogy mi, melyik titokfajtát képezte, azt a szakminiszterek döntötték el. A legújabb jogszabály szerint viszont csak kétféle fokozatot kell megkülönböztetni: Államtitkot és szolgálati titkot. Az államtitok szigorúan titkos, a szolgálati titkok pedig titkos minősítésű. Amelyek tehát eddig szolgálati titok néven szerepeltek, nyílt minősítést kaptak olyan értelemben, hogy semmikapcsán adott számot sok-sok megkérdezett teljes tájékozatlanságáról. A korszerűbb nyelvi ismeretteijesztésnek is van még tennivalója ezen a területen. A magyar nyelv hete keretében nem került a közérdeklődés előterébe a reformretorikai ismeret- anyaggal kapcsolatos témakör. Például az a nyelvhasználati jelenség és gyakorlat, hogy éppen napjainkban szaporodnak meg a köz-előtagú szóösszetételek, s a reformretorika kulcsszavai között is nagy szerepet játszanak. Elsősorban azért, mert sok retorikai és stiláris lehetőség van bennük: a köz-előtag nemcsak a nyelvi formával megnevezett tárgyra, hanem a tárgyra irányuló cselekvő alanyra is vonatkoztatható. Szépen példázza ezt a közkulturáltság, közmegelégedés, közmegegyezés, közértés, közgondolkodás, közvélemény, közéletieskedés szóösszetételek sora. A sajtó, a televízió és a rádió nyelvhasználatában ma már szinte közkeletűvé váltak a közérdek, közérdeklődés, közbizalom, közfigyelem, közszereplés, köztürelem, közérzület, közérzékenység, közhangulat, közgond, közítélet, köztisztesség stb., de az a tapasztalatunk, hogy a legtöbbjük még nem került bele a köztudatba, elsősorban azért, mert a féle jelölést nem kell ezekre a térképekre ráírni. Ezzel kapcsolatban csupán két miniszternek van feladata: a honvédelmi és a mezőgazdasági miniszter dönti el a titkosságra vonatkozó kérdéseket. Utóbbinak az államtitkokat nem kell megjelölni, ezt a honvédelmi miniszter már megtette, de a mezőgazdasági miniszter rendelete is hamarosan megjelenik. (A már nem titkos térképek a Földmérési és Távérzékelési Intézettől megrendelhetők). A titokvédelemmel kapcsolatban a térképek mellett szólni kell a légi fényképekről is. A térképészet ma kizárólag légi fényképek alapján dolgozik. Bizonyos magasságból készülnek a felvételek attól függően, milyen méretarányról van szó. A felvételeket vagy földi felméréssel vagy légi fényképeket feldolgozó műszerrel dolgozzák ki. A fotók vasutakat, épületeket, településeket — tehát a síkrajzi alapot tartalmazzák. A szintvonalakat általában a helyszínen mérik föl. A helyszíni felmérések kisebb domborzati formák esetén többnyire sík terepen történnek. Nagyobbaknál a fotogrammetriai értékelő műszer a szintvonalakat is kiértékeli. A légi felvételeket a honvédség hívja elő, s megjelöli azokat a kockákat, melyek titkos objektumokat tartalmaznak, s amelyek ezután már a térképészek számára is titkosak. Hogy a térkép a titkos objektum helyén mit ábrázol attól függ, milyen jellemző környezet veszi körül a szóban forgó objektumot. Lehet ez, mondjuk, hatalmas kiterjedésű kukoricaföld is. Ebben az esetben arra kell vigyázni, hogy ezt a turpisságot azok is tudják, akik esetleg építkezni akarnak azon a területen. Például a vállalatok. Nem árt előbb megtekinteni, valóban szabad-e a hely, vagy már foglalt? Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy legfeljebb csak egymás között titkolózhatunk. Mert a műholdak világában másról nemigen lehet szó... sajtó nyelvhasználatában és a politikai szóhasználatban a megfelelő valóságháttérre tekintet nélkül mint elvont fogalmak és általánosító használati értékek megnevezői játsszák a szöveg- részletekben a nekik szánt közlő, kifejező szerepkört. Ez a szerepkör szinte naponként változik, s egyre árnyaltabbá válik, s nem egy közülük nyelvújítási szóleieménynek is tekinthető. Ez a példasor bizonykodik róla: közgyógyiga- zolvány (ingyen jut gyógyszerhez a birtokosa), köz-nem(ked- velt (műsorvezető), közélet-barkácsolója (az újságíró, a publicista), közdísz „újabban sok iroda és hivatali helyiség közgyűjtemények és közdíszek tára, s elsősorban közpénzből”.Lapunk hasábjain megjelent vezércikk idézett része arról is tanúskodik, hogy a közérzetromlásnak, a köz- zsértésnek, a közérzethiánynak, a közfelháborodásnak, a köz- bosszantásnak szenvedő részesei vagyunk. Nyelvi műveltségünket, emberi viselkedésünket minősíti, hogy újabban szerephez jutnak mindennapi nyelvhasználatunkban a közjózanság, köztisztesség, köztürelem, közrend, közbiztonság, közerkölcs szóösszetételek. Dr. Bakos József A kígyók az emberiség számára ősidők óta nemcsak a természettörténet egyik fejezete — a „mérgeskígyók” következtében orvostudományi függelékkel —, hanem egyúttal lélektani probléma is. Sokan nem szeretik őket, sőt határozottan undorodnak vagy legalábbis félnek tőlük. A népek monda- és mesevilágában a rossznak, az ármánynak és a veszedelemnek a szimbólumai. Nehéz ezektől a gyermekkorunkban beidegződött elképzelésektől később megszabadulni, még akkor is, ha megértettük és magunk is tapasztaltuk, hogy a kígyó éppen olyan kevéssé gonosz vagy „álnok”, mint bármely más állat, s hogy igen kevés köztük a veszélyes. Értelmetlen lenne azt állítani, hogy a kígyóktól való undor és félelem az emberrel veleszületett, bár ezzel kapcsolatban sokan utalnak rá, hogy egyes majmok a kígyók megpillantásakor szintén pánifélelembe esnek. Természetesen sem a majmok, sem az ember esetében nincs szó arról, hogy az ilyesfajta érzelmek velünk születtek volna, hanem a keserű tapasztalatok, az ember helytelen nevelése, illetve a nevelők hiányos műveltsége következtében szerzett tulajdonságokról van szó. Egyébként a kígyók iránti elterjedt elutasító magatartás csak kis részben vezethető vissza a mérgeskígyókra. Erre vonatkozó bizonyítékok idézhetők különböző népek szokásaiból, és a régi orvostudományból is. Közvetett Ha a nemzetközi felhívásokat rangsorolni lehetne, vélhetően az a londoni kiáltvány számíthatna kiemelkedő sikerre, melyet néhány héttel ezelőtt röpített világgá a kövérek értekezlete. ,, Hagyjátok abba a diétát, dobjátok a szemétbe a mérlegeket, és élvezzétek az életet!” Erre abból az alkalomból került sor, hogy több mint másfél száz hölgy gyűlt össze a brit főváCsipkerózsika Az üzemi orvos megkérdezi Kovácsot:—Mondja, hány órát alszik maga naponta?—Négyet kérem — így Kovács szaki. Az orvos tovább kérdez:—És maga szerint nem túl kevés ez? Kovács kissé meglepő válasza a vízszintes 1. és a függőleges 16. sorban. Vízszintes: 13. Vadászkutya. 14. Egy bizonyos helyre (két szó). 15. Hirtelen támadt erős harag. 16. Élet, erő, egészség. 18. Joe bácsi földbirtoka. 19. Francia naturalista író (1840-1902). 20. Indíték. 21. Káposztaféleség. 23. Szilárd, erős. 25. ...-szigetek: szigetcsoport a Csendes-óceánban. 27. Szeszes ital, névelővel. 28. A tantál vegyjele. 29. A közegellenállást csökkentő alakú. 32. A hiéna felének kissé nagyobb része. 33. Egyik oldalról a másikra mozdul. 34. Öv a támadástól. 35. A marni ige egyik (parancsoló) alakja. 36. Cserje. 37. A kocsis ülése. 38. A Föld felszínének legfelső rétege. 39. Ilyen állat például a bivaly is. 40. Heves megyei vasúti csomópont. 41. Francia drámaíró (Jean, 1639-99). 42. A nátrium és a nitrogén vegyjele. 43. Másképpen: pörölycápa. 45. Fordított kettősbetű. 46. Régi páncél. 47. Faragatlan, durva ember. 48. Francia város a Loire mellett. 50. Kan betűi. 51. Udvariatlan megszólítás. 52. Amanda ..., neves diszkóénekes. 54. Volt, latinul. 56. Fülbe mond. 57. Baranya megyei község. 58. Táplálék. 60. Kellemetlen rovar. Függőleges: 1. Indulatszó. 2. Bosszús felkiáltás. 3. Belső szerv. 4, A kripton vegyjele. 5. Görög betű. 6. Fed betűi. 7. Nyugat-európai folyó. 8. Zsákmány, préda. 9. Aki nem tart lépést. 10. Thor Heyerdahl papiruszhajója. 11. Piperecikk márkája. 12. Egyensúlyát veszti. 17. Az USA Colorado államának fővárosa. 19. Zománcipari Művek. 21. Neves szülész (Vilmos, 1893-1959). 22. Régi ficsúr, aranyifjú. 24. Szobizonyíték azonban erre az, hogy a kígyófajoknak 10—13 százaléka van ellátva méregmiríggyel és mérget vezető fogakkal, s csak kis részük képes arra, hogy egészséges embernek komolyan ártson, sőt megölje. Egyébként is a Föld sok vidéke, köztük a trópusiak is mérgeskígyókban szegény, sőt egyenesen mentes tőlük. A mérgeskígyókkal és a kígyómarással kapcsolatban biológiailag érdekes az a körülmény, hogy méreg „felhasználása” a zsákmány megölésére a hüllők történetében meglehetősen „új rosban — az Enquirer szerint 11 ezer kilogrammot is meghaladó összsúlyban — és ezúttal nem diétásrecepteket, fogyókúramódszereket cseréltek, hanem éppen az ellenkezőjét tették: az eddigi életmóddal való szakítás mellett döntöttek. Az elnökasz- szony, bizonyos Ruth Teddem — 102 kiló — személyes példájával olyképpen vázolta az előzményeket, hogy 10 éves korától diémorú. 25. Európai félsziget. 26. Egyforma betűk. 28. Európai főváros. 30. Rikoltozással ijesztget. 31. Hegy Belgrád közelében. 32. Mesz- szehangzó kiáltás, jelzés. 35. Háziállat. 37. Fényes mulatságok helye. Régi szavunkkal: szála. 38. Kutyafajta. 40. A tőkés monopóliumok egyik formája. 41. Elege van belőle. 43. Sárga színű ásvány. 44. A platina vegyjele. 46. A gyógyuló seben keletkező réteg. 48. Eldöntendő kérdésre adott fölényes igenlő felelet. 49. Francia regényíró (1740— 1814), a szadizmus atyja. 51. Kiváló francia romantikus költő, regény- és drámaúó (1802—85). 53. Földrészünk eleje. 55. Ez a nap — már elmúlt. 56. Patak a Dunántúlon. 58. Előadó, röviden. 59. Léc Tibi névbetűi. 60. Egyforma betűk. 61. A XIX. század második felének egyik építészének névbetűi. V. E. módszernek” számít. A lábatlan kígyó alakúak csoportjában van ugyan két mérgesgyíkfaj, primitív méregkészülékkel, s évmilliókkal ezelőtt talán több is lehetett. Azt is sejtik a tudósok, hogy a perm időszaknak az emlősökhöz hasonló hüllői között voltak mérgesek, de a méregmirígyek és a méregfogak jellemző és nagyon elterjedt jelenséggé nyilvánvalóan csak a kígyók evolúciója közben váltak. A kígyókra általában jellemző, hogy a zsákmányt — rátekeredve — megfojtják, majd egészben nyelik le. tára fogták, amitől közel negyedszázadon át nem is szabadulhatott. Most azonban úgy határozott, hogy boldogan és felszabadultan fog élni. Nem ismeretes, hogy e hedo- nisztikus életélvezet londoni előőrse mennyi követőre talál másutt, Teddern asszony elkeseredett vallomása azonban igazolhatja az aforizmát: a diéta egy dologra biztosan jó, arra, hogy farkasétvágyat csináljon. Beküldendő: vízszintes 1. és függőleges 16. A megfejtéseket április 19-ig küldjék el. * Április 2-i rejtvényünk helyes megfejtése: asztal, katedrális, hintázás, könyv, hintó, obeliszk, macska, söröshordó, motorcsónak, napraforgók. A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvet: Imre Sándorné (Füzesabony), Prókai Jánosné (Tiszanána), Lovász Bélá- né (Gyöngyös), dr. Pintér László (Eger) és Kovács Károly (Eger). Április 8-i rejtvényünk helyes megfejtése: Ahogy a kapu közelébe jut, azonnal elveszti a fejét. A nyertesek: Somos Ernő (Éger), Bokor János (Eger), Horváth Ferenc (Eger), Sima Sándor (Hatvan) és Göböly Albin (Mikófalva). Gratulálunk! Hargitai Judit ^ Mindennapi nyelvünk ^ Közéletiségünk mai szóhasználatunk tükrében Hedonista kiáltvány 1 2 3 4 □ 5 6 7 8 9 10 □ 11 12 1 13 □ 14 Z 15 16 17 Z Is 19 20 □ 21 22 □ 23 24 □ 25 26 _ 27 Z 28 29 30 31 □ 32 33 Z 34 ■ 35 36 _ 37 □ 38 39 Z 40 z 41 42 43 44 45 ! _ 4 6 z 47 Z 48 49 z 50 Z 51 52 53 Z 54 55 _ Z 56 57 r 58 59 60 L □ » Sokan undorodnak tőle