Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1989. február 4., szombat Ötvenötén a vonal végén — Színes paletta — Luca széke? — Vigyázat: balesetveszély — Szemétdomb az utcán — Meddig kell sárban evickél- ni? — „A fák állva halnak meg” — Vizesednek a pincék — Új hitelezési feltételek az OTP-nél — Mindnyájan közlekedünk — Súlycsonkítás, árdrágítás — Kutyaugatás nem hallik az égig? — Köszönet a segítségért — Humánus rendeleteket! — Szószóló a magyar címer mellett — Egyéni sorsokról, levélben — Utánajárunk az igazságnak Párbeszéd az olvasóval Január 25-én, szerdán délután pillanatnyi szünet nélkül csöngött a telefon szerkesztőségünkben. Hadd mondjuk el mindjárt, mi ennek nagyon örültünk, hisz azt bizonyította, hogy induló új sorozatunk nagy érdeklődésre talált olvasóink körében. Az első alkalommal több. mint félszáz emberrel sikerült beszélnünk, s ezúton kérünk elnézést azoktól, akik a nagy „forgalom” miatt nem jutottak vonalhoz. Ára februárban bizonyára velük is tudunk kapcsolatot teremteni: lapunk hasábjain időben közöljük, mely napon várja a kedves Olvasó hívását a Népújság egy munkatársa. Az első tapasztalatok kedvezőek voltak: a legtöbben valóban érdekes témában, a köz érdekében emelték fel a kagylót. A paletta igen színes, az érdeklődő kérdéseken kívül sok-sok visszásságra hívták fel figyelmünket, s nemcsak a megyeszékhelyen élők. Örömmel töltött el minket az is, hogy az ügyes-bajos dolgok szóvátétele mellett számos telefonáló időt szakított elmondani: az utóbbi időben színvonalasabb, olvasmányosabb lett az újságunk. Köszönjük, s egyben reméljük, a jövőben is ez lesz a véleményük. Ezúttal, első ízben egy csokrot nyújtunk át a szerteágazó témákból, észrevételekből. Paska György (Eger, Rákóczi út 93.) többek véleményét tolmácsolta, midőn szóvá tette: a Rákóczi út és a Vallon utca sarkán épülő iparcikk-áruház úgy készül, mint a Luca széke. Ráadásul e területen az élő növényzetet is kivágták, s nem telepítették át. Nos, Városi István, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat műszaki osztályának vezetőjétől megtudtuk: nem késnek a határidővel, decemberben átadják az áruházat. Hogy „látványos eredményt” még nem észlelhetnek az erre járók, annak oka: az épület alatt gázvezeték húzódott, s ezért megkerülő vezetéket kell építeni, amelyet csak öt Celsius-fok átlaghőmérsékletnél szabad lezárni. Amint az időjárás engedi, rákötik a vezetéket. Márciustól már megkezdhetik a falak fölhúzását, s ugyancsak tavasszal 1800 cserjét ültetnek a Mélyépítő és Városgondozási Üzem által kijelölt helyen. A parkoló pedig már el is készült a Zalka Máté utca és a Rákóczi út sarkán. Egyet kell, hogy értsünk Bóta Bernátnéval, aki Egerben, a Kertész utca 91. szám alatt lakik, s többek nevében sérelmezte: a házaktól nyolcméteres távolságban építették meg a járdát. így az itt élők arra kényszerülnek, hogy sárban evic- kéljenek a kapuig, ráadásul a közvilágítás is rossz. Az csak félmegoldás, hogy maguk a lakók próbálták sóderrel feltölteni úgy ahogy a bevezető utat... Az pedig kifejezetten balesetveszélyes; az autósok a járdát választották közlekedési útnak, s ez ellen az ott lakók úgy védekeztek, hogy törmelékeket halmoztak fel. Nem épp áldásos állapot...! Mint ahogyan az sem, amire Szitányi Péter boldogi olvasónk hívta fel figyelmünket. A főútvonaluk mentén Hatvanig egész évben összegyűlik a szemét, az út szélén, így megáll a viz, télen megfagy. A bekötőutakról a fenntartók az árokba túrják a földet, s nincs, aki azt kitakarítsa. Az egri Kovács Lászlóné azt panaszolja, az Egri Csillagok utcában se járda, se vízelvezető árok nincs, ráadásul amióta az Almagyar-dombon felépült az új telep, a szemetet, törmeléket ebbe a kis utcába hordták. Két éve, amikor a gázvezetéket építették, felásták az utat, s azóta sem burkolták be. Nyakig sárban járnak az ott élők a Vécsey-völgyi buszmegállóba, s ha olyan az időjárás, a mentő sem tud bemenni. Hogy mire hívjuk fel az illetékesek figyelmét? A környéken lakók kénytelenek vizes rongyot levinni az utcasarokra, hogy lemoshassák cipőjüket... Sárban kénytelenek járni az 5-ös iskolába is a gyerekek, az ABC-be a felnőttek a Szovjet Hadsereg úton — tette szóvá László Józsefné, az egri Rainer Károly utcából. Az épülő APEH-székház területén a bontásból származó cseréptörmeléket, sarat a dömperek felhordták a járdára. Addig is, amíg nem kezdik az építkezést, nincs gazdája a területnek? — kérdi okkal-joggal. Fodor Jánosnénz egri Nagy János utcai fák ügyében emelte fel a telefonkagylót. Tönkrementen, kiszáradtan éktelenkednek, s bár egyet-kettőt kivágtak, elvétve ültettek csak, s így a meglévők csúfítják az egykor szép utcát. Mint mondta, az itt lakók szívesen locsolnák-gondoznák. — Ám hiába kérték megfelelő helyen, az ígéret mindeddig ígéret maradt... Jósvai Ferencné az egri Koszorú utcából ugyancsak többek érdekében emelt szót. Akik ott építkeztek, kötelezték őket, hogy derítőt építsenek. Sem szennyvíz-, sem esővíz- csatoma nincs az utcában. Nos, né- hányan meg is ásták a derítőt, ám a pincékben feljött a víz. Tizenöthúszezer forintot rááldoztak, de így egyénileg csak amolyan „házilagosan” tudták megoldani a feladatot. Mint mondja, már beszéltek róla az ott élők, hogy ezzel az összeggel inkább hozzájárulnának a tanácsnak ahhoz, hogy közművesítsék ezt a hosszú utcát. Mi több, szívesen vállalnának társadalmi munkát is a fiatalabbak annak érdekében, hogy szakszerűen, megnyugtatóan javítsanak a mostani áldatlan helyzeten. Évente így is kétezer forintot fizetnek a szennyvíz elviteléért, ezt a pénzt is inkább a közművesítésre áldoznák... Bordás Miklósné Egerből, a Vörösmarty utca 89-ből azzal a problémával fordult hozzánk, hogy társasházat szeretnének építeni, s már többen jártak az OTP-ben érdeklődni: milyen kölcsönlehetőségük van, mennyi kamatot kell fizetniük. Ám nem kaptak pontos, megnyu- gató felvilágosítást. Nos, az OTP Heves Megyei Igazgatóságán mi azt tudtuk meg: most jelent meg az utasítás az 1989-es hitelezési feltételekkel kapcsolatban. Ha az érdeklődők a napokban felkeresik Kréti Erzsébet csoportvezetőt, részletes tájékoztatást kapnak a feltételekről, a szociálpolitikai kedvezményekről is. Mindnyájan közlekedünk. Érthető hát, hogy sokakat foglalkoztat a téma különösen most, hogy február elsejétől drágább lett az utazás. Veres Istvánné olvasónk is azon gondolkodott el: miért csak az egyenruhát viselő sorkatonák utazhatnak ingyen a buszon? Mert ha hazajönnek szabadságra, természetes, hogy ki kell mosni a ruhájukat. Igazolványhoz kellene hát kötni a díjtalan utazást — javasolja. íme, most helyt adunk felvetésének... A megyeszékhelyen élők közül többen emelték fel a kagylót abban az ügyben, hogy ritkán jár az 5-ös autóbusz. Egyben kérdezték, tervezi-e a Volán a járatok sűrítését. Érdeklődésünkre Kelemen Imre, a Mátra Volán személyszállítási osztályának vezetője elmondotta: május 28-ig, az új menetrend bevezetéséig erre nem kerül sor. Legfőképp azért, mert a tarifaváltozások miatt számítani lehet arra, kevesebben veszik igénybe az autóbuszokat. Előbb hát utasszámlálást végeznek, s ameny- nyiben erre igény mutatkozik, sűrítik a járatokat. Bartyik János nemrégiben költözött a fővárosból Egerbe. Mint mondta, örömmel tapasztalták a kisgyerekesek, hogy az új buszokra könnyen fel lehet vinni a babakocsit. Az pedig a Volántól újabb meglepetés, hogy a néhány régi járművükre is megkönnyítették a felszállást oly módon: leszerelték a lépcsőket kettéhatároló korlátokat. S most következzék egy kisebb csokor a kereskedelemmel foglalkozó hívásokból. Kovács László nyugdíjas feleségével mindig bosz- szankodik, ha csirkecombot vásárol. Ugyanis a püspökfalatból jókorát hozzákanyarítanak, s rajta marad a rágós kaparó is. Hát bizony, ez ugyancsak kimeríti a vásárlók megkárosítását, elég ha csak azt nézzük: egy kiló csirkecomb 109, a far-hát pedig 32 forint. Bajzáth Attila, az egri Baktai úti lakótelepekről azt sérelmezi, hogy a kenyér szavatossági ideje a sütéstől számítva 72 óra. Vagyis ugyanannyit kell fizetni a friss ropogósért, mint a szikkadt szárazért. Ezekben a szűk pénztárcás időkben különösen áldásos lenne, hogy csak a kifogástalan minőségű árukért fizessünk teljes árat, legyen szó bármilyen élelmiszerről... Apropó, szűk pénztárca! Mind többen kényszerülünk arra, hogy betérjünk a bizományi áruházba. Nem egy olvasónk kért: ne csak a nemesfém-felvásárlási akcióról értesítsék őket, hanem arról, éppen milyen szezonális cikkeket vesznek át. így nem kellene hosszú sorokat végig- állni hiába. S mivel többen is telefonáltak, hogy dicsétjenek, helyt adunk az elismerő szavaknak is: az egri Szarvaskő ABC dolgozóinak udvariasságát, figyelmességét köszönik, főként azt, hogy az idősebbekkel szemben példamutatóan segítőkészek. Az alkoholizmus elleni küzdelem jegyében tették szóvá többen: megyeszékhelyünkön sorra nyílnak az exkluzív sörözők, borozók, miközben az óvodák, iskolák állapota mindinkább leromlott. Ez utóbbi kitétellel egyetértünk, de az is tény, hogy egy elegáns vendéglátó hely nem az alkoholizmus táptalaja, sokkal inkább az idegenforgalom fellendítője... Lapunk hasábjain már több ízben foglalkoztunk a kutyák sorsával, témájával. Úgy tűnik a telefonokból is: .hovatovább az emberek két nagy táborra oszthatók, akik tartanak állatot és akik nem. Nos, az tény, hogy mondjuk a nyolcadik emeleten élő négylábúaknak „kutyasorsuk” van, már csak azért is, mert nem arra születtek: dobozlakásokban éljék le életüket. Azok panaszának adunk ezúttal helyt, akik a papírvékony falakon áthallatszó ugatástól sem nappal, sem éjjel nem nyugodhatnak. Gelencsér Józsefné, a Cecey Éva bölcsőde vezetője elsősorban azért emelte föl a kagylót, hogy megköszönje a Magyar Néphadsereg KISZ-bizottságának, a Tanép, a Városgondozási Üzem és a Kőolajtermelő Vállalat dolgozóinak több ezer forint értékű társadalmi munkáját, amelyet az intézményben végeztek. Ám mint szociálpolitikai bizottsági tagot, nem hagyja nyugodni egy szerinte álhumánus rendelet: az alacsony nyugdíjé idősek segélyezéséhez fel kell tüntetni gyermekeik munkahelyét , és igazolni keresetüket. Ez már több ízben okozott családi konfliktust, nem beszélve arról, több évtizedes becsületes munka után miért nem az egyén jelenlegi szociális helyzetét veszik figyelembe? A felsőbb rendelettel kapcsolatos észrevétel minket is elgondolkodtatott... E hasábok nem titkolt célja többek között az is, hogy fórumot biztosítsunk az állampolgárok véleményének, a nyíltság jegyében. Álljanak hát itt Ipacs Gyuláné gondolatai, aki a 17-026-os számról hívott fel minket. Őt az háborította fel, hogy a televízióban hallotta: héttagú bizottságot alakítanak acélból, megváltozzék-e a magyar címer. Amikor az ország így eladósodott, s le kellene vetnünk mázsás terhein- ket, a tapraálláshoz nem egy olyan szimbólum megváltoztatása a legfontosabb kérdés, amely a munkás- osztály hatalmát fejezi ki. Nem is szólván ennek tetemes költségeiről — véli... Mikes Márta Kedves Olvasóink! A fentieken kívül — s ez örömünkre szolgál — kaptunk hívásokat a megye több térségéből. Például Hatvanból, Sarudról, Apcról, Gyöngyösről, Nagyrédéről, Szűcsiből. Emellett feltárultak előttünk egyéni sorsok, égető problémák, s értesültünk olyan témákról is, amelyeknek utána kell járnunk, hogy kideríthessük a teljes igazságot. Voltak, akik levélben keresték a kapcsolatot velünk, nekik vagy névre szólóan, vagy a lap hasábjain válaszolunk a közeljövőben. Több érdeklődő kérdésére az illetékesektől kérünk választ, s megint mások panaszát szóvá tesszük még különböző rovatainkban. Köszönjük hívásaikat. Ebben a hónapban ismét „találkozhatunk” a membránon keresztül, s hogy mely napon, időben jelezzük. Nagyobb önállóságot kapott Selyp Az Eternit Vállalat mint termelőegység — az idén — a selypi gyárból fog állni, mely nemcsak gyári feladatokat lát el, hanem vállalati funkciókat is. Ez az új felállás nagyobb önállóságot tesz lehetővé az irányítás, gazdálkodás, bérek differenciálása, piackeresés területein. A nagyobb önállóság az új társasági törvény megjelenésével, gazdasági szabályzók módosításával valósulhatott meg. A selypiek több mint 400 millió forint árbevételre és 35 millió forint nyereségre számítanak a kezdeti évben. - , , . , . (Szabó Sándor felvétele—MTI) Korszerűsíteni kellene a munkahelyi büféket Kereskedelmi ellenőrzések tapasztalatai 1. rész Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség, valamint a megyei felügyelőségek hat megye 171 munkahelyi büféjét — az országban működő összes munkahelyi büfék 12 százalékát — ellenőrizték a közelmúltban. A vizsgált egységek közül 119 munkahelyi büfé besorolásban, 52 pedig élelmiszerüzletként működik. A most elkészült vizsgálati jelentés szerint a munkahelyi büfék döntő többsége az állami kereskedelemhez tartozik és jellemzően szabadkasszás elszámolási rendszerben működik. Ez is jól érzékelteti, hogy az új vállalkozások számára nem vonzó e terület, mert bizonytalan és rendkívül alacsony a haszon. Mivel általában a vállalatok, intézmények sem gazdasági érdekből létesítenek üzemi büféket, hanem inkább erkölcsi elkötelezettségből adódóan, nem ritka a veszteséges büfé sem. A vizsgálat megállapítja, hogy az ÁFA bevezetésével egyidejűleg több helyütt vegyes bolttá nyilvánították a vállalati, üzemi büféket, hogy adózás szempontjából jobban járjanak. Más vállalatok az általuk üzemeltetett büféknél ugyan nem változtatták meg a profilt, de a bevétel nagy hányadát kitevő alapvető élelmiszereket, háztartási vegyi árukat a forgalomból kivonták, hogy a kedvezőbb átalányadókulccsal adózhassanak. Emiatt ezeken a helyeken a választék jelentősen szűkült. A változások következtében erősen differenciálódott a munkahelyi büfék választéka, vannak kiemelkedően jó színvonalú, gazdag kínálatot nyújtó üzletek, ugyanakkor olyanokkal is találkoztak az ellenőrök, amelyek az elemi igényeket sem tudták kielégíteni, a választék néhány üdítőből és nápolyiból állt. Az ellenőrzött üzletek többsége változatlanul árusítja a tejipari, húsipari, sütőipari és édesipari termékeket, valamint cigarettát, üdítőitalt, s mindazokat a cikkeket, amelyek a napközbeni étkezéshez szükségesek. Az áruutánpótlás általában zavartalan, s a választékot helyenként jól kiegészítik a munkahelyi konyhákban előállított házi készítmények, például vagdalt, lángos, rétes, sült hús. Kevés helyen értékesítenek viszont hidegkonyhai termékeket, s a korábbiakkal ellentétben csupán néhány helyen kínálnak cukrászsüteményeket. Az utóbbi cikkek ugyanis az általános forgalmi adó rendelete szerint a múlt évtől édesipari áruknak minősülnek, s ezeket 25 százalékos forgalmi adó terheli. Egy 1986-os rendelet szerint a munkahelyi büfékben kötelező értékesíteni presszókávét, teát és tejes italt, s amennyiben a feltételek adottak, meleg ételt, húskészítményeket is. Ennek a kötelezettségnek az ellenőrzött üzletek körülbelül fele tett eleget, s általános tapasztalat, hogy az egyszerű, viszonylag olcsó, gyors étkezési lehetőséget megteremtő munkahelyi üzlethálózat kialakulásának egyelőre nem mutatkoznak jelei. A felügyelőségek munkatársai 147 büfében végeztek próba- vásárlásokat. Megállapításaik szerint az esetek 24 százalékában a vásárlók, 10 százalékában pedig az üzlet kárára tévedtek az eladók. Általában a méréssel és a számolással vannak gondok, továbbá az árak feltüntetését is gyakran elmulasztják a büfékben.
