Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. március 24., péntek Befejeződött az Országgyűlés márciusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.) az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága által megbízott felszólaló ismertetve a testület álláspontját, elmondta: nyilvánosság előtt kell tisztázni, hogy a világkiállítás megrendezése üzleti vagy politikai vállalkozás lesz-e. Ugyanis elhangzott olyan vélemény is, hogy inkább politikai vállalkozásról van szó, s felsőbb szinten már elköteleztük magunkat. Tisztázni szükséges azt is, hogy milyen eredménnyel járna, ha más területre invesztálnánk az ehhez szükséges pénzt. A bizottság javasolja, hogy a beruházások nagyobbrészt ne a költségvetést terheljék, hanem a vállalkozók számára jelentsenek kockázatot. Megfontolásra ajánlotta, hogy a világkiállítás megrendezése érdekében „vizsgáltassák meg a KGST-n belüli nagyberuházásokból történő esetleges visszavonulásunk lehetősége is”. A bizottság további alaposabb tájékoztatást igényelve javasolja a világkiállítás megrendezését. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.) a kereskedelmi bizottság álláspontját ismertette. Elöljáróban leszögezte: a testület támogatja a kormányt a világkiállítás megrendezésével kapcsolatos további tárgyalásokban. Három fontos kívánalmat emelt ki: a világkiállítás legyen valódi vállalkozás, váljon nemzeti üggyé, s járuljon hozzá új munkahelyek tízezreinek megteremtéséhez. Felszólalása további részében saját javaslatáról szólt. Utalt arra, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi hálózatban dolgozókat izgalomban tartja az úgynevezett reprivatizálási, vagy más néven vállalkozásélénkítési program. Emögött tulajdonképpen az az igény húzódik meg, hogy az állami kiskereskedelmi hálózat kerüljön magánkézbe — mondotta. Az érvek sorában egyebek között az szerepel, hogy ha ez az átalakítás megtörténik, akkor az államkassza sok milli- árddal gyarapodhat. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a vállalkozások kibontakozását a tulajdonviszonyok rendezetlensége hátráltatja. Indítványozta a miniszterelnöknek, hogy a kormány a közeljövőben terjessze a Parlament elé a reprivatizálási programot. Morvay László (Budapest, 33. vk.) az Országgyűlés külügyi bizottságának állásfoglalását ismertetve kifejtette: a testület azt tartja szem előtt, hogy a világkiállítás megrendezésével Magyar- ország meggyorsíthatja felzárkózását a fejlett nyugat-európai országokhoz. A külügyi bizottság úgy vélte: a társrendezés elnyerése tovább javítaná Magyarország nemzetközi megítélését, s ez a gazdasági folyamatokra is jótékony hatást gyakorolna. A világ- kiállítás főként vállalkozási alapon valósuljon meg, a lehető legkisebb mértékben terhelje az állami költségvetést. A rendezés felelősségét pedig a kormány vállalja magára. A testület ezzel az elvi állásfoglalással támogatja az előkészítés munkálatait. Morvay László a többi között javasolta, hogy mérjék fel, mely országrészek milyen arányban részesülnek a világkiállításhoz kötődő fejlesztésekből, illetve melyek maradnak ki annak hasznából. A világkiállítás várhatóan nem csekély állami tiszta hasznát el kellene különíteni, s abból csak azok a területek részesednének, amelyek elhelyezkedésű*; miatt kimaradtak a világkiállítás infrastrukturális fejlesztéseiből. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok arculatát. Önkéntelenül adódik az analógia — mondta a miniszter -: hiszen akkor is a magyar — osztrák kapcsolatokban rejlő jó lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak, amikor Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai tényezővé vált. Ekkor épült a Du- na-hidak többsége, a kontinens első föld alatti villamos vasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a múzeumok sora. Úgy is tűnhet, hogy mindezek pazarló, luxusvállalkozások eredményei voltak, ám azzal is együttjártak, hogy ha rövid időre is, de sokkal közelebb kerültünk Európához, mint előtte és utána bármikor. Ma újra nyomasztó elmaradásaink vannak a gazdaságban, elsősorban az infrastruktúrában — mondta Derzsi András. A hírközlés, az autópálya-hálózat, a vasúti szolgáltatás minősége terén az európai mezőny utolsó helyeit foglaljuk el. Ez az elmaradás évente 10 milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A világkiállítás egyik nyeresége lenne e veszteség viszonylagos mérséklése. Ebben játszana nagy szerepet az autópálya-építési program, a Budapest — Bécs közötti vasútvonal hazai szakaszának korszerűsítése, az 1995-ig létesítendő egymillió új telefonvonal. De kérdés, van-e reális esély a szükséges források előteremtésére? A külföldi működő tőke már megmozdult: több komoly ajánlat érkezett az autópálya-építésre, és számottevő külföldi érdeklődés mutatkozik a vasúti rekonstrukció és a hírközlés fejlesztése iránt is. Tudni kell azonban, hogy ezt a vállalkozási készséget jelentős mértékben motiválja a világkiállítás. Önmagában az infrastruktúra fejlesztése nem jelentene vonzerőt a külföldi működő tőkének. Fontos követelmény ugyanakkor, hogy a megvalósításban jelentős részt vállalhassanak a magyar cégek, ugyanis így a vállalkozási nyereség nagy hányada az országban maradna. Hiba lenne a vállalkozás hatását csak az infrastruktúrára korlátozni — mutatott rá Derzsi András. Előnye az is, hogy legkevesebb 50 ezer munkahelyet teremtene az építő- és a feldolgozóiparban, s 8-10 ezret az idegenforgalomban és a vendégláKép viselőink — Kovács András és Sebők József — az ülésteremben tásban. A végleges döntésre csak a pontos adatok birtokában kerülhet sor, ám az Országgyűlés most kialakítandó véleménye döntő lehet ebben a kérdésben — mondotta befejezésül. Varga Imre (országos lista) szobrászművész elöljáróban elmondta, hogy a kulturális bizottságban megtárgyalták és teljes lelkesedéssel támogatták a világ- kiállítás ügyét. A rendezvényt Varga Imre olyan egyszeri, megismételhetetlen lehetőségnek nevezte, amelyet a fejlett világ egyfajta mentőövként nyújt Magyarországnak. Szántó Sándor (Szabolcs- Szatmár m., 12. vk.), a nagyecse- di Rákóczi Mgtsz kertészeti ágazatvezetője választói állásfoglalását összegezve támogatásáról biztosította a Budapest — Bécs Világkiállítás megrendezését, azzal a kikötéssel, hogy a kormány vállaljon garanciát a keleti országrész több évtizedes lemaradásának csökkentésére. A hátrány csökkentését segíthetné például egy autóút megépítése Záhonyig, illetve a telefonhálózat kiépítése Szabolcs-Szatmár megyében. Leszögezte: „Ezekre a kérdésekre itt, ezen az ülésen várjuk a választ. Nem követe- lődzni, nem zsarolni akarunk, de nyugodt érzéssel így tudjuk csak támogatásunkat adni.” Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor főrevizora hangsúlyozta: annak ellenére, hogy budapesti képviselő, mégsem támogatja minden kétely nélkül a világkiállítás megrendezését. A képviselő „zsákbamacskának” nevezte a rendezvényt, szerinte azok a szakemberek, akik úgy érzik, hogy az ország nehéz helyzetében veszélybe kerülhetnek fontos infrastrukturális beruházások, ezeket most megpróbálják a világkiállítás zsákjába belevarrni. Szólt arról is, hogy az erőltetett nagyberuházások, az ország eladósodása napjainkban is gúzsba köti a kormányzat kezét. Kételyét fejezte ki, hogy szabad-e nekünk ezt a gúzsba kötöttséget hat évvel meghosszabbítani. A vitát követően Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt a felvetett kérdésekre, észrevételekre. A Budapesten kívüli térségek fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a vidék minél nagyobb arányban részesüljön a világkiállítás hasznából. Ma még nincsenek kész tervek erre, de a kormány minden megvalósítható javaslatot figyelembe vesz. Sokszor került szóba a vita során a kiállítás vállalkozói alapon történő megrendezése. Ez megvalósítható elképzelés — mondta Beck Tamás —, hozzátéve, hogy 1972-től, amióta lehetőség van a vegyes vállalatok alapítására, alig 300 millió dollárnyi működő tóikét sikerült bevonni gazdaságunk vérkeringésébe. Ezzel szemben sok más európai ország csak az elmúlt egy esztendőben több milliárd dolláros működő tőkét vont be gazdaságába. Határozathozatal Az Országgyűlés 15 ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett tudomásul vette a kereskedelmi miniszter tájékoztatóját az 1995- ben megrendezendő Budapest — Bécs Világkiállítás előkészületeiről. A határozatban a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy az előkészületi munkák helyzetéről ismételten kapjon tájékoztatást az Országgyűlés. Ezután interpellációkra került sor. Kovács András (Heves m., 10. vk.) két kérdést intézett a pénzügyminiszterhez a különleges helyzetből adódó vállalati többletjövedelmek elvonása tárgyában: — melyek azok a különleges körülmények, amelyek a többletelvonást indokolják, és mennyire normatívak ezek? — hogyan kapcsolható ez az elvonás az 1989. évi állami költségvetéshez? Villányi Miklós válaszában kifejtette: a befizetési kötelezettség azokra a vállalatokra, szakágazatokra terjed ki, amelyeknél döntően árokokra, sajátos természeti és forgalmazási körülményekre visszavezethetően különleges jövedelem képződik. Ilyen például a Magyar Villamos Művek Tröszt, a belkereskedelmi ágazatból a termelőeszköz-nagykereskedelem — főként tehát az olyan szféra, ahol monopolhelyzet érvényesül a verseny helyett. Szűrös Mátyás a Ház elnöke zárta be a Parlament márciusi ülésszakát, egyben tájékoztatta a törvényhozókat, hogy a következő ülésszak előreláthatóan április végén lesz. Árvái Lászlóné képviselő vendégeivel A szünetben: Zsidei Istvánné, Villányi Miklós pénzügyini(Fotó: Perl Márton) niszter társaságában Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) tényekkel bizonyítva, hogy miért javasolja a végrehajtó bizottság a megyei pártbizottság apparátusának jelenlegi rendjét megváltoztatni. Ennek pedig a lényege a következő: megszüntetik az osztályokat és az osztályvezetői beosztásokat, s a titkárok közvetlen irányítása alá rendelik a politikai munkatársakból álló részlegeket. A végrehajtó bizottság írásos jelentése, valamint a szóbeli kiegészítés fölötti vitában részt vett Nagy Károly, dr. Magda Sándor, Szántó Márton, Kisari Zoltán, Forgács Károly, Ambrus József, Sós Tamás, Németh László, Antal Lajos, Debrődi László, Budai Sándor, Marosvölgyi György, Haffnemé dr. Miskolczi Margit. A kérdésekre, a javaslatokra Kiss Sándor első titkár adott választ. A pártbizottság az írásos jelentést, a szóbeli kiegészítést és a kérdésekre adott válaszokat elfogadta. Szünet után dr. Vasas Joachim megyei titkár elnökletével folytatta munkáját a pártbizottság. Elsőként tájékoztatót fogadott el a megyénkben lefolytatott pártviták tapasztalatairól, majd azt a javaslatot vitatta meg és fogadta el, amely a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság új hatásköri listájáról készült. Ugyancsak elfogadta a pártbizottság azt a javaslatot is, amely az új munkabizottságok személyi összetételét tartalmazta. A napirend után szervezeti és személyi kérdésekben döntött a pártbizottság. Mint ismeretes: az 1989. január 21-én ülésező megyei pártértekezlet úgy döntött, hogy a pártbizottság gazdaság- politikai titkárának megválasztására később kerül sor. Polon- kai András, a jelölőbizottság elnöke elmondotta: a megkérdezett párttagok véleménye alapján a bizottság kettős jelölést javasol a gazdaságpolitikai titkár személyére. Elsőként Bocskai László, a pártbizottság osztályvezető-helyettese mondta el programbeszédét, majd Kürtösi Károly, a pártbizottság osztály- vezetője vázolta röviden terveit, célkitűzéseit. Ezután került sor a szavazásra, amelynek eredményeként a pártbizottság Kürtösi Károlyt választotta meg gazdaságpolitikai titkárnak. A pártbizottság ülése Kiss Sándor első titkár aktuális, a megye párttagságát foglalkoztató kérdések elemzésével, értékelésével ért véget. Az új titkár 1948-ban született. Iskolai végzettsége: főiskola (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, kereskedelmi kar). Politikai végzettség: MLEE és a Politikai Főiskola 6 hetes továbbképző tagozata. 1974-től párttag. A Heves Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál eltöltött közel egy évtizedes eredményes szakmai és mozgalmi munkája alapján 1981-ben került a megyei pártbizottság apparátusába munkatársként. 1986-tól osztályvezető. Politikailag, szakmailag jól felkészült. Munkájával tekintélyt szerzett a gazdasági szakemberek, a pártapparátus körében. Gazdaságpolitikánk megvalósításáért nagyfokú politikai felelősséggel dolgozik, a párt politikájának aktív és meggyőzőképviselője. Munkáját hosszú idő óta kiemelkedően, magas színvonalon végzi. Véleményalkotásában, következtetéseiben megfontolt, alapos. Munkakörével összefüggő külső szervekkel jó kapcsolatot alakított ki. Sajtótájékoztató a világkiállítás előkészületeiről Azt követően, hogy az Országgyűlés elfogadta a kereskedelmi miniszter tájékoztatóját a Budapest — Bécs Világkiállítás előkészületeiről, a parlamenti munka szünetében Somogyi László volt építésügyi és város- fejlesztési miniszter válaszolt az újságírók kérdéseire. Arra a kérdésre: mi a garancia, hogy a beruházásokra fordított pénz egy része korrupció következtében nem fog elveszni, Sötnogyi László elmondta: ettől a veszélytől nem kell tartani, a megalakuló részvénytársaság, s az egyes vállalkozásokba bekapcsolódó külföldi befektetők valószínűleg vigyázni fognak a saját pénzükre. Az állami forrásokból finanszírozott létesítmények esetében a pénzek felhasználásáról pedig a Legfőbb Állami Számvevőszéknek fognak számot adni. Egyébként kedvezőek az esélyek a kiállítás megrendezési jogának elnyerésére, és ezt nem befolyásolja, hogy eddig még nem sikerült kijelölni a végleges helyszínt. Április 12-én érkeznek Budapestre a BIE (Nemzetközi Kiállítások Irodája) képviselői, akik mindhárom javasolt helyszínnel megismerkednek. A döntés azonban Magyarország belügye. Olyan kérdés is elhangzott: vajon májusban megszületik-e a végleges döntés Párizsban. Ezzel kapcsolatban Somogyi László elmondotta, hogy a BIE szabályai szerint csak akkor halasztják el a döntést, ha a beszámolóbizottság jelentése szerint valamelyik ország a kiállítás megrendezésére felkészületlen, politikai, társadalmi bizonytalanság tapasztalható. Magyarország és Ausztria esetében azonban ezt nem lehet feltételezni, hiszen Bécs világosan kifejtette: egyetért a rendezéssel, és a csütörtöki parlamenti ülés is biztosítékot jelent a magyarországi szándékokat illetően. Végezetül Somogyi László elmondotta, hogy a legjelentősebb költséggel járó idegenforgalmi fejlesztések teljes mértékben vállalkozási alapon megvalósíthatók. Már megkezdődött — vegyes vállalkozások keretében — négy szálloda építése a fővárosban, és tárgyalások indultak külföldi cégekkel a Miskolc közelében lévő görömböly-tapolcaj gyógyszálló felépítéséről, Nyíregyházán a Sóstó melletti gyógyfürdő, valamint egy kecskeméti szálloda létesítéséről. Az állami költségvetés ezekhez a vállalkozásokhoz — az Országgyűlés által megítélt normatív támogatásokon felül — egy fillért sem ad. Emellett egyesült államokbeli, indiai, NSZK-beli, svájci vállalkozókkal folytatnak más létesítményekkel kapcsolatban tárgyalásokat. Több vállalkozó jelentkezett már a Budapest és Bécs közötti autópálya építésére, finanszírozására, valamint a két főváros közötti vasútvonal korszerűsítésére. Akad jelentkező a világkiállítás helyszínén megvalósuló építkezések kivitelezésére is.
