Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-14 / 62. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. március 14., kedd TÁRSADALOM 3. A Magyar Környezetvédelmi Egyesület célkitűzései Nemcsak az egyesületi tagok, hanem az egész lakosság véleményét kéri majd a Magyar Környezetvédelmi Egyesület programnyilatkozatának tervezetével kapcsolatban, s csak ezután véglegesíti céljait. Az MKE választmánya a napokban foglalkozott e dokumentummal. A programnyilatkozat-tervezet fontosabb megállapításairól Kántor Sámuel, az egyesület főtitkára az MTI munkatársának elmondta: az MKE a politikai pártoktól függetlenül kíván tevékenykedni, a sajátságos szakmai,' mozgalmi kérdésekre helyezi a hangsúlyt, felajánlja segítségét az állami, a gazdasági, s társadalmi szervezeteknek. Lényegesnek tartják a környezetvédelemben a társadalom közreműködő, ellenőrző tevékenységének mind teljesebbé tételét. Elfogadhatatlannak ítélik meg az ország természeti kincseinek mértéktelen, más szempontokat figyelmen kívül hagyó „kizsarolását”. Az egyesület meg kívánja ismertetni környezetvédelmijogaikkal az állampolgárokat. Javasolják, hogy az alkotmány alapvető emberi jogként rögzítse az egészséges környezethez való jogot. Kezdeményezik, hogy az új alkotmány szellemében készüljön új környezetvédelmi törvény. Ebben kiterjesztenék az egyén és a lakóközösségek jogait a környezetvédelmi ellenőrzésre is. Nagyobb szigort tartanak kívánatosnak a környezetkárosító mulasztásokkal, bűncselekményekkel szemben. Igénylik, hogy az ország környezeti állapotáról készülő kormányzati jelentés — annak országgyűlési tárgyalása előtt — kerüljön nyilvános vitára. Javasolják a környezetvédelmi beruházások, szolgáltatások, a hulladékhasznosítás támogatásának visszaállítását. Az egészségügyi kormányzat bővítse — indítványozzák — a környezeti ártalmakkal kapcsolatba hozható betegségek felmérését, kutatását, s az adatokat, a következtetéseket hozzák nyilvánosságra. Szükséges, hogy a környezetre gyakorolt veszélyeztető tényezők mérése, megfigyelése teljesebb körűvé váljék, bővítve, szigorítva a határértékeket is. Országos program készítését is javasolják a talaj védelme érdekében, ezen belül kiemelt feladat a fásítás, valamint a kemikáliák, a nehézfémek okozta szeny- nyezés tudományos emelése. Komplex programot sürgetnek a hazai ivóvízbázis hatékonyabb védelmére. E programot bocsássák nyílt szakmai vitára — javasolják. A programnak legyen része olyan jogi szabályozás, amely megakadályozhatja a környezeti ártalmat okozó fejlesztéseket. A településfejlesztési programhoz kötődően minden esetben legyen alapkövetelmény a gondoskodás az egészséges ivó- vízellátásról. A Magyar Környezetvédelmi Egyesület javasolja, hogy a környezetvédelmi közösségek, szervezetek indítsanak közös akciókat a több mint ezer hazai veszélyeztetett növény- és állatfaj védelmében — hangsúlyozta a dokumentum megállapításaira kitérve Kántor Sámuel. Sikeres együttműködés a franciákkal Licenc a gépgyártásban A Szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat hevesi gyáregységének tőkés exporttervei most kapnak végleges formát. Az első félévi feladatok már majd teljesen ismertek, az utolsó hat hónapra pedig folyamatosan érkeznek az üzleti ajánlatok. Az bizonyos, hogy 13 millió forint értékben rendkezelő vázszerkezetét készítik francia együttműködésben a Kuhn cég részére. Az eredeti összegből a szállítás költségei után mintegy 11 milliós árbevételt számolhatnak majd el. A franciákkal többéves jó kapcsolatukat a licenc szerződés is bizonyítja. Mint Szabó Jenő igazgatótól megtudtuk, tavaly a tőkés árbevétel 19 millió, az összes ipari pedig 165 millió forint volt. 1987- hez viszonyítva a költségek növekedése miatt a nyereség egy- harmadára esett vissza, a 11 millió forint azonban még így is szép eredménynek számít. A többéves sikeres munkát jelzi, hogy tavalyelőtti teljesítményük alapján kiváló gyáregység lett az üzem. A közel 300 ember szaktudása jelentheti a jövőbeni gazdálkodás alapját. Gyöngyösi Mechatronika Jó eredmények — rendkívüli erőfeszítések árán A gyöngyösi Mechatronika Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet 1988 végén eredményes évet tudhatott maga mögött. Köszönhető ez főként annak a 30-35 dolgozónak, akik rendkívüli erőfeszítéseket tettek e siker érdekében. Amint azt Somfai János elnök elmondta, a kis cég néhány év alatt a hazai piacon igen jó hírnevet és tekintélyt harcolt ki a szakmai berkekben: nagy szerepe volt ebben az általuk mutatott vállalkozó készségnek, szavahihetőségnek, műszaki teljesítőképességnek, a kifogástalan minőségnek, a szállítási fegyelemnek, valamint a pénzügyi stabilitásnak és fizetőképességnek. Az 1988- ra megfogalmazott árbevétel- illetve nyereségtervüket — amely egyébként 40százalékos növekedést irányzott elő — túlteljesítették. A létszám- és bérgazdálkodás az eredetileg elképzeltek szerint alakult. Az elkövetkező időszak legnagyobb feladata — a várhatóan tovább nehezedő feltételek között is — az ésszerű mértékű fejlődés töretlen fenntartása. A cél olyan körülmények, munkafeltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik a kollektíva hatékony munkavégzését. Átalakulást nem terveznek, azaz tartósan ebben a formában kívánnak működni, jóllehet mindez nem korlátozza a társulási elgondolásokat. Ilyenformán még az idén szó lehet egy, a tevékenységhez kapcsolódó vegyes vállalkozás létrehozásáról is. Betörtek a nyugat-európai piacra — Az Egri Ruhaipari Kisszövetkezet tetemes valutát hoz — Kindler úrék elégedettek — Jövőre angol — magyar vegyes vállalat a tervük Hogyan lehet forintból dollárt csinálni? Hadd kezdjük mindjárt egy ténnyel: ma még kevés cég mondhatja el magáról a megyében, hogy egyetlen év alatt másfél millió dollárt „tesz le az asztalra". Márpedig napjainban, ínséges gazdasági körülmények között mikor is kemény harc folyik a piacért — ez nem kis dolog. Az Egri Ruhaipari Kisszövvetkezet 1989-ben ezt a célt tűzte ki maga elé, s komoly biztosítékuk van rá, hogy sikerül is elérniük. Természetesen, nem az „égből pottyan” az ölükbe az eredmény: alapos, átgondolt munkával készültek fel rá. — Ahhoz, hogy a nyugat-európai piacra betörjünk, több feltételt kellett megvalósítanunk — mondja Csatlós Kovács Mihály, az ERISZ elnöke. — Tavaly áprilisban költöztünk új telephelyünkre, amelynek megépítése 53 millió forintba került. Korszerű technológiát biztosítottunk: még 1986 júliusában öt évre japán és nyugatnémet gépeket vettünk bérbe 40 millió forintért, emellett az NSZK-beli Hoffmann cégtől vásároltunk zakólevasaló gépsort. Növeltük a létszámunkat is: a hatvan régi dolgozónkon kívül több, mint húszat tanítottunk be, az idén pedig harminc ipari tanuló végez. — Eddig mi jellemezte tevékenységüket? — Amellett, hogy belföldi piacra termeltünk, Kuwaitba és Szaud-Arábiába szállítottunk öltönyöket és zakókat. A meglévő 100 millió forintos szovjet exportunkat tavaly 20 millióra csökkentettük, az idén pedig már teljes egészében megszüntettük. Az állami támogatás megvonása után ugyanis veszteségessé vált e tevékenységünk. — S hogyan sikerült betörniük a nyugat-európai piacra? — Pályázatot adtunk be az úgynevezett „normatív importautomatizmus rendszerbe” való bekapcsolódásra. íly módon egymillió dollár termelést kötöttünk le erre az évre. Az angol Kindler cégnek bérmunkában harmincezer darab terméket gyártunk, melynek nyolcvan százaléka öltöny, a többi zakó. Emellett az USA-beli Gitano cégnek 22 ezer női shortot és ugyanennyi halásznadrágot készítünk úgynevezett kellékes bérmunkában. Tíz százalékos nyereséggel dolgozunk. Az egymillió dollárból háromszázezer marad, amellyel mi rendelkezünk: gépet, készárut, alapanyagot vásárolhatunk rajta. Az év végéig másfél millió dollárra szeretnénk fejleszteni a termelést, s erre jó biztosítékaink is vannak. NSZK-beli és kanadai ajánlatokat kaptunk. S hogy miként sikerült mindezekhez a lehetőségekhez jutnia az Egri Ruhaipari Kisszövetkezetnek? Nos, a MODEX Konfekció Közös Ipari Vállalat tizenegy alapítótagja között tudhatja magát olyan nagy ruhagyárak mellett, mint például a Vörös Október, a Május 1. vagy a zalaegerszegi és a szombathelyi gyár. — Önök fél éve alakultak át kisszövetkezetté. Az előnyösebb adózási feltételek mellett dolgozóik bérezésében is segített ez a változás? — Tavaly 17 százalékos bér- fejlesztést hajtottunk végre. S mivel az idén 19 millió forint a bértömegünk, a vezetőség elképzelése, hogy újabb húsz-huszonöt százalékos fejlesztést va- lísótsunk meg. Ez nemcsak a létszám megtartását célozza, hanem az export növelését is lehetővé teszi, már csak teljesítményösztönző hatása miatt is. Me- zőtárkányban, ahol a nadrágszalagunkon háromszázan dolgoznak, az új társasági törvény adta lehetőségekkel élve egyszemélyes kft-t alakítottunk — ez is segít a bérfejlesztésben. — Korábban hallottam róla: az a tervük, hogy vegyes vállalatot alakítanak. Hol tartanak az elképzelések, s mikor valísótják meg azokat? — Három céggel tárgyaltunk eddig, három igen rangos gyár „van a kalapban”. Nos, az angol Kindler cég képviselői épp a közelmúltban jártak nálunk, az olasz unidei Tiglio-nál pedig mi voltunk kint decemberben. Nálunk vannak a dokumentumaik: milyen feltételeket tudunk biztosítani. Rajtunk kívül még a holland Hertzerber érdeklődött, komoly szándékkal. — Végül is ki a legesélyesebb ? — Az angol cég. Hiszen Kindler úrékkal már szoros kapcsolatban állunk, s mindeddig elégedettek. Egyébként nemrégiben nyerték el az angol királynő kitüntető címét a kereskedelemben elért színvonalas tevékenységükért: jogosultak az embléma viselésére. Ok ajánlják a legelőnyösebb feltételeket is. A májusi tárgyalásunk dönti majd el végleg, hogy jövő év elejétől vegyes vállalatot alakítunk, szabad vámterülettel. Mikes Márta Megbillent egyensúly A téma oly szakállas, hogy már jó ideje szóba se hozzuk. Lerágott csont a sajtóban is. Az újságíró már akkor sem nyúl hozzá, ha végképp kifogyott minden mondandójából. Valami, évtizedek múltán most mégis történt. Hiszen mit hallok minap a televízióban egyenest a kormányszóvivő tájékoztatójából? Ezentúl a vállalatok és a dolgozók közötti megegyezésen múlik, hogy a cégek menynyiben szabják meg a napidíj összegét. Mit mondjak, a bejelentés a villámcsapás erejével hatott. Megrendítette állandóságba vetett hitemet. Hát felfordul a világ körülöttünk valóban! Hiszen mindeddig mennyire számítottak a munkáltatók a kiküldött dolgozó leleményességére. Mennyi fortély, áruismeret, mi több üzleti összeköttetés kellett ahhoz, hogy ezen stabil keretet, azt a bizonyos harmincegy forintot” valódi tartalommal tölthessük meg.” Ki ne tudná a saját „gyakorlatából” példák özönét említeni, amikor furfangos pénzügyi tranzakciói nyomán sikerült már akár egy komplett reggelit, netán fél ebédet kiügyeskednie e stabil összegből. Netánmég egy helyi járatú buszjegyre is futotta. De most... Kétségtelen válság van. Megrendült a dolgozókba vetett hit, bizalom. Hová jutunk, ha már azt se feltételezik rólunk, hogy étlen- szomjan, két kiflivel, kávéval, esetleg egy üdítővel is helytál- lunk a munka frontján. Hát már ennyire elkényelmesed- tünk? Örüljön az a beosztott, vagy vezető, hogy munkaidőben útrakelhet, megismerkedhet más városok szépségeivel. S ezért még a munkáltató fizessen is? Hova jutott a világ? Bizony az a négy évtizedes egyensúly megbomlott. J. L Egy kiállítás képei Február végén rendezték meg a Bécsi Szabadidő Vásár területén Ausztria legrangosabb autókiállí- tását. Képeink ebből adnak egy kis ízelítőt az autózás szerelmeseinek. Az Opel legújabb modellje az összkerékhajtásos Vectra A motorosok is megcsodálhatták kedvenceiket, például ezt a Hondát Régi Alfa Rómeók ma gyártott változatai az új divatirányzat jegyé ben A Peaugeot egyik kísérleti modellje már a XXI. századot idézi (Fotó: Rakovács Ferenc - MTI)
