Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 75. szám 1989. március 30., csütörtök ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ELVESZETT ÉVEK Egy régi gyöngyösi rab diák:”,., utóbb jutott tudomá­sunkra. hogy egyik tanárunk feljelentése van a dolog­ban.” (3. oldal) EGY ÚJ EMLÉKTÁBLA MARGÓJÁRA Kossuth Lajos Egerben... <4. oldal) TÍZ EMBERREL HÁROM PONT Törököt fogott a Bélapátfalva (6. oldal) ELŐKERÜLT A CSECSEMŐ HALÁLÁÉRT FELELŐS ANYA Egy 1650 grammos, 39 cm hosszú lány tetem volt, kockás konyharuhában... (8. oldal) Beszámoló az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A nyilvánosság garancia a demokratikus átmenethez Grósz Károly főtitkár elnökle­tével szerdán reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága. A Jászai Mari téri székházba ösz- szehívott ülésen tanácskozási joggal részt vettek az állandó meghívottak, továbbá a közpon­ti sajtó vezetői, illetve a napirend előkészítésében résztvevők. A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Köz­ponti Bizottság tagjait, majd be­jelentette: Kádár János, az MSZMP elnöke egészségi okból nem vesz részt a tanácskozáson. Ezután a KB döntött az ülés na­pirendjéről. 1. A politikai nyilvánosság fejlesztése és a tájékoztatási törvény alapelvei; állásfoglalás- tervezet a párt sajtópolitikájá­nak elveiről és a pártsajtó fej­lesztéséről. Előadó: Berecz Já­nos. 2. Jelentés a politikai rend­szer reformja párton belüli vitá­jának tapasztalatairól. Előadó: Lukács János. 3. Tájékoztató a KISZ XII. kongresszusának előkészítésé­ről. Előadó: Lukács János. 4. Különfélék, személyi kér­dések. Még napirend előtt Grósz Ká­roly tájékoztatta a Központi Bi­zottságot két, közelmúltban folytatott megbeszéléséről. A főtitkár március 23-24-én a Szovjetunióba látogatott, s a Mi­hail Gorbacsowal létrejött, na­gyon szívélyes, őszinte, elvtársi találkozót hasznosnak, eredmé­nyesnek ítélte, amely tovább erősítette a két párt közötti bizal­mat és megértést. A tárgyaláso­kon is kifejeződött: a Szovjetuni­ónak érdeke, hogy Magyaror­szág a szocializmus lehetőségei­nek jobb kihasználásával, a sta­bilitás megőrzésével, a reformok dinamikus folytatásával oldja meg gondjait, s a problémákra politikai eszközökkel keressen megoldást. A Szovjetunióban megértéssel fogadják belpoliti­kai elképzeléseinket, közöttük a többpártrendszer kialakítását is, azonban Mihail Gorbacsov úgy ítélte meg: nem lehet általános és végleges ítéletet mondani az egy- és a többpártrendszer vonatko­zásában. Az a lényeg, hogy a de­mokratikus mechanizmusok működjenek, az emberek részt vegyenek a döntések előkészíté­sében, azok végrehajtásának el­lenőrzésében, hogy a demokrá­cia hassa át minden politikai in­tézmény tevékenységét. A mód­szer minden nép, minden párt saját ügye. Az SZKP KB főtitká­ra egyetértett azzal, hogy ma a legfontosabb feladat az MSZMP megszilárdítása, egységének és (Folytatás a 2. oldalon) A terroristák megadták magukat Eltérítettek egy MALÉV-gépet Szerdán délelőtt ismeretlen fegyveresek eltérítették a MA­LÉV MAH 640-es számú, Bu­dapest - Prága - Amszterdam út­vonalon közlekedő járatát. A gép 8 óra 31 perckor indult Bu­dapestről, s miután megérkezett Prágába, két ismeretlen, lőfegy- Verr ic iszerelt férfi a repülőtér­ről erőszakkal a gépre hatolt és azt követelte, hogy a MALÉV- gép vigye őket az Egyesült Álla­mokba. Miután megtudták, hogy a TU 154-es típusú gép nem alkalmas tengerentúli útra, Barcelonát jelölték meg úti cél­ként. A prágai magyar nagykövet­ség konzulja, Taba Lajos tárgyalt a terroristákkal, s ennek eredmé­nyeképpen a gép fedélzetéről 82 utast, köztük valamennyi nőt és gyermeket elengedtek, cserébe a magyar konzul szállt fel a gépre. A MALÉV-járat 11 óra 42 perc­kor indult el Barcelonába, tíz fér­fi utassal (három magyar, hét külföldi), három főnyi kabinsze­mélyzettel, egy utaskísérővel, a konzullal és a két terroristával a fedélzetén. Időközben a fegyve­resek megváltoztatták az úti célt és egy Frankfurt melletti katonai légibázison kényszerítették le­szállásra a magyar repülőgépet. A gép leszállása után rövid idő­vel az eltérítők megadták magu­kat az NSZK hatóságoknak, s le­fegyverezték őket. Az utasok és a személyzet sértetlen maradt. A túszdráma jó véget ért.A géprablók 15 és 16 éves cseh fiúk voltak, akciójukat egy lefűrészelt csövű sörétes puskával, egy ka­rabéllyal és egy kézigránát-után­zattal hajtották végre. A fiúk in­dítéka egyenlőre ismeretlen. Csehszlovákia kéri a MA- LÉV-gép elrablóinak a kiadatá­sát. A rendőrség körültekintően tájékozódott az utasok körében. Maradjon továbbra is meghatározó a nagyüzem — Megfelelő ár, adó és támo­gatás — A föld váljon áruvá — A szövetke­zetek ne legyenek vállalatok Fórum az új agrárpolitikai tézisekről Az MSZMP Központi Bizottsága február 20-21-i ülésén közzé­tette és országos vitára bocsátotta új agrárpolitikai téziseit. Ez a párt leendő új gazdaságpolitikájának fontos része lesz. Az országos vita részeként az MSZMP Heves Megyei Bizottsága szerdán dél­után Egerben fórumot rendezett az új agrárpolitikai tézisek véle­ményezésére. Kürtösi Károly, a megyei párt- bizottság titkára megnyitójában arról szólt, hogy a párt 1957-ben közzétett agrárpolitikai tézisei jól segítették az elmúlt évtize­dekben a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését. Ter­mészetesen az eredmények mel­lett voltak hibák. Ezeket feltár­ták. Hangoztatta, hogy a meg­változott bel- illetve világpiaci körülmények közepette szükség van az agrárpolitika újra gondo­lására. Sramkó László, a Heves Megyei TESZÖV titkára azt méltatta, hogy a magyar élelmi­szergazdaság az elmúlt három évtizedben nemzetközileg is elis­merést vívott ki eredményeivel. 1985 óta azonban különös tekin­tettel a szövetkezetek helyzete romlott. Jelentős feszültségek keletkeztek a gabona- és húster­melésben. Fontos, hogy ezek fel­oldásra kerüljenek, és az ágazat ismét betöltse stabilizáló szere­pét a népgazdaságban. Dr. Fehér Alajos, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Kompolti Kuta­tóintézetének igazgatója üdvö­zölte a téziseknek azt a részét, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek további támo­gatását szorgalmazzák. Bejelen­tette, hogy a kompolti intézet a jövőben is segítséget nyújt az Észak-magyarországi térségben gazdálkodó üzemeknek. Somodi Lajos, az egri Agroker Vállalat igazgatója arra biztatott, hogy az MSZMP a gondok mellett vállal­ja az elmúlt harminc év eredmé­nyeit is az agrárgazdaságban. Ki­emelte, hogy a monopolhelyze­tet meg kell szüntetni mind a me­zőgazdaságban, mind az élelmi­szeriparban és fontos a teljes pia­ci nyitottság. Kalmár Imre, a He­ves Megyei Földhivatal vezetője arról beszélt, lényeges, hogy a földnek legyen forgalmi értéke, tehát váljon áruvá, mert abban az esetben ára is lesz. Ezt pedig a pi­aci viszonyok alakítsák. Tóth Ti­bor, az MSZMP Füzesabonyi Városi Bizottságának titkára rá­mutatott, hogy az új agrárpoliti­ka céljainak megvalósítása nem képzelhető el megfelelő eszköz- rendszer nélkül. Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tője azt szorgalmazta, hogy az új agrárpolitika a jelenlegi alapjaira épüljön fel. Fontos a szövetkeze­tek önkormányzata, ám megfe­lelő ár-, adó és támogatáspolitika nélkül nem képzelhető el az ag­rárágazat reformja. Tóth Lajos, a viszneki termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára az agrárolló nyílásának veszélyeire mutatott rá. Ma a gépek, műtrá­gyák, növényvédőszerek, vető­magvak árai folyamatosan emel­kednek, ám a mezőgazdaság fel- vásárlási árai nem követik eze­ket. Dr. Nagy János, a gyöngyös­patai Mátrai Egyesült Termelő- szövetkezet főágazatvezetője ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy az új agrárpolitikai elképzelések meg­valósítása legalább öt szakmi­nisztériumot érint. jIdegen­forgalom Hányszor de hányszor hall­juk emlegetni, hogy az ide­genforgalom hazánkban is af­féle „húzó” ágazattá vált, s hogy jelentőségét egyszerűen nem lehet lebecsülni. Igen ám, de ezen kijelentések mel­lett ott állnak azok is, amelyek azt panaszolják, hogy erre a területre még mindig nem fordítunk akkora figyelmet, mint az joggal elvárható len­ne, s hogy a kiaknázatlan le­hetőségek száma még jóval nagyobb azokénál, amelyek­kel már megfelelően sáfárko­dunk. Sok országban már réges régen felismerték, hogy ebből a szférából — viszonylagosan kevés befektetés árán — bi­zony rendkívül sok pénzt le­het inkasszálni. Nos, ezen kétségbevonhatatlan igazság belátásáig talán-talán idehaza is eljutottunk, ám a dolog en­nél tovább már nemigen ju­tott, vagyis a múlhatatlanul . szükséges lépések megtétele ismételten elodázódott. Miért baj ez — kérdezhetné valaki í —, hiszen Magyarországon bőségesen akadnak gyönyörű szép tájak, vendégcsalogató látványosságok, hazai és bel­földi turistákat egyaránt von­zó helyek. Lehet-e valami en­nél fontosabb, kell-e ehhez még valami pluszt is hozzá­tenni? Való igaz, a meglévő adottságok módfelett lénye­gesek. Ez azonban korántsem jelenti-jelentheti azt, hogy ül­hetünk nyugodtan a babérja­inkon. Többek között azért sem, mert ha így teszünk, ak­kor olyan bevételi forrásokat hagyunk kihasználatlanul — avagy csak részben kihasznál- tan —, amelyekért jószerivel : csupán a kezünket kellett vol­na kinyújtanunk. Számunkra, Heves megye- : iek számára ezek a kérdések ■ : különösképpen nem mellé- j kesek, hiszen tudvalévő, hogy szűkebb hazánkban az ide- j genforgalom jelentősége bát- ' ran mérhető az iparéhoz és a j mezőgazdaságéhoz. Még ak- ; kor is így van ez, ha egyesek ■ netán másként vélekednek ’ erről. A kétkedőknek szabad , legyen annyit megemlíteni, ' hogy az országban fellelhető ; üdülési helyek tíz százaléka Hevesben található, s hogy négy településünk — Eger, Gyöngyös, Szilvásvárad és Parádfürdő — nemzetközi ; idegenforgalmi vonzással bír. S akkor még nem szóltunk a gyógy-idegenforgalomról, az ezzel szorosan összefüggő termálforrásokról, amelyek­nek hasznosítása egyáltalán nem közömbös a népgazda­ság számára sem. Az eleddig elmondottak talán már éreztetik, mire is lenne szükség. Elsősorban ar­ra, hogy az elkövetkező idő­szakokban — a pénzügyi for­rások szűkülése ellenére is — próbáljuk meg jobban kiak­názni az e területben rejlő le­hetőségeket. Ez egyfelől be­fektetéseket követel meg — S persze, nem kizárólagosan az országos támogatásokra kell gondolni, hanem például a külföldi tőke bevonására stb. —, másfelől pedig bizonyos szemléletbeli változásokat. Egy tény: ezek az „áldoza­tok” idővel busásan megté­rülnek. S akkor talán még többen hajlanak a hívó sza­vakra: „Szeretettel várjuk Önt Magyarország legválto­zatosabb és legvidámabb me­gyéjébe, Hevesbe!” Sárhegyi István Eger ’89 tavaszán Hív, vár a barokk város (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom