Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 75. szám 1989. március 30., csütörtök ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ELVESZETT ÉVEK Egy régi gyöngyösi rab diák:”,., utóbb jutott tudomásunkra. hogy egyik tanárunk feljelentése van a dologban.” (3. oldal) EGY ÚJ EMLÉKTÁBLA MARGÓJÁRA Kossuth Lajos Egerben... <4. oldal) TÍZ EMBERREL HÁROM PONT Törököt fogott a Bélapátfalva (6. oldal) ELŐKERÜLT A CSECSEMŐ HALÁLÁÉRT FELELŐS ANYA Egy 1650 grammos, 39 cm hosszú lány tetem volt, kockás konyharuhában... (8. oldal) Beszámoló az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A nyilvánosság garancia a demokratikus átmenethez Grósz Károly főtitkár elnökletével szerdán reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága. A Jászai Mari téri székházba ösz- szehívott ülésen tanácskozási joggal részt vettek az állandó meghívottak, továbbá a központi sajtó vezetői, illetve a napirend előkészítésében résztvevők. A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd bejelentette: Kádár János, az MSZMP elnöke egészségi okból nem vesz részt a tanácskozáson. Ezután a KB döntött az ülés napirendjéről. 1. A politikai nyilvánosság fejlesztése és a tájékoztatási törvény alapelvei; állásfoglalás- tervezet a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. Előadó: Berecz János. 2. Jelentés a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól. Előadó: Lukács János. 3. Tájékoztató a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről. Előadó: Lukács János. 4. Különfélék, személyi kérdések. Még napirend előtt Grósz Károly tájékoztatta a Központi Bizottságot két, közelmúltban folytatott megbeszéléséről. A főtitkár március 23-24-én a Szovjetunióba látogatott, s a Mihail Gorbacsowal létrejött, nagyon szívélyes, őszinte, elvtársi találkozót hasznosnak, eredményesnek ítélte, amely tovább erősítette a két párt közötti bizalmat és megértést. A tárgyalásokon is kifejeződött: a Szovjetuniónak érdeke, hogy Magyarország a szocializmus lehetőségeinek jobb kihasználásával, a stabilitás megőrzésével, a reformok dinamikus folytatásával oldja meg gondjait, s a problémákra politikai eszközökkel keressen megoldást. A Szovjetunióban megértéssel fogadják belpolitikai elképzeléseinket, közöttük a többpártrendszer kialakítását is, azonban Mihail Gorbacsov úgy ítélte meg: nem lehet általános és végleges ítéletet mondani az egy- és a többpártrendszer vonatkozásában. Az a lényeg, hogy a demokratikus mechanizmusok működjenek, az emberek részt vegyenek a döntések előkészítésében, azok végrehajtásának ellenőrzésében, hogy a demokrácia hassa át minden politikai intézmény tevékenységét. A módszer minden nép, minden párt saját ügye. Az SZKP KB főtitkára egyetértett azzal, hogy ma a legfontosabb feladat az MSZMP megszilárdítása, egységének és (Folytatás a 2. oldalon) A terroristák megadták magukat Eltérítettek egy MALÉV-gépet Szerdán délelőtt ismeretlen fegyveresek eltérítették a MALÉV MAH 640-es számú, Budapest - Prága - Amszterdam útvonalon közlekedő járatát. A gép 8 óra 31 perckor indult Budapestről, s miután megérkezett Prágába, két ismeretlen, lőfegy- Verr ic iszerelt férfi a repülőtérről erőszakkal a gépre hatolt és azt követelte, hogy a MALÉV- gép vigye őket az Egyesült Államokba. Miután megtudták, hogy a TU 154-es típusú gép nem alkalmas tengerentúli útra, Barcelonát jelölték meg úti célként. A prágai magyar nagykövetség konzulja, Taba Lajos tárgyalt a terroristákkal, s ennek eredményeképpen a gép fedélzetéről 82 utast, köztük valamennyi nőt és gyermeket elengedtek, cserébe a magyar konzul szállt fel a gépre. A MALÉV-járat 11 óra 42 perckor indult el Barcelonába, tíz férfi utassal (három magyar, hét külföldi), három főnyi kabinszemélyzettel, egy utaskísérővel, a konzullal és a két terroristával a fedélzetén. Időközben a fegyveresek megváltoztatták az úti célt és egy Frankfurt melletti katonai légibázison kényszerítették leszállásra a magyar repülőgépet. A gép leszállása után rövid idővel az eltérítők megadták magukat az NSZK hatóságoknak, s lefegyverezték őket. Az utasok és a személyzet sértetlen maradt. A túszdráma jó véget ért.A géprablók 15 és 16 éves cseh fiúk voltak, akciójukat egy lefűrészelt csövű sörétes puskával, egy karabéllyal és egy kézigránát-utánzattal hajtották végre. A fiúk indítéka egyenlőre ismeretlen. Csehszlovákia kéri a MA- LÉV-gép elrablóinak a kiadatását. A rendőrség körültekintően tájékozódott az utasok körében. Maradjon továbbra is meghatározó a nagyüzem — Megfelelő ár, adó és támogatás — A föld váljon áruvá — A szövetkezetek ne legyenek vállalatok Fórum az új agrárpolitikai tézisekről Az MSZMP Központi Bizottsága február 20-21-i ülésén közzétette és országos vitára bocsátotta új agrárpolitikai téziseit. Ez a párt leendő új gazdaságpolitikájának fontos része lesz. Az országos vita részeként az MSZMP Heves Megyei Bizottsága szerdán délután Egerben fórumot rendezett az új agrárpolitikai tézisek véleményezésére. Kürtösi Károly, a megyei párt- bizottság titkára megnyitójában arról szólt, hogy a párt 1957-ben közzétett agrárpolitikai tézisei jól segítették az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését. Természetesen az eredmények mellett voltak hibák. Ezeket feltárták. Hangoztatta, hogy a megváltozott bel- illetve világpiaci körülmények közepette szükség van az agrárpolitika újra gondolására. Sramkó László, a Heves Megyei TESZÖV titkára azt méltatta, hogy a magyar élelmiszergazdaság az elmúlt három évtizedben nemzetközileg is elismerést vívott ki eredményeivel. 1985 óta azonban különös tekintettel a szövetkezetek helyzete romlott. Jelentős feszültségek keletkeztek a gabona- és hústermelésben. Fontos, hogy ezek feloldásra kerüljenek, és az ágazat ismét betöltse stabilizáló szerepét a népgazdaságban. Dr. Fehér Alajos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetének igazgatója üdvözölte a téziseknek azt a részét, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek további támogatását szorgalmazzák. Bejelentette, hogy a kompolti intézet a jövőben is segítséget nyújt az Észak-magyarországi térségben gazdálkodó üzemeknek. Somodi Lajos, az egri Agroker Vállalat igazgatója arra biztatott, hogy az MSZMP a gondok mellett vállalja az elmúlt harminc év eredményeit is az agrárgazdaságban. Kiemelte, hogy a monopolhelyzetet meg kell szüntetni mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban és fontos a teljes piaci nyitottság. Kalmár Imre, a Heves Megyei Földhivatal vezetője arról beszélt, lényeges, hogy a földnek legyen forgalmi értéke, tehát váljon áruvá, mert abban az esetben ára is lesz. Ezt pedig a piaci viszonyok alakítsák. Tóth Tibor, az MSZMP Füzesabonyi Városi Bizottságának titkára rámutatott, hogy az új agrárpolitika céljainak megvalósítása nem képzelhető el megfelelő eszköz- rendszer nélkül. Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője azt szorgalmazta, hogy az új agrárpolitika a jelenlegi alapjaira épüljön fel. Fontos a szövetkezetek önkormányzata, ám megfelelő ár-, adó és támogatáspolitika nélkül nem képzelhető el az agrárágazat reformja. Tóth Lajos, a viszneki termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára az agrárolló nyílásának veszélyeire mutatott rá. Ma a gépek, műtrágyák, növényvédőszerek, vetőmagvak árai folyamatosan emelkednek, ám a mezőgazdaság fel- vásárlási árai nem követik ezeket. Dr. Nagy János, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelő- szövetkezet főágazatvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az új agrárpolitikai elképzelések megvalósítása legalább öt szakminisztériumot érint. jIdegenforgalom Hányszor de hányszor halljuk emlegetni, hogy az idegenforgalom hazánkban is afféle „húzó” ágazattá vált, s hogy jelentőségét egyszerűen nem lehet lebecsülni. Igen ám, de ezen kijelentések mellett ott állnak azok is, amelyek azt panaszolják, hogy erre a területre még mindig nem fordítunk akkora figyelmet, mint az joggal elvárható lenne, s hogy a kiaknázatlan lehetőségek száma még jóval nagyobb azokénál, amelyekkel már megfelelően sáfárkodunk. Sok országban már réges régen felismerték, hogy ebből a szférából — viszonylagosan kevés befektetés árán — bizony rendkívül sok pénzt lehet inkasszálni. Nos, ezen kétségbevonhatatlan igazság belátásáig talán-talán idehaza is eljutottunk, ám a dolog ennél tovább már nemigen jutott, vagyis a múlhatatlanul . szükséges lépések megtétele ismételten elodázódott. Miért baj ez — kérdezhetné valaki í —, hiszen Magyarországon bőségesen akadnak gyönyörű szép tájak, vendégcsalogató látványosságok, hazai és belföldi turistákat egyaránt vonzó helyek. Lehet-e valami ennél fontosabb, kell-e ehhez még valami pluszt is hozzátenni? Való igaz, a meglévő adottságok módfelett lényegesek. Ez azonban korántsem jelenti-jelentheti azt, hogy ülhetünk nyugodtan a babérjainkon. Többek között azért sem, mert ha így teszünk, akkor olyan bevételi forrásokat hagyunk kihasználatlanul — avagy csak részben kihasznál- tan —, amelyekért jószerivel : csupán a kezünket kellett volna kinyújtanunk. Számunkra, Heves megye- : iek számára ezek a kérdések ■ : különösképpen nem mellé- j kesek, hiszen tudvalévő, hogy szűkebb hazánkban az ide- j genforgalom jelentősége bát- ' ran mérhető az iparéhoz és a j mezőgazdaságéhoz. Még ak- ; kor is így van ez, ha egyesek ■ netán másként vélekednek ’ erről. A kétkedőknek szabad , legyen annyit megemlíteni, ' hogy az országban fellelhető ; üdülési helyek tíz százaléka Hevesben található, s hogy négy településünk — Eger, Gyöngyös, Szilvásvárad és Parádfürdő — nemzetközi ; idegenforgalmi vonzással bír. S akkor még nem szóltunk a gyógy-idegenforgalomról, az ezzel szorosan összefüggő termálforrásokról, amelyeknek hasznosítása egyáltalán nem közömbös a népgazdaság számára sem. Az eleddig elmondottak talán már éreztetik, mire is lenne szükség. Elsősorban arra, hogy az elkövetkező időszakokban — a pénzügyi források szűkülése ellenére is — próbáljuk meg jobban kiaknázni az e területben rejlő lehetőségeket. Ez egyfelől befektetéseket követel meg — S persze, nem kizárólagosan az országos támogatásokra kell gondolni, hanem például a külföldi tőke bevonására stb. —, másfelől pedig bizonyos szemléletbeli változásokat. Egy tény: ezek az „áldozatok” idővel busásan megtérülnek. S akkor talán még többen hajlanak a hívó szavakra: „Szeretettel várjuk Önt Magyarország legváltozatosabb és legvidámabb megyéjébe, Hevesbe!” Sárhegyi István Eger ’89 tavaszán Hív, vár a barokk város (Fotó: Perl Márton)
