Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. április 1., szombat Ülést tartott Heves megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) ván, Göcző Lászlóné, dr. Kozma József, Valluch István, valamint a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezető-he­lyettese, dr. Gubacsi László— el­mondták: a gyógyítás korántsem mindig egészségügyi munka, hangulatbefolyásoló, közérzet­formáló tevékenység is. Ezért tö­rekedni kell a jobb betegellátásra, a gyógyszerek biztosítására, a na­gyobb tisztaságra, a korszerűbb műszerbeszerzésre, a regionális egészségügyi központi szerep bő­vítésére, a tudományos tevé­kenység fokozására. Egyértel­műen megállapították, hogy a fejlődést jelzi: igyekeznek megol­dani az amputált betegek rehabi­litációját, április 1-jétől meg­szűnik a teljes napi rendeléssel a reumatológiai szakrendelés zsú­foltsága, s új pszichiáter beállítá­sával gondoskodnak a még eseti narkománok gyógyításáról is. A testület egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a nehéz anyagi körül­mények között tevékenykedő megyei kórház és rendelőintézet kollektívája megérdemli a tanács elismerését. A tudósító viszont úgy érzi, hogy ebben megoszlik a lakosság véleménye. A vita lezárása után a megyei tanács ülése indítványok bejelen­tésével folytatódott, majd az itt felvetett témák lezárása után a ta­nácskozás Maróti Sándor általá­nos elnökhelyettes zárszavával fejeződött be. Szilvás István NSZK: A géprablók ifjúsági vizsgálati fogságban A Malév-gép elrablói, Stefan Macicko és Dusán Styk csehszlo­vák állampolgárok jelenleg egy fiatalkorúak számára fenntartott fegyintézetben, vizsgálati fog­ságban várják az ügyükben folyó vizsgálat eredményét — közölte pénteken délelőtt az MTI tudósí­tójával Hubert Hart államü­gyész, a majna-frankfurti főál­lamügyészség szóvivője. Mint jelezte, az államügyész­ség a vizsgálat lezárása után hiva­tott határozni arról, hogy vádat emel-e a gyanúsítottak ellen, avagy megszünteti az eljárást. A fiatalkorúak ügyében illetékes bírd egy nappal korábban — mint jelentettük — túszszedés és a légi közlekedés ellen intézett támadás bűncselekményének alapos gyanúja alapján rendelte el a két suhanc letartóztatását. Hubert Hart államügyész az MTI tudósítójával úgyszintén közölte: a Csehszlovákia által előterjesztett kiadatási indít­ványt az NSZK szervei két sza­kaszban fogják elbírálni. Első lé­pésként várhatóan a frankfurti törvényszék határoz a kiadatás jogi megengedhetősége felől. Ennek alapján azután a szövet­ségi kormány hozza meg az érde­mi döntést. A külügyminisztéri­um szóvivője korábban bejelen­tette, hogy ez az igazságügyi mi­nisztériummal való egyeztetés után történik. (MTI) A nép alkotóképességének érvényre jutása Román demokrácia Romániában a pluralizmust az biztosítja, hogy a nagy nemzet- gyűlésben és a néptanácsokban képviselőként jelen vannak a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, mindenféle különb­ség nélkül a dolgozók közvetlen megbízottai. így összegez a de­mokrácia struktúráiról írt cikké­ben a „Munca”. A romániai szakszervezetek általános szövetségének köz­ponti lapja elemzi „a tömegek részvételét a társadalom vezeté­sében”. Nagy jelentőséget tulaj­donít a nagy nemzetgyűlési és a néptanácsi képviselő-választás „széles körű, demokratikus rendszerének” , miután egy-egy képviselői helyre immár több je­löltet állítanak. A jelölteket a po­Heves Megyei Autójavító Vállalat Eger, Faiskola u. 5. sz. 1989. április 1-én megkezdi autómosó részlegének szerződéses üzemeltetését. Nyitvatartási idő: hétfőtől—péntekig 6— 18 óráig, szombat—vasárnap 7— 14 óráig. litikai és társadalmi szervezetek, a tömegszervezetek, valamint a dolgozók állítják honpolgári gyűléseken. A „Munca” azt hangoztatja, hogy Romániában létrehozták a munkás-önigazgatás új demok­ratikus szerveit. Ezek között vannak a dolgozók tanácsai és azok a kongresszusok, amelye­ket az iparban, a mezőgazdaság­ban, a tudományos és oktatásü­gyi, valamint a kulturális és a szo­cialista nevelés területén dolgo­zók részére hívnak össze. Úgy véli a lap, hogy az állami demok­ratikus szervek, valamint a forra­dalmi munkásdemokrácia szer­vei „egyedi, átfogó keretet bizto­sítanak a nép alkotóképességé­nek érvényre juttatásához”. A Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat eladásra kínál SÁRGA­BARACK FA­CSEMETÉKET Megvásárolhatók: Szeszfőzde Eger, Vécsey völgy u. 7-l6-íg. Hűtőház Gyöngyös, Karácsondi u. 1/A. 7-15-íg. Gyümölcsfalerakat: Kát, Árnyas u. 7. szám 15-19-ig. A helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP Központi Bizottságának e heti ülé­sén elfogadott dokumentum a bevezetőben kieme­li: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat meg­valósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete meg­nyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizá­lásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gaz­dasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki ha­zánkban. Az 1956 és 1987 között alkalmazott mo­dell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimentette tartalé­kait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életvi­szonyok jelentős javulásának két évtizedes folya­matait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő tár­sadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bi­zalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós ered­ményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egy­szerre követeli meg a gazdaság, a társadalom, a po­litika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pe­dig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; a gaz­daság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontako­zás megalapozása hosszabb időt igényel. Az állásfoglalás a továbbiakban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezde­ményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kor­mány — az ország szellemi kapacitásának mozgósí­tásával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimun­kálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a vi­lággazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatá­rozó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia.” A dokumentum ugyanakkor leszögezi: a gazdasági reformnak feltétele a politikai intéz­ményrendszer átalakítása is. Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társa­dalom működésének eddigi gyakorlata nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia oíyan intézményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus ha­talomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Az ennek nyomán kibontakozó fej­lődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kiala­kulóban vannak a feltételek az egypártrendszer kö­rülményeinek megváltoztatására. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokrati­kus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőr­zötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia ré­vén, a többpártrendszer keretei között érvényesül­jön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjje­nek és alkotmányos garanciát kapjanak” — szögezi le az állásfoglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok ered­ményeként mehet végbe. Komoly társadalmi ve­szélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, el­lenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok ki­alakulása. Fokozatos átmenetre, a politikai folya­matok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldá­sára van szükség. Egyaránt kárt okozhat az esemé­nyek kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelős­ségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájá­rulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlő­dést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes kere­tek között működő szervezettel. Az együttműkö­dés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tisztelet­ben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására.” A megbeszélések előkészítésére a Központi Bi­zottság munkacsoportot bízott meg. Az érdemi tár­gyalások tárgyköréül javasolja az új alkotmány elő­készítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcso­latos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremté­sére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbe­szélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fó­rum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti ösz- szefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gya­korlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgal­mak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. Az állásfoglalás körvonalazza a párt jövőbeni szerepét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kí­ván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a de­mokratikus szocialista fejlődés képviselete, társa­dalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, min­denekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai sze­mélyes munkájával, magatartásával kívánja bizto­sítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészü­léssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot fel­ölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősíte­nünk a párt poütikai centrumát, szervezeteink ak­cióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártde­mokráciát. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalom- gyakorlás új módjáról, a népképviseleti és önkor­mányzati szervekhez, az állam intézményeihez fű­ződő viszonyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvény­nek. ’’Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselek­vésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek része­sei társadalmunk megújulásának” — fejeződik be a dokumentum. (MTI) ASZÓT megvitatta új alapokmány­tervezetét Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. A testület megvitatta új alapok­mányának tervezetét. Mint is­meretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részletében felfüg­gesztette a szakszervezetek eddi­gi alapszabályát, hogy a tisztújí­tások során megvalósulhasson a mozgalom szervezeti, tartalmi megújítása. A szaktanács elé két vitaanyagot terjesztettek; a szak- szervezetek országos tanácsko­zása által megbízott Alapok­mányt Előkészítő Bizottság ter­vezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott javas­latát. A vitában többen hangot ad­tak annak a véleményüknek, hogy mind a két tervezetet bo­csássák tagsági vitára, hiszen a bizottság arra kapott megbíza­tást az országos tanácskozástól, hogy dolgozza ki, s majd nyújtsa be a kongresszusnak az új ala­pokmány-tervezet szövegét. Élesen vetődött fel a hozzá­szólásokban a területi, megyei szakszervezeti szervek helye, szerepe az új szervezeti formá­ban. Többen felvetették, hogy ezek a területi szervek miért ne lehetnének önálló tagszervezetei az országos szövetségnek. Má­sok szerint viszont a szmt-knek megyei szövetségi funkciókat kell ellátniuk, ezért nem indokolt önálló képviseletük az országos szövetségben. A szervezeti kér­désekkel kapcsolatban hangzott el az a bírálat, hogy a szakszerve­zeteket annyira lekötik saját, bel­ső ügyeik, hogy az események el­haladnak mellettük. A felszóla­ló, Kőhalmi Vilmos ezzel össze­függésben utalt a forint újabb le­értékelésére, a péntek reggel be­jelentett áremelésekre, amelyek egyben a dolgozók munkájának, bérének leértékelését is jelentik. A felszólalók egy része kitért arra is, hogy valamilyen reális határt kellene szabni a különféle testületek, így az elnökség és a szaktanács létszámának, mert ha túl sokan dolgoznak bennük, működésképtelenné válnak. A tagdíjak kérdése is sok hozzászó­lásban felmerült. Nagy Sándor, a SZOT titkára ezzel kapcsolatban kifejtette: a tagsági dijak mérté­kéről egyedül a tagság határoz­hat. Arra viszont ügyelni kell, hogy a szövetségi tagság sehol se jelentsen kétszeres tagdíjfizetést. Mivel a csaknem 6 órás vita végére a szaktanács időközben határozatképtelenné vált, a je­lenlévők azt javasolták: vitassák meg ismételten az iparági-ágaza­ti szakszervezetekben SZOT- tagjaikkal, köztük az ülésről tá- volmaradtakkal is az alapok­mány tervezetét, s döntsenek ar­ról, hogy alkalmasnak tartják-e azt tagsági vitára. Ha nem alakul ki egyetértés, akkor egy hét múl­va ismételten összehívják a SZOT plénumát. A miniszterelnök történelemhamisító? ,,Homérosz pedig török ...” „Bár nem vagyok történész, a könyv, amelyet írtam, végül is a történelemről szól” — írja „Tö­rökország és Európa” című, fran­ciául mostanában megjelent könyve utószavában Turgut Özal török miniszterelnök. Özal nem történész, s ezzel Athénban és Szófiában mélységesen egyetér­tenek — de azt már mindkét fő­városban kétségbe vonják, hogy Özalnak a maga nemében érde­kes könyve a történelemről szól­na egyáltalán. A török kormányfő művének a görög parlamentben a minap elhangzott interpelláció csinálta az első komoly nemzetközi „pro­pagandát”. Az ellenzéki új de­mokrácia pártja egyik képviselő­je ”görögellenesnek és a történe­lem meghamisítására tett kísér­letnek” minősítette a könyvet, a kormánytól pedig erélyes tiltako­zást követelt. A felháborodás mellett eny­hén szólva mosolyt fakasztott a műkedvelő történésznek felcsa­pott vezető török politikus né­mely „hipotézise”. Szerinte ugyanis a törökök valójában a mitológiából ismert Hektor trójai vezér és felesége, Andromakhé leszármazottai. Homérosz pedig szintén török volt, és valójában Omarnak hívták, a mükénéi ki­rálynak, a Trója ellen vonult gö­rög hadak vezérének igazi neve nem Agamemnón, hanem Mem- nón aga... az egész trójai háború pedig egy igazán nagyszerű „tö­rök hősköltemény”... Özal könyvének mindazonál­tal nem az összes „történelmi” megállapítása ilyen mulatságos, és a fentieken sem tudott min­denki önfeledten kacagni az at­héni parlamentben — tekintettel a szerző által betöltött politikai szerepre. A török miniszterelnök alap­talannak minősíti például azt a vádat, hogy a szultáni birodalom­ban kegyetlenül vérbe fojtották volna a keresztény népek szabad­ságmozgalmait. Szerinte ez félre­vezetés, amelynek célja Törökor­szág hitelének rontása. Erre már a bolgár sajtó is „felkapta a fejét”. Különben is — fejtegeti szenv- telenül Özal —, a keresztények olyan „ bandákban és titkos társa­ságokban” működtek, amelyek nyugodtan tekinthetők a mai ter­rorista csoportok előfutárainak. Ugyanis — hangzik a megállapí­tás — „e bandák” célja a török hatóságok fegyveres fellépésé­nek kiprovokálása volt, hogy az­tán a világközvélemény „rossz­nak” lássa a törököket. Még ennél kacifántosabb megállapítás is található a „Tö­rökország és Európa” című könyvben. Például az, hogy a ja- nicsárság „demokratikus” intéz­ménye olyan forma volt, amely által a nem muzulmán közössé­gek lehetőséget nyertek nemcsak az oszmán birodalom védelmé­ben, de annak irányításában való részvételre is. Éppen ezért — írja Özal — nemcsak hogy nem erő­szakkal fogdosták janicsárnak a keresztény fiúkat, hanem éppen ellenkezőleg történt: ókeresztény családok gyakorta lefizették a ha­tóságokat, hogy fiuk bekerüljön ebbe az „elit társaságba”, ahol már biztosított volt számukra a karrier. (A könyv Magyarorszá­gon is érdeklődésre számíthat.) A szófiai sajtó nem száll vitáoa ezekkel a megállapításokkal — elegendőnek tartja közreadásu­kat —, és arra sem kell számítani, hogy a bolgár parlament április­ban esedékes ülésszakán inter­pelláció hangzik el az ügyben. A szófiai kormánynak ennél komo­lyabb problémái vannak Ankará­val. Aminthogy az athéninak is: a másfél éve javulásnak indult gö­rög — török viszony — úgy tűnik — újra lehűlőben van, s Özal tör- ténészkedési próbálkozásainál komolyabb okok miatt. A ciprusi kérdés nem mozdult el a holt­pontról, nincs egyetértés a konti­nentális talapzat és a felségvizek kérdésében. Papandreu mind ez ideig nem viszonozta Turgut Özal tavaly nyári athéni látogatá­sát, pedig ez már az ősszel aktuá­lis lett volna. Nagy Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom