Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 67. szám ÁRA: 1989. március 20., hétfő 4,30 FORINT PÉTERVÁSÁRA „A honfoglaló magyarság legészakibb telephelyei közé tar­tozott.” (3. oldal) HŰSÉGRE PÉLDAKÉP „Sík Sándor centenáriumán szellemi, irodalmi életünk mél­tán ünnepelt.” (4. oldal) A MŰTÉT SIKERÜLT - ANNA JÓL VAN „Az agyműtéthez kétmillió forintra volt szükség.” (8. oldal) A HATOS-LOTTÓ NYERŐSZÁMAI 3, 6, 10, 17, 38, 43 plusz 18 Befejeződött az interparlamentáris konferencia Fontos határozatok elfogadá­sával ért véget szombaton késő délután Budapesten a 81. inter­parlamentáris konferencia. A vi­lág csaknem 100 országából ér­kezett törvényhozók hétfőtől ta­nácskoztak a magyar főváros­ban. A gyarmati rendszer meg­szüntetéséről, a fajüldözés és faji elkülönítés minden formájának felszámolásáról és a nemzetisé­gek jogainak biztosításáról ho­zott határozat egyebek között megállapítja: sajnálatos, hogy egyes országok megsértik a nem­zetiségek, az etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Min­den országot felhív arra, hogy haladéktalanul szüntessenek meg mindenfajta jogi és egyéb­fajta korlátozást, amely megaka­dályozza a nemzeti kisebbsége­ket abban, hogy egyenrangú ál­lampolgárok legyenek. Sürgeti, hogy mindezt megfelelő jogi esz­közökkel biztosítsák, s szüntes­sék meg a jelenleg fennálló kor­látozásokat. Hangsúlyozza a ha­tározat, hogy a nemzeti kisebb­ségek kulturális hagyományai az emberiség közös kulturális örök­ségének részét képezik. Állást foglal az anyanyelvi oktatás sza­badsága mellett, beleértve a nyelvhasználat és a vallásgya­korlás szabadságát is. Egy másik határozatban a vi­lág parlamenti képviselőinek szervezete állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul hívjanak össze nemzetközi konferenciát a közel-keleti kérdés rendezésére. Támogatja a Szovjetunió, az Egyesült Államok és az Európai Közösség ilyen kezdeményezé­seit, és javasolja: az Egyesült Nemzetek Szervezete foglalkoz­zék azzal a lehetőséggel, hogy az Izrael által megszállt területeket a kérdés végső rendezéséig he­lyezzék nemzetközi felügyelet alá. Egy harmadik határozat a gyermekek jogát rögzítő nem­zetközi konvencióval foglalko­zik. Pozsgay Imre és Bettino Craxi eszmecseréje Pozsgay Imre, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, ál­lamminiszter, Rómában eszme­cserét folytatott Bettino Craxi- val, az Olasz Szocialista Párt fő­titkárával. Craxi a találkozón be­hatóan érdeklődött a magyaror­szági változások iránt, s érdeklő­dött, hogy mi a különböző pár­tok, pártkezdemények, mozgal­mak társadalmi bázisa és prog­ramja. Pozsgay részletes tájékozta­tást adott a magyar belpolitikai helyzetről, azokról az erőfeszíté­sekről, amelyek a jogállamiság megteremtésére irányulnak, és azokról a feltételekről, amelyek szükségesek a többpártrendszer­re való áttéréshez, hangsúlyozva a fokozatosság szükségét és az ezt fenyegető veszélyeket is. El­mondta: bár sokszor nehezen át- tekinthetőnek tűnik a magyaror­szági helyzet, nem kell dramati­zálni a sokszínű kavalkádot. „Néhány évig együtt kell élnünk ezzel, de meggyőződésem — hangoztatta —, hogy ami felé ha­ladunk, az a parancsuralmi rend­szer valamennyi elemének kö­vetkezetes lebontása, a teljes de­mokratizálás, amelyben tisztul­nak majd a politikai erőviszo­nyok, és tényleges lépéseket te­hetünk a demokratikus szocia­lizmus felé. Lesz erőnk arra, hogy a jelenlegi átfogó válság ne torkolljék nemzeti katasztrófá­ba ” — húzta alá nyomatékosan. Craxi — számos példát idézve — azt hangsúlyozta: egy párt újí­tó programjának és törekvései­nek megfogalmazásához elen­gedhetetlen az őszinte szembe­nézés a történelemmel, a mozga­lom saját múltjával. Az Olasz Szocialista Párt ezért is üdvözöl­te — tette hozzá —, hogy az MSZMP átértékelte az 1956-os eseményeket, népfelkelésnek minősítve azokat. „Ez nagyon fontos és időszerű lépés volt a magyar párt megújulása és ön­meghatározása szempontjából. Az MSZMP így nem került lé­péshátrányba más magyarorszá­gi politikai erőkhöz képest, de az igen gyors ütemben alakuló szovjet politikai gondolkodás­hoz, a múlt ottani átértékelésé­hez képest sem. Az Olasz Szo­cialista Párt és az olasz demokra­tikus erők régen így értékelték már a harminc-egynéhány évvel ezelőtt történteket.” Az olasz szocialista párt vezető keményen elítélte a romániai em­bertelen, diktatórikus állapoto­kat. Pozsgay kifejtette, hogy az er­délyi magyarság helyzete nem kétoldalú vita tárgya, hanem az emberi jogok példátlan megsér­tése, amely egyetemes probléma, és Európa mai viszonyai között teljesen anakronisztikus. Craxi az OSZP nevében ro- konszenvről és támogatásról biz­tosította a szocialista országok­ban zajló reformfolyamatot, kü­lönösen a magyar fejleményeket, amelyek szerinte a legmesszebb mentek a demokrácia megte­remtése, a külpolitikai és világ- gazdasági nyitottság terén. Az OSZP vezetője elfogadta a ma­gyarországi látogatásra szóló meghívást, amelyet a magyar küldöttségtől kapott. Paskai László bíboros a Vatikánban Paskai László bíborost, ma­gyar római katolikus prímást, szombaton magánaudiencián fo­gadta II. János Pál pápa — közöl­te a Vatikán. Mint az magánaudienciák esetében szokásos, a Vatikán nem adott részleteket a találko­zóról. A UPI hírügynökség azonban vatikáni forrásokból úgy értesült, hogy bizonyosan szó volt a magyar egyház javuló helyzetéről és a legújabb magyar politikai reformok hatásairól. A UPI megjegyezte, hogy Vatikán a kelet-európai országok közül a Magyarországhoz fűződő kap­csolatait tartja a legjobbnak. Óvatos rendelések, hagyományos nyitva tartás Húsvétra készül cl kereskedelem is hagyományos ellátást biztosí­tanak az ünnepekre. Újdonság, hogy az édességboltokban, vala­mint a nagyobb ABC-áruházak- ban az igényesebb vásárlók ré­szére húsvéti ajándékcsomago­kat és -kosarakat állítottak össze. Tőkehúsból, különböző kol­bászféleségekből mindenütt ki­egyensúlyozott kínálat várható, kivéve a téliszalámit. A szeszes italok, üdítők választéka szintén igény szerinti. A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat ugyancsak zökkenőmentes ellátást ígér pék­Idén mindannyiunknak kicsit mélyebbre kell nyúlni a zsebbe, hogy a közelgő húsvéti ünnepe­ken is megtelhessenek az aszta­lok a szokásos finomságokkal. Mindenesetre az érintett vállala­tok s a kereskedelem felkészül­tek a vásárlók igényeinek kielé­gítésére. Legalábbis ezt jelzik azok az információk, amelyeket a napokban kaptunk az illetéke­sektől kérdéseinkre. — A Gyöngyösi Állami Húsi­pari Vállalat igazgatóhelyettese, Harmos Ferenc elmondta, hogy a húsvéti húskülönlegességek előállítását már január elején megkezdték, mivel egy sajátos módszerrel, az úgynevezett hosz- szú pácolással készítik a termé­kek nagy részét. így a népszerű parasztsonkából, a kötözött tar­jából, s az egyéb füstölt árukból 72 tonna kerül az üzletekbe. A iszállítások jelenleg is zavartala­nul folynak, az utolsó tételek pe­dig 23-án, csütörtökön kerülnek a boltokba. Az idén a vállalat ve­zetői arra is megkérték a keres­kedelmi egységek irányítóit, hogy képezzenek nagyobb kész­leteket a raktárakban. Egyéb­ként csirkehúsból is elegendő mennyiséget küldenek szét, az ilyenkor keresett nyers és füstölt körömből azonban valószínűleg nem tudják maradéktalanul ki­elégíteni az igényeket. A Heves Megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat gyön­gyösi központjából Oláh Zoltán áruforgalmi osztályvezetőtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy idén Az egri Alkotmány utcai baromfiboltban is felkészültek a húsvétra (Fotó: Gál Gábor) Gazdag a választék a figurális csokoládétermékekből árukból. Ennek érdekében az üzletektől egy nappal korábban, péntek helyett csütörtökön kérik be a rendeléseket. A kenyérgyá­rak már mindenütt felkészültek a nagyobb mennyiség előállításá­ra. Az Élelmiszer- és Vegyiáru- kereskedelmi Vállalat egri kiren­deltségétől kapott információk szerint kölnikből, parfümökből sem lesz hiány. Elsősorban az ol­csóbb, lengyel és magyar termé­kekből bőséges a kínálat, de márkásabb illatszerek is kapha­tók. A Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri részlegében úgy fogal­maztak, hogy idén nagyon óva­tosan rendeltek a kereskedők a figurális csokoládétermékekből. Az eddigi forgalom is jóval ala­csonyabb, mint az előző évek­ben. Ettől függetlenül a hagyo­mányos áruk mellett új termék­kel is jelentkeztek. Először kap­ható ugyanis a 30 dekás díszdo­bozos csokitojás és a kínálódo­boz. Habis László, a Heves Megyei Tanács kereskedelmi osztályve­zető-helyettese az ünnepi nyitva tartásról tájékoztatott. Eszerint március 25-én a szombati nyitva­tartási rend szerint várják a vá­sárlókat, míg vasárnap és hétfőn az édesség-, virág- és dohányüz­letek kivételével minden üzlet zárva tart. A kijelölt vendéglátóhelyeken a szokásos módon tej és kenyér is kapható majd az ünnepnapo­kon. Megemlékezések a Tanácsköztársaság kikiáltásáról és a KISZ zászlóbontásának évfordulójáról A tavaszi történelmi évfordu­lók sorában március 21-én a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 70. és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség zászló- bontásának 32. évfordulójára emlékeznek országszerte. Az idén a központi ünnepség­nek Debrecen ad otthont, ahol kora délutántól késő estig zajló programok várják az ünneplő­ket. Az ünnepségsorozat koszo­rúzással kezdődik: a különböző állami szervek, társadalmi és tö­megszervezetek képviselői, a nagyváros lakói a Március 21. té­ren álló tanácsköztársasági em­lékműnél tisztelegnek. Ezt köve­tően ifjúsági nagygyűlésre invi­tálják az érdeklődőket, a nagy­gyűlés szónoka Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra lesz. Hagyományosan ezen a na­pon adják át az idei KlSZ-dija- kat is. Ebben a kitüntetésben öt sze­mély, illetve öt kollektíva része­sül. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napját felidéző megemléke­zés után több helyszínen zajla­nak a különféle rendezvények. A fővárosban március 21-én a Dózsa György úton lévő tanács­köztársasági emlékműnél leró­ják kegyeletüket az MSZMP, a Minisztertanács, a SZOT, a KISZ, a Hazafias Népfront, a fő­városi tanács, valamint a fegyve­res erők és testületek képviselői. t Pályát! Ha tavasz: pályaválasztás. Nemcsak évszak-, hanem irányváltás is sok fiatal szá­mára. A tanulmányaikat to­vább folytatók most jelent­keznek a kiválasztott isko­lákba. Lázban vannak a csa­ládok, izgulnak a kisebb és nagyobb lányok, fiúk: sike­rül-e vagy sem. Szurkol anyu, apu, testvér és barát, a legjobbat várja. S reménykedik a pályázó, aki­nek végül is a legfontosabb az egész. Hiszen voltakép­pen a saját jövőjéről, sorsáról van szó. Cseppet sem mind­egy, hogy miként, merre for­dul az élete, eléri-e azt, amit szeretne. Nem történhet minden mindenki kedvére. Bizonyá­ra lesz — s talán jócskán —, akinek később újra vagy ép­pen másutt kell próbálkoz­nia. Ezek azonban csupán az első csalódások, s még nem túl tragikusak. Feledtethe­tek, feledhetők. S bizonyára ez is, az is elég hamar túlteszi magát rajtuk. Az okoz igazából gondot, ha valaki egyszerűen csak bővíteni szeretné ismereteit, vágyik a nagyobb tudásra — de nincs konkrétabb célja ve­le. Úgy véli, illik neki is to­vábblépnie — így látta csa­ládjában, ismerősei körében —, érzi, hogy kötelessége az embernek okosabbnak, mű­veltebbnek lennie, ám ennél több véletlenül sem jut az eszébe. Pályaválasztást képzel ugyan, amikor ide vagy oda jelentkezik, jóllehet, pályára igazából még csak nem is gondolt. Nincs komolyabb hivatásérzete, a létező szak­mák közül ez is, az is messze van tőle. Idegen mind, nincs rá különösebb hatással, nem ébreszt álmot, vágyat benne egyik sem. Ezekből vannak a na­gyobb problémák. Meg azokból, ha a pályázó tulaj­donképpen választ ugyan pályát, de csak úgy — amint mondani szokás —, kapás­ból. Mindenféle alaposabb eltökéltség nélkül, pusztán divatból vagy holmi rábeszé­lésre. S aztán kiderül: semmi érzéke, rátermettsége, s a kedve is hiányzik hozzá. Szóval: valahogy így szü­letnek a címertelen mester­ségek, a gyenge szakembe­rek, — akikkel sajnos, elég gyakran találkozhatunk. Műhelyben és kórházban, katedrán, íróasztalnál, a pultnál, mezőn meg másutt. Nincs sok köszönet a mun­kájukban, csak bosszanko­dunk, ha összeakadunk ve­lük. Elkeserítenek bennün­ket*^ s boldogtalanok ma­guk is. Az lenne jobb, ha kinek- kinek mestersége címere ad­na rangot, s ki-ki szívéből vágyna erre. A tudásra és a hozzáértésre együtt szomjaz­na minden ifjú, a pályavá­lasztás sohasem csupán isko­lát jelentene, a tanulás nyo­mot hagyna minden mun­kán, valamennyiünk számá­ra értékké nemesítené azt, amivel foglalkozunk. Próbáljuk elérni! Gyóni Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom