Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. március 18., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Versenyben egymással — Takarékszövetkezet Felsőtárkányban — A magastető praktikuma — Lakások Hatvanban — Barátságban a környezettel — Megújul az egri nyitott uszoda Mi van a tervezők asztalán? A SZÖVTERV megyei irodájának tervezőasztalán folyamatosan születnek az új beruházások elképzelései (Fotó: Perl Márton) di művelődési házra vonatkozó elképzelések is: az iskolához kapcsolódó intézményben — melynek szerkezeti váza még az idén elkészül — mozi és bálterem is helyet kap, s részben a község összefogásából születik meg. Itt készült a felsőtárkányi takarék- szövetkezet terve is, csakúgy, mint a bodonyié. A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet gondozásában épül a Zagyva-parti városban egy 38 lakásos épület, s további megbízásokra is számíthat már az iroda. Egyébként tervezői művezetést is vállalnak — méghozzá szívesen —, hisz így nagyobb a kontrollja a kivitelezésnek. A Szövterv munkáját dicséri a Bükki Nemzeti Park egri irodájának előadó- és kiállítóterme, s a miskolctapolcai barlang rekonstrukciója is. A megyeha- tárakon tűi nemcsak Borsod, hanem Nógrád és Szolnok megyében is nyertek versenytárgyalásokat, emellett számos magánmegrendelőnek vállalják a korszerű, magastetős Betonyt-há- zak tervezését. A Hevesterv műszaki igazgatóhelyettese, Kiss Csaba arról tájékoztatott, hogy a vállalat tervasztalán született meg a tardosi sporttábor új szállásépülete és kondicionálóterme. A 300 négyzetméteres létesítménynek elkezdték a kivitelezését. Az egri városi tanács megbízásából az ő feladatuk a megye- székhely nyitott uszodájának rekonstrukciós dokumentációkészítése is. Izgalmasnak tartják a műemlék jellegű házak tervezését is: az Egervin számára ilyen vendégházat terveztek megyénk székhelyén. Szépen illeszkedik a környezetbe, a fás, parkos területre a szilvásváradi 75 személyes óvoda, ha majd felépül. Folytatják a belváros rekonstrukcióját is: az Almagyar utcában két lakóépületet is terveztek az IKV megbízásából. Tanulmánytervet adtak ki a markazi faluház jól funkcionáló megépítésére, s a tervezői asztalon van már az aldebrői tanácsháza végleges formája is. Több községnek tervezték meg szennyvízhálózatát, többek között Bélapátfalvának és Márkáznák. Komplett feladatot jelent számukra az isten- mezejei és a nagyvisnyói vezetékes ivóvízhálózat elképzelése. Az egész országban szerencsére egyre inkább nagyobb hangsúlyt fektetnek a hulladéktárolók környezetkímélő megvalósítására. Az ez irányú feladattal Heves és Mátraballa térségében foglalkoznak. A városrendezési munkák közül Bélapátfalva, valamint Kál-Kápolna-Kompolt összevont rendezési tervét említjük meg, és hálás munkának tartják az ecsédi, illetve a szűcsi részletes rendezési tervet. Végül, befejezés előtt áll Egerben a Sas úton a posta új telephelye: az üzemviteli épület nemcsak célszerű, de szép is lesz, ha elkészül. Mikes Márta Egy szerző Heves megyéből Melioráció, üzemek,támogatások Áprilisban lesz egy esztendeje, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetének élére került dr. Fehér Alajos, a közgazdaságtudomány kandidátusa. Miskolcról, a Nehézipari Műszaki Egyetemről pályázott, ahol korábban tanított. Évek óta foglalkozik a mezőgazdaságilag elmaradott területek fejlesztési lehetőségeivel, amellett pedig most újaban a kisüzemi gazdálkodás tudományos elméletével, mint az elmaradott területek alternatív agrárfejlesztési lehetőségeinek egyikével. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmával az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg első könyve A meliorációs beruházások gazdasági hatásai címmel. A szerzővel művéről és további elképzeléseiről beszélgettünk. — Hogyan választotta kutatási területének ezt a témakört? — Régebben elköteleztem vele magam. A korábbi kutatási eredményeimet a Miskolci Akadémiai Bizottság tanulmányköteteiben tettem közzé. Azok a Cserhátról és a Bodrogközről szóltak. Tulajdonképpen 1976 óta folyamatosan végzek megfigyeléseket, elemzéseket a gazdaságilag elmaradott térségekről. A 76 és 82 közötti időszak eredményeit foglaltam össze most megjelent új könyvemben, amely 160 oldal terjedelmű, különböző ábrákkal illusztrálva. Lényegében az ország különböző részein, így például Borsodban, a Hernád mentén, a Bodrogközben, vagy Békés megyében összességében 26 ezer hektár művelt föld tábla szerinti oldalait dolgoztam fel, elemezve a meliorációs beruházások gazdasági hatásait. Munkámban értékeltem a földjáradék-kutatás egész országra kiterjedő adatait. — Milyen megállapításokra jutott? — A megfigyelések, az adatok alapján elemzéseket végeztem és kialakítottam a melioráció teljesen más, úgynevezett mikrogaz- dasági megközelítését. Ennek az a lényege, hogy a melioráció, mint beruházás csak a keretét, a lehetőségét teremti meg egy-egy adott területen a nagyobb termelés elérésének. Ez azonban még kevés, kétségtelen jó alapot nyújt, de további ráfordítások, így nagy adagú műtrágyázás, minőségi vetőmagvak, gépesítés is szükséges a nagyobb hozamokhoz. Rámutattam, hogy a termékenyebb földeken megvalósított meliorációs beruházások sokkal hatékonyabbak vállalatgazdasági szinten, mint a gyengébb minőségű földeken. Sőt, azt is bizonyítottam, hogy ez utóbbiak esetében a ráfordítások meg sem térülnek. Ez a szemlélet egyébként, amelyet tudományosan igazoltam, ráirányíthatja a figyelmet a támogatások új rendszerének kialakítására. Kétségtelen, a mai helyzetünkben a meliorációs beruházásokra adott állami ösztönzések is erőteljesen csökkennek. így az új támogatási rendszer várhatóan csak a népgazdaság kibontakozási programjának megvalósításával válhat valóra. — Továbbfolytatja vizsgálatait? — A könyvem megjelenésével természetesen nem zártam le ezt a munkát. Sőt, tovább folytatom. Most készül egy közös tanulmányunk dr. Kurucz Gyulával, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával, aki 30 éves kutatási eredményeit adja közre az én munkáimmal együtt. Témánk a melioráció vállalatgazdasági elemzése. Ez kézikönyv lesz, gyakorló szakembereknek. Várhatóan még ez év második felében megjelenik a Mezőgazda- sági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat kiadásában. A 300 oldalas munka minden bizonnyal segítséget nyújt majd azoknak, akik a nagyüzemekben a beruházásokkal, így a meliorációs fejlesztéssel is foglalkoznak. Mentusz Károly Autós bevásárlóközpont épül Pécsett Autós bevásárlóközpontot épít Pécsett egy erre a feladatra alakult részvénytársaság. A Pécs NSZK-beli testvérvárosáról, Fellbachról elnevezett ötezer négyzetméter összalapterületű áruház beruházási költsége mintegy 200 millió forint lesz. Ezer- hétszáz négyzetméteres eladóterében élelmiszereket és műszaki cikkeket árusítanak, emeletén magánpanzió nyílik, egyik épü- letszámyában pedig magánkisiparosok és magánkiskereskedők műhelyeit, üzleteit helyezik el. A Pécsre nagy számban érkező turistákra gondolva valutabeváltóhely és bár létesül az áruházközpontban is. A parkolóban 350 személygépkocsinak lesz hely. A Mecsek-Füszért Kereskedelmi Vállalat, a Baranya Iparcikk Kereskedelmi Vállalat, a Pécsi Városi Tanács valamint a Szelektív Rt. közös vállalkozásában épülő Fellbach Áruház a jövő év júniusában nyílik meg. Kisorsolják az át nem vett nyereménytárgyakat Az IBUSZ és az Eurotrade- Novotrade Rt. tájékoztatja az 5 dolláros sorsjegyes játék résztvevőit, hogy a következő, március 20-i sorsoláson a már meghirdetett nyereménytárgyakon felül azokat a nyereményeket is (újból) kisorsolják, amelyeket az 1988. december 20-ai sorsolás nyertesei nem vettek át. Összesen mintegy 30 különféle nagy értékű nyereménytárgy, így például színes tv, video, Hi-Fi torony nem talált gazdára. A játék meghirdetőinek többféle elképzelésük is volt, hogy az át nem vett nyereményekkel mi történjen. Végül az is felvetődött, hogy újból kisorsolják ezeket a tárgyakat. Az önszerveződést a bűnmegelőzésben még tanulni kell Hiányzik a sértetti érzés — A nevelés elhanyagolhatatlan — Azért haragszom a rendőrviccekre... — El kell jutni a veszélyeztetett rétegekhez Dr. Lantos Bálint: „Akkor a bűnüldözés létjogosultságát is megkérdőjelezhetnénk.” (Szántó György) Szűkösebb időket élünk, az ország, a megyék képzeletbeli nadrágszíján is szorítani kell: kevesebb a pénz, a lehetőség az új létesítmények megépítésére. Igencsak rangsorolni szükséges, mely beruházás a legfontosabb, mi égetően sürgős — s főképpen: mire futja. Tükröződik ez a tervezői asztalon is, ahol legelőbb rajzolódnak ki az elképzelések — figyelembe véve a célszerűséget, a korszerűséget csakúgy, mint az anyagi kereteket. Ennek néztünk utána, ízelítőt adván olvasóinknak arról, mivel gyarapodik megyénk. A Szövterv Heves Megyei Irodájának munkáját számos létesítmény fémjelzi, nemcsak közvetlen környezetünkben, de a megyehatárakon túl is. Célkitűzésük a jó minőség, a megbízhatóság, a gyorsaság, s nem utolsósorban a méltányos ár. Ennek is köszönhető, hogy a versenytárgyalásokon jó esélyekkel indulnak, hisz jelen gazdasági körülményeink között sokat nyom a latban egy tervezőcsapat rugalmassága. Mint azt Abkarovits József irodavezetőtől megtudtuk: elmúltak azok az idők, amikor sorban álltak a megrendelők a tervezőirodákban, napjainkban a beruházók a legelőnyösebb ajánlatot fogadják el a felkínáltak közül. Munkájuk azonban így is akad bőven. Például a Vetőmagtermeltető Vállalat káli tárolóépületét már át is adták rendeltetésének. Az elmúlt héten kötötték meg a szerződést a kivitelezővel, a gyöngyösi négyezer négyzetméteres Dómus Raktár- áruház építésének megkezdésére, melynek tervezésével még az elmúlt évben elkészültek. Ugyancsak tető alá került már az általuk tervezett recski 400 adagos konyha és étterem épülete: az iskolai konyha nemcsak a gyerekeket, hanem a község lakóit is kiszolgálja majd, s még ebben az évben átadják. Már megszületett a tervezők asztalán — mi több, a kivitelezését is megkezdték — a parádi és nagyfügedi orvosi rendelő és szolgálati lakás. A népi elemeket felhasználó magastetős épület tervénél azt is figyelembe vették, hogy harmonikusan illeszkedjék a környezetbe. Ugyancsak a Szövterv megyei irodájában készültek a paráMég 1987 végén hozták létre a megyeszékhelyen a Bűnmegelőzési Tanácsot. Elsősorban a bűn- cselekmények elhárításának társadalmasítása volt az akkori cél. Olyan lehetőségek megteremtése, amelyekhez nincs szükség a rendőrség elsődleges támogatására, sokkal inkább az állampolgárok segítőkészségére. Az elmúlt egy esztendőben többféle próbálkozás történt, de a várakozásnak megfelelő eredmény végül is nem az lett, amire teljes egészében számítottak a testület munkájában résztvevők. A témáról az egyik fontos személyiséget kérdeztük meg: dr. Lantos Bálintr. őrnagyot, az Egri Rendőrkapitányság vezetőjét. — Mi az oka a szkeptikus értékelésnek a BMT első évi tevékenységéről? — Mindannyian tudjuk, a bűnözés társadalmi jelenség. Ez meghatározza azt is, hogy társadalmi szinten kell küzdeni ellene. Ez így általánosságban nagyon is nyilvánvaló. Ám, az emberek rendkívül közömbösek. Az az igazság, hogy nincs meg a sértetti érzés az emberekben! Az elmúlt évben is főképp azok foglalkoztak a bűntettek megelőzésével, akiknek ez a hivatása. Konkrét tapasztalat, hogy az úgynevezett önvédelmi csoportok csak akkor mozdulnak, ha megszervezik a tevékenységüket, ha a rendőrség kezdeményez. — Egyáltalán jogukban áll-e fellépni? — A rendszeres ellenőrzéseknek jelentős a hatásuk. Ha ugyanis figyelemmel kísérik az esténkénti mozgásokat, az visz- szatartó erő lehet. A Csebokszá- ri-lakótelepen például igen sok autó van a szabad ég alatt. Kétségtelen, amikor az önvédelmi csoport dolgozott, nem volt bűn- cselekmény a területen. Az igazi preventív funkcióhoz a jelenlét, az ellenőrzés és a tettenérés szükséges. Ugyanakkor a nevelő szerep is elengedhetetlen. A család egyre kevésbé képes ennek eleget tenni. Hányszor megesik, hogy a szülő úgy tudja, csemetéje az iskolában van, az oktatási intézményben viszont azt hiszik, hogy a gyermek otthon tartózkodik. Talán ennek is köszönhető, hogy az említett lakótelepen' a gépkocsifeltörések elkövetői döntően fiatalkorúak, fiatal felnőttek, olykor pedig gyermekek. — Visszatérve a közömbösségre: ez a bizonyos fajta ”rendőri szerep ” nem éppen népszerű manapság. Nem lehet ez az akadálya a várt összefogásnak? — Tény, az állampolgárok egyre inkább bizalmatlanok a rendőri intézkedésekkel szemben. Az eljárás alá vontak is sokszor lépnek fel agresszívan. Én Erőss Pált idézem: ’’Azért haragszom a rendőrviccekre, mert tulajdonképpen nem a rendőröknek van szükségük a társadalomra, hanem megfordítva!” — Azért a tűrőképesség mintha mostanában alább szállt volna... — Ezt elfogadom. Ám, nem szabad elfelejteni, a rendőr az állampolgárért tevékenykedik. Munkánk 80 százaléka bűnüldöző, rendfenntartó és szolgáltató tevékenység. — Ez esetben viszont arról kell beszélnünk, hogy megkérdőjelezzük a Bűnmegelőzési Tanács létét? — Szó sincs róla. Akkor a bűnüldözés létjogosultságát is megkérdőjelezhetnénk. Mondván, hogy fölösleges, hiszen úgyis követnek el bűncselekményeket. Az esetenkénti közömbösség mellett sem mondhatunk le a bűnmegelőzés társadalmasításáról, a szérvezésről! Az tény, hogy ott tévedtünk, amikor azt hittük, ez a tevékenység önszerveződő tud lenni. Rájöttünk, akkor válhatunk valóban eredményesekké, ha az érdekeltek mellett a politikai erők, a tanácsok, a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek is hatékonyan működnek közre. — Konkrétan mi az elvárás az imént említettekkel szemben? — A politikai erőktől fontos a személyes részvétel. Ennek megfelelően a testület elnöki teendőit Farkas József, a városi pártbizottság titkára látja el. Jelentős a szerepe a koordinálásban, a mozgósításban. A tanács a szakigazgatási szervein keresztül segíthet, s tisztségviselőinek munkájával. A BMT titkára dr. Gyula Zoltán, a városi tanács vb-tit- kára. Emellett az osztályvezetők is tagok. Az igen jól működő ifjúságvédelmi csoport irányítója Sajtos Attila, az ifjúsági és sportosztály munkatársa. Támogatják munkánkat a gazdasági szervek is, mi pedig a vagyonvédelmükben segítünk. — Milyen témákat dolgozott fel ez a társadalmi testület az elmúlt egy év alatt, volt-e határozott intézkedésük? — Amint mondtam, fontos szerep jut a társadalmi tulajdon megóvásának. A Tanép igazgatóságával például közös ellenőrzési tervet dolgoztunk ki a nyitott építkezéseknél. Foglalkoztunk a fogyasztói érdekvédelem, az idegenforgalom kérdéskörével is, továbbá a cigánylakosság helyzetével, a tűzvédelemmel. Igen hasznosak voltak az ifjúságvédelmi őijárataink. Az elnökség jogszabály módosítására is indítványt tett. A vagyonmegóvási beruházások jelentős gátja, hogy 50 ezer forint fölött már csak a beruházási alap terhére lehet kivitelezést kérni. Ez igen hátrányos a cégeknek. Indítványunkkal a Pénzügyminisztériumhoz fordultunk. Sajnos elutasították kérelmünket, ám az indokolás nem egészen elfogadható, mivel ők technikai feladattá degradálták javaslatunkat. Nagy eredmény, hogy sikerült a támogatások révén is vásárolni az elemzőértékelő csoportnak egy IBM PC-XT típusú számítógépet, amely a nyilvántartásban, az utólagos felderítésben komoly segítség. — Maga a számítógép úgymond a munkamódszer- és stílus megújulását is szolgálja? — Az elmúlt év értékelése során megállapíthattuk, a jövőben a csoportokon keresztül gyakor- latiasabbá és tudományosabbá kell tenni munkánkat. Az előbbit jól példázza a pedagógusok, szülők rendszeres őijárata. Ugyanakkor fontos, hogy mielőbb kidolgozzuk a hatékonyabb nevelő-megelőző módszerekhez szükséges megoldásokat. Jobban kell támaszkodnunk a tanárképző főiskola kutató munkatársain^ eredményeire. Abban már egyetértettünk velük is, hogy — és az élet is ezt bizonyította — elsődleges célunk erre az esztendőre nem lehet más, mint a veszélyeztetett rétegekhez való mielőbbi eljutás! Szalay Zoltán
