Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 66. szám ÁRA: 1989. március 18., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ ÖNSZERVEZŐDÉST A BŰNMEGELŐZÉSBEN MÉG TANULNI KELL „...az állampolgárok egyre inkább bizalmatlanok..." (3. oldal) TARNALELESZI KIKELET „Vannak, akik a szűkös esztendők ellenére is jól élnek." (5. oldal) „ELMESZELTÉK” A TANÉPET Az A kartonon és az igazoláson a római egyes után X-et ír­tak. (10. oldal) NEMKÍVÁNATOS AZ „ÓLOMBOMBA” GYÖNGYŐSOROSZIBAN „...az akadémiai csoport szakvéleménye alapján akár le is lehetne állítani a beruházást." (16. oldat) Grósz Károly NSZK tartományi miniszterelnököt fogadott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken a Központi Bi­zottság székházában fogadta Lothar Spathet, az NSZK Baden-Wür- temberg tartományának miniszterelnökét, a CDU elnökhelyettesét. A szívélyes légkörű találkozón az MSZMP főtitkára tájékoztatást adott hazánk helyzetéről. Kölcsönösen nagyra értékelték a magyar - NSZK kapcsolatok fejlődését. Kiemelték a Magyarország és Baden- Würtemberg között fejlődésnek indult gazdasági, politikai, kulturális együttműködés jelentőségét. A megbeszélésen részt vett Alexander Amot, az NSZK magyarországi és Horváth István, hazánk NSZK- beli nagykövete. Németh Miklós találkozója Jasszer Arafattal Tájékoztatók a politikai helyzetről — Ismerkedés az MHSZ munkájával A lengyelországi testvérterület pártvezetőjének látogatása Egerben Őszinte hangú, baráti beszélgetésen a megyei pártbizottság székházában Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke péntek délelőtt az Országházban talál­kozott Jasszer Arafattal, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet végrehajtó bizottságának el­nökével. A magas rangú palesz­tin vezető Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának meghívá­sára érkezett hivatalos látogatás­ra hazánkba. Németh Miklós és Jasszer Arafat megbeszélésén részt vett Szulejman an-Nadzsab, a PFSZ VB tagja, a Palesztinái Kommu­nista Párt főtitkára, Mamduk Nofal, a Demokratikus Front Pa­lesztina Felszabadításáért Politi­kai Bizottságának tagja, vala­mint Abdellatif Abu Hedzseli, a PFSZ politikai osztályának he­lyettes vezetője. Magyar részről jelen volt Kótai Géza, a Közpon­Magyarország csatlakozott az ENSZ 1951-ben elfogadott Me­nekültügyi Konvenciójához és az azt kiegészítő 1967-es, a mene­kültek státusát szabályozó jegy­zőkönyvhöz —jelentette be pén­teken Genfben az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának szóvi­vője. A szóvivőt idézve azz AFP francia hírügynökség jelenti, hogy Magyarország képviselői március 14-én nyújtották át a vi­lágszervezet főtitkárának a rati­fikációs okmányokat. Ezzel Ma­gyarország 106. tagországként, a Az idei március 21-e kerek év­fordulóhoz érkezett: immár 70 esztendeje, hogy kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Ebből az alkalomból megyeszer- te ünnepi megemlékezéseket tartanak. Tudományos emlékülést ren­dez az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazga­tósága, a Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskola, valamint a GATE Gyöngyösi Vállalatgazdasági Üzemmémökképző Intézete Egerben, az oktatási igazgatósá­gon, kedden délelőtt 10 órától. Elnöki megnyitót Palcsóné dr. Zám Éva tanszékvezető főisko­lai tanár tart, majd dr. Vasas Joa­chim kandidátus, az esemény­nek otthont adó intézmény igaz­gatója, a megyei pártbizottság titkára köszönti az egybegyűlte­ket. Ezt követően Figyelmeztető emlék címmel dr. Dráviczki Imre ti Bizottság nemzetközi pártkap­csolatok osztályának vezetője és Nagy Gábor külügyminiszter­helyettes. Az eszmecsere bevezetése­ként Németh Miklós megállapí­totta: Magyarország és a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet kapcsolatai jók; nyíltság, őszin­teség, szolidaritás jellemzi a kon­taktusokat. A miniszterelnök le­szögezte: a magyar kormány tá­mogatja azt a megélénkülő nem­zetközi aktivitást, amelynek alapját Jasszer Arafat Genfben elhangzott beszéde, illetve a Pa­lesztinái Nemzeti Tanács algíri ülésszakának határozatai terem­tették meg. A palesztin állam ki­kiáltásának magyar elismerése jól példázza, miként viszonyul hazánk a palesztinok ügyéhez. A jó szándék újabb bizonyítéka, (Folytatás a 2. oldalon) kelet-európai országok közül pedig elsőként csatlakozott a konvencióhoz. Az AFP jelentése kiemeli, hogy a csatlakozást január végén kezdeményezte a Magyarorszá­gon tartózkodó külföldiek — a hírügynökség szóhasználata sze­rint a romániai menekültek — ügyeinek intézésére alakult tár­caközi bizottság. Ezt követően februárban — a szervezet meg­alakulása óta első ízben — az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága küldöttséget indított Buda­pestre, hogy megtárgyalja a csat­lakozás módozatait. tanszékvezető főiskolai tanár re­ferál a hét évtizede történt ese­ményekről. Több korreferátum is elhangzik, többek között a Ta­nácsköztársaság fontosabb el­méleti és gyakorlati problémái­ról, ez időszakban a párt vezető szerepének kérdéséről, Buharin filozófiai felfogásáról a szocialis­ta időszakot követő néhány problémával kapcsolatban, az Egri Vörösújságról. Zárszót dr. Magda Sándor egyetemi docens, igazgató mond majd. Emellett Egerben kedden dél­után fél 4-kor megkoszorúzzák a Tanácsköztársasági emlékmű­vet, s ugyanilyen ünnepi aktusra kerül sor Gyöngyösön és Hat­vanban a délutáni órákban. S va­lamennyi községben, ahol meg­található a dicsőséges 133 napot felidéző emlékmű — elhelyezik a kegyelet virágait. — Munkám során Budapes­ten tartózkodtam, és igen nehe­zemre esett volna, ha nem tud­tam volna eljönni Heves megyé­be, vajdaságunk magyarországi testvérterületére — e szavakkal válaszolt Kiss Sándornak, az MSZMP Heves Megyei Bizott­sága első titkárának szívélyes, baráti üdvözlő szavaira Stanis­law Kolasa, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Piotrkow-Trybu- nalski Vajdasági Bizottságának első titkára, aki tegnap néhány órás látogatáson járt megye- székhelyünkön. Erre az útra el­kísérte őt Zdzislaw Paprocki követségi tanácsos, a magyaror­szági lengyel nagykövetség pártbizottsági titkára. A baráti beszélgetésen szó esett az em­bereket napjainkban mindkét országban foglalkoztató gon­dokról, tennivalókról, majd a vendéglátók a Magyar Honvé­delmi Szövetség megyei szerve­zetének munkájával ismertet­ték meg a testvérterület párt- szervezetének irányítóját. Elsőnek Kiss Sándor a megyei pártértekezlettel kapcsolatos te­vékenységről adott tájékoztatást a vendégnek. — Mindketten sok újat mond­hatunk az elmúlt találkozás után egymásnak — mondotta. — Ma­gunkról például azt, hogy a me­gyei pártbizottság októberben így újult meg: tagjainak 30 szá­zaléka kicserélődött, fiatalodott a testület. Ám a tagság ennél mé­lyebb változást akart. Érződött: jobban részt kívánnak venni programunk kialakításában, ah­hoz a személyi feltételek megte­remtésében. Ezért szorgalmaz­ták, hogy ne csupán pártbizottsá­gi ülésen, hanem pártértekezle­ten határozzuk meg új feladata­inkat. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára beszélt a januári megyei fórum előkészí­téséről, hangsúlyozva, hogy azt igyekeztek a legdemokratiku- sabbá tenni. Ennek volt jele, hogy minden alapszervezet kép­viseletében küldött volt jelen. Magáról az értekezletről el­mondta: kemény vita bontako­zott ki a programról, a hozzászó­lók elsősorban a hibák feltárásá­ra szorítkoztak, de vélemények hangzottak el arról is, hogyan to­vább. A pártértekezlet résztve­vői — 830 szavazati jogú delegá­tus — választották meg a megyei pártbizottságot, a végrehajtó bi­zottságot és a tisztségviselőket. — Ez jó dolog azért — han­goztatta —, mert ez nagyobb bi­zalmat is jelent, ugyanakkor per­sze nagyobb felelősséget is. Min­denképpen hasznos a megyének, hogy kritikusabban szemlélik munkánkat, s többen akarnak részesei lenni a politika formálá­sának. A továbbiakban megemlítette, hogy a megyei vezető párttestület épp a jövő héten, március 23-án tart ülést, ahol többek között sor kerül a gazdaságpolitikai titkár személyének megválasztására. Beszámolt vendégének Kiss Sándor a politikai intézmény- rendszer reformjának, a pluraliz­mus, a többpártrendszer kibon­takozásának legfontosabb hazai és megyei kérdéseiről, az azok­kal kapcsolatos teendőkről. Kü­lön kitért arra, hogy a különféle szervezetek és újabban már pár­tok fellépésével jobban felszínre kerülnek az országban tapasztal­ható különböző érdekek, s ez se­gítség abban az MSZMP-nek, hogy megtalálja velük az együtt­működési pontokat, illetve a né­zetkülönbségeknél nyílt vita ala­kulhasson ki. Szólt még az idei év végén tartandó tanácsi, illetve a jövő esztendei országgyűlési képviselői választások megfelelő politikai előkészítésének fontos­ságáról. A fő az — mutatott rá —, hogy az MSZMP-nek legyen közérthető, követhető program­ja! Igen jelentős politikai ese­ménynek nevezte a megyei párt- bizottság első titkára március 15- ét, mondván: nagymértékben hozzájárult a népi, nemzeti egy­ség erősítéséhez az a tény, hogy minden hazai szervezet úgy ün­nepelhetett e napon, ahogy el­képzelte. Nem volt ok félelemre, mindenki felelősen gondolko­dott, valóban felszabadult ün­neppé tette március idusát. Gazdasági témát is érintett Kiss Sándor: — Nem sikerült még a gazdasági reformot úgy át­ültetni a gyakorlatba, hogy az a termelésben pozitívan tükröződ­ne vissza. Heves megyének igen kedvezőek mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az adottságai, jól tudjuk, ezt jobban ki kell használni. Nagyobb teret kell biztosítani a gazdasági egy­ségeknek, s el kell érni, hogy megszűnjék a jól gazdálkodó szervek gúzsba kötése. Elsősorban az igen nagy elvo­násokra értette az előbbieket, s felhívta a figyelmet annak veszé­lyére, hogy emiatt a legjobb gaz­daságok is ellehetetlenülhetnek. Példát is hozott: megyénkben az agrárszektor nyolcszáz millió fo­rintos nyereséggel zárta a múlt évet, ám a téeszeknek a sok elvo­nás miatt így is kevés jut a fejlesz­tésre. Az agrárágazatban jelen­leg folyó vitával összefüggésben megjegyezte: mindenekelőtt azokat kell megkérdezni, akik ebből és ezért élnek, a paraszt- ember nélkül nem szabad eldön­teni a mezőgazdaság sorsát. — Utolsó látogatásunk óta — vette át a szót a házigazdától Sta­nislaw Kolasa — nem gondoltuk volna, hogy ilyen gyorsított ütemben peregnek majd az ese­mények önöknél is. Ezután arról adott tájékozta­tást, hogyan születtek meg a LEMP X. plénumának döntései. Mint elmondta, két csatornán folytak a tárgyalások, egyrészt a hivatalosakon, másrészt a sze­mélyes megbeszéléseken. Na­gyon sok vélemény csapott ösz- sze, sok bíráló gondolat hangzott el. A nézetek leginkább a politi­kai, a szakszervezeti és a társa­dalmi pluralizmus témája körül forogtak. — Végül is olyan megoldások születtek az egyes kérdéskörök­ben, hogy a politikai pluraliz­must illetően szóhoz juthatnak az alternatív szervezetek — klubok, társadalmi szervek formájában. Ugyanakkor a hivatalos szak- szervezetek elismerték, hogy a nem hivatalosak is dolgozhat­nak, így például a Szolidaritás. Egy-egy üzemben mindegyik szakszervezeti szervtől közös képviselőtanács lép fél. Ez elke­rülhetővéteszi az anarchiát. Arra is lehetőség van — ami a társadal­mi pluralizmushoz tartozik —, hogy több különféle társadalmi szervezet tevékenykedhessen. Egyedül a cserkészszövetség ese­tében tilos több szervezet létreho­zása, hiszen ez az általános isko­lásoké, s ebben nem lehet politi­kai megosztás, mert a gyermekek még éretlenek, felkészületlenek. Ismertette még Stanislaw Ko­lasa a Lengyelországban jelenleg is tartó kerekasztalviták főbb té­máit, eseménysorát. Végül pedig (Folytatás a 2. oldalon) Vízválasztó Az elmúlt hetek történései egyértelművé teszik, hogy történelmi fordulatot élünk át. Már nemcsak a különbö­ző felhívások, nyilatkozatok tükrözik, hogy alapvetően átalakul körülöttünk a világ. Sorra alakulnak a különböző csoportosulások, megfogal­mazva szándékaikat. A már­cius 15-i ünnepségeken mar­kánsan jelentkeztek is, köz­zétéve politikai állásfoglalá- j saikat. Megjelent március 11 -én a * Magyar Szocialista Munkás- j párt programja is, amely ha- J 1 tározottan és egyértelműen I j foglalja össze mindazt, ami I I az eimúlt évtizedek reform- j i törekvéseiből továbbvihető. ] ' Ez a dokumentum valóságos j ) vízválasztó: kifejezi azt a j tényt, amely egyre nyilván- j ! valóbbá vált az elmúlt hóna- [ ) pok során: nincs más válasz- 1 * tás, csak a radikális reform. : j A magyar társadalom a fél- ; í megoldások, a kompromisz- - ; szumok révén jutott el a vál- ­* ságig. így bebizonyosult, ; j hogy nem lehet a továbbiak- ' j ban ezekre az utakra tévedni. ; l Ebből világos a következte- j ] tés: ha a változások szüksé- I í gesek, nem szabad azokat j i sem elnapolni, sem pedig ; ; mással helyettesíteni. Sokan akadnak persze, ■ akik nem tudják vagy nem ; akarják megérteni, hogy mi ■ is zajlik most le hazánkban. Mind az MSZMP-n belül, mind kívüle sokféleképpen ■ magyarázzák az új törekvé- ; seket. Nem kevesen reménye ' kednek abban, hogy mindez ! ' csak megkarcolja a felszínt, s lényegében változatlanul 5 fennmaradhat az a társadal- I mi struktúra, amely az elmúlt I évtizedekben jellemezte or- i szágunkat. Mások a kapita- | lizmus visszatérésétől félnek, , j de az a vélemény is megfő- í i galmazódik, hogy mindez \ * csak kényszer következmé­jj nye, s az MSZMP egyszerű- j i en átvette az alternatív cso- | portok legfontosabb követe- t í léseit. Ezekben a leegyszerűsíté- ; sekben különböző politikai ; j alapállások tükröződnek. ; Ki-ki úgy igyekszik beállítani : í a dolgokat, hogy a neki tet­sző következtetéseket von- ] hassa le belőlük. Pedig elég világosan kiraj- s zolódik a kép: az MSZMP „marxista szemléletű re- j formpártnak” tartja magát, : hagyományaiból és jelenéből \ vállalja mindazt, ami haladó: az „egyetemes és nemzeti ér­tékeket” kívánja képviselni. Ez nem valamiféle hirtelen pálfordulás, mert a reforme­rők mindig is jelen voltak a pártban. Más kérdés, hogy - külső és belső okok követ- i keztében nem .ők váltak i hangadóvá, meghatározóvá. Megértem azokat is, akik meghökkennek, s számos fejleményt idegenkedve szemlélnek. De Lengyel Jó- i zsef író szavai jutnak eszem­be, ha elgyávulást tapaszta- i lók: „Ha Napba nézel, s el- I veszted a látást, szemed I okold, ne a nagy sugárzást.” j Az ember nehezen lát túl I hétköznapjain, pedig ahhoz, I hogy a megszokotton túl le- I gyen merszünk és nyitottsá- j gunk az újhoz, nélkülözhe- j j tetlen a friss szemlélet. Gábor László I Magyarország a 106. tagország Menekültügyi Konvenció Mindenütt elhelyezik a megemlékezés virágait így ünnepeljük a Tanácsköztársaság 70. évfordulója!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom