Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. március 14., kedd Új szakszervezeti törvény Kínában Nem szerepei benne a sztrájkjog Á pekingi sajtó előrejelzése szerint a kínai parlament március 20-án megnyíló ülésszaka elé terjesztik az immár tíz éve készü­lő új szakszervezeti törvényt, amely az eddiginél nagyobb be­leszólást biztosít a kínai szak­szervezetek 93 millió tagjának az ország gazdasági és társadalmi [életet érintő döntéshozatali fo­lyamatba. Értesülések szerint az új kínai szakszervezeti törvény szerkesz­tőit jelentős mértékben befolyá­solták azok az új fejlemények, amelyek a kelet-európai orszá­gok, mindenekelőtt Lengyelor­szág és Magyarország szakszer­vezeti mozgalmában jelentkez­tek az utóbbi években. Nem utolsó sorban a kelet-európai hatásnak köszönhető, hogy a i törvénytervezet- szerint a kínai szakszervezetek általában na­gyobb beleszólást kapnak az or­szágos és a helyi ügyek intézésé­be és első ízben a kínai szakszer­vezeti mozgalom történetében, a jövőben törvényelőteijesztési joggal is rendelkeznek majd. Megfigyelők azonban rámu­tatnak, hogy az új szakszervezeti törvény meglehetősen „szelíd” lesz, mert ebben sem szerepel a kínai munkások és alkalmazot­tak joga a sztrájkhoz. Ez annál érdekesebb, mert a kínai szak- szervezetek hivatalos adatai sze­rint az elmúlt évben több mint iszáz kisebb-nagyobb sztrájk volt Kínában, s ezekben sok ezer ipa­ri munkás vett részt. Éhségsztrájk az ottawai román nagykövetség előtt Sátrat vert és éhségsztrájkba kezdett az ottawai román nagy- követség épülete előtt egy román származású férfi. Azt követeli, -»■ hogy a bukaresti hatóságok en­gedélyezzék otthon maradt fe­lesége és 14 éves lánya kivándor­lását Kanadába. Az október óta Kanadában élő Marcel Butuca- riu hasztalan próbálkozásait kö­vetően most a kanadai kormány közbenjárását szeretné elérni az ügyben. A kanadai külügyminisztéri­um szóvivőjének tájékoztatása szerint az ottawai kormány köz­ben fog járni a bukaresti hatósá­goknál a két személy érdekében. Az ottawai román nagykövetség konzulja viszont kifejtette: „Az érvényben lévő román jogszabá­lyok szerint a román külképvise­leten a férfinak magának is kér­vényeznie kell, hogy családja Kanadába kivándorolhasson. E kérvényt visszaküldik Bukarest­be, ahol majd annak alapján bí­rálják el, hogy büntetlen előéletű volt-e Butucariu, és hogy felesé­ge és lánya kívánják-e őt követni Kanadába.” A kérvényért román részről egyébként 900 dolláros illetéket követelnek. Butucariu elmondta, hogy nincs pénze az illetékre. „A hely­zetem teljesen reménytelen” — jelentette ki. „Semmi mást nem akarok, csak együtt lehessek fele­ségemmel és leányommal”. Ciszjordánia Megkülönböztetés Ciszjordániában és Gázában az izraeli hatóságok különleges személyi igazolványok kiosztá- -sát kezdték még azok között a palesztinok között, akiket a fel­kelésben való részvétellel gyanú­sítanak. A zöld színű igazolvá­nyok tulajdonosai nem léphet­nek be Izrael területére. Akik megjárták a börtönöket, ugyan­csak ilyen megkülönböztetésben részesülnek. Harc az önkényes vezetési stílus ellen Jelcin a tv-vitában A voluntarizmus, az önkényes vezetési stílus, és a személyi kul­tusz elleni harcot jelölte meg leg­főbb célkitűzéseként Borisz Jel­cin arra az esetre, ha parlamenti küldötté választják. Az SZKP KB Politikai Bizottságának volt tagja, egykori moszkvai első tit­kár, vasárnap este fejtette ki né­zeteit a fővárosi választási küz­delmek egyik terepeként szolgá­ló tévés vitaműsorban. A moszk­vai körzeti csatornán sugárzott adásban részt vett Jelcin válasz­tási ellenfele, Jevgenyij Brakov, a ZIL-autógyár vezetője is. Borisz Jelcin, aki hosszú idő után kapott ismét lehetőséget nézetei nagy nyilvánosság előtt való kifejtésére, programja első pontjaként jelölte meg a szovjet törvényhozás munkájának gyö­keres megreformálását. Hangot adott annak a vélemé­nyének, hogy a szovjet törényho- zásnak kell alárendelni valameny- nyi állami és társadalmi szerve­zetet, így a pártot is, az államfőt pedig alulról felfelé kell megvá­lasztani. Jelcin programjának egyik sarkalatos pontja volt az a korábban is hangoztatott nézete, hogy meg kell szüntetni a vezetői réteg valamennyi kiváltságát, a külön ellátási rendszert csakúgy, mint a külön kórházi ellátást. A Moszkvában továbbra is igen nagy népszerűségnek örvendő politikus politikailag a legfonto­sabb feladatok közé sorolta a la­kossági élelmiszer- és áruellátás, a szolgáltatások, valamint a la­káshelyzet mielőbbi javítását, hogy valós életszínvonal emelke­dés révén erősíthessék az embe­rek peresztrojkába vetett hitét. Jelcin választási programjá­nak egyik érdekessége, az eddigi hivatalos állásponttal némileg szembenálló eleme volt, hogy a volt moszkvai párttitkár zászla­jára tűzte — a katonai kiadások csökkentése mellett — a tetemes pénzeket felemésztő űrku^itási programok 5-6 évvel való elha­lasztását, lelassítását is. Jevgenyij Brakov programbe­széde számos vonatkozásban el­tért Jelcinétől, s elsősorban az új­fajta parlamentarizmus erősíté­sét, a helyi, moszkvai problémák • megoldását helyezte előtérbe. Az időnként közismert általá­nosságokat is megfogalmazó Brakov elsimerte ugyanakkor, hogy ellenfelének, Jelcinnek, vá­lasztási kampánya szervezettebb és „zajosabb” is mint az övé. Jelcin ez utóbbi kijelentés kapcsán burkolt formában an­nak a véleményének adott han­got, hogy a moszkvai pártbizott­ság és néhány kerületi pártszer­vezet — első titkársága idején számos vezetővel szembe — szervezett ellenpropagandával igyekszik megakadályozni kép­viselővé választását. Discovery űrrepülőgép • • Öten, ötnapos expedíción Pályára állítanak egy hírközlési műholdat Hétfőn sikerrel útjára indult a Discovery amerikai űrrepülő­gép. A gép öttagú személyzeté­vel helyi idő szerint reggel, kö­zép-európai idő szerint kora dél­után szállt fel a floridai Kennedy űrrepülőtérről. Ötnapos útjának fő feladata, hogy pályára állítson egy hírközlési műholdat. A száz­millió dollárba került berendezés — amelynek párját tavaly szep­temberben vitte föld körüli pá­lyára egy hasonló expedíció — a jövendő repülések irányítását és az űrjárművek közötti össszeköt- tetést szolgálja, feleslegessé téve öt földi hírtovábbító állomást. A Discovery (Felfedezés) űr­repülőgép útja idén az első, ame­lyet még három tudományos és három titkos, katonai jellegű re­pülés követ. A Challenger űrrepülőgép 1986 januári szerencsétlensége után csak tavaly ősszel indították el újra a repüléseket. Felszállás közben lezuhant az Air Ontario kanadai helyi légitársaság egyik Fokker F-28 típusú repülő­gépe március 10-én. A gép 30 méter széles és 500 méter hosszan tarolta le a fákat. A rendőrségi jelen­tés szerint 22 ember meghalt és 48-an élték túl a szerencsétlenséget. Spanyol kommunisták: Egység vagy megosztottság ? A pártegység helyreállításáról döntöttek a katalánföldi kom­munisták a hétvégén megtartott rendkívüli kongresszusukon. Ugyanakkor a megosztottság fenntartását jelzi a Spanyolország Népeinek Kommunista Pártja (PCPE) nevű csoport vasárnap véget ért kongresszusán hozott határozat. Barcelonában három kommunista erő: Katalánföld Egyesített Szocialista Pártja (PSUC), a Katalán Kommunisták Pártja (PCC) és a Vörös Zászló csoport választott képviselői választot­ták az eddigi széttagoltság helyett az összefogást. A rendkívüli pártkongresszuson jelen volt Julio Anguita, a Spanyol Kommu­nista Párt főtitkára. Emlékezetes, hogy a katalánok már a spa­nyol kommunisták idén januárban megtartott országos szintű egységkongresszusán is az egységfolyamat továbbvitele mellett foglaltak állást, vagyis a jövőre nézve is a párt nyitottságát hirdet­ték meg az anyaszervezetbe visszatérni kívánó szervezetek illet­ve párttagok előtt. Madridban a PCPE rendkívüli kongresszusán súlyos vádak érték az SKP-t. Ez a maradványpárt a hazugságok kongresszusá­nak nevezte a szervezeti egységet januárban megteremtő fóru­mot. Juan Ramos, a PCPE újraválasztott főtitkára a marxizmus- leninizmus egyetlen letéteményesének minősítette saját pártját és az SKP által támogatott baloldali egység választási tömböt, a jobboldalnak tett engedményekkel vádolta. A PCPE a szerveze­ti különállás tartósítása mellett foglalt állást. Politikai megfigyelők utalnak arra, hogy Spanyolországban a Francio-diktatúra évtizedei alatt a kommunista mozgalom rend­kívüli áldozatokat vállalt a dolgozó tömegek érdekeinek védel­méért. Az SKP ütőképes forradalmi erő volt és tömegbefolyása révén a diktatúra tekintélyes ellenfele. Történelmi paradoxon, hogy a demokratikus átmenet éveiben a párt téves helyzetfelis­merése miatt hibás programot dolgozott ki: a haladó társadalmi rétegekkel való szövetség helyett egyes vezetői — köztük Santia­go Carrillo főtitkár — személyes politikai ambícióinak érvénye­sítésén munkálkodott. Erre az időszakra tehető a szakadás az úgynevezett eurokommunizmus képviselői és az azt ellenző irányzat között a nemzetközi kommunista mozgalomban. Az akkori szovjet pártvezetés hathatós támogatást adott azoknak a külföldi — köztük spanyolországi — mozgalmaknak, amelyek a brezsnyevi politikát feltételek nélkül a magukénak vallották. A spanyol párt három fő vonulatra szakadt: Carrillo önálló csoportot alakított, az SKP egy se nem eurokommunista, se nem Moszkva-barát álláspontot képviselt, Ignacio Gallego vezetésé­vel pedig létrejött a szovjet befolyás alatt álló PCPE. Eveken át tartott az a folyamat, amíg végül is az SKP által szorgalmazott baloldali egység platformján közös választási programot és együttes akciókat hagytak jóvá az SKP és a PCPE tagjai. Tavaly nyáron Ignacio Gallego kinyilvánította, hogy pártja készen áll a szervezeti egységre az SKP-val. Ezután pártjának fő­titkára elérte, hogy Gallegot (aki pártelnöki tisztséget viselt) hí­veivel együtt kizárják a PCPE-ből. Az idén január 14-én megtar­tott egységkongresszuson ily módon történelmi jelentőségű pártegység jött létre, egyszersmind jelezve: a maradványcsopor­tok hosszabb időn át gyengítik majd a választási és a politikai küzdelmek hatékonyságát. Napjainkban megállapítható, hogy egyértelműen érvényesül az SKP által képviselt egységszándék. Ezzel szegülnek szembe egyes csoportok, amelyek vezetői egyé­ni ambícióik korlátozásának tekintik az SKP-ba való visszaté­rést. E maradványcsoportok a korábbi hagyományos külföldi tá­mogatóktól számítanak további segítségre. Madridban nagy fi­gyelmet keltett az a tény, hogy a moszkvai Pravda terjedelmes in­terjút közölt Julio Anguitával, az SKP főtitkárával. Az SZKP egyébként hivatalos küldöttséggel képviseltette magát az SKP kongresszusán és a Mundo Ob'rero pártlap fesztiváljain. Mindez félreérthetetlen jele annak, hogy Moszkvában egyáltalán nem kezelik kizárólagos partnerként a PCPE szervezetét. Meruk József Számítógépes nyomkövető—STOP a kokainnak—Példa nélküli a magyar—osztrák személyi áruforgalom Vámosok közös karca A világ sokezemyi vámpont­ján nap mint nap makacs küzdel­met vívnak a vámosok a csempé­szek, csalók, bűnözők ellen, az állami törvények védelméért. Brüsszelben, a több mint száz or­szág vámszervezeteit tömörítő vámegyüttműködési tanács ke­retében ezzel foglalkozik a vám­nyomozói bizottság, amelynek legutóbbi ülésén dr. Balogh György vezérőrnagy, az országos vám- és pénzügyőrség parancs­nokhelyettese vett részt magyar részről. Dr.Balogh György vála­szolt az MTI brüsszeli tudósító­jának kérdéseire. — Kik a tagjai a vámnyomo­zói bizottságnak? — 51 ország vámszervezete tagként, hat megfigyelőként. Mi a hatvanas években kapcsolód­tunk be munkájába. A Szovjetu­nió eddig nem volt tagja, de a leg­utóbbi esztendőben aktívan együttműködött a bizottsággal. Kína már négy éve vesz részt benne. — Mi a testület konkrét fel­adata? — Összehangolja a vámnyo­mozó szolgálatok munkáját, ta­pasztalatcserét folytat a vizsgála­ti módszerekről, összehangolja a vámosok ezzel kapcsolatos kép­zését, összehasonlítja technikai felszerelésüket, módszereiket. Hadd említsem meg, hogy e kap­csolatok nyomán konkrét ta­pasztalatcserékre is kerül sor, például az amerikai vámhatósá­gokkal. — Alkalmazhatók a külföldi tapasztalatok a magyar helyzet­re? — Természetesen vannak csak ránk jellemző feladatok, il­letve helyzetek. Aligha létezik még egy olyan határ, amelyen át akkora személyi áruforgalom bonyolódna, mint tavaly január óta az osztrák — magyaron. Nyugati országok között időn­ként előfordul, hogy egy ország­ban bizonyos áruk olcsóbbak, mint másutt — de ez rendszerint csak szűkebb kategóriát érint. Olyan méretűvé nem nő, mint a mi esetünkben, mert kereskedel­mi behozatallal megszüntetik. Nem hiszem, hogy megoldás len­ne az állampolgárnak azt mon­dani, menjen csak maga külföld­be hűtőszekrényért vagy videó­ért. — Összehasonlítva, sokan vannak a magyar vámosok vagy kevesen? — Az amerikai forgalmat 15 ezer vámos ellenőrzi, nálunk 3-4000 ember vesz ebben részt. Nálunk azonban ez sem elég, mert az Egyesült Államokban a szállítmányozók automatizált adatátviteli, számítógépes rend­szere áll a háttérben, ők végzik az adminisztráció és ellenőrzés ja­vát, a vám csak mintegy szuper- kontroli szerepet tölt be, míg ná­lunk maga a vámos könyvel és el­lenőriz. Itt elsősorban az árufor­galomra gondolok. Persze, az amerikai vámos nem könyveli az utasok devizáját sem. — Miről tárgyalt ezúttal a vámnyomozói bizottság? — Elsősorban a kábítószer­csempészet elleni harcról. 1987- 88 nagyon rossz jelenségeket ho­zott. Megindult a dél-amerikai kokain áramlása Európába, fő­leg Kolumbiából, szélesedett a szintetikus drogok piaca is, az 1985-ös, viszonylag kedvező év­hez képest megkétszereződött a túladagolás okozta halálesetek száma. Kedvező viszont, hogy Bécsben decemberben új nem­zetközi megállapodás született kábítószer elleni harcra. Ezt a Szovjetunió az elsők között írta alá, és mi is csatlakozni kívá­nunk. — Mit jelent ez a vám szem­pontjából? — Új feladatokat. Új előírá­sok születtek a hivatalos, például gyógyászati célú kábítószerek, vagy előállításukra alkalmas anyagok, sőt berendezések for­galmának ellenőrzésére. Egyes kábítószerek előállításához pél­dául ecetsavra van szükség, s ki-' derült, hogy a kolumbiai drog­gyárosok ebbeli szükségletük 90 százalékát hosszú ideig éppen az Egyesült Államokból importál­ták. Kidolgoztuk az ellenőrzött szállítások nemzetközi rendjét — ez azt jelenti, hogy a titokban fel­fedett szállítmányokat rejtve kö­vetik több országon át, hogy el­jussanak az illegális forgalom szervezőihez. (A Szovjetunió például több ilyen akcióban vett részt, hozzájárulva nemzetközi bandák felszámolásához). Ugyancsak új feladat a pénzügyi ellenőrzés, az illegális drogkeres­kedelemben szerzett pénzek „fe­hérre mosásának” megakadá­lyozása. — Vannak erre eszközeink? — Fontos lenne a nairobi kon­vencióhoz, a vámnyomozás nemzetközi egyezményéhez, és annak számítógépes adatnyil­vántartásához való csatlakozás. Ez nagy információs forrás, de természetesen részünkről is nyi­tott adatszolgáltatást tételezne fel, például kereskedelmi téren. A kereskedelmi csalás elleni küzdelem volt különben a másik fő téma, így az áruk származási országának hamis megjelölése, a megtévesztő értékfeltüntetés, a hamis export (mondjuk arany helyett kiszállított réz) révén a belföldi piacokra adómentesen csempészett értékek, a szabadki­kötőkben, vámszabadterülete­ken folyó machinációk. Ezek óriási pénzeket hoznak. Most eszmecsere folyt egy egységes, e csalásokat jóval nehezebbé tevő, az árukat egész útjukon nyomon kísérő átfogó nemzetközi számí­tógépes rendszer kiépítésének lehetőségéről. — A mi résztvételünkkel? — Szerintem részt kellene vennünk — hiszen ma már nem néhány tucat külkereskedelmi vállalat bonyolítja a forgalmat, már most 850 cég exportál. Ez új helyzet, vállaljanak ők felelőssé­get magukért. Másrészt ha nem is veszünk részt egy rendszerben, vagy egyezményben, figyelembe vehetjük követelményeit. Né­hány éve például kiderült, hogy egy Metagualon nevű magyar vegyipari anyagból külföldön kábítószerezésre alkalmas tab­lettát készítenek, amerikai ké­résre közöltük, mekkora készle­tünk van belőle, majd leállítottuk gyártását és a megmaradt raktár- készletből sem exportáltunk azoknak a rendelőknek, akik ’’eltérítették” a felhasználását. Ezt partnereink igen nagyra ér­tékelték, hosszabb távon az ilyen magatartás az igazán „jövedel­mező”. Nyitottság szükséges ah­hoz, hogy beilleszkedjünk a vi­lágba — fejezte be interjúját dr. Balogh György. Baracs Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom