Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. március 24., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Füzesabony Füzesabony Heves megye keleti térségében, a megyeszékhelytől mintegy 20 km-re délre, fontos közutak és vasútvonalak kereszteződésénél fekszik. Kedvező közlekedési adottságai következtében már régóta jelentős a szerepe az Egertől a Tiszáig terjedő megyerész községi lakosságának magasabb szintű ellátásában. A város — bár a Bükk-hegy- ség lábához közel terül el — sok tekintetben a nagy határú, nagyobb lélekszámú alföldi településekkel mutat hasonlóságot. A vasúthálózat kiépülése óta a térség népességének foglalkoztatásában a MÁV szerepe számottevő. nuló csapatok mozgását. A szovjet egységek 10 napos küzdelem után, november 17-re virradó hajnalon vonultak be Füzesabonyba. Az elmúlt 44 év során elért jelentős eredmények ellenére az infrastruktúra több területén az ellátás színvonala még számottevő elmaradást mutat nemcsak a megye régebbi városaihoz, hanem az ország azonos népességszámú városaihoz képest is. Terület, népesség, népmozgalom Füzesabony közigazgatási területe 46,36 négyzetkilométer. Belterülete a megye átlagos településnagyságától — a síkvidéki településekre jellemzően — kiterjedtebb. A megye sűrűbben lakott települései közé tartozik. A népesség száma a vasútépítéstől kezdve indul gyors növekedésnek. A századfordulót követő hét évtizedben — két időszakot kivéve — emelkedett a lélek- száma. Az elmúlt 18 év alatt 8,4 százalékkal nőtt a lakónépesége, de a legutóbbi években már csaknem változatlan. A település múltja A város határában feltárt leletek bizonyítják, hogy már a kő- korban is lakott hely volt. A „Füzesabonyi kultúra” néven összegyűlt régészeti anyag újkőkori, bronzkori és vaskori eszközöket tartalmaz. Az avar védelmi gyűrű egyik ágát alkotó Csörsz-árok nyomai a város déli térségében találhatók. A magyar honfoglalás idején a környéket bolgár és szláv népek lakták. Neve először 1261-ből származó írásos emlékben szerepel „Obon” alakban, mely az Aba nemzetségnévre utal. Az egri püspökség megalapításától az Eger-patakvölgy többi községeivel együtt annak birtokához tartozott 1804-ig, majd az egri érsekségé lett. A város jelenlegi területén a középkorban három virágzó falu volt. Ezek egyike Pusztaszikszó, ahol az egyház majorsági központot hozott létre, melyben az Alföldre jellemző, de annál belteijesebb állattartás folyt, főleg szarvas- marhát és juhot tenyésztettek. A török elleni háborúk következményeként kétszer is elnéptelenedett, és a XVIII. század elején teljesen új lakossággal népesült be. A település lélekszáma 1860- ban meghaladta a 3000 főt. A XIX. század társadalmigazdasági változásai lassan ugyan, de itt is létrehozták a polgárosodás feltételeit. Az 1855. évi birtokelkülönülés után a jobbágyszántó területe közel 2900 katasztrális hold volt (a mai terület több mint egyharmada). A falu határának mintegy felét az egyházi birtok foglalta el. Az ipari fejlődés a települést elkerülte ugyan, de a vasúthálózat kiépülése igen jelentős esemény volt a történetében. 1870. év elején átadták a Hatvan — Füzesabony vasútvonalat, majd a századfordulóig kiépültek a szárnyvonalak is. A XX. század elején kialakultak a tőkés termelésre jellemző intézmények, egyesületek, de jelentőségük a falu életében nem volt olyan nagy, hogy akár az iparban, akár más ágazatokban számottevő fejlődést eredményezett volna. A második világháborús események nem kerülték el Füzesabonyt sem. A szovjet csapatok a tiszai átkelés után a község előterében összpontosították erőiket. A német és a magyar egységek erős védelemre rendezkedtek be, hogy biztosítsák a Miskolc irányából Budapest felé visszavoszázadfordulót követő nyolc évtizedben a halálozások számánál nagyobb élveszületés jellemezte. Az 1980 — 1987 években is volt még minimális (11 fős) természetes szaporodás, de ezen belül 1983-tól (a megyében már 1980-tól) a halálozások száma meghaladta az élveszületésekét. A lakosságszámot befolyásoló másik tényező a vándorlások kü- lönbözete 1900 és 1941 között negatív volt, és ez — a társadalmi-gazdasági változások következményeként (tsz-szervezés, as évtizedben újra jellemzővé vált. Az 1970-es évek több mint félezres népességnyereségének a 41 százaléka bevándorlásból származott. A népesség korösszetétele valamelyest kedvezőtlenebb, mint a megye négy nagyobb városában átlagosan. Lakóinak iskolázottsági színvonala — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint — elmaradt a megye- nagyobb városaiétól, de az öt éve várossá nyilvánított Hevesénél kedvezőbb. Foglalkoztatottság 1980. év elején a népesség 46 százaléka, közel 3500 fő tartozott az aktív keresők közé, az inaktív keresők 22 és az eltartottak 32 százalékos aránya mellett. A korábbi városokban ennél az aktív keresők és az eltartottak aránya nagyobb, az inaktív keresőké kisebb volt. Az 1980-as nép- számlálás szerint az aktív keresők jelentős hányada dolgozott az ipar és építőipar mellett a közlekedésben, zömmel a MÁV alkalmazottjaként. Füzesabony kistérségi vonzerejére, valamint a városi funkciók erősödésére utal a tercier ágazatokban (kereskedelem, igazgatás, egészségügy, oktatás, szolgáltatás stb.) dolgozók mintegy 33 százalékos aránya. Füzesabony munkaerővonzása számottevő. Munkahelyeire (az 1980. január 1-jei adatok szerint) naponta több mint 1900 fő járt be dolgozni, ugyanakkor a városból is jelentős számban utaztak naponta más települések munkahelyeire (mintegy 1000 fő). A közeli megyeszékhelyre ingázott az eljárók fele, Miskolcra és a fővárosba pedig összesen több mint 200 fő (döntő hányaduk MÁV-dolgozó). Gazdasági fejlődés Füzesabonyban a közlekedési adottságok az ipar telepítésére kedvezően hatottak. Az 1950-es és az 1960-as évtizedekben számottevőbb ipari bázis jött létre. 1987. év végén a szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1170, az ezer lakosra jutó száma pedig 187 fő volt. A MÁV döntően férfimunkaerő-igénye miatt a nők foglalkoztatásában az ipar szerepe különösen fontos. Legszámottevőbb ipari egysége az 1969-ben létesített Mátravi- déki Fémművek füzesabonyi gyára, mely a jelenlegi nehéz gazdasági feltételek között is korszerű, piacképes termékeket gyárt. A városban építőiparba tartozó önálló egység nincs. A mezőgazdasági termelés feltételei a megyei átlagnál kedvezőbbek. A füzesabonyi székhelyű Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet termőterülete közel 4000 hektár, melynek művelési ágak szerinti megoszlása a megyei átlagtól számottevően különbözik. Termőterületének 88 százaléka szántó, a megye mgtsz-eiben átlagosan ez nem éri el a kétharmadot. A fontosabb növények hektáronkénti hozama — főként a kukoricáé — általában meghaladja a megyei mgtsz-ek átlagát. A szarvasmarha-állománya számottevő, és hét A megszépült vasútállomás év alatt alig változott, míg a megyében jelentősen csökkent. A Füzesabonyi Állami Gazdaság — a területgyarapodások és az átszervezések következtében — 1987-ben több mint 5200 hektáron gazdálkodott. Adottságainak megfelelően döntően szántóföldi növénytermesztéssel és állattartással foglalkozik. 1987- ben a megye négy állami gazdasága összes bruttó termelési értékének a 36 százalékát adta, az üzemi termelési értékéből pedig a növénytermelésben 22, az állattenyésztésben 74 százalékkal részesedett. A gazdaság növekvő bevételi forrása a vadgazdálkodás. Életkörülmények Füzesabony településképe az elmúlt másfél-két évtizedben jelentősen változott. A belterület központjában, a tágas belső kertek helyén új utcát nyitottak, ahol többszintes házsor épült. A főutcában és közvetlen környékén új közintézmények és lakások létesültek, illetve a régieket korszerűsítették. Az alföldi településeket jellemző, viszonylag nagytelkes településszerkezet, a földszintes épületek döntő hányada Füzesabonyra is jellemző. A valamikor e tájon szokásos építőanyagból, a vályogból készült lakások aránya még ma is számottevő. A lakások száma 1987. év végén közel 2800 volt. Az 1974 — 1984. években átlagosan 73 új otthon készült el, azóta a lakásépítés üteme csökkenő tendenciát mutat, 1988- ban már csak 39 lakás létesült. A lakásépítés fajlagos mutatója az 1980 — 1987. években csaknem azonosan alakult, mint a megye négy nagyobb városában, ezer lakosra Füzesabonyban átlagosan 8,2, a megye régebbi városaiban 8,3 lakásépítés jutott, a községekben ennél jóval kevesebb (4,8). Az új lakások átlagos alapterülete és szobaszáma 1987. évben nagyobb volt, mint a négy régebbi városban átlagosan. A közművek közül a vízvezeték-hálózat kiépítettsége már lehetővé tette, hogy 1987. év végén a lakásoknak 73,6 százaléka vezetékes ivóvízzel ellátott. Ez 3,1 százalékponttal kisebb, mint a megye négy nagyobb városában átlagosan, de kedvezőbb, mint az ország hasonló nagyságú városaiban. Higiéniai és környezetvédelmi szempontból is hátrányos azonban, hogy a lakásokAz áfész ABC-áruháza, s ilt kapott helyet a szolgáltatósor is Az Egyetértés úti lakótelep nak csak 7 százaléka volt bekapcsolva a közcsatorna-hálózatba. Elkészült a vezetékesgáz-ellátás terve, jelenleg a műszaki előkészítés folyik, és várhatóan még ez évben megkezdik a vezetékhálózat építését. A város közúti és vasúti csomópont. Belterületét északon a 3. sz. országos elsőrendű főút, nyugaton a belőle dél felé elágazó 33. sz. másodrendű főút határolja, mely a Tiszán és a Hortobágyon át Debrecenbe vezet. A megyeszékhellyel az Eger-patak völgyében haladó alsóbbrendű út köti össze. A közutakkal azonos irányba haladnak a vasútvonalak is. A MÁV Miskolci Vasúti Igazgatósága területén Hatvan és Ernőd között a vasúti forgalom legnagyobb csomópontja Füzesabony. Itt a MÁV több mint 1000 főnek ad munkát, akiknek jelentős része nem füzesabonyi lakos. Az állomás forgalmának döntő hányada átmenő jellegű. A tervezett jelentősebb közműfejlesztések utolsó szakaszaként, a gázcsőhálózat kiépítése után, az 1990-es évek közepén kerül sgr a belterületi utak és járdák korszerűsítésére. A vasúti fővonal által egymástól elszakított két városrész közötti gyalogosközlekedésben számottevő javulást jelentett, hogy 1987. évben a vasútállomás korszerűsítésével, a peron- és aluljárórendszer kiépítésével egyidejűleg a gyalogos-aluljáró is elkészült. Kedvezőtlen viszont, hogy a város északi és déli központi része között a közúti közlekedés csak a város szélén, kerülővel lehetséges. A városban jelenleg 2 postahivatal működik. Távbeszélő-ellátottsága az új főközpont elmúlt évi üzembe helyezése következtében jelentősen javult. Füzesabonyra jellemző az élénk kereskedelmi tevékenység. Az áruellátás döntő részét az 1949-ben alakult, a város életében fontos szerepet játszó általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet biztosítja. A szocialista kiskereskedelem 1987. év végén 33 boltot és 14 vendéglátóhelyet üzemeltetett. A boltok átlagos elárusítóterülete valamelyest nagyobb, a vendéglátóhelyek átlagos fogyasztói alapterülete kisebb volt, mint a megye nagyobb városaiban. Az ezer lakosra jutó bolti, valamint vendéglátóhelyi alapterület kisebb, de a boltok és a vendéglátóhelyek egy lakosra jutó eladási forgalhta nagyobb volt, mint a négy régebbi városban átlagosan. Számottevőbb idegenforgalmi jelentősége nincs, de a közlekedési adottságai következtében a megyeszékhely, a Bükk, az ország északkeleti térsége, illetve a Tisza-tó felé irányuló turista- és üdülővendég-forgalomból adódó lehetőségeket hasznosíthatja. Az egészségügyi létesítmények viszonylag szűk körű ellátást biztosítanak. A négy általános és két gyermekgyógyász-orvosi körzetben 1987. év végén öt orvos dolgozott, egy gyermek- gyógyászi állás betöltetlen volt. Egy körzeti orvosra 1501 lakos jutott, kevesebb, mint a megye négy nagyobb városában átlagosan. A környező községek ellátását is biztosító 6 munkahelyes rendelőintézet építése folyamatban van. A bölcsődei ellátás kedvező, 100 férőhelyre 82 gyermek jutott. E mutató a születésszám visszaesése és a férőhelybővítés ellenére 9-cel több, mint a megye nagyobb városaiban. A bölcsődék szakember-ellátottsága közel azonos a korábbi városokéval. Az öregkornak szociális gondozása csak részben megoldott. Az idősek klubjai nemcsak a városban, hanem a környező községekben is működnek, és a férőhelyeik száma is elegendőnek tűnik. A füzesabonyi és 5 környező községi tanács Mező- tárkányban szállást is adó idősek klubját létesített. A 10 férőhelyes klub azonban már jelenleg sem elegendő. Az óvodai férőhelyek jelentős fejlesztése következtében a 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermekek száma némileg kevesebb, mint a megye régebbi városaiban. Két általános iskola működik a városban, egy a központban, egy a telepen. A közelmúlt tanterem- és tornaterem-bővítései lehetővé tették, hogy a zsúfoltság mérséklődjön. A középiskolai oktatás 1963-ban kezdődött meg. Jelenleg a tanulók közel fele az érettségi mellett posta- forgalmi szakképesítést is szerez. Nyolc tanteremben folyik a tanítás, nappali tagozaton az 1987/ 1988-as tanévben 242 tanulót 20 pedagógus oktatott. A városban önálló zeneiskola is működik. A közművelődés feltételei az elmúlt évtizedekben számottevőenjavultak. A felújítás alatt álló művelődésikKözpont 380 férőhelyes nagyterme, valamint a 270 férőhelyes mozihelyiség rendezvények, műsorok szervezésére kedvező lehetőséget biztosít. A tanácsi könyvtár állománya meghaladta a 43 ezret. A klubokban, egyesületekben, tanfolyamokon élénk kulturális élet zajlik. Gelsei Sándor KSH Heves Megyei Igazgatósága csoportvezetője A népességszám alakulása Év ^ A népszámlálások közötti A népesség természetes vándorlási tényleges n®Pess^8 szama szaporodás, külön- szaporodás, ~ , év elején illetve bözet illetve e °?° fogyás (-) fogyás (-) „/o_ában 1900 4719 603 114,7 1910 5396 682-5 677 114,3 1920 5481 407-38 445 108,2 1930 . 6416 667-92 575 109,8 1941 6157 589-848-259 96,0 1949 6430 260 13 273 104,4 1960 7013 391 192 583 109,1 1970 6921 140-232-92 98,7 1980 7473 328 224 552 108,0 1988 7504 11 20 31 100,4 1949-ig jelenlévő népesség, 1960-tól lakónépesség
