Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

2. VILÁGMAGAZIN NÉPÚJSÁG, 1989. február 11., szombat Hegynek ütközött és felrobbant február 8-án egy Boeing-707 típu­sú utasszállító repülőgép. Képünkön: a gép egyik motorja és szárnytöredéke a város repülőterétől mindössze pár kilométerre lé­vő, 550 méter magas Pico Alto hegy oldalában. Annageldy Mamedov, ashabadi munkás Afganisztánból hazatért katonafiát köszönti febuár 9-én, a szovjet-afgán határ mentén fek­vő türkméniai Kuskában. Margaret Thatcher brit miniszterel­nök hivatalá­ban fogadta Vlagyimir Ka- mencev szov­jet miniszter­elnök-helyet­test, aki hiva­talos látogatá­son tartózko- Londonban. Japánban tabu a „rák”szó Egy japán orvos, dr. Okazaki Nobuo, teljesen új terápiával kí­sérletezik rákos betegein: meg­mondja nekik az igazat. Japán­ban ugyanis íratlan törvény a gyógyászatban, hogy hazudni kell a betegeknek. Szebben fo­galmazva: elhallgatják vagy megkerülik az igazságot. A rosszindulatú hüvelydaganatot jóindulatú cisztának hazudjék, a gyomorban lévőt fekélynek. Egyszóval, mondanak a japán orvosok mindenfélét, csak az igazat nem. Szerintük jobb nem megijeszteni, elszomorítani a be­teget. A leghíresebb példa erre a nyolcvanhét éves Hirohito csá­szár esete. A japán lapok szét- kürtölték, hogy az uralkodó rák­tól szenved, ám csak akkor, ami­kor az agg császár már túl gyenge volt ahhoz, hogy újságot olvas­son. A japán orvosok hazudozása a rákos betegeknek immár olyany- nyira nyílt titok, hogy megren­dült a gyógyítás mestereibe ve­tett bizalom — mondja Okazaki doktor, a rákos betegeket gyó­gyító kórház specialistája, aki csendes mozgalmat kezdett az igazmondásért. „Volt egy rákos betegem, meséli, aki kétségek között halt meg. Utolsó napjai­ban is kételkedett családjában, bennem, mindenkiben. Talán ez a legmagányosabb halálnem. A szomorú beteget lehet vigasztal­ni, de a bizalmatlanon képtelen­ség segíteni.” Az íratlan törvény azonban továbbra is érvényesül. A japá­nok közismerten rendkívül ud­variasak, kerülik a kellemetlen témákat. És mi lehetne kellemet­A H TÖRTÉNT Szombat: — Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter Sanghajban találkozott Teng Hsziao- pinggel, Kína első számú politikusával — Az előző napi katonai puccs után beiktatták hivatalába Para­guay ideiglenes államfőjét — Elhunyt a Pancsen Lá­ma, Tibet második számú vallási vezetője Vasárnap: — A szovjet külügyminiszter a pakisz­táni vezetőkkel tárgyalt Iszlámábádban az afganisz­táni helyzetről — Francesco Cossiga olasz államfő hivatalos látogatásra Egyiptomba érkezett — Az utol­só szovjet katonai egység is elhagyta az afgán fővá­rost Hétfő: — Varsóban megkezdődött a régóta terve­zett kerekasztal-tárgyalás a nemzeti megegyezés le­hetőségéről — Az iráni fővárosban tárgyalt Jurij Vo- roncov külügyminiszter-helyettes, a Szovjetunió ka- buli nagykövete — Az amerikai külügyminisztérium, az emberi jogok helyzetéről készített éves jelentésé­ben elmarasztalta Izraelt a megszállt területeken gyakorolt politikája miatt — Első alkalommal érkezett svájci külügyminiszter hivatalos látogatásra Varsó­ba Kedd: — New Yorkba érkezett Tárik Aziz iraki kül­ügyminiszter, hogy az iraki-iráni tűzszünetről tár­gyaljon az ENSZ főtitkárával — Az amerikai külügy­minisztérium bejelentette, hogy felülvizsgálják a Szovjetunió ellen, 1979-ben bevezetett kereskedelmi korlátozásokat Szerda: — A közép-amerikai csúcs előkészítésé­ről kezdett tárgyalást az ENSZ-székhelyén a térség öt államának külügyminisztere — Eredmény nélküli megbeszélést tartottak Panmindzsonban Dél-Korea és a KNDK képviselői —144 ember halt meg az Azori- szigeteken történt repülőgép-szerencsétlenségben — Az arab országok a Biztonsági Tanács sürgős ösz- szehívását kérték az Izrael által megszállt területeken kialakult helyzet megvitatására — Díszdoktorrá avat­ták a bolognai egyetemen Andrej Szaharov Nobel- békedíjas szovjet fizikust — Pokolgépet robbantot­tak az észak-csehországi Ústi nad Labem tanácshá­zában Csütörtök: — Harminc év óta először szovjet aka­démiai küldöttség érkezett Kínába — Elnökválasz­tást tartottak Jamaikában — Az örményországi föld­rengésben megsebesült gyerekek csoportja érke­zett gyógykezelésre az Egyesült Államokba Péntek: — James Baker amerikai külügyminisz­ter nyugat-európai körútra indult — George Bush amerikai alelnök munkalátogatást tett Kanadában. A lengyelországi reformokról rendezett konferencia keretében kezdte meg munkáját február 8-án a gazdasági és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó "kerékasztal-bizottság'’. lenebb annál, mint megmondani valakinek, hogy rövidesen meg­hal? A hozzátartozók 80 száza­léka kéri az orvost, hogy hazud­jon a betegnek. A rák szó különösen a gazdag és a híres emberek között tabu. A politikusok messzire elkerülik a kórházat — mondja Okazaki —, nehogy választóik megsejtsék betegségüket, és más jelöltre sza­vazzanak a következő választá­son. A közmondásosan tapintatos britek nem csinálnak nagy ügyet abból, ha szomszédjuk a meg­szokottól eltérő életmódot foly­tat, furcsa szokásoknak, hobbik­nak hódol, egyszóval: különc. Alighanem ez a magyarázata an­nak, hogy nincs a világon még egy ország, ahol annyi különc él — méghozzá egészségesen és boldogan —, mint Nagy-Britan- niában. Becslések szerint min­den tízezer brit közül egy különc. A királyi Edingburgh kórház pszichológiai osztályának egy kutatócsoportja 130 önként je­lentkezett brit különc klinikai vizsgálata alapján arra a követ­keztetésre jutott, hogy nagy többségük — a tudathasadás egészen enyhe tüneteitől elte­kintve — fizikailag és szellemileg tökéletesen egészséges. A kü­löncök általában magas életkort érnek meg, rendkívül kíváncsi­ak, óriási akaraterővel és kitar­tással járnak a dolgok végére, és különleges alkotókedvvel meg­áldott egyéniségek. Az 52 esztendős John Slater például valaha biztosítási ügy­nökként dolgozott az angliai Chichesterben, majd Skóciába költözve utazási irodát alapított. Az üzlet kiválóan ment, Slater- nek, ha nem is lett milliomos, van mit aprítania a tejbe. Jelenleg a skóciai hegyvidéken él — három sikertelen házasság, illetve válás után agglegényként —, és rend­szeresen a háza közelében lévő barlangban éjszakázik. Egyetlen élet- és egyúttal üzlettársa Csöpi nevű labrador kutyája — akit ki­nevezett az utazási iroda vezéri­gazgatójává. — Kiegyensúlyozott, boldog ember vagyok, életem tökélete­sen harmonikus — vallotta John Slater. j A Northamptonshire grófság­ban élő John Ward polgári fog­lalkozására nézve könyvtáros, de Concorde-teszt A British Airways légitársaság úgy döntött, hogy hét Concorde típusú gépe közül ötöt felülvizs­gál, miután az egyik gép meny- nyezeti részénél „apró repedése­ket” találtak — jelentette a brit Polgári Repülésügyi Hatóság (CAA). A szóvivő szerint a fran­cia légitársaság is hasonló felül­vizsgálatokat hajt majd végre. igazi szenvedélye szokatlan szál­lítóeszközök kigondolása. Kü­lönleges találmányai közül a he­likopter-propellerrel felszerelt szárnyas járgány a kedvence, amelyet egy kerekeken gördülő torpedóhoz hasonlatos motor hajt — színes fények villózása közepette. A feltaláló „Wogan- mobil„-nak keresztelte el a jár­művet, mivel — mondotta — „Terry Wogan televíziós terefe- reműsorához hasonlóan ez is ócskaságokból állt össze,,. De John Ward nem a találmá­nyaival keltett feltűnést a kör­nyéken és országszerte, hanem azzal, hogy — egy jótékonysági gyűjtés népszerűsítésére — ró­zsaszínű elefántnak maszkírozva siklott le mászókötélen magas épületekről. Dr. David Weeks pszicholó­gus, a vizsgálat vezetője úgy véli, hogy az ötletdús, újító és kísérle­tező kedvű különcök a brit társa­dalom savát-borsát adják. „Nem véletlen, hogy a legkülönbözőbb iparágakban világszerte alkal­mazott találmányok és innováci­ók fele Nagy-Britanniából szár­mazik,, — jegyezte meg dr. We­eks. A különcök irányában tanúsí­tott társadalmi türelem, sőt meg­becsülés magyarázatát az orvo­sok abban látják, hogy szokatlan viselkedésük, különleges életcél­jaik bizonyos értelemben mo­dellként szolgálnak az egyre erő­teljesebben szabályozott életfor­mában élő többség számára. A különcök ráébresztik az embere­ket arra, hogy ki lehet — és ki is kell — lépni a mind merevebbé való magatartási normák kény­szerzubbonyából. A királyi Edinburgh kórház vizsgálatának eredményeit a jö­vő hónapban Berlinben összeülő nemzetközi társadalompszicho­lógiai kongresszus elé terjesztik. Köves Tibor Branimir Jankov szófiai újsá­gírót, a Zemedelszko Zname munkatársát durván kiutasítot­ták egy társadalmi bírósági tár­gyalásról, amelyet a bolgár fővá­ros közelében lévő Pancsarevo körzet bisztricai elöljáróságán tartottak. A rendőrség kihívásá­ig fajuló incidensben részt vett a helyi elöljáró, a jelenlévő ügy­véd, a komszomol-titkár, sőt még az a tanítónő is, aki eredeti­leg az újságíró segítségét kérte, mert úgymond rágalmazással vádolták meg — mint Jankov be­számolójából kitűnik: jogosan. Éppen ezzel az üggyel foglalko­zott a társadalmi bíróság, amely elé a keresetet a rendes bíróság utalta. S amikor az újságíró a ha­sonló eljárások törvényben biz­tosított társadalmi nyilvánossá­gára hivatkozott, a bíró is talált paragrafust, amely szerint korlá­tozható a nyilvánosság, „ha az ál­lampolgárok intim életének té- nyeiről van szó”. Jankov kolléga otthagyta a társaságot, keserűen gondolva arra, hogy „ez lenne az az aktíva, amelyről 4000 bisztricai polgár­nak példát kell vennie? A de­mokrácia és a glasznoszty ho­gyan harcoljon az effajta paran­csuralom ellen?” Kétszeres elég­tételt kapott azonban. Egyrészt az ellene kihívott rendőr főhad­nagy, amikor megértette, miről is van szó, neki ajánlotta fel a segít­séget. Másrészt ez az egész törté­net nevekkel megjelenhetett — igaz, nyolc nappal a történtek után — az újságban. Egy másik bolgár újságíró, az Aprilszko Delo — a szófiai terü­let napilapja — munkatársaként dolgozó Veszelin Zselewel meg a következő történt. A mezőgaz­daságban keresve riportjához követendőként felmutatható mintát, a kosztinbrodi Szpaszov családhoz jutott el. Szpaszovék sertésfarmot tartanak fenn, amelyben az állatok száma ta­tai szerencsésnek mondhatja magát: 22 évre szóló beutalót ka­pott őfelsége egyik jól őrzött bör­tönébe. Az inkognitójukat mindmáig kínos őrző kárvallot­taknak ugyanis még vagy 30 mil­lió font összegű elszámolnivaló- juk van vele. A rablóknál megtalált 10 mil­lió font értékű zsákmány között korábbi rablásokból származó ékszereket, aranyrudakat, mű­tárgyakat találtak. Továbbá két kilónyi kokaint és más kábító­szereket. Nem is szólva különbö­ző pénznemek ismereteién ere­detű bankjegykötegeiről. Az aranyrudakban történetesen fel­ismerték a korábbi rablásrekord, a 26 millió font értékű nagy aranylopás egyes darabjait is. A szemérmes páncélfiók-tu- lajdonosok — köztük gyanítha­tóan az amerikai maffia tagjai is — nem jelentették be kárigényü­ket, de nyilvánvaló, hogy sem az értékmegőrző igazgatója, sem 'pedig olasz üzlettársa nem talál­ná kellemesnek a velük való ta­lálkozást. A Gigi becenévre hallgató Va­lerio Vicceit tavaly mentették fel Olaszországban egy személyvo­nat felrobbantására tett kísérlet bűnperében. Gyanúsított volt egy szélső- jobbaldali terroristák által 1974- ben végrehajtott — 12 utas halá­lát okozó — vonatrobbantás ügyében is, de bizonyítékok hiá­nyában nem emeltek vádat elle­ne. Neve ott szerepelt 56 rablótá­madás gyanúsítottjai között is, de nem voltak ellene bizonyíté­kok. Valerio Viccei az Old Bailey- ben tagadta, hogy a kincseskam­ra káprázatos ékszerei csábítot­ták volna rablásra. Életcélja az volt, hogy nevét minden idők legnagyobb rablása mellé jegyez­zék be a Guinness-féle rekordok könyvébe. Bejegyezték. K. T. Különcnek lenni! A „glasznoszty” kis csatái Bulgáriában valy elérte a 400-at, az államnak eladott sertéshús mennyisége pedig a 40 tonnát. Az egyik helyi vezető azonban nem vette jó né­ven Zselev választását, szerinte sokkal pozitívabb hős egy olyan üzemi munkás, aki a szabadide­jében gondoz 2-3 állatot. „Szpa­szovék — mondta — kulákok voltak, azok is maradtak.” Ez a riport már a másnapi újságban benne volt, azzal az adattal együtt, hogy a Kosztinbrodban 1988-ban felvásárolt 1212 tonna húsból 867 tonna magán-, illetve háztáji és kisegítő gazdaságokból. származott. A kollektív és magánmunka hasznosítására már 1987 nyarán határozatot hozott a bolgár mi­nisztertanács. Ennek végrehajtá­sát azonban elismerésre méltó találékonysággal — helyenként arroganciával — hiúsította meg a helyi vezetés. Ma azonban már nem teheti: az idén rendeletileg hozott reformcsomag szerint magáncégek is alakulhatnak — legfeljebb 10 alkalmazottal —, ehhez engedélyt sem kell kérni, csak bejegyeztetni azokat a bíró­ságokon. Ami még a glasznoszty témát illeti: két hete a Szofijszkije No- vosztyi (Sofia News stb.) című, öt nyelven megjelenő bolgár he­tilap impresszumából hiányzik a nyíltságért tiszteletre méltóan csatázó Vencel Rajcsev főszer­kesztő neve. Igaz, elérte már a nyugdíjkorhatárt. Követte a Na- rodna Kultúra éléről még az ősz­szel nyugdíjba küldött Stefan Prodevet, aki — nagyon sok egyéb között — a lemondást ajánlotta a legegyértelműbb önkritikaként a hibákat elkövető vezetőknek. Ezzel szemben újra megjelennek a tavaly „rágalma­zás miatt” a pártból kizárt és a Rabotnicseszko Delo szerkesz­tőségéből elbocsátott Georgi Tambuev. Nagy Károly Szemérmes páncélfiók-tulajdonosok Értékőrzés maffia módra Összesen 72 évet osztott ki az Old Bailey bírája London „leg­biztonságosabb értékmegőrző központjának” tulajdonos-igaz­gatója és a páncélfiókjait kifosz­tó bűntársai között. így végző­dött nemrég Nagy-Britannia re­kordnagyságrendű fegyveres rablásának bűnpere, de a kifosz­tott páncélfiókok számos betéte­sének kilétét továbbra is homály * fedi. A híres Harrods áruházzal szemben létesített Knightsbridge Security Centre előtt 1987. júliu­sában sokkal kevesebb kárvallott sorakozott, mint ahány letéti fió­kot feltörtek az „áthatolhatat- lanként” reklámozott páncélte­rembe behatoló rablók. Össze­sen csupán 10 millió font értékű kárigényt jelentettek be, jóllehet — mint később kiderült — min­tegy 40 millió font értékű kincset őriztek a trezor 95 feltört páncél­fiókjában. A páncélterem 4000 letéti fi­ókjából csupán 800 volt bérbe­adva. Minthogy a rablók ponto­san tudták, hogy közülük is mely rekeszeket érdemes megnyitni, nyilvánvalóvá vált, hogy a "sze- zám ” varázsigéhez bennfentestől jutottak hozzá. Kiderült az is, hogy Parvez Latif a kincseskam­ra indiai származású tulajdonos­igazgatója a rossz üzletmenet mi­att anyagi gondokkal küzdött. Megoldásért az értékmegőrzés olyan specialistájához fordult, mint Valerio Viccei, az olasz alvi­lág hírhedt „aranyifjúja”. Viccei három társával „hatolt be” be a páncélterembe, előzőleg kikap­csolta a „kikapcsolhatatlan” ri­asztóberendezést, és „ártalmat­lanná” tette a beavatott fegyve­res őrt. Az olasz szakember elkö­vette azonban azt a meglehető­sen dilettáns hibát, hogy az egyik fiók felfeszítésekor megsértette ujját, s tucatnyi véres ujjlenyoma­tot hagyott hátra. Ezeket roppant egyszerű volt azonosítani az In- terpolnál őrzött mintákkal. A 33 éves Viccei mindazonál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom