Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1989. február 4., szombat Ötvenötén a vonal végén — Színes paletta — Luca széke? — Vigyázat: balesetveszély — Szemétdomb az utcán — Meddig kell sárban evickél- ni? — „A fák állva halnak meg” — Vizesednek a pincék — Új hitelezési feltételek az OTP-nél — Mindnyájan közlekedünk — Súlycsonkítás, árdrágítás — Kutyaugatás nem hallik az égig? — Köszönet a segítségért — Humánus rendeleteket! — Szószóló a magyar címer mellett — Egyéni sorsokról, levélben — Utánajárunk az igazságnak Párbeszéd az olvasóval Január 25-én, szerdán délután pillanatnyi szünet nélkül csöngött a telefon szerkesztőségünkben. Hadd mondjuk el mindjárt, mi en­nek nagyon örültünk, hisz azt bizonyította, hogy induló új sorozatunk nagy érdeklődésre talált olvasóink körében. Az első alkalom­mal több. mint félszáz emberrel sikerült beszélnünk, s ezúton kérünk elnézést azoktól, akik a nagy „forgalom” miatt nem jutottak vo­nalhoz. Ára februárban bizonyára velük is tudunk kapcsolatot teremteni: lapunk hasábjain időben közöljük, mely napon várja a ked­ves Olvasó hívását a Népújság egy munkatársa. Az első tapasztalatok kedvezőek voltak: a legtöbben valóban érdekes témában, a köz érdekében emelték fel a kagylót. A paletta igen színes, az érdeklődő kérdéseken kívül sok-sok visszásságra hívták fel figyelmünket, s nemcsak a megyeszékhelyen élők. Öröm­mel töltött el minket az is, hogy az ügyes-bajos dolgok szóvátétele mellett számos telefonáló időt szakított elmondani: az utóbbi idő­ben színvonalasabb, olvasmányosabb lett az újságunk. Köszönjük, s egyben reméljük, a jövőben is ez lesz a véleményük. Ezúttal, első ízben egy csokrot nyújtunk át a szerteágazó témákból, észrevételekből. Paska György (Eger, Rákóczi út 93.) többek véle­ményét tolmácsolta, midőn szóvá tette: a Rákóczi út és a Vallon utca sarkán épülő iparcikk-áruház úgy készül, mint a Luca széke. Ráadásul e területen az élő növényzetet is ki­vágták, s nem telepítették át. Nos, Városi István, az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat műszaki osztályá­nak vezetőjétől megtudtuk: nem késnek a határidővel, decemberben átadják az áruházat. Hogy „látvá­nyos eredményt” még nem észlel­hetnek az erre járók, annak oka: az épület alatt gázvezeték húzódott, s ezért megkerülő vezetéket kell épí­teni, amelyet csak öt Celsius-fok át­laghőmérsékletnél szabad lezárni. Amint az időjárás engedi, rákötik a vezetéket. Márciustól már meg­kezdhetik a falak fölhúzását, s ugyancsak tavasszal 1800 cserjét ül­tetnek a Mélyépítő és Városgondo­zási Üzem által kijelölt helyen. A parkoló pedig már el is készült a Zalka Máté utca és a Rákóczi út sar­kán. Egyet kell, hogy értsünk Bóta Bernátnéval, aki Egerben, a Kertész utca 91. szám alatt lakik, s többek nevében sérelmezte: a házaktól nyolcméteres távolságban építették meg a járdát. így az itt élők arra kényszerülnek, hogy sárban evic- kéljenek a kapuig, ráadásul a közvi­lágítás is rossz. Az csak félmegol­dás, hogy maguk a lakók próbálták sóderrel feltölteni úgy ahogy a be­vezető utat... Az pedig kifejezetten balesetveszélyes; az autósok a jár­dát választották közlekedési útnak, s ez ellen az ott lakók úgy védekez­tek, hogy törmelékeket halmoztak fel. Nem épp áldásos állapot...! Mint ahogyan az sem, amire Szitányi Pé­ter boldogi olvasónk hívta fel figyel­münket. A főútvonaluk mentén Hatvanig egész évben összegyűlik a szemét, az út szélén, így megáll a viz, télen megfagy. A bekötőutakról a fenntartók az árokba túrják a földet, s nincs, aki azt kitakarítsa. Az egri Kovács Lászlóné azt panaszolja, az Egri Csillagok utcában se járda, se vízelvezető árok nincs, ráadásul amióta az Almagyar-dombon fel­épült az új telep, a szemetet, törme­léket ebbe a kis utcába hordták. Két éve, amikor a gázvezetéket építet­ték, felásták az utat, s azóta sem burkolták be. Nyakig sárban járnak az ott élők a Vécsey-völgyi buszme­gállóba, s ha olyan az időjárás, a mentő sem tud bemenni. Hogy mire hívjuk fel az illetékesek figyelmét? A környéken lakók kénytelenek vi­zes rongyot levinni az utcasarokra, hogy lemoshassák cipőjüket... Sár­ban kénytelenek járni az 5-ös isko­lába is a gyerekek, az ABC-be a fel­nőttek a Szovjet Hadsereg úton — tette szóvá László Józsefné, az egri Rainer Károly utcából. Az épülő APEH-székház területén a bon­tásból származó cseréptörmeléket, sarat a dömperek felhordták a jár­dára. Addig is, amíg nem kezdik az építkezést, nincs gazdája a terület­nek? — kérdi okkal-joggal. Fodor Jánosnénz egri Nagy János utcai fák ügyében emelte fel a telefonkagy­lót. Tönkrementen, kiszáradtan ék­telenkednek, s bár egyet-kettőt ki­vágtak, elvétve ültettek csak, s így a meglévők csúfítják az egykor szép utcát. Mint mondta, az itt lakók szí­vesen locsolnák-gondoznák. — Ám hiába kérték megfelelő helyen, az ígéret mindeddig ígéret maradt... Jósvai Ferencné az egri Koszorú utcából ugyancsak többek érdeké­ben emelt szót. Akik ott építkeztek, kötelezték őket, hogy derítőt épít­senek. Sem szennyvíz-, sem esővíz- csatoma nincs az utcában. Nos, né- hányan meg is ásták a derítőt, ám a pincékben feljött a víz. Tizenöt­húszezer forintot rááldoztak, de így egyénileg csak amolyan „házilago­san” tudták megoldani a feladatot. Mint mondja, már beszéltek róla az ott élők, hogy ezzel az összeggel in­kább hozzájárulnának a tanácsnak ahhoz, hogy közművesítsék ezt a hosszú utcát. Mi több, szívesen vál­lalnának társadalmi munkát is a fia­talabbak annak érdekében, hogy szakszerűen, megnyugtatóan javít­sanak a mostani áldatlan helyzeten. Évente így is kétezer forintot fizet­nek a szennyvíz elviteléért, ezt a pénzt is inkább a közművesítésre áldoznák... Bordás Miklósné Egerből, a Vö­rösmarty utca 89-ből azzal a problé­mával fordult hozzánk, hogy társas­házat szeretnének építeni, s már többen jártak az OTP-ben érdek­lődni: milyen kölcsönlehetőségük van, mennyi kamatot kell fizetniük. Ám nem kaptak pontos, megnyu- gató felvilágosítást. Nos, az OTP Heves Megyei Igazgatóságán mi azt tudtuk meg: most jelent meg az uta­sítás az 1989-es hitelezési feltéte­lekkel kapcsolatban. Ha az érdeklő­dők a napokban felkeresik Kréti Er­zsébet csoportvezetőt, részletes tá­jékoztatást kapnak a feltételekről, a szociálpolitikai kedvezményekről is. Mindnyájan közlekedünk. Ért­hető hát, hogy sokakat foglalkoztat a téma különösen most, hogy febru­ár elsejétől drágább lett az utazás. Veres Istvánné olvasónk is azon gondolkodott el: miért csak az egyenruhát viselő sorkatonák utaz­hatnak ingyen a buszon? Mert ha hazajönnek szabadságra, természe­tes, hogy ki kell mosni a ruhájukat. Igazolványhoz kellene hát kötni a díjtalan utazást — javasolja. íme, most helyt adunk felvetésének... A megyeszékhelyen élők közül töb­ben emelték fel a kagylót abban az ügyben, hogy ritkán jár az 5-ös au­tóbusz. Egyben kérdezték, tervezi-e a Volán a járatok sűrítését. Érdeklő­désünkre Kelemen Imre, a Mátra Volán személyszállítási osztályának vezetője elmondotta: május 28-ig, az új menetrend bevezetéséig erre nem kerül sor. Legfőképp azért, mert a tarifaváltozások miatt számí­tani lehet arra, kevesebben veszik igénybe az autóbuszokat. Előbb hát utasszámlálást végeznek, s ameny- nyiben erre igény mutatkozik, sűrí­tik a járatokat. Bartyik János nem­régiben költözött a fővárosból Egerbe. Mint mondta, örömmel ta­pasztalták a kisgyerekesek, hogy az új buszokra könnyen fel lehet vinni a babakocsit. Az pedig a Volántól újabb meglepetés, hogy a néhány régi járművükre is megkönnyítették a felszállást oly módon: leszerelték a lépcsőket kettéhatároló korláto­kat. S most következzék egy kisebb csokor a kereskedelemmel foglal­kozó hívásokból. Kovács László nyugdíjas feleségével mindig bosz- szankodik, ha csirkecombot vásá­rol. Ugyanis a püspökfalatból jóko­rát hozzákanyarítanak, s rajta ma­rad a rágós kaparó is. Hát bizony, ez ugyancsak kimeríti a vásárlók meg­károsítását, elég ha csak azt nézzük: egy kiló csirkecomb 109, a far-hát pedig 32 forint. Bajzáth Attila, az egri Baktai úti lakótelepekről azt sé­relmezi, hogy a kenyér szavatossági ideje a sütéstől számítva 72 óra. Vagyis ugyanannyit kell fizetni a friss ropogósért, mint a szikkadt szára­zért. Ezekben a szűk pénztárcás időkben különösen áldásos lenne, hogy csak a kifogástalan minőségű árukért fizessünk teljes árat, legyen szó bármilyen élelmiszerről... Apropó, szűk pénztárca! Mind töb­ben kényszerülünk arra, hogy be­térjünk a bizományi áruházba. Nem egy olvasónk kért: ne csak a nemes­fém-felvásárlási akcióról értesítsék őket, hanem arról, éppen milyen szezonális cikkeket vesznek át. így nem kellene hosszú sorokat végig- állni hiába. S mivel többen is telefo­náltak, hogy dicsétjenek, helyt adunk az elismerő szavaknak is: az egri Szarvaskő ABC dolgozóinak udvariasságát, figyelmességét kö­szönik, főként azt, hogy az időseb­bekkel szemben példamutatóan se­gítőkészek. Az alkoholizmus elleni küzdelem jegyében tették szóvá többen: megyeszékhelyünkön sorra nyílnak az exkluzív sörözők, boro­zók, miközben az óvodák, iskolák állapota mindinkább leromlott. Ez utóbbi kitétellel egyetértünk, de az is tény, hogy egy elegáns vendéglátó hely nem az alkoholizmus táptalaja, sokkal inkább az idegenforgalom fellendítője... Lapunk hasábjain már több ízben foglalkoztunk a kutyák sorsával, té­májával. Úgy tűnik a telefonokból is: .hovatovább az emberek két nagy táborra oszthatók, akik tartanak ál­latot és akik nem. Nos, az tény, hogy mondjuk a nyolcadik emeleten élő négylábúaknak „kutyasorsuk” van, már csak azért is, mert nem arra szü­lettek: dobozlakásokban éljék le életüket. Azok panaszának adunk ezúttal helyt, akik a papírvékony fa­lakon áthallatszó ugatástól sem nappal, sem éjjel nem nyugodhat­nak. Gelencsér Józsefné, a Cecey Éva bölcsőde vezetője elsősorban azért emelte föl a kagylót, hogy megkö­szönje a Magyar Néphadsereg KISZ-bizottságának, a Tanép, a Városgondozási Üzem és a Kőolaj­termelő Vállalat dolgozóinak több ezer forint értékű társadalmi mun­káját, amelyet az intézményben vé­geztek. Ám mint szociálpolitikai bi­zottsági tagot, nem hagyja nyugodni egy szerinte álhumánus rendelet: az alacsony nyugdíjé idősek segélye­zéséhez fel kell tüntetni gyermekeik munkahelyét , és igazolni keresetü­ket. Ez már több ízben okozott csa­ládi konfliktust, nem beszélve arról, több évtizedes becsületes munka után miért nem az egyén jelenlegi szociális helyzetét veszik figyelem­be? A felsőbb rendelettel kapcsola­tos észrevétel minket is elgondol­kodtatott... E hasábok nem titkolt célja töb­bek között az is, hogy fórumot biz­tosítsunk az állampolgárok vélemé­nyének, a nyíltság jegyében. Állja­nak hát itt Ipacs Gyuláné gondola­tai, aki a 17-026-os számról hívott fel minket. Őt az háborította fel, hogy a televízióban hallotta: hétta­gú bizottságot alakítanak acélból, megváltozzék-e a magyar címer. Amikor az ország így eladósodott, s le kellene vetnünk mázsás terhein- ket, a tapraálláshoz nem egy olyan szimbólum megváltoztatása a leg­fontosabb kérdés, amely a munkás- osztály hatalmát fejezi ki. Nem is szólván ennek tetemes költségeiről — véli... Mikes Márta Kedves Olvasóink! A fentieken kívül — s ez örömünkre szolgál — kaptunk hívásokat a megye több térségéből. Például Hatvanból, Sarudról, Apcról, Gyöngyösről, Nagyrédéről, Szűcsiből. Emellett feltárultak előttünk egyéni sorsok, égető problémák, s értesültünk olyan témákról is, amelyeknek utána kell járnunk, hogy kideríthessük a teljes igazságot. Voltak, akik levélben keres­ték a kapcsolatot velünk, nekik vagy névre szólóan, vagy a lap hasábjain válaszolunk a közeljövő­ben. Több érdeklődő kérdésére az illetékesektől kérünk választ, s megint mások panaszát szóvá tesszük még különböző rovatainkban. Köszönjük hívásaikat. Ebben a hónapban ismét „találkozhatunk” a membránon keresztül, s hogy mely napon, időben jelezzük. Nagyobb önállóságot kapott Selyp Az Eternit Vállalat mint termelőegység — az idén — a selypi gyárból fog állni, mely nemcsak gyári feladatokat lát el, hanem vállalati funkciókat is. Ez az új felállás nagyobb önállóságot tesz lehetővé az irányítás, gazdálkodás, bérek dif­ferenciálása, piackeresés területein. A nagyobb önállóság az új társasági tör­vény megjelenésével, gazdasági szabályzók módosításával valósulhatott meg. A selypiek több mint 400 millió forint árbevételre és 35 millió forint nyereség­re számítanak a kezdeti évben. - , , . , . (Szabó Sándor felvétele—MTI) Korszerűsíteni kellene a munkahelyi büféket Kereskedelmi ellenőrzések tapasztalatai 1. rész Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség, valamint a megyei felügyelőségek hat me­gye 171 munkahelyi büféjét — az országban működő összes mun­kahelyi büfék 12 százalékát — el­lenőrizték a közelmúltban. A vizsgált egységek közül 119 munkahelyi büfé besorolásban, 52 pedig élelmiszerüzletként működik. A most elkészült vizsgálati je­lentés szerint a munkahelyi bü­fék döntő többsége az állami ke­reskedelemhez tartozik és jel­lemzően szabadkasszás elszá­molási rendszerben működik. Ez is jól érzékelteti, hogy az új vál­lalkozások számára nem vonzó e terület, mert bizonytalan és rend­kívül alacsony a haszon. Mivel általában a vállalatok, intézmé­nyek sem gazdasági érdekből lé­tesítenek üzemi büféket, hanem inkább erkölcsi elkötelezettség­ből adódóan, nem ritka a veszte­séges büfé sem. A vizsgálat megállapítja, hogy az ÁFA bevezetésével egyidejű­leg több helyütt vegyes bolttá nyilvánították a vállalati, üzemi büféket, hogy adózás szempont­jából jobban járjanak. Más válla­latok az általuk üzemeltetett bü­féknél ugyan nem változtatták meg a profilt, de a bevétel nagy hányadát kitevő alapvető élelmi­szereket, háztartási vegyi árukat a forgalomból kivonták, hogy a kedvezőbb átalányadókulccsal adózhassanak. Emiatt ezeken a helyeken a választék jelentősen szűkült. A változások következ­tében erősen differenciálódott a munkahelyi büfék választéka, vannak kiemelkedően jó színvo­nalú, gazdag kínálatot nyújtó üz­letek, ugyanakkor olyanokkal is találkoztak az ellenőrök, ame­lyek az elemi igényeket sem tud­ták kielégíteni, a választék né­hány üdítőből és nápolyiból állt. Az ellenőrzött üzletek többsége változatlanul árusítja a tejipari, húsipari, sütőipari és édesipari termékeket, valamint cigarettát, üdítőitalt, s mindazokat a cikke­ket, amelyek a napközbeni étke­zéshez szükségesek. Az áruután­pótlás általában zavartalan, s a választékot helyenként jól kiegé­szítik a munkahelyi konyhákban előállított házi készítmények, például vagdalt, lángos, rétes, sült hús. Kevés helyen értékesí­tenek viszont hidegkonyhai ter­mékeket, s a korábbiakkal ellen­tétben csupán néhány helyen kí­nálnak cukrászsüteményeket. Az utóbbi cikkek ugyanis az ál­talános forgalmi adó rendelete szerint a múlt évtől édesipari áruknak minősülnek, s ezeket 25 százalékos forgalmi adó ter­heli. Egy 1986-os rendelet szerint a munkahelyi büfékben kötelező értékesíteni presszókávét, teát és tejes italt, s amennyiben a feltéte­lek adottak, meleg ételt, húské­szítményeket is. Ennek a kötele­zettségnek az ellenőrzött üzletek körülbelül fele tett eleget, s álta­lános tapasztalat, hogy az egy­szerű, viszonylag olcsó, gyors ét­kezési lehetőséget megteremtő munkahelyi üzlethálózat kiala­kulásának egyelőre nem mutat­koznak jelei. A felügyelőségek munkatár­sai 147 büfében végeztek próba- vásárlásokat. Megállapításaik szerint az esetek 24 százalékában a vásárlók, 10 százalékában pe­dig az üzlet kárára tévedtek az el­adók. Általában a méréssel és a számolással vannak gondok, to­vábbá az árak feltüntetését is gyakran elmulasztják a büfék­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom