Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. március 30., csütörtök Beszámoló az MSZMP KB üléséről A Koreai Köztársaság külügyminiszterének és Várkonyi Péternek a megállapodásai (Folytatás az 1. oldalról) cselekvőképességének megte­remtése. Elmondotta: az SZKP célja az, hogy az átalakítás útját körültekintően, de határozottan folytassa, más alternatívát nem látnak. A találkozón kitűnt: a két párt egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésében; a Varsói Szerződés rendszere kor­szerűsítésének, a belső demok­ratizmus erősítésének szüksé­gességében. Azonosan ítélték meg azt is, hogy a mai viszonyok között nincs realitása a semleges­ségnek, de mindkét ország a ka­tonai tömbök egyidejű felszámo­lására törekszik. Mihail Gorbacsov 1956 és 1968 történelmi tapasztalatait elemezve elmondta: ma maxi­málisan szavatolni kell, hogy a szocialista országok belső ügyei­nek megoldásánál ne kerüljön sor külső erő alkalmazására. Hangsúlyozta: a Szovjetunió szövetségese minden, a KGST reformjára irányuló magyar ja­vaslatnak. Véleménye szerint is a nemzeti gazdaságok reformján keresztül vezet az út a közösség korszerűsítéséhez, s a cél inten­zív kapcsolódásunk az európai és a világgazdasági rendszerek­hez. A főtitkárok úgy ítélték meg: a találkozó hozzájárult a két párt közötti kapcsolatok erő­sítéséhez, s ez új lehetőségeket nyit az együttműködés fejleszté­séhez más területeken is. Grósz Károly tájékoztatójában arról is szólt, hogy a Szovjetunióban ígé­retet kapott arra: a magyar sza­kemberek kutatásaikhoz bete­kinthetnek az 1956-os esemé­nyekkel kapcsolatos, ott őrzött dokumentumokba. A tájékoztatóhoz kapcsolód­va Kállai Gyula felvetette, hogy a március 15-ei demonstrációkon több szovjet- és kommunistael­lenes, a szocialista rendszert alapvetően érintő megjegyzés is elhangzott. Javasolta: határolja el magát a testület e megnyilvá­nulásoktól, kifejezésre juttatva azt is, hogy alapvető viszonyunk a Szovjetunióhoz nem változott meg, továbbra is a magyar-szov­jet barátság erősítésére törek­szünk. Szűrös Mátyás sajnálattal álla­pította meg, hogy a magas szintű magyar-szovjet tárgyalásokon nem volt szó a magyar-román vi­szonyról, Románia magatartásá­ról. Véleménye szerint napjaink­ban szükséges, hogy e kérdésről szót váltsanak a vezetők. Grósz Károly az észrevételek­re válaszolva leszögezte: állást kell foglalni a március 15-ei de­monstráción tapasztaltakban, azonban egy később megtárgya­landó napirend kapcsán. A Központi Bizottság szerdai üléséről közlemény jelenik meg. A szóvivő nyilatkozata A politikai munka önkéntes vállalás A Központi Bizottság ülését követően Major László, a párt szóvivője röviden összegezte a tanácskozás tapasztalatait az MTI munkatársának. Hangsú­lyozta, hogy az első napirendi pont a demokratikus átmenet egyik legfontosabb kérdésével, a nyilvánossággal foglalkozott, amely élénk vitát váltott ki. A hozzászólók rámutattak: a nyil­vánosság garanciáinak megte­remtése mellett ugyanolyan fon­tos a sajtóban dolgozók politikai felelőssége. Volt, aki a politikai kultúra hiányát vélte felfedezni a sajtó egyes orgánumaiban, s ezért az újságíróképzés maga­sabb fokra emelését is szorgal­mazta. A vita konklúziójaként a szóvivő leszögezte: szabad, de felelős sajtó mellett tette le a vok- sot a Központi Bizottság, olyan nyilvánosságért szállt síkra, amely hitelesen tájékoztatja az ország közvéleményét, ugyanak­kor nem sérti hazánk nemzetközi érdekeit és az egyén jogait sem. Második napirendi pontként a testület megtárgyalta a politikai rendszer reformjáról folytatott vita tapasztalatait. Lukács János megjegyzéseket fűzött a tervezet vitájához, kiemelve azokat a té­ziseket, amelyek a legjobban foglalkoztatják a kommunistá­kat. Az állásfoglalás-tervezet nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi közvéleményben és országunkon belül is — emelte ki Major László. A párttagságban felébresztette a versenyszelle­met, a győzni akarást, egy kisebb részében pedig az aggodalma­kat. Az MSZMP tagjainak zöme úgy vélte, hogy a párt vezető tes­tületé végre irányt mutatott nyolcszázezres tömegének. Az állásfoglalás vitája arról tanús­kodik, hogy a kommunisták döntő többsége elfogadja: az or­szág a többpártrendszer felé ha­lad, s az MSZMP-nek ilyen kö­rülmények között kell helytáll­nia. Sokan szemrehányást tettek a vita során, hogy apárt az elmúlt évtizedben a demokratizálódás nagy lehetőségét szalasztotta el, s ezt most kell pótolni. Az eszmecserén nagy hang­súllyal szerepelt a politikai és gazdasági reformok egymáshoz való viszonya. Egyre többen fo­gadják el, hogy a piac, a fejlett árugazdaság nem a spekuláción, hanem a szorgalmas munkán alapul, s ez lehet a reformok alapja is. Sok félreértés mutatko­zott a tulajdonformákkal kap­csolatban. A külföldi működő tőke sokkal lassabban vonul be a magyar gazdaságba, mint szeret­nénk, mégis sokan — alaptalanul — aggódnak a kapitalista beha­tolás túlzott mértéke miatt. Az MSZMP úgy véli, hogy a 20. század végén nemcsak a gazda­ság, hanem a szellemi élet és a politika is internacionalizálódik, egyre inkább jellemző lesz a köl­csönös függés az élet minden te­rületén — s ez vonatkozik a tő­ke-, pénz- és tulajdonviszonyok­ra is. Ha a nyitást következetesen meg akarjuk valósítani, akkor nem idegenkedhetünk attól sem, hogy az idegen tőke megjelenjen Magyarországon — tette hozzá a szóvivő. A legjelentősebb vita az MSZMP szerepéről, eddigi szer­vezeti felépítéséről bontakozott ki — mutatott rá a továbbiakban. A kommunisták látják, hogy a párt jelenlegi szerveződése már nem alkalmas a demokratikus akarat kifejezésére, az erre épülő akcióegység megteremtésére. Úgy ítélik meg, hogy túlzottan centralizált, szervei és szerepe összemosódott az államéval. Ahhoz, hogy eleven mozgalom­má válhasson, arra van szükség, hogy alulról építkezzék, és vi­szonylagosan önálló, autonóm egységekből épüljön fel. A többpártrendszer keretei között az MSZMP-re váró fel­adatokról megfogalmazódott a vitában, hogy közülük a legfon­tosabb: a párt sikeresen szere­peljen az országos és helyi vá­lasztásokon; eredményesen kor­mányozza a helyi közösségeket és az országot, hogy fejlessze az ország gazdaságát, s az is, hogy legyen jelen, a legfőbb szellemi folyamatokban, s mozdítsa elő azokat. A konkrét működési feltétele­ket illetően az MSZMP úgy véli, hogy a politikai munka önkéntes vállalás, amelyet el kell választa­ni a munkaidőben végzett tevé­kenységtől. A politikai pártok ne vegyenek igénybe vállalati pén­zeszközöket, kivéve azokat az eseteket, amelyeket majd a párt­okról szóló törvény határoz meg. Függetlenített tisztségviselőiket, apparátusukat maguk fizessék, beleértve ebbe az MSZMP-t is, amely megfelelő átmenet után áttér erre a rendszerre. Az MSZMP fontosnak tartja, hogy a politikai pártok ne integrálódja­nak a gazdasági vállalkozások és a költségvetési szervek vezetésé­be. Legalább ilyen súlya van an­nak az elvnek, amely szerint a politikai pártokban viselt tagság vagy tisztség miatt egyetlen ál­lampolgár se zárható ki a társa­dalom egyetlen intézményéből sem. Ez része az állampolgári jogegyenlőségnek. Ugyanakkor az MSZMP a leghatározottab­ban ellene van annak, hogy mun­kahelyek működését párthar­cok, torzsalkodások jellemezzék. A politikai rendszer reformjá­ról szóló állásfoglaláshoz és Lu­kács János előadói beszédéhez kilencen szóltak hozzá. Többsé­gük az előadóval egyetértett, ámbár egyes részletkérdésekkel vagy megfogalmazásokkal vitat­kozott. Grósz Károly főtitkár e napirendi pont utolsó hozzászó­lójaként kijelentette, hogy az MSZMP történelmi küldetésre váltakozik, amikor monopol­helyzetét tudatosan feladva a többpártrendszer megteremté­sére törekszik. Kiemelte: a kö­zelmúlt tapasztalatai is óva inte­nek attól, hogy a válságot admi­nisztratív eszközökkel oldjuk meg. Az MSZMP-nek nem az a célja, hogy felszámolja azokat az erőket, amelyek nem fogadják el fenntartás nélkül a kormányzó párt véleményét, hanem az, hogy működőképes demokráciát hoz­zon létre, bízva önmagában, s abban, hogy továbbra is a legerő­sebb párt lesz. Az ülésen Lukács János tájé­koztatást adott a KISZ közelgő, XII. kongresszusáról, amely cé­lul tűzte ki az ifjúsági szervezet föderatív alapon történő átalakí­tását. A testület tájékoztatót hallgatott meg március 15-e megünneplésének tapasztalatai­ról és a Lukács György Alapít­vány létrehozásáról. Végül sze­mélyi kérdéseket tárgyalt. A kö­zelmúltban az Országgyűlés el­nökévé megválasztott Szűrös Mátyást felmentette központi bi­zottsági titkári tisztéből. Nyug­díjba vonulása miatt ugyancsak felmentette beosztásából a meg­szűnt Pártélet főszerkesztőjét, Lakos Sándort. Mint ismeretes, az MSZMP folyóiratot indít Új Fórum címmel, amelynek fő- szerkesztője Szerdahelyi István lett. Április 8-tól — Egységesen 45 százalék — A kiszabás alapja a vételár—Számlával kell igazolni — Megszűnik a családonkénti összevonás lehetősége Változik a vámjogszabály Április 8-tól egységesen 45 százalékos lesz a külföldről turi­staforgalomban behozott áru­cikkek vámtétele — ami eddig 30 százalékos volt a vásárolt és 45 százalékos az ajándékba kapott áruk esetén — jelentették be a Pénzügyminisztériumban szer­dán tartott sajtótájékoztatón. Ezzel minden korábbi kedvez­mény megszűnik. így az is, amely szerint ha valaki magáncélra ho­zott be VHS videót, 128 kilobyte alatti teljesítményű számítógé­pet, illetve annak alkatrészét, kerti kisgépet vagy barkácsszer- számot, és vállalta, hogy öt évig nem értékesíti azt, mindössze 15 százalék vámot fizetett ezen áru­cikkek után. Patkó András pénzügyminisz­ter-helyettes elmondta: az új rendelkezések életbe lépését kö­vetően a magánforgalomban be­érkező áruk vámkiszabásának alapját — a nemzetközi követel­ményeknek megfelelően — az eddigi belföldi értékkel szemben a külföldi érték, tehát a vételár képezi. Ezt pedig számlával kell igazolnia az állampolgárnak, il­letőleg számla hiányában — ajándék esetén — az utas nyilat­kozatot adhat a vámáru külföldi értékéről. Ha az utas értéknyilat­kozatot adni nem tud, a vámszer­vek becslés útján állapítják meg a vám alapját. Az eddigi 10 ezer forintról 5 ezer forintra csökken a vámked­vezmény mértéke. Ez a kedvez­mény azonban az 5 ezer forint egyedi értéket meghaladó vámá­ru vámkezelésénél nem alkal­mazható, tehát a vámalapból nem vonható le. Fontos változás az is, hogy az együtt utazó csa­ládtagok személyenkénti ked­vezményének összevonására a jövőben az új jogszabály nem ad már lehetőséget. Az új jogszabály bevezetésé­vel egyidejűleg a vámszervek egyszerűbb eljárást, áttekinthe­tőbb adminisztrációt vezetnek be. Ettől azt várják, hogy gyorsul a határátlépés. Új formátumú lesz a vámáru- és a valutanyilat­kozat is. A vámáru- és valutanyi­latkozatot egyébként 100 forin­tos illetékbélyeggel kell ellátnia az utasnak. Á vámkezelés felté­tele, hogy a vámkezelést kérő el tudjon számolni a vásárlás valu­tafedezetével. Az erről szóló iga­zolást 10 ezer forint összértéket meghaladó vámáru behozatala­kor kérhetik a vámszervek. Mint ismeretes, valutafedezetként szolgál a magáncélú valutaellátás keretében vásárolt, a deviza- számláról vagy az utazási — BC — számláról felvett és kiviteli en­gedéllyel külföldre kivitt valuta, továbbá a személyenként birtok­ban tartható és külön engedély nélkül kivihető, 4 ezer forint ér­téket meg nem haladó külföldi fizetőeszköz. A külföldről ajándékba ka­pott vámáru vagy pénz esetében az ajándékozottnak hitelesített okirattal kell az ajándékozás té­nyét igazolnia. Az esedékes vámot a határo­zat kézhez vételétől számított 30 napon belül kell megfizetni, el­mulasztása esetén a késedelem minden napjára naponta 1 száza­lékos késedelmi kamatot kell fi­zetnie. A gépjárművek vámkezelésé­re vonatkozó rendelkezések nem változnak, vagyis továbbra is 10 százalék vámot kell fizetni a kül­földről behozott új, illetve négy évnél fiatalabb gépkocsik után, míg a négy évnél régebben gyár­tott személyautók után a vám mértéke ennek négyszerese. Mint a sajtótájékoztatón elhang­zott: az idén eddig összesen 6 ezer gépkocsit hoztak be magán- forgalomban, ennek kétharma­da új, egyharmada pedig 4 évnél idősebb. A tájékoztatón elmondták: az új vámszabály szervesen illesz­kedik a vámrendszer korszerűsí­téséhez, az egységes vámszabá­lyok kialakításához, amelynek befejezését egyébként a 90-es év elejére tervezik. A mostani vál­tozásoktól azt várják, hogy visz- szaesik a spekulációs célú valuta- vásárlás, mert az intézkedések a rendszeresen kiutazó vásárlóré­teget sújtják a legjobban. Ugyan­akkor abban is bíznak, hogy a ki­utazók turistaellátmányukat va­lóban utazási célokra használják majd fel. A költségvetés egyéb­ként a tavalyi 2-2,5 milliárd fo­rinttal szemben az idén mintegy 3,5-4 milliárd forint bevételre számít a magánvámok révén. Koszorúzás a Hősök terén Magyarországnak a Koreai Köztársasággal kialakított, gyor­san fejlődő kapcsolatai senki el­len nem irányulnak — hangoz­tatta Németh Miklós miniszte­relnök, Cső Ho Dzsung-gal, a Koreai Köztársaság külügymi­niszterével folytatott megbeszé­lésén. „Reméljük, ezt idővel mindenki fel fogja ismerni” — tette hozzá a magyar kormányfő, utalva arra, hogy ‘volt, aki nem értette meg a Budapest és Szöul közötti kapcsolatfelvételt. A Koreai Köztársaság kül- ügyeinek irányítója, aki kedd óta tartózkodik hivatalos látogatá­son Magyarországon, szerda reg­gel először a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezután a Külügy­minisztériumban Várkonyi Pé­ter magyar külügyminiszterrel együtt aláírta a kettős adóztatás eltörléséről és az adóztatás kiját­szásának megakadályozásáról, valamint a műszaki-tudományos együttműködésről szóló kor­mányközi egyezményt és a két külügyminisztérium közötti együttműködési megállapodást. A két külügyminiszter kicserélte a kulturális, tudományos és ok­tatási egyezmény megerősítő ok­iratát. Németh Miklós miniszterel­nök délelőtt hivatalában fogadta a Koreai Köztársaság külügymi­niszterét, és félórás eszmecserét folytatott vele. A találkozón részt vett Várkonyi Péter. Né­meth Miklós egyebek közt hang­súlyozta: szeretnénk, ha mások számára is példa értékű kapcso­latokat alakíthatnánk ki a Koreai Köztársasággal. Cső Ho Dzsung köszönetét fejezte ki a diplomá­ciai kapcsolatok felvételéért, ezt bátor magyar lépésnek nevezte. Történelmi, kulturális szem­pontból a koreaiak magukhoz nagyon közelállónak érzik Ma­gyarországot — mondta a kül­ügyminiszter, és megállapította: most még jobban meg lehet egy­mást ismerni. Cső Ho Dzsung méltatta az aláírt egyezménye­ket, amelyek — mint hangoztatta — jelzik a kapcsolatok szorossá­gát. Németh Miklós egyetértett azzal, hogy az egyezmények ked­vező kereteket nyújtanak, de ezeket most tartalommal kell megtölteni. A szöuli vendég bátorította a magyar gazdasági vezetés vállal­kozó kedvét, és elmondta: a Ko­reai Köztársaság 43-45 milliárd dollár adósságot gyűjtött össze, amikor elszánta magát arra, hogy japán és amerikai segítség­gel korszerűsíti iparát. Az adós­ságokat azóta sikerült törleszte­niük, s valószínűleg az idén kifi­zetik az utolsó részleteket is. A találkozó után Cső Ho Dzsung és kísérete Kecskemétre utazott, a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézetbe látogatott el. Cső Ho Dzsung kecskeméti láto­gatása zárásaként a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumot keres­te fel. Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása A Történelmi Igazságtétel Bi­zottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoske­resztúri Köztemető 301-es par­cellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maiéter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttesté­nek — kegyeleti okokból nem nyilvános — kihantolása, a csa­ládtagok és a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság képviselőinek, illetőleg dr. Borics Gyula igazsá­gügyi államtitkár jelenlétében. Az igazságügyi kormányzat és az érintett családok által felkért szakértői csoport, amelynek tag­jai egyrészt dr. Szabó Árpád, az Igazságügyi Orvosszakértői In­tézet vezető főorvosa, dr. Kralo- vánszky Alán, a Magyar Nemze­ti Múzeum régésze és dr. Harsá- nyi László, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Igazságügyi Or­vostani Intézetének igazgatója, másrészt dr. Csillag József, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I-es számú Belgyógyá­szati Klinika egyetemi tanárse­géde és dr. Nemeskéri János címzetes egyetemi tanár, antro­pológus, felkészült az előrelátha­tóan hosszabb időt jelentő és ko­moly munkálatokat igénybe ve­vő feladatra. (MTI) A francia szellemiség képviselői A Larousse Magyarországon Nagyszabású rendezvényso­rozattal emlékezik meg az Aka­démiai Kiadó a magyarországi francia intézet és a párizsi Laro­usse Kiadó a francia forradalom bicentenáriumáról. Dr. Hazai György, az Akadé­mia Kiadó főigazgatója és Patri­ce Maubourguet a Larousse Ki­adó vezérigazgatója a sajtó mun- katártsait tájékoztatta az együtt­működés és a kiállítás kapcsán tegnap Budapesten a Stúdium könyvesboltban. Amint a nagyhírű francia ki­adó vezérigazgatója elmondotta, hazánk a 35. ország, amelyik megjelenteti híres lexikonjukat, amely nemcsak sima tárháza az ismereteknek, hanem összeállí­tása folytán egy kicsit betekintést nyújt a francia szellemiségbe és gondolkodásmódba. Az Akadé­mia Kiadó főigazgatója kiegészí­tésül beszámolt a kapcsolatfelvé­tel múltjáról is. Két évvel ezelőtt született megállapodás a Larous­se honi megjelentetéséről. A nagyhírű kiadót Pierre Larousse alapította 1852-ben, és most ki­adási jogát átruházta az Akadé­mia Kiadóra is. Ezen kívül a pá­rizsi központú „könyvesház” fi­óküzleteket létesített Észak- és Dél-Amerika és Kanada terüle­tén is. Lapunk munkatársa megkér­dezte a francia könyvkiadó igaz­gatójától, hogy milyen szerepet játszik testületük a francia nyel­ven beszélő európai és afrikai or­szágokban, magára vállalja-e a nyelvmegőrzés és -terjesztés munkáját, hiszen napjainkban az angol „nyelvi imperializmus” meglehetősen fenyegető. A fő­igazgató válaszában elmondotta, hogy nagyon fontos szempont­nak tartják, a mindennapi be­szélt nyelv ápolását és feldolgo­zását. Ám nem hisznek a nyelvi purizmusban, az az elvük, hogy a nemzetközileg is elismert kifeje­zések, valamint a frankofón or­szágokban beszélt nyelvi formák is létjogosúltsággal bírjanak. Nemcsak szépkiállítású művészi kivitelű könyveik, hanem min­denki számára hozzáférhető és megfizethető úgynevezett „pa- pírkötéses” kiadványaikat is e cél szolgálatába állítják. Ezt követően került sor a nagynevű francia kiadd könyv­kiállításának ünnepélyes meg­nyitójára, amely a Stúdium könyvesboltban megtekinthető április 3-ig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom