Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. március 18., szombat A lengyelországi testvérterület pártvezetőjének látogatása Egerben Ismerkedés az MHSZ egri gépjárművezető-képző iskolájában fo­lyó gyákorlati munkával (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról) szólt a piotrkow-trybunalski sztrájkok előzményeiről, ered­ményeiről is. Az egri program további ré­szében a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetőségének székházába ment a lengyelorszá­gi testvérterület pártvezetője, s ottani látogatását mindjárt kér­déssel kezdte: — Megérkezett-e már önök­höz tőlünk a meghívó? — Igen — adta meg a választ dr. Pintér István őrnagy, az MHSZ megyei vezetőségének titkára —, és nagyon örülünk, szívesen teszünk eleget a lengyel honvédelmi liga, a LÓK vajda­ságbeli szervezete meghívásá­nak. Május 2. és 6. között uta­zunk önökhöz. Ezzel a tárgyalófelek el is ju­tottak a kapcsolatfelvételhez, hi­szen idáig csak az MHSZ gyön­gyösi lövészklubjának volt együttműködése lengyel testvér­szervezettel, nevezetesen a GTS Wisla Krakkó klubbal. Dr. Pintér István egyébként hovatovább szakemberrel társa­loghatott, hiszen Stanislaw Kola- sa maga is a lengyel repülőszö­vetség szervezetének elnökhe­lyettese. S mint ilyen, részese a fiatalok honvédelmi nevelésé­nek, képzésének. Épp ezért fi­gyelmesen hallgatta vendéglátó­ja ismertetőjét az MHSZ tevé­kenységéről Heves megyében, különös érdeklődéssel pedig a makiári és a Gyöngyös melletti Pipis-hegyen lévő repülőterek­ről szóló beszámolót. Ezt követően a gyakorlatban is megtekinthette a lengyel ven­dég a hazai honvédelmi nevelés egyes részterületeit. Az MHSZ egri gépjárművezető-képző is­kolában Boza Imre vezető kalau­zolta végig, majd pedig a helyi rádióklubban Krinszki Bernát, a klub irányítója mutatta be a munkájukhoz szükséges eszkö­zöket. A néhány órás egri látogatás után Stanislaw Kolasa és a kísé­retében lévő Zdzislaw Paprocki kora délután visszautaztak a fő­városba. Szovjet — japán tárgyalások kezdődnek A március 19-én kezdődő ja­pán — szovjet külügyminiszter­helyettesi szintű megbeszélések­kel kapcsolatban tokiói szovjet diplomáciai körökben nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Ja­pánnal fennálló jószomszédi kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének és a békeszerző­dés megkötésének, amit a Szov ­jetunió politikailag, gazdasági­lag, földrajzilag és egyéb kérdé­seket illetően egységes egésznek tekint. A hagyományos japán — szovjet külügyi konzultációk mostani fordulójában a kétolda­lú kapcsolatok helyzetén kívül szó lesz regionális és nemzetközi kérdésekről és tanácskozik majd a békeszerződés kidolgozására életre hívott munkabizottság is, amelynek felállításáról Eduard Scvardnadze szovjet külügymi­niszter tavaly decemberi tokiói látogatásán állapodtak meg. Tokiói szovjet diplomaták szerint a munkabizottság fő fel­adata a felek álláspontjának kö­zelítése. A Szovjetunió hajlandó megvitatni bármely kérdést; nincs számára tabu, de nem ért egyet azzal a japán törekvéssel, amely az úgynevezett területi kérdés rendezésére kívánja kor­látozni a békeszerződésről foly­tatott tárgyalásokat. Szovjet diplomaták szerint ez nem vezet sikerhez, és zsákutcá­ba juttathatja a tárgyalásokat. Brezsnyevi színjáték — A nem szürke Koszigin — Az óraféltő Hruscsov A tolmács emlékei Leonyid Brezsnyev meglehe­tősen képzetlen ember volt, s tu­dása nem volt nagynak mondha­tó. Rest volt arra is, hogy elolvas­sa, amit a kezébe adtak. Nem akart elmélyedni egyetlen kér­désben sem, olyan kifejezéseket használva bújt ki ez alól, mint hogy „erről még tanácskozni kell, ezt még meg kell fontolni,, —- meséli Viktor Szuhodrjov, a szovjet külügyminisztérium fő­osztályvezető-helyettese. Szu- hodijov évtizedeken át dolgozott tolmácsként a legfelsőbb szovjet vezetők mellett, s emlékeit az Ogonyok című hetilap munkai- társával folytatott beszélgetés­ben elevenítette föl. Szuhodrjov 1956 óta dolgozik a külügyminisztériumban, ahol hosszú évekig a tolmácsfőosztály munkatársa volt. A legtöbb időt tolmácsként Brezsnyev mellett töltötte, s még most is abban a házban lakik, ahol egykoron együtt lakott a néhai főtitkárral. Érthető, hogy a beszélgetésben felidézett történetek leggyako­ribb főszereplője is az 1982-ben elhunyt szovjet vezető. Elmondta, hogy a tárgyaláso­kon várható kijelentésekre a ta­nácsadók igyekeztek jól előké­szített szövegekkel ellátni a szov­jet vezetőt. A tolmács feladata volt a megfelelő időpontban a kellő szöveget a főtitkár kezébe nyomni. A papírok között rá­adásul voltak részletes, valamint feleakkora szövegváltozatok, amelyeketaszerint váltogattak, hogy miként tette fel a kérdést a tárgyalópartner. Volt olyan módszer is, hogy a kérdés elhangzása után a tolmács a szövegből kihúzott feleslegessé vált részeket, s a papírt átadta Brezsnyevnek. A tolmács elme­sélte, milyen kínos helyzetbe ke­rült egy alkalommal, amikor Carter amerikai elnök és Brezs­nyev négyszemközt tárgyalt. Ez idő tájt Brezsnyev papír nélkül már semmiről sem beszélt. A fő­titkár azon a tárgyaláson egy pa­pírról felolvasta a szükséges részt, majd a kihúzásokhoz érve tolmácsához fordult: — Tovább már nem kell olvasni? — Nem — felelt a tolmács, és döbbenten látta, hogy az amerikai elnök és tolmácsa figyelmesen szemléli ezt a kis színjátékot, pontosan ér­ti, mi zajlik. Egészen másként beszél Szu- hodijov a néhai kormányfőről, Alekszej Kosziginról. Sokak vé­leményéhez hasonlóan őt kima­gasló személyiségnek nevezte. Mint mondta, Kosziginnek gaz­dag lelkivilága, kitűnő taktikai érzéke és jó humora volt. A tol­mács szerint olyan vezető volt, aki kitűnt vezetőtársainak szürke tömegéből. Szuhodtjovnak Hruscsovról is vannak érdekes történetei. El­mesélte, hogy Hruscsovnak mi­lyen furcsa ötlete volt az ENSZ- szel kapcsolatban. A pártvezető úgy vélte, hogy a világszervezet­nek három főtitkárra lenne szüksége, s azok az ENSZ- tagállamok három csoportját, a szocialista országokat, a tőkés országokat és az el nem kötele­zett országokat képviselnék kü­lön-külön. Mindenki számára világos volt, hogy ez az elgondo­lás zsákutcába vezetné a világ- szervezetet, lerombolná at ENSZ egész gépezetét. De fent- ről megjött az irányelv — s a kül­ügyminisztérium apparátusa hozzáfogott a fenti elmélet meg­alapozásához... A tolmács tudott újat monda­ni az egyik leghírhedtebb Hrus- csov-történet vonatkozásában is. Elmesélte, hogy miként került Hruscsov kezébe az a cipő, amely- lyel az asztalt csapkodta az ÉNSZ közgyűlésének ominózus vitájában. A szovjet vezetőnek az volt a szokása, hogy a viták közben, ha izgatott lett, lecsatol­ta karóráját és a markában szo­rongatta. Az ENSZ-vitában is markában az órával kezdte el verni az asztalt. Szuhodtjov ké­sőbb magától Hruscsovtól hal­lotta a magyarázatot, hogy miért ragadta meg végül a cipőjét. A vita hevében Hruscsov észrevet­te, hogy megállt az órája. Félt, hogy valamit még összetör, s va­lami nem törékeny tárgy után kapva ragadta meg lábbelijét. Szuhodtjov befejezésül el­mondta, hogy noha nagy élve­zettel olvassa ismert személyisé­gek emlékiratait, különösen azokról az eseményekről, ame­lyeknek maga is tanúja volt, nem szándékozik megírni saját emlé­keit. Ez szerinte szakmailag ösz- szeférhetetlen lenne, hiszen a politikusok asztalánál ülve olyan titkokat ismert meg, amelyeket neki nincs joga feltárni. Németh Miklós találkozója Jasszer Arafattal (Folytatás az 1. oldalról) hogy magyar részről hozzájárul­tak a PFSZ budapesti képvisele­tének nagykövetségi szintre emeléséhez. Ami a magyar nemzetközi tö­rekvéseket illeti, a kormányfő hazánk nyitottságát hangsúlyoz­ta, rámutatva, hogy a kapcsolat- építésben Magyarország nem­csak saját hasznát keresi, mások érdekeit — így a palesztin nép jo­gos törekvéseit — is szem előtt tartja. Ennek szellemében a kö­zel-keleti helyzet politikai eszkö­zökkel történő rendezése mellett emel szót az Izraellel folytatott megbeszéléseken, illetve a kü­lönféle zsidó szervezetekkel megtartott eszmecseréken. Ez­zel kapcsolatban Németh Miklós megjegyezte: Magyarország szí­vesen vállal közvetítő szerepet is, és lehetőségeihez mérten támo­gatja a közel-keleti helyzet ren­dezésének folyamatát. A kétoldalú kapcsolatokat át­tekintve a kormányfő elmondta azt is, hogy a magyar megítélés szerint a gazdasági és a kulturális élet még számos, kiaknázásra vá­ró lehetőséget tartogat. Hazánk például azt szorgal­mazza, hogy a világ különböző régióiban tevékenykedő palesz­tin üzletemberek a gazdasági együttműködés változatos for­máit alakítsák ki magyarországi vállalatokkal. Ennek érdekében szívesen látnánk Magyarorszá­gon egy palesztin vállalkozókból álló küldöttséget. A kétoldalú kontaktusok javításán túl a pa­lesztin fél általában is sokat te­hetne a magyar — arab kapcsola­tok fejlesztéséért — mutatott rá Németh Miklós. Jasszer Arafat mindenekelőtt azt hangoztatta: ahogy a múlt­ban, úgy a jelenben és a jövőben is barátjának tekinti a magyar népet és annak vezetőit. Méltatta azt a támogatást, amellyel Ma­gyarország segítette a palesztin nép igazságos ügyét. A közel-keleti helyzetet érté­kelve kifejtette: a fegyverekkel túlzsúfolt régió egy lőporos hor­dóhoz hasonlatos. Hangsúlyoz­ta, hogy a térségben zajló esemé­nyek közvetlen hatással vannak a nemzetközi élet alakulására is, ezért úgy vélte: a közel-keleti helyzet kezelésében- is szükség van egyfajta új gondolkodási módra. Álláspontja szerint a problémáknak erre ' az újfajta megközelítésére kellene rábírnia a világ közvéleményének Izraelt is. Ezzel kapcsolatban hasznos­nak ítélte az Izraelen kívüli zsidó közösségekkel folytatott dialó­gust, ami segíthet rábírni a Sa- mir-kormányt a békés rendezés alapelveinek elfogadására. A palesztin vezető reménykel­tőnek nevezte, hogy az elmúlt időszakban bizonyos elmozdulás észlelhető az Egyesült Államok közel-keleti politikájában. Re­ményét fejezte ki, hogy ez a ten­dencia tartós marad. Jasszer Arafat annak a véle­ményének adott hangot, hogy folytatódnak a palesztin mozga­lom elleni izraeli támadások. A palesztin értékelés szerint Izrael a közel-keleti helyzet rendezésé­re vonatkozó javaslatok kapcsán időhúzásra „játszik,,; megpró­bálja kivárni, amíg az Egyesült Államok kormányzatának fi­gyelmét lekötik a hazai belpoliti­kai csatározások. Ezzel össze­függésben Jasszer Arafat szüksé­gesnek tartotta, hogy még az idén hívjanak össze nemzetközi békekonferenciát a térség hely­zetének rendezésére. Teljes mér­tékben egyetértett azzal a szovjet javaslattal, miszerint a konferen­ciának 6-9 hónapon belül össze kellene ülnie. Jasszer Arafat kérte: a magyar kormány tegyen erőfeszítéseket a nemzetközi tanácskozás meg­rendezése érdekében. A palesz­tin vezető ígéretet kapott erre magyar tárgyalópartnerétől. Ä magyar kormányfővel foly­tatott megbeszélések után a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet Budapesti Irodáján ünnepsé­get tartottak abból az alkalom­ból, hogy a képviselet nagykö­vetségi szintre emelkedett. Az ünnepi alkalomból Jasszer Ara­fat személyesen vonta fel a pa­lesztin nemzeti lobogót a képvi­seleten. Tiranában: megdorgálták Gorbacsovot Moszkvában megszokhatták már, hogy időről időre vádak vagy kétkedő nyilatkozatok lát­nak napvilágot egy-egy váratlan, új politikai döntés nyomán. Eré­lyes dörgedelmek azonban más­honnan is jöhetnek, nem feltétle­nül az otthoni „fundamentalis­táktól”. Egy ilyen esetről adott hírt pénteken a Reuter brit hír- ügynökség. Történt, hogy Tiranában csü­törtökön szimpóziumot rendez­tek a szovjet reformprogramról. Az albániai marxista — leninista kutatóintézet tanácskozásán fel­olvasott jelentés többek között keserűen veszi tudomásul: „Mi­hail Gorbacsov peresztrojkája és glasznosztyja frontális támadás a forradalmi elmélet és gyakorlat ellen.” Az egyik felszólaló sajná­lattal állapította meg, hogy „a szovjet társadalom súlyos dep­resszióba és mély válságba me­Rotterdam: Hajók vontatták a Van Brieenoord nevű híd második, 300 méter hosszú szerkezetelemét a gyártelepről a tervezett helyre, ahol a már meglévő híd mellé emelik be, hogy a déli tartományokkal ösz- szekötő országút részeként mentesítse a régi hidat Vizes pillanatok Portugália: A Vizcayai- öbölben tom­boló viharban három hajó elsüllyedt, nyolc ember meghalt és to­vábbi 25-nek nyoma ve­szett. Képün­kön a River Guara 3 ezer tonnás nigé­riai hajó hul­lámsírba me­rül a portugál partoknál (Népújság-te- lefotó - MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom