Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1989. március 1., szerda A Sátáni Versek folytatásaként Teherán szakított Londonnal Az iráni törvényhozás kedden elsöprő többséggel úgy döntött, hogy Teherán megszakítja a dip­lomáciai kapcsolatokat Nagy- Britanniával. A lépést tiltakozá­sul szánják azokra a reagálások­ra, amelyekkel London a Sátáni Versek könyv szerzőjére, Sal­man Rushdie íróra Khomeini imám által kirótt halálos ítéletet fogadta. A Felügyelő Tanács kedden jóváhagyta az iráni parlament döntését, amely szerint Irán megszakítja diplomáciai kapcso­latait Nagy-Britanniával — jelen­tette az Ima hírügynökség. Lynda Chalker brit külügyi- és nemzetközösségi államminiszter sajnálatosnak minősítette ked­den az iráni parlament állásfog­lalását. Megfigyelők megjegyzik, hogy a második világháború utá­ni korszakban gyakran voltak vi­harosak a brit-iráni kapcsolatok, de diplomáciai szakításokra ed­dig még egyszer sem került sor. Konrad Lorenz meghalt Keddre virradóra élete 85. évében meghalt Konrad Lorenz Nobel-dijas osztrák orvos, etoló- gus — jelentette be az Osztrák Tudományos Akadémia. A vi­lághírű tudóst altenburgi ottho­nában érte a halál, melynek okát egyelőre nem közölték. Konrad Lorenz 1903-ban szü­letett Bécsben, orvosi családban. Orvosi, zoológusi és pszicholó­gusi doktori címet szerzett, az ál­latok és ennek alapján az ember egyéni és csoportos viselkedésé­vel kapcsolatos kérdéseket ku­tatta. Legismertebb elmélete szerint az élőlények magatartá­sát öröklött és tanult sémák egyaránt irányítják. Munkássá­gával erőteljes ösztönzést adott arra, hogy a magatartáskutatás­ban alkalmazzák a modem mo­lekuláris biológia eredményeit. Lorenz 1973-ban orvostudo­mányi Nobel-dijat kapott Kari von Frisch-sel és Nikolaas Tin- bergennel megosztva, az agyéni és társas magatartási sémák szer­veződésére és előidézésére vo­natkozó felfedezéseikért. Legis­mertebb, magyarul is megjelent művei: Salamon király gyűrűje (1967), Összehasonlító maga­tartáskutatás, Ember és kutya (1973), Az etológia alapjai (1978), stb. JUGOSZLÁVIA:Befejezték nyolc nappal korábban megkezdett sztrájkjukat az albán nemzetiségű bányászoka koszovo tartományban. Az aknábl kijövő munkások Tito fényképével érkeznek a felszín­re. (Népújság-telefotó MTI) „A józan paraszti ész még eddig átsegített a bajokon” (Folytatás az I. oldalról) is rendre megtalálhatók, ezek mértéke azonban a közepesnél gyengébb adottságok ellenére kisebb, mint az országban általá­ban - hangsúlyozta Kiss Sándor. A különböző okok miatt ne­héz helyzetbe került közös gaz­daságok megsegítésére tett eréd- ményes erőfeszítéseket kell fi­gyelembe vennünk, amelyek működőképességüket, a jobb szövetkezetekhez történő felzár­kózásukat tették lehetővé. A megyei pártbizottság első titkára említette példaként a tárnámé­ról, a bátori, a nagyfügedi, a do- moszlói, a csányi szövetkezeteket —, s hozzátette, hogy elismerés­sel kell adózni velük kapcsolat­ban az illetékes párt, tanácsi, és érdekképviseleti szervek össze­hangolt segítségével. A megyei pártbizottság első titkárának beszédében a jelenlé­vők mindannyian felfigyeltek a következő kérdésekre: „Itt me­gyénkén belül is elhangzottak olyan kérdések, hogy a sokat di­csért mezőgazdaság talán kiful­ladt? Talán nem is volt ez annyira működő ágazat?” — majd meg­adta a választ: e nem éppen jó szándékú kérdésekre az élet mondott igenlést, hiszen a jó színvonalú élelmiszer-ellátás megyénkben sem ismeretlen,'és tudnunk kell azt is, hogy még az elmúlt évben is több mint 1,6 mil­liárd dollár volt az ágazat tőkés exportja, amelyhez összesen 900 millió dollár importot használt fel. Az MSZMP Központi Bizott­sága legutóbbi ülésén megvitatta új agrártéziseit. Erről is szólt a tagságnak Kiss Sándor. Mint Tóth Mihály, a poroszlói termelőszö­vetkezet elnö­ke ismertette az elmúlt esz­tendő ered­ményeit mondotta a legfontosabbnak tartja a KB vitája után a választ arra, hogy milyen lehet hazánk­ban a jövőben az élelmiszer-ter­melés üzemi szerkezete. Milyen? Mint napjainkban: sokszektorú. Meghatározó nagyságrendű ma­rad a szövetkezeti, nagyüzemi rendszer. Arra kell törekednünk, hogy szövetkezeteink valódi tu­lajdonosok gazdaságai legyenek, amelyek teljes felelősséggel gya­korolják önkormányzatukat. Az agrárágazat körül országos vita bontakozott ki, különböző vélemények, érdekek ütköztek. Voltak, akik a mezőgazdaság stabilizáló szerepe mellett érvel­tek, míg mások a támogatások mértéke miatt figyelembe véve a világpiaci helyzetet is: a vissza­fejlesztés érdekében törtek lán­dzsát. Vita alakult ki akörül is, hogy milyen szervezeti keretek között képzelik el a mezőgazda- sági termelés jövőjét. Egyes al­ternatív szervezetek új földosz­tást, a farmer típusú gazdálkodás bevezetését szorgalmazzák. A kialakult helyzetet, s azt a tényt figyelembe véve, hogy a gazda­ság átfogó reformja az élelmi­szer-termelésben is új követel­ményeket támaszt, az MSZMP Központi Bizottsága szükséges­nek tartja az agrárpolitika meg­újítását, amelynek alapjait az 1957 júliusában elfogadott ag­rárpolitikai tézisek rakták le. Azóta fontos változások történ­tek belső gazdasági folyamiunk­ban is. Az elemzések már több mint egy éve elkezdődtek, s en­nek alapján tárgyalta meg az MSZMP KB legutóbbi ülésén az agrárpolitika megújításáról szó­ló előterjesztést. A jövő évet tervezve joggal te­hető fel a kérdés: miben foglal­hatók össze az előttünk álló leg­fontosabb feladatok? A munka középpontjába a piachoz való al­kalmazkodást kell állítani. Eh­hez olyan strukturális változtatá­sokra van szükség, amely az élel­miszer-termelés és forgalmazás minden résztvevője számára egyenlő esélyeket biztosít. A lengyeleknek is világútlevél... — Hét végén 600—800 személykocsiból konvoj—Tíz üveg, 20 karton alatt megússzák KGST-piac Nyugat-Berlinben Kelet-Európából érkező tu­risták már egy nyugati városban is meghonosították a KGST-pia- cot, ám a hatóságok a kemény fellépés helyett egyelőre szelí- debb eszközökkel próbálják ele­jét venni a lakosság többsége ál­tal megütközéssel, sőt felhábo­rodással szemlélt csencselésnek. Az eladók ezúttal is lengyelek, a célba vett nagyváros pedig a ha­zájukhoz legközelebb fekvő nyugati metropolis: Nyugat- Berlin. Januártól, a világútlevél birto­kában a lengyelek előtt is tá- gabbra nyílt a horizont, s egy ré­szük ezt a lehetőséget kifejezet­ten üzleti célokra igyekszik ki­használni. Hetek óta ezrével le­pik el a lengyelek a Potsdamer Platz — Landwehrkanal — Bern­burger Strasse közötti térséget, autójuk csomagtartójából vagy földre terített nylonzacskókból árulják — a vámelőírások meg­kerülésével behozott — portéká­jukat. Lengyel Marlborót, pezs­gőt, vodkát, szőrmét, élelmisze­reket (húskészítményt, konzer­* vet, sajtot). Akad olyan zsibárus is, aki háztartási gépet vagy érté­kesnek hitt ócskaságot kínál megvételre. A vevők inkább a város újsü­tetű lakói, törökök, arabok és irániak közül kerülnek ki, bár akad német vásárló is. A tősgyö­keres nyugat-berliniek többsége azonban túlságosan önérzetes és pedáns ahhoz, hogy zsibárusok- tól vásároljon, ráadásul hatósá­gilag nem ellenőrzött, kétes higi­éniai körülmények között árusí­tott élelmiszereket. Az első tétova ellenőrzésekre éppen a higiéniai szempontok késztették a nyugat-berlini ható­ságokat, azon túl, hogy az utóbbi hétvégeken kaotikus közlekedé­si viszonyok alakultak ki a Pots­damer Platz körüli utcákban. A Berlin keleti szektorából érkező autós a Charlie átkelőhelyet el­hagyva, máris csigalassúsággal vánszorgó bádoglavina közepén találta magát, és a megszokott 5 perc helyett fél óra alatt érhette csak el belvárosi úticélját. (A múlt pénteken és szombaton 600, illetve 800 lengyel rendszá­mú személygépkocsi érkezett Nyügat-Berlinbe. E sorok írója saját szemével látta, amint szabá­lyos lengyel autókonvojok vo­nultak az autópályán Berlin felé.) A nyugat-berlini szenátus és az illetékes kerületi tanács uta­sítására a „ zsibogón,, ellenőrzé­seket hajtottak végre: az élelmi­szerekből mintát vettek, s figyel­meztették az eladókat, hogy tilos a városba élelmiszert behozni és árusítani. A vodkával, pezsgővel és ciga­rettával kereskedő lengyelek kö­zül a kisebb készlettel rendelke­zők (10 üveg, illetve 20 karton alatt) még figyelmeztetéssel megúszták, ám a nagyobb téte­lekkel érkezett árusok készletét elkobozták, őket pedig kiutasí­tották Nyugat-Berlinből, amit útlevelükbe beütött pecsét jelez. A ’’jobb a megelőzés” elve alapján a hatóságok lengyel szö­vegű figyelmeztető táblákat he­lyeztek el a zsibogó körül: „Kempingezni és árusítani ti­los!,, S a jövőben a Berlinbe tartó turistákat — már a lengyel — NDK határon és a nyugat-berlini átkelőhelyeken — lengyel nyelvű röplapon világosítják fel a város­ban érvényes előírásokról és ti­lalmakról. Kérdés persze, hogy a króni­kus devizaéhségben szenvedő lengyeleken ki lehet-e fogni. Öt­letekben ők kifogyhatatlanok. Erre utalt egy nyugat-berlini használtautó-kereskedés kiraka­tában a minap kiállított 126-os Polski Fiat — potom 3450 DM- ért várt vevőre. A hófehér, szem­re jó állapotban levő kocsiért 2500 márkánál többet biztosan nem fizetett a kereskedő, a len­gyel eladónak viszont ez az ösz- szeg az otthoni feketeárfolya­mon mintegy 5 millió zlotyt, azaz hatévi fizetést jelent... A nyugat-berlini városatyák­ban fölmerült az a gondolat is, hogy lakások céljára hasznosít­ják a Potsdamer Platzon évtize­dek óta üresen álló ingatlant. Ez a megoldás megint csak a Visztula partjáról kitelepülők­nek jönne jól. Dorogman László Jó esély van a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény mellett az Egyesült Államok kormánygaranciájára: Magyarországi amerikai tőkeberuházásokhoz Charles Vanik nyilatkozata Jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok még az idén állandósítja a legnagyobb keres­kedelmi kedvezményt Magyar- országnak, egyúttal megadja a kormánygaranciákat a magyar- országi amerikai tőkeberuházá­sokhoz. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilatkozatában Charles Vanik. Az ismert demokrata párti po­litikus hosszú évekig képviselő volt, s az ő nevéhez is fűződik a kereskedelmi törvény 1974-es módosítása: eszerint csak az a szocialista ország kaphatja meg az úgynevezett legnagyobb ked­vezményes elbánást (azaz a nor­mális kereskedelmi feltételeket) az amerikai piacon, amely nem akadályozza polgárainak kiván­dorlását. A lépést közvetlenül az váltotta'ki, hogy az akkori szov­jet vezetés nemcsak gátolta, ha­nem magas illetékhez is kötötte értelmiségiek (főként zsidó nem­zetiségűek) kivándorlását. A szocialista országok közül Lengyelország mellett Kína és — 1978-ban — hazánk megkapta a legnagyobb kedvezményt, ám esetünkben azt évente hosszab­bítani kell. Ez mind a magyar, mind az amerikai üzleti körök szerint gátolja a hosszú távú gaz­dasági kapcsolatok építését. Charles Vanik, hajdan az el­zárkózás kezdeményezője, most maga szorgalmazza a korlátozá­sok feloldását. Véleménye sze­rint 1988 — mint választási év — nem volt szerencsés a magyar igények felvetésére, ezért utasí­totta el a törvényhozás azt a ja­vaslatot is, hogy terjesszék ki Magyarországra a beruházások amerikai állami garantálását. — 1989-ben sokkal nyugodtabb a légkör, így jó remény van mind­két kérdés rendezésére — han­goztatta. — így van ez annál is in­kább, mivel Magyarország ki- vándorlási politikájában nincs kifogásolni való, ebben a tör­vényhozás mindkét pártja egye­tért (a George Bush vezette kor­mány republikáríus, a kongresz- szus mindkét házában a demok­raták vannak többségben). Charles Vanik véleménye sze­rint — rendhagyó módon — egy fejlemény késleltetheti a magyar igények teljesítését: ha a was­hingtoni kormány és a törvény­hozás elsőként a Szovjetunióval folytatott kereskedelem norma­lizálását tűzi napirendre. Vanik tapasztalata szerint a hangadó amerikai zsidószervezetekben immár többség alakul ki a Szov­jetunióval szembeni korlátozá­sok feloldása mellett, hiszen az 1987-es 8000-rel szemben ta­valy 20 000 zsidó vándorolt ki, s az idén legalább 50 000-et vár­nak. Amennyiben a Szovjetuni­óban — amint ígérték — hamaro­san törvénybe is iktatják az új ki- vándorlási gyakorlatot, várható, hogy a Bush-kormány a kérdés­ben kezdeményezni fog és a kongresszusban támogatásra fog találni — hangsúlyozta Vanik. A tervek szerint a Szovjetunió elő­ször 18 hónapra kapná meg a legnagyobb kedvezményt — mondotta —, majd évenkénti hosszabbításra kerülne sor, mint történik az jelenleg Magyaror­szág esetében. — Az amerikai törvényhozás­ban — a térség gyors változásai­nak tükrében — most kezd ki­bontakozni az érdeklődés Kelet- Európa iránt, mondotta a politi­kus. Véleménye szerint egyébként az NDK és Bulgária is érdeklő­dik a legnagyobb kedvezmény iránt. „Erdély — népirtás Közép-Európában” címmel Kiállítás Genfben a falurombolás ellen Genfben hétfőn kiállítás nyílt hét európai emberi jogi, illetve Jcisebbségvédelmi szervezet ren­dezésében „Erdély — népirtás Közép-Európában” címmel, né­hány órával azután, hogy az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága előtt Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár elítélte a ro­mániai falurombolást. A kiállítás, amelynek védnök­ségét a világhírű művészeti sza­kember, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza báró vál­lalta, a falurombolás és a mai ro­mániai településpolitika tényeit ábrázoló fényképeket, demográ­fiai statisztikákat és erdélyi nép- művészeti alkotásokat kínál megismerésre francia Svájc kö­zönségének és a több ezer genfi diplomatának. A norvég Helsinki-bizottság végrehajtó titkárának Björn Ca­to Funnemarknak a megnyitójá­ból félreérthetetlenül kitűnt, hogy Európa közvéleményének figyelmét a rendezők nem két szomszédos állam konfliktusá­hoz kérik, hanem az elemi embe­ri jogok durva megsértése miatt szolidaritásra és Románia népei melletti politikai kiállásra szólí­tanak fel. 180 lakosa ellenzi a kiárusítást Eladó sziget Eladó egy chilei sziget 60 mil­lió pesóért, azaz 250 ezer dollá­rért, jóllehet, 180 lakosa ellenzi a kiárusítást. Áz adásvételi ügylet tárgya a halászatáról és osztriga­telepeiről ismert Chiloé-szige- tekhez tartozó Tálcán, amely a fővárostól, Santiagótól 1200 ki­lométerre délre található. A la­kosoknak igencsak leesett az ál­luk, amikor kiderült, hogy elad­ják talpuk alól a földet, amelyet mindeddig sajátjuknak tudtak. ’’Itt születtünk és itt nőttünk fel, őseink itt vannak eltemetve. Mi műveltük meg a sziget földjét, mi tettük termővé” — írta a szi­get 37 csaláorője az Analisis he­tilapban közzétett nyűt levelé­ben. A családok Tálcán törvé­nyes tulajdonosának tekintik magukat, amelynek bizonyságá­ul megemlítik, hogy a szigeten — őseik történetének csendes tanú­iként — két temető is van. A sziget eladásának terve múlt év novemberében tudódott ki, akkor, amikor egy magánember bejelentette, hogy őt illeti meg a szigetnek a nemzeti vagyonügyi minisztérium által is elismert tu­lajdonjoga, és ingatlanügynököt keres eladásához. Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint a lehetséges vásárlók között van egy külföldi tudóscsoport, amely természet- és környezetvédelmi szempon­tok alapján szeretné megőrizni a szigetet, szem előtt tartva állító­lag az ellenző szigetlakok érde­keit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom