Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

2.

NÉPÚJSÁG, 1989. április 1., szombat

Ülést tartott Heves megye Tanácsa

(Folytatás az 1. oldalról)

ván, Göcző Lászlóné, dr. Kozma József, Valluch István, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, dr. Gubacsi László— elmondták: a gyógyítás korántsem mindig egészségügyi munka, hangulatbefolyásoló, közérzetformáló tevékenység is. Ezért törekedni kell a jobb betegellátásra, a gyógyszerek biztosítására, a nagyobb tisztaságra, a korszerűbb műszerbeszerzésre, a regionális egészségügyi központi szerep bővítésére, a tudományos tevékenység fokozására. Egyértelműen megállapították, hogy a fejlődést jelzi: igyekeznek megoldani az amputált betegek rehabilitációját, április 1-jétől megszűnik a teljes napi rendeléssel a reumatológiai szakrendelés zsúfoltsága, s új pszichiáter beállításával gondoskodnak a még eseti narkománok gyógyításáról is. A testület egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a nehéz anyagi körülmények között tevékenykedő megyei kórház és rendelőintézet kollektívája megérdemli a tanács elismerését. A tudósító viszont úgy érzi, hogy ebben megoszlik a lakosság véleménye.

A vita lezárása után a megyei tanács ülése indítványok bejelentésével folytatódott, majd az itt felvetett témák lezárása után a tanácskozás Maróti Sándor általános elnökhelyettes zárszavával fejeződött be.

Szilvás István

NSZK:

A géprablók ifjúsági vizsgálati fogságban

A Malév-gép elrablói, Stefan Macicko és Dusán Styk csehszlovák állampolgárok jelenleg egy fiatalkorúak számára fenntartott fegyintézetben, vizsgálati fogságban várják az ügyükben folyó vizsgálat eredményét — közölte pénteken délelőtt az MTI tudósítójával Hubert Hart államügyész, a majna-frankfurti főállamügyészség szóvivője.

Mint jelezte, az államügyészség a vizsgálat lezárása után hivatott határozni arról, hogy vádat emel-e a gyanúsítottak ellen, avagy megszünteti az eljárást. A fiatalkorúak ügyében illetékes bírd egy nappal korábban — mint jelentettük — túszszedés és a légi közlekedés ellen intézett

támadás bűncselekményének alapos gyanúja alapján rendelte el a két suhanc letartóztatását.

Hubert Hart államügyész az MTI tudósítójával úgyszintén közölte: a Csehszlovákia által előterjesztett kiadatási indítványt az NSZK szervei két szakaszban fogják elbírálni. Első lépésként várhatóan a frankfurti törvényszék határoz a kiadatás jogi megengedhetősége felől. Ennek alapján azután a szövetségi kormány hozza meg az érdemi döntést. A külügyminisztérium szóvivője korábban bejelentette, hogy ez az igazságügyi minisztériummal való egyeztetés után történik.

(MTI)

A nép alkotóképességének érvényre jutása

Román demokrácia

Romániában a pluralizmust az biztosítja, hogy a nagy nemzet- gyűlésben és a néptanácsokban képviselőként jelen vannak a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, mindenféle különbség nélkül a dolgozók közvetlen megbízottai. így összegez a demokrácia struktúráiról írt cikkében a „Munca”.

A romániai szakszervezetek általános szövetségének központi lapja elemzi „a tömegek részvételét a társadalom vezetésében”. Nagy jelentőséget tulajdonít a nagy nemzetgyűlési és a néptanácsi képviselő-választás „széles körű, demokratikus rendszerének” , miután egy-egy képviselői helyre immár több jelöltet állítanak. A jelölteket a poHeves Megyei Autójavító Vállalat Eger, Faiskola u.

5. sz.

1989. április 1-én

megkezdi

autómosó

részlegének

szerződéses

üzemeltetését.

Nyitvatartási

idő:

hétfőtől—péntekig

6— 18 óráig,

szombat—vasárnap

7— 14 óráig.

litikai és társadalmi szervezetek, a tömegszervezetek, valamint a dolgozók állítják honpolgári gyűléseken.

A „Munca” azt hangoztatja, hogy Romániában létrehozták a munkás-önigazgatás új demokratikus szerveit. Ezek között vannak a dolgozók tanácsai és azok a kongresszusok, amelyeket az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományos és oktatásügyi, valamint a kulturális és a szocialista nevelés területén dolgozók részére hívnak össze. Úgy véli a lap, hogy az állami demokratikus szervek, valamint a forradalmi munkásdemokrácia szervei „egyedi, átfogó keretet biztosítanak a nép alkotóképességének érvényre juttatásához”.

A Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat eladásra kínál

SÁRGABARACK

FACSEMETÉKET

Megvásárolhatók:

Szeszfőzde Eger, Vécsey völgy u. 7-l6-íg.

Hűtőház Gyöngyös, Karácsondi u. 1/A. 7-15-íg.

Gyümölcsfalerakat:

Kát,

Árnyas u. 7. szám 15-19-ig.

A helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre

van szükség

Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről

Az MSZMP Központi Bizottságának e heti ülésén elfogadott dokumentum a bevezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956 és 1987 között alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimentette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett.

A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is.

Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hosszabb időt igényel.

Az állásfoglalás a továbbiakban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia.” A dokumentum ugyanakkor leszögezi: a gazdasági reformnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is.

Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia oíyan intézményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Az ennek nyomán kibontakozó fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására.

„Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén, a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak” — szögezi le az állásfoglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki.

„Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására.”

A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti ösz- szefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat.

Az állásfoglalás körvonalazza a párt jövőbeni szerepét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani.

Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt poütikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártdemokráciát.

Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalom- gyakorlás új módjáról, a népképviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intézményeihez fűződő viszonyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek.

’’Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának” — fejeződik be a dokumentum.

(MTI)

ASZÓT megvitatta új alapokmánytervezetét

Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. A testület megvitatta új alapokmányának tervezetét. Mint ismeretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részletében felfüggesztette a szakszervezetek eddigi alapszabályát, hogy a tisztújítások során megvalósulhasson a mozgalom szervezeti, tartalmi megújítása. A szaktanács elé két vitaanyagot terjesztettek; a szak- szervezetek országos tanácskozása által megbízott Alapokmányt Előkészítő Bizottság tervezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott javaslatát.

A vitában többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy mind a két tervezetet bocsássák tagsági vitára, hiszen a bizottság arra kapott megbízatást az országos tanácskozástól, hogy dolgozza ki, s majd nyújtsa be a kongresszusnak az új alapokmány-tervezet szövegét.

Élesen vetődött fel a hozzászólásokban a területi, megyei szakszervezeti szervek helye, szerepe az új szervezeti formában. Többen felvetették, hogy ezek a területi szervek miért ne lehetnének önálló tagszervezetei az országos szövetségnek. Mások szerint viszont a szmt-knek megyei szövetségi funkciókat kell ellátniuk, ezért nem indokolt önálló képviseletük az országos szövetségben. A szervezeti kérdésekkel kapcsolatban hangzott el az a bírálat, hogy a szakszervezeteket annyira lekötik saját, belső ügyeik, hogy az események elhaladnak mellettük. A felszólaló, Kőhalmi Vilmos ezzel összefüggésben utalt a forint újabb leértékelésére, a péntek reggel bejelentett áremelésekre, amelyek egyben a dolgozók munkájának, bérének leértékelését is jelentik.

A felszólalók egy része kitért arra is, hogy valamilyen reális határt kellene szabni a különféle testületek, így az elnökség és a szaktanács létszámának, mert ha túl sokan dolgoznak bennük, működésképtelenné válnak. A tagdíjak kérdése is sok hozzászólásban felmerült. Nagy Sándor, a SZOT titkára ezzel kapcsolatban kifejtette: a tagsági dijak mértékéről egyedül a tagság határozhat. Arra viszont ügyelni kell, hogy a szövetségi tagság sehol se jelentsen kétszeres tagdíjfizetést.

Mivel a csaknem 6 órás vita végére a szaktanács időközben határozatképtelenné vált, a jelenlévők azt javasolták: vitassák meg ismételten az iparági-ágazati szakszervezetekben SZOT- tagjaikkal, köztük az ülésről tá- volmaradtakkal is az alapokmány tervezetét, s döntsenek arról, hogy alkalmasnak tartják-e azt tagsági vitára. Ha nem alakul ki egyetértés, akkor egy hét múlva ismételten összehívják a SZOT plénumát.

A miniszterelnök történelemhamisító?

,,Homérosz pedig török ...”

„Bár nem vagyok történész, a könyv, amelyet írtam, végül is a történelemről szól” — írja „Törökország és Európa” című, franciául mostanában megjelent könyve utószavában Turgut Özal török miniszterelnök. Özal nem történész, s ezzel Athénban és Szófiában mélységesen egyetértenek — de azt már mindkét fővárosban kétségbe vonják, hogy Özalnak a maga nemében érdekes könyve a történelemről szólna egyáltalán.

A török kormányfő művének a görög parlamentben a minap elhangzott interpelláció csinálta az első komoly nemzetközi „propagandát”. Az ellenzéki új demokrácia pártja egyik képviselője ”görögellenesnek és a történelem meghamisítására tett kísérletnek” minősítette a könyvet, a kormánytól pedig erélyes tiltakozást követelt.

A felháborodás mellett enyhén szólva mosolyt fakasztott a műkedvelő történésznek felcsapott vezető török politikus némely „hipotézise”. Szerinte ugyanis a törökök valójában a mitológiából ismert Hektor trójai vezér és felesége, Andromakhé leszármazottai. Homérosz pedig szintén török volt, és valójában Omarnak hívták, a mükénéi királynak, a Trója ellen vonult görög hadak vezérének igazi neve nem Agamemnón, hanem Mem- nón aga... az egész trójai háború pedig egy igazán nagyszerű „török hősköltemény”...

Özal könyvének mindazonáltal nem az összes „történelmi” megállapítása ilyen mulatságos, és a fentieken sem tudott mindenki önfeledten kacagni az athéni parlamentben — tekintettel a szerző által betöltött politikai szerepre.

A török miniszterelnök alaptalannak minősíti például azt a vádat, hogy a szultáni birodalomban kegyetlenül vérbe fojtották volna a keresztény népek szabadságmozgalmait. Szerinte ez félrevezetés, amelynek célja Törökország hitelének rontása. Erre már

a bolgár sajtó is „felkapta a fejét”.

Különben is — fejtegeti szenv- telenül Özal —, a keresztények olyan „ bandákban és titkos társaságokban” működtek, amelyek nyugodtan tekinthetők a mai terrorista csoportok előfutárainak. Ugyanis — hangzik a megállapítás — „e bandák” célja a török hatóságok fegyveres fellépésének kiprovokálása volt, hogy aztán a világközvélemény „rossznak” lássa a törököket.

Még ennél kacifántosabb megállapítás is található a „Törökország és Európa” című könyvben. Például az, hogy a ja- nicsárság „demokratikus” intézménye olyan forma volt, amely által a nem muzulmán közösségek lehetőséget nyertek nemcsak az oszmán birodalom védelmében, de annak irányításában való részvételre is. Éppen ezért — írja Özal — nemcsak hogy nem erőszakkal fogdosták janicsárnak a keresztény fiúkat, hanem éppen ellenkezőleg történt: ókeresztény családok gyakorta lefizették a hatóságokat, hogy fiuk bekerüljön ebbe az „elit társaságba”, ahol már biztosított volt számukra a karrier. (A könyv Magyarországon is érdeklődésre számíthat.)

A szófiai sajtó nem száll vitáoa ezekkel a megállapításokkal — elegendőnek tartja közreadásukat —, és arra sem kell számítani, hogy a bolgár parlament áprilisban esedékes ülésszakán interpelláció hangzik el az ügyben. A szófiai kormánynak ennél komolyabb problémái vannak Ankarával. Aminthogy az athéninak is: a másfél éve javulásnak indult görög — török viszony — úgy tűnik — újra lehűlőben van, s Özal tör- ténészkedési próbálkozásainál komolyabb okok miatt. A ciprusi kérdés nem mozdult el a holtpontról, nincs egyetértés a kontinentális talapzat és a felségvizek kérdésében. Papandreu mind ez ideig nem viszonozta Turgut Özal tavaly nyári athéni látogatását, pedig ez már az ősszel aktuális lett volna.

Nagy Károly