Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 62. szám 1989. március 14., kedd ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VÁMOSOK KÖZÖS HARCA „...a titokban felfedett szállítmányokat rejtve követik több országon át...’' (2. oldal) HOGYAN LEHET FORINTBÓL DOLLÁRT CSINÁLNI? „Természetesen: nem az „égből pottyan" ölükbe az ered­mény: alapos, átgondolt munkával készültek" (3. oldal) NYÍLT LEVÉL A KÉZILABDÁS-ÜGY KAPCSÁN „Az egyesület nem törekedett monnpoihelyzetbe kerülni, létével másokat működésképtelen helyzetbe hozni” (6. oldal) TŰZKÁR A GAGARINBAN „...a másfél esztendős kislány belehalt”... (8. oldal) Ma felszólal Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is Interparlamentáris konferencia „ Jogosítványuk” van, de tapasztalatuk és pénzük nincs — Meg­változott hitelfeltételekkel — A hatvani példa —Az OTP továbbra is vállalkozik — Visszaesett az ingatlanforgalom A kereskedelmi bankok és a lakásépítés A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat a kivitelezője az egri Szovjet Hadsereg és Árpád utca sarkán épülő OTP-lakásoknak (Fotó: Gól Gábor) Az otthonteremtés, a lakásépítés vagy vásárlás szándéka ma egyre nagyobb nehézséget jelent. Január elseje óta a kereskedelmi ban­kok is „jogosítványt" kaptak arra, hogy a lakásépítést finanszíroz­zák. Azóta eltelt több mint két hónap, és körbenéztünk, hogy él­nek-e a lehetőséggel? Nos, az Országos Kereskedelmi és Hitel­bank, a Budapest Bank, az Agrobank, a Magyar Hitel Bank Heves megyében levő igazgatóságainál, illetve fiókjainál azt a választ kaptuk, hogy „jogosítványuk" ugyan van, de sem tapasztalatuk, de leginkább pénzük nincs a lakásépítéshez és értékesítéshez. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg hét­főn délelőtt a Budapest Kong­resszusi Központban a 81. Inter­parlamentáris Konferenciát. Csaknem száz ország mintegy félezer törvényhozója, számos nemzetközi szervezet képviselő­je és a parlamenti kapcsolatok többszáz szakértője a hét végéig folytat megbeszéléseket hazánk fővárosában számos nemzetközi fontosságú kérdésről, az Inter­parlamentáris Unió magyar cso­portjának meghívására. Az Elnöki Tanács elnöke rá­mutatott: az Interparlamentáris Unió tagjai, országuk választott parlamenti képviselői tanácsko­zásaikon átfogóan, sokoldalúan törekednek egy-egy fontos, saját népük s az egész világ életét érin­tő kérdés megvitatására. Talán ez az oka annak, hogy a nemzet­közi szervezetek sorában azon kevés kivételhez tartoznak, ame­lyek — századik születésnapjuk­hoz közeledve -, tevékenységük kibővítésével, tagságuk számá­nak növekedésével számolhat­nak. Napirenden szerepel a gyermekek jogainak védelme, a fajgyűlölet és az apartheid min­den megnyilvánulása elleni küz­delem, a nemzetiségek és a ki­sebbségek egyéni, valamint kol­lektív jogainak védelme, továb­bá a világ politikai, gazdasági és szociális helyzete. Az Országgyűlés és az 1PU magyar csoportja nevében Szű­rös Mátyás, az Országgyűlés el­nöke köszöntötte a tanácsko­zást. Bizton állíthatjuk, hogy gyorsan változó világunkban az 1989-es esztendő az Interparla­mentáris Unió éve is — hangoz­tatta, aláhúzva: Magyarország méltán büszke arra, hogy szüle­tése pillanatától részese volt az Unióban megtestesülő összefo­gás korszakokat átívelő nagy vál­lakózásának. A tanácskozást külön üzenet­ben üdvözölte Javier Pérez de Cuéllar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára is. Hétfőn Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének vezetésével ülést tartott az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága. A testület az Időszerű politi­kai kérdések című napirendjé­nek keretében — amelynek elő­adója Somogyi Imre, a KEB tit­kára volt — foglalkozott a politi­kai, a társadalmi életben bekö­vetkezett változásokkal és az így kialakult helyzetből adódó fel­adatainak meghatározásával. Egyetértését fejezte ki a Köz­ponti Bizottság nyilvánosságra hozott programjával, támogatja azt és arra törekszik, hogy annak megvalósítását a maga sajátos eszközeivel elősegítse. Az MSZMP akkor képes cél­jait megvalósítani, ha tetterős és cselekvőképes, okul a múlt tor­zult gyakorlatából, a hibákból, A tanácskozás érdemi mun­kája a hétfő délutáni plenáris üléssel kezdődött meg. Horn Pé­ter országgyűlési képviselő, a nyolc tagú, magyar küldöttség vezetője közölte, a tanácskozás­ra eddig mintegy kilencven kül­döttség érkezett. A legnépesebb delegációval Nagy-Britannia, az NSZK és Japán képviselteti ma­gát, de sokan érkeztek az Egye­sült Államokból, a Koreai Köz­társaságból, Kanadából, Finnor­szágból, Franciaországból is. Je­len vannak az Egyesült Nemze­tek Szervezete, valamint az ENSZ fontos szakosított szerve­zetei: az UNICEF, a Nemzetkö­zi Munkaügyi Szervezet, az UNESCO, a Világbank és a Nemzetközi Mezőgazdasági Fej­lesztési Alap képviselői. Meghí­vottként vesz részt a munkában az Európai Parlament, valamint a Palesztin Nemzeti Tanács kül­döttsége, jelen vannak a regioná­lis parlamenti szövetségek dele­gátusai. Hétfőn délután ülést tartott az Interparlamentáris Tanács. Az ülésen felvették az unió tagjai­nak sorába San Marinót és Etió­piát. Ezzel az IPU már 112 or­szág törvényhozóit egyesíti sora­iban. A plenáris ülésen a tanács ja­vaslatára a 81. inteparlamentáris konferencia elnökévé egyhangú­lag Barcs Sándort, az IPU ma­gyar csoportjának elnökét vá­lasztották meg. Barcs Sándor be­jelentette: a konferenciák ha­gyománya, hogy meghívják elő­adásra a vendéglátó ország egy vezető politikusát. A konferen­cia meghívására kedden délután felszólal a tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Ugyancsak a tanács javasolta, hogy hívják meg a konferenciára Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnö­két, kihasználva azt a lehetősé­get, hogy ebben az időpontban Magyarországon tesz látogatást. biztosítja a párt kritikai önkont- rollját és igényli tevékenységé­nek társadalmi ellenőrzését. Az elhatározott célok elérésé­nek nélkülözhetetlen feltétele, hogy a pártban erősítsük az ösz- szefogást, a szolidaritást, az egy­séget és az önként vállalt tudatos fegyelmet. Áz útkeresés természetszerű­leg egymástól eltérő vélemé­nyekkel, újszerű gondolatokkal, vitákkal jár. Ezeknek alapján jö­het létre a közös elhatározás és akarat. A párt politikai, szellemi ere­jének feltétele a pártdemokrácia fejlesztése, a párttagok jogainak demokratikus garantálása. Ez nemcsak az egységes, a közös akarat megteremtésének nélkü­lözhetetlen alapja, hanem egy­ben biztosítéka a hibás határoza­Szűkebb hazánk takarékszö­vetkezetei közül az ország legna- gyobbjaként számon tartott hat­vani pénzintézet a zagyvaparti városban, még a múlt év őszén hozzálátott 38 lakás önálló épí­téséhez. Mint Herczegh Alajos elnöktől megtudtuk, a takarék- szövetkezet saját pénzeszközeit felhasználva folytatja az említett építkezést a Tabán utca és a Nép­hadsereg utca sarkán, melynek kivitelezője a helyi General Co­op. A lakások 65-től 93 négyzet- méteresek lesznek, különböző alapterülettel. A hatvaniaknak ez az első ilyen vállalkozásuk. Igyekeznek példát mutatni vele más hasonló pénzintézeteknek. Ám a hitelezési feltételek január óta jelentősen megváltoztak, amelyek nehezítik az értékesí­tést. Bár az elnök arról is tájékoz­tatta lapunkat, hogy azért van­nak érdeklődők. Áz bizonyos, hogy a takarékszövetkezet az adott feltételeknek megfelelően biztosítja majd a lakásvásárlók­nak a hosszú távú hitelt. Bíznak abban, hogy 1990 második fel­ére, amikor elkészülnek ezek az új otthonok, értékesíteni is tud­ják azokat. Az Országos Takarékpénztár Heves Megyei Igazgatósága hosz- szú évek óta foglalkozik lakásé­tok és döntések elkerülésének. Az MSZMP mint szellemi, politikai erő nyitott, nemcsak a párt belső kérdéseinek megvita­tására és a szükséges változtatá­sokra, hanem a konstruktív, ha­ladó erőkkel való párbeszédre bármilyen társadalmi és politikai kérdésbén. Ugyanakkor a kibontakozó politikai küzdelmekben nem he­lyesli azokat a törekvéseket, amelyek a destabilizáció követ­kezményeivel járhatnak, mivel rend, fegyelem nélkül nem lehet a reformfolyamatok kibontako­zását elősegíteni. A Központi Ellenőrző Bizott­ság egyetért a KB 1989. február 10-11-ei ülésén kialakított állás­ponttal, az egypártrendszer mű­ködésének kritikai minősítésé­vel, a többpártrendszer gyakor­pítéssel, értékesítéssel, és azok finanszírozásával. Felkészült szakemberei a legnagyobb ta­pasztalatokkal rendelkeznek eb­ben. A pénzintézet tehát tovább­ra is vállalkozó. Mészáros Gá­bor, az OTP megyei igazgatósá­gának helyettes vezetője érdek­lődésünkre elmondta, hogy a múlt év december 31-ig benyúj: tott építési kölcsönigényeket 1989. április 30-ig, a tavalyi hi­telfeltételeknek megfelelően bí­rálják el. Ez elsősorban Egerben és Gyöngyösön 220, döntő há­nyadában leendő társasházi tu­lajdonosokat érint. Ugyanakkor családi házakra, központi fűtés­korszerűsítésre, épületfelújítás­ra, közterületi közműépítésre is vonatkozik. Az ügyfeleik előtt már korábban ismertté váltak az 1989. január 1-től életbe lépett új kölcsönfeltételek. így választ­hattak, hogy a régi vagy az új mellett döntenek. Az idei esztendő első két hó­napjában egyébként a szigorúbb feltételek nyomán megyénkből 150 hiteligény érkezett a taka­rékpénztárhoz, melyből csak­nem 60 Egerből jött. Ez mérsé­keltebb mint az előző évi, ami ösz- szefügg a szigorúbb hitelezéssel. Nem kevésbé azzal, hogy tavaly sokan előbbre hozták későbbre lati megvalósításával. Ez jelentő­sen meghaladja mind az országos pártértekezlet, mind a korábbi Központi Bizottsági ülések állás- foglalásait, ezért a párttagságot felkészületlenül érte. A Központi Ellenőrző Bizott­ság a legfontosabb időszerű kö­vetelménynek a párt politikai cselekvési egységének megte­remtését tartja. A KB 1989. március 7-ei ülésén elfogadott program — amelyet a párttagság hónapok óta sürgetett -, a testü­let szerint alapja lehet a közös cselekvésnek. Ehhez az szüksé­ges, hogy a párttagság megis­merje, megértse és elfogadja a Központi Bizottság álláspontját. A KEB elemi normának te­kinti a közélet tisztaságát. Elítéli a hatalommal való visszaélés, a korrupció minden formáját és szánt építési törekvésüket. Az OTP ismeretei szerint különben Felsőtárkányban, Ostoroson, sőt Gyöngyösön is terület-elő­készítéseket folytatnak. Mind­ezek további családi ház építése­ket jeleznek ebben az évben, il­letve 1990 után is. A takarék- pénztár saját vállalkozásban to­vábbra is részt vesz a lakásépítés­ben, csak ezt jobban igyekszik a valós piaci igényekhez igazítani. Az idén a tanácsokkal együttmű­ködve 130 otthon kivitelezését folyamatosan biztosítják a me­gyében és megkezdték, zömmel Egerben, 145 lakás építését is. Hatvanban 1989-ben 65-öt, Gyöngyösön húszat, Egerben, a Makiári úton, továbbá a Szovjet Hadsereg, illetve az Árpád utca sarkán 55-öt adnak át. Ezek ve­vőinek jelentős részét a tanácsok jelölik ki. Mészáros Gábor arra is utalt, hogy az említett építési ütem mérsékeltebb a korábbinál. Egyébként a takarékpénztár februártól csak azokat a használt lakásokat vásárolja vissza, me­lyek tulajdonosai másikat az OTP-től szándékoznak venni. Tehát ebben is változott a koráb­bi gyakorlat. Az új rendelkezés viszont sújtja a takarékpénztárt, illetve az ügyfeleket is, de a cél az, hogy nem kívánnak további terheket róni az állami költség- vetésre. Egyébként az évindítást követően az eltelt több mint két hónap tapasztalatai alapján mind a takarékpénztári, mind a magáningatlan-forgalmazás- ban visszaesés tapasztalható! Mentusz Károly felkéri a pártszerveket és -szer­vezeteket, hogy beosztásra való tekintet nélkül minden ismertté váló ügyben járjanak el és azt a nyilvánossággal ismertessék. A Központi Ellenőrző Bizott­ság úgy ítéli meg, hogy az MSZMP megújulásához elen­gedhetetlen olyan kérdésekkel foglalkozzon mint például a pártdemokrácia, az alulról épít­kezés, a platformszabadság, az áramlatok értelmezése, stb. A testület Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztése nyomán elhatározta, hogy már­cius-április hónapban a főváros­ban és a megyékben vélemény- cserét, konzultációt kezdemé­nyez a párttagsággal abból a cél­ból, hogy tájékozódjék a párttag­ság véleményéről, javaslatairól a párt belső életét illetően. Békesség magunknak Ha az Óceánhoz akarunk eljutni, ezúttal is az Értől kell elindulnunk, a cseppet kell vizsgálnunk, hogy megismer­jük a tengert. Napjaink értéke i a béke, s miniatűr cseppje sa­ját békességünk. Gondoljunk csak bele: milyen apró, de fontos rügye ez egy égig nö­veszthető faóriásnak! Ha ren­det teremtünk magunk körül, igyekszünk félretenni a csalá­di perpatvarokat, a munka­helyi békétlenségeket, a tár­sadalmi feszültségek okait, az emberi meg nem értés ma­kacs szokásjogát, akkor a tá- gabb horizont felé emelhetjük a tekintetünket. Akkor békét kérhetünk - számon a gyepű túloldalán: az embertelen magatartásforma eltörlését, a szólás szabadságát, a népi kultúra és az anyanyelv viru- lását, s jogot az Élethez. Ha valónk a békés élet, ha nem ádáz csatározásokra késztet a rohanó világ napi politikai zajlása, ha nem vakít el a „mindendrágulás” dühe, ak­kor az el nem pazarolt erőnk­kel fordulhatunk a világ felé. Tehetünk a fegyverkezés el­len, szólhatunk az üldözöttek sorsának változásáért, küzd­hetünk azért, hogy glóbu­szunkon ne haljon éhen na­ponta negyvenezer kisgyer­mek. Mondom, ha nem paza­roljuk el erőnket itthoni, egyéni és közösségi válsággó- cos helyzetünk miatt. Ez az a csepp, amelyben az Országos Béketanács a saját megújulását látja: békességet magunkban, magunknak, s így békességet a világnak. A leendő Magyar Békeszövet­ség — keresvén a tengerhez vezető utat — értelmes célt tűz maga elé: beszélgetésre invitálni az embereket, s rá­döbbenteni őket arra, hogy mindenkinek szükségve van a békességre a családban, a szűkebb környezetben, a ha­zában és a nagyvilágban. Hogy alapvető hiánycikk ma még a belső békesség, a má­sok megértése, az egymás iránti türelem, s az emberi szeretet. A nyilvános egri békefóru­mon elhangzottak is terítékre kerültek a hét végén az Or­szágos Béketanács rendezvé­nyén, miszerint: „...a béke­mozgalomnak a programja kialakítás során számításba kell vennie a hazai közélet szereplőinek erőteljes válto­zását, tíz alkotmányozó tö­rekvéseket, a nagy számban megjelenő társadalmi érdek- közösségeket és a programja­ikban megfogalmazódó bé­ke- és biztonságpolitikai el­képzeléseket... Nem az elne­vezés a lényeg: a program, amelyet felvállal a békeszö­vetség. Kerüljön előtérbe, a koordináló szerep, a tömeg­mozgalom-jelleg az emberi, a nemzeti összefogás jegyé­ben.” Tulajdonképpen ezek a gondolatok tükröződtek visz- sza az országos véleményal­kotáskor is, amikor megfo­galmazódott: „Mozgalmi jel­legű szerveződés lévén, csak egy korlátot ismerünk: amit teszünk, azt a résztvevők szándékának megfelelően, aktív közreműködésükkel és a béke ügyének szolgálatában végezzük;” Közös csónakunk, lám el­indult az Értől... Szilvás István MTI Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. A testület megvitatta az országos szakszervezeti tanácskozáson megválasztott Alapokmányt Előkészítő Bizottság jelentését a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alapokmány-terveze­téről, és úgy döntött, hogy a dokumentumot a SZOT következő plé­numa elé terjeszti. (MTI) Közlemény az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának üléséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom