Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-02 / 78. szám

4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1989. április 2., vasárnap A készüléket infravörös távvezérlővel forgalmazzák A SONY boszorkány­konyhájából Mindenevő CD-játsző A Pioneer után a SONY, a di­gitális hangrögzítés egyik úttörő­je is megalkotta a maga kombi­nált készülékét. Az MDP 212. je­lű masina, mely a cég idei mo­dellpalettájának egyik éke, ké­pes az összes forgalomban levő lézerlemezfajta lejátszására. Egyaránt fogadja a hang- és kép- információt tartalmazó koron­gokat: a csak hangrögzítésre szolgáló 8 centiméteres CD sing- le-t, a 12 cm-es normál CD-t, az ugyancsak 12 centiméteres CDV-t, mely 20 perc zenét és 6 perc képet tartalmaz, valamint a 20 és 30 centiméteres videole­mezeket. így a jövőben egyik „lelke” lehet az otthoni stúdió­nak, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az egyszerűen ke­zelhető, kiváló minőséget adó digitális műsorhordozók népsze­rűsége egyre nő. A „Multi Disk Player”-t szá­mos szolgáltatással látták el: programozható, gyorskereső és memóriafunkciói éppúgy a ké­Az MDP 212-vel az összes CD- fajta lejátszható nyelmes használatot szolgálják, mellyel a készülék minden funk- mint az infravörös távvezérlő, cióját fotelünkből irányíthatjuk. Generációváltás az otthoni videózásban Piacon az S—VHS! Úgy tűnik, hogy a különböző otthoni videorendszerek konku­renciaharcából a VHS kerül ki győztesen. Meghódította a piac jelentős részét, miközben a Beta- max és a Video 2000 egyre veszít pozícióiból. Hazánkban ez ter­jedt el, egyszerű használatának és viszonylag hosszú játékidejé­nek köszönhetően. Előnyei mel­lett ugyanakkor a hátrányait sem feledhetjük: a rögzített kép mi­nősége nem éri el a televízióadá­sokét. Másolásnál jelentős rom­lás tapasztalható. E negatívu­mok kiküszöbölésére fejlesztette ki többéves kutatómunkával a japán Matsushita konszern a szuper, azaz S—VHS rendszert, melyet piacra dobtak Európá­ban is. Az új műszaki megoldások­nak: az amorf videofejeknek, a jobb szalaganyagoknak, a szül­és képjelek különfuttatásának köszönhetően a képfelbontás a korábbi 240 sor helyett 400-ra növekedett, ami a tévék 330 so­ros adatánál is jobb. Mindez lát­ványos ugrást eredményez. A visszajátszott kép minősége ve­tekszik a videolemezekével és másoláskor is alig tapasztalható romlás. A hagyományos VHS kazetták az új berendezéseken is leszátszhatók, fordítva azonban csak zavaros fekete-fehér képet kapunk. A Panasonic, JVC és Blau- punkt márkanévvel háromezer DM körüli áron forgalmazott ké­szülékek rendkívül sok szolgál­tatást kínálnak, akárcsak a 4500 DM-ért megvásárolható kam- korderek, melyek lelke egy 420 ezer képpontos CCD érzékelő. A szalag is drágább egyelőre, egy háromórás kazetta 30 DM-ért kapható. A tömegtermelés felfu­tásától a későbbiekben az árszint csökkenését váiják, így néhány éven belül is lezajlik majd a gene­rációváltás. A magyar videósok is kezdhetik a gyűjtögetést: Bécsben már megjelentek az első S—VHS fecskék... Fiat Panda 3 évesen — 5 millió líra Fiat Croma 21,5 12,5 Ford Fiesta 10,2 5,9 Ford Escort 13,8 6,5 Ford Orion 14,8 7,7 Ford Sierra 16,3 8 Lamborghini Countach 215 140 Lada Samara 9,5 — Lancia Delta 16 12,6 Lancia Prisma 17,7 9,8 Lancia Thema 29,3 17,3 Opel Kadett 13,6 7,9 Peugeot 205 10,3 6 Peugeot 309 12,1 6,6 Peugeot 309 Diesel 15 7,2 Renault 4 9 5,2 Renault 5 10 5,8 Skoda 120 6,7 — Skoda 130 Coupe 7,8 — Volvo 360 17 9,4 Három típusból 6 millió tégla Az építők szolgálatában Az építkezők jól tudják, meny­nyit ér a tégla, ha nincs. Nos, eb­ből az égetett áruból megközelí­tőleg évente 6 millió kerül ki az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat 1-es számú egri üzeméből. Háromféle mé­retben gyártják a válaszfaleleme­ket, van amelyikből 3,8 millió készül, de a típusok legkevesebb darabszámú változata is majd­nem egymilliót képvisel. Idén is, mint rendszeresen már az évek során, a tavaszi két-há­rom hetes nagyjavítás folyamán ellenőrzik, karbantartják a gépe­ket. Most március 6-tól kezdő­dött a felülvizsgálat, és a terme­lés zavartalansága érdekében szeretnék még a húsvéti ünnepek előtt be is fejezni. Mint Hering Vendel műszaki vezetőtől megtudtuk, nemcsak egy átlagos nagyjavításról van szó, hanem átalakítják a szántó­kamrákat is. Ezzel növelhető lenne a teljesítmény, hiszen a tég­lagyár eddigi lehetőségeinek döntő részét kihasználja. Két műszakban hét végeken is tart a termelés. Az egrieknek tavaly 71,4 milliós árbevételük volt, eb­ből a tiszta gyáregységi nyeresé­gük 3 millió forint. Mennyire önálló egy képviselő? A visszahívás nálunk — és Nyugaton Mint azt különböző tudósítá­sokból megtudhattuk, egyes körzetekben és körökben moz­galom indult bizonyos ország- gyűlési képviselők visszahívásá­ért. Az indokok között szerepel például az is, hogy a vízlépcső ügyében nem a választói véle­ményt vitték tovább a vitára, de már az is az indokok között sze­repel, ha az illető mond, kijelent valamit (ne csináljunk cirkuszt a parlamentből stb.). Felvetődhet ezután a kérdés, mennyire autonóm nálunk a képviselő, van-e joga önállóan dönteni, kinek az érdekeit képvi­selje és milyen módon. Persze ez a dolog is szorosan összefügg a különböző politikai csatározá­sokkal. Különböző erők, külön­böző visszahívások; pro és kont­ra. A platform alapján Talán nem árt tudnunk, ho­gyan áll ez a dolog — a visszahí­vásijog — a nyugati típusú parla­menti demokráciákban. Ezért kerestük meg Szoboszlai György politológust: — A visszahívási jog ellentétes a polgári társadalmakban kiala­kult gyakorlattal. Az ottani me­chanizmus lényege, hogy a kép­viselők nem kapnak közvetlenül konkrét megbízást választóiktól. Ha elnyerik a bizalmat, akkor az az adott ciklusra mindvégig ér­vényes. A mandátumot ugyanis egy politikai platform alapján nyeri el. Viszont az is erkölcsi kö­telessége, hogy ezt a platformot következetesen képviselje is. De ez etikai szabály, ami nincs jogi­lag rögzítve. Persze fontos, hogy először ki is nyilványítsa mi ez a bizonyos platform, és aztán annak alapján dönt és tevékenykedik. Ha nem így teszi, azt kockáztatja, hogy legközelebb nem kap bizalmat. Egyéni megbízatás tehát nincs, s Nyugaton ez záija ki magát a vi- szahívást. A lenini koncepció Akkor honnan ered a nálunk élő visszahívási jog — azaz, hon- nét vettük mi ezt? — Ez a lenini szovjet koncep­ció alapján van így. Ennek a lé­nyege pedig az, hogy a nép köz­vetlenül gyakorolja a hatalmat és nem általános felhatalmazást ad a politikában, s ez a mód eleve aktív demokráciát feltételez. A koncepció hátránya viszont, hogy mindez a gyakorlatban na­gyon nehezen kivitelezhető. Kár lenne azonban tagadni, hogy a visszahívási rendszernek nincs demokratikus tartalma. Ha feltételezzük azt, hogy valóban a nép érdekeit képviseli a megvá­lasztott személy , a többségi elv­nek megfelelően (mint a népsza­vazásnál is) a többség érdekeit kell érvényesíteni. És ez a vissza­hívásra is áll. A mechanizmus akár egypártrendszerben is mű­ködőképes lehet, ha van mögötte egy aktív tömegdemokrácia. De hát a tapasztalatok szerint ez nem vált abszolút működőké­pessé. Egyébként szerintem még mindig jobb a személy szerinti visszahívás, mint megkérdője­lezni az egész törvényhozói tes­tületet, mint ahogy erre nálunk is vannak próbálkozások. Ez azért furcsa, mert ilyen alapon minden olyan esetben föl kellene oszlatni a parlamentet, mikor olyan dön­tés születik, amely nem talál­kozik a többség véleményével. Ez a jog tehát a nyugati félte­kén ismeretlen? — Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államokban van rá pél­da, hogy a képviselő szorosan kötődik a választóihoz, és köz­vetlenül jut kifejezésre a válasz­tókerület lakosságának igénye. De csak a kisebb, gyengébb pár­toknál van így. Az erős, bürokrá­ciával rendelkező pártoknál (ahol azok súlyponti szerepet játszanak), ott a visszahívási jog nem érvénysül. A választók és a képviselők kapcsolata roppant laza. Mindez persze azt feltétele­zi, hogy az adott személy azt a platformot képviselje, amit elő­zőleg a választók elfogadtak. Maga a személy nem annyira lé­nyeges, a szavazás sem személyre történik, hanem a politikai párt­ra. És mi lesz nálunk? — Mennyire független a képvise­lősajátpártjától, mihez van joga és mire kötelezhető? — A pártok általában nem kö­telezik a képviselőket a tekintet­ben, hogyan szavazzanak. Egy­fajta erkölcsi kötelesség viszont fennáll. Elvárják tőle, hogy a párt álláspontját képviselje. Le­het ellentétes véleménye is egy­szer vagy kétszer, de hosszabb távon erre nincs módja. Kivételt képeznek ez alól bizonyos lekiis- mereti kérdések, ilyen például a halálbüntetés megszavazásának vagy elvetésének az ügye. Ilyen esetekben önállóan döntenek sa­ját belátásuk szerint, nincs párt­álláspont. — Ön szerint megmarad-e ná­lunk a visszahívási jog az új vá­lasztási törvényben? — Erre nagyon nehéz választ adni. Egy új konstrukció termé­szetesen ezt a kérdést is érintheti. Mindenesetre például a több­pártrendszerben egyszerűbb és világosabb lenne a kérdés. Hi­szen a képviselők a pártokhoz kötődnének, s az ő álláspontju­kat vinnék tovább a parlament­Havas András Évente ezer új molekulát vizsgálnak Szellemi export A magyar gyógyszeripar szel­lemi exportjának 86 százaléka egy vállalattól, a Kőbányai Gyógyszerárugyárból szárma­zik. A vállalat idén mintegy 14 millió dollár bevételre számít eredeti, új készítményeik licen- cének, illetve már ismert termé­keik gyártási eljárásának külföldi értékesítéséből, valamint a kü­lönféle kutatás-fejlesztési együttműködési megállapodá­sokból. Tavaly 12,5 millió dollár bevételre tettek szert szellemi ex­port révén. A kőbányai gyár szellemi ex­portja az elmúlt öt évben áruki­vitelével azonos, vagy annál is nagyobb mértékben nőtt. Ezek az eredmények abból adódnak, hogy a vállalat évek óta jelentős pénzeszközöket koncentrál ku­tatási-fejlesztési tevékenységek­re, s azon belül is eredeti új ké­szítmények kifejlesztésére; ösz­szességében árbevételének 6—7 százalékát fordítja kutatásokra. Laboratóriumaiban évente több mint ezer új molekulát állítanak elő és vizsgálnak meg. Ezek kö­zül általában csak néhány marad fenn a rostán további kutatások­hoz, de az új mulekulák ilyen tö­meges előállítása nélkül szinte semmi reményük nem lenne ar­ra, hogy a világ gyógyszeripará­ban is újdonságnak számító új vegyületet produkáljanak. Az erőfeszítések eredménye: két­évente átlag három új gyógyszer­rel jelennek meg. A vállalat szellemi exportjá­nak túlnyomó részét — 95 száza­lékát — az iparilag fejlett orszá­gokkal bonyolítja le. Legna­gyobb partnerük Japán, ahol je­lenleg 6 nagy céggel állnak kap­csolatban. Üzleti szálak kötik a vállalatot amerikai, belga, olasz és görög cégekhez is. Böngésző Itáliai áraJk — Alfától Volvóig Folyamatosan érkeztek az új vámrendelkezés nyomán január óta Nyugatról a márkás autók. Akik megengedhették maguk­nak, már megvásárolták a maguk gépkocsiját, de alighanem igen sokan gyűjtögetnek még egy jó vételre. Bár a vásárlók fő útirá­nya, az NSZK és Ausztria, az olasz kereskedők arra számíta­nak, hogy a nyári idegenforgalmi szezonban őket is mind több ma­mint* frvl Uiorran 1 //\1 am vagy Verona sincs messzebb, mint München vagy Frankfurt. Azoknak, akik nemcsak üdülni, de autót venni is akarnak Itáliá­ban, segítségül készítettünk egy táblázatot, amely a legnépsze­rűbb (elsősorban olasz) négyke­rekűéit új és hároméves használt árait tartalmazza. Lehet bön­gészgetni, s összehasonlítást ten­ni az osztrák és nyugatnémet árakkal. Segítségül annyit: jelen­leg 40 forintért adnak 1000 h'rát. Típus Új ár Használt ár (1986) (millió líra) (millió líra) Alfa Romeo 33 16 9,2 Alfa Romeo 75 20,5 12,2 Alfa Romeo Spider 24,5 17 Austin Mini 9,8 4,6 Autobianchi Y10 11,5 7,3 BMW 316 i 21,8 12,3 Citroen AX 10 10 6,3 Citroen BX 11 14,3 8 Ferrari 208 86 65 Fiat Panda 8,4 5 Fiat Unó 45 11 6,2 Unó 45 Diesel 12,7 7,1 Fiat Tipo 14,5 — Fiat Regata 15 8,4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom