Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. február 1, szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3 Ami még a pártértekezlethez tartozik 5. rész Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke a következő­ket tartotta fontosnak a pártérte­kezlet elé tárni: A megye politikai közhangu­lata igényli az elmúlt időszak eredményeinek, gondjainak ob­jektív elemzését, a testületi hatá­rozatok felülvizsgálatát, mert csak a múlt ismeretében lehet a jövőt tervezni. Történelmi tanulság, hogy a pártalapszervezetek, a párttagok csak azokat a politikai döntéseket tudják eredményesen képviselni, amelyek kialakításában részt vesznek. A politikai program elvi­ekben minden részletre kiterjed... Indokoltnak tartom azonban, hogy a mai vitában elhangzott megjegyzésekkel kiegészítve tük­rözze egyértelműbben Heves me­gye valós helyzetét. A párt és a tanácsok, tanács­szervek kapcsolata elvi alapokon fejlődött és fejlődik. Az együtt­működést a hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartása jellemzi me­gyei szinten, és általában ez ta­pasztalható a települések szintjén is. Köztudott, hogy én magam, korábban a gazdasági, gazdaság- politikai téren történő együtt- munkálkodást irányítottam és kí­sértem figyelemmel. Külön is ki­emelem a VII. ötéves megyei terv irányelveinek, célkitűzéseinek, valamint az ezt megalapozó hosz- szű távú terület- és településfej­lesztési feladatok kidolgozását. Ezek a fontos dokumentumok a megyei párt- és tanácsi szervek szoros együttműködésével ké­szültek, érvényesítve mind a po­litikai, mind a szakmai szempon­tokat. Vagyis, a megye VII. öté­ves terve szorosan ráépült az 1985-ös pártértekezlet határo­zataira. Hasonlóan kedvező ta­pasztalataink voltak a települé­sek döntő többségét illetően. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy a helyi párt- és tanácsi szervek együttműködésének hi­ányosságai helyenként (pl. Recs- ken) hosszan tartó társadalmi, politikai feszültséget idéztek elő. A következő években a terü­letfejlesztés, területi politika sú­lya mindinkább a településekre, a lakóhelyekre tevődik át. Ezzel párhuzamosan erősödik a helyi testületek, tanácsok tevékenysé­gében az önkormányzati jelleg, növekszik a helyi adottságokra és igényekre alapozott helyi poli­tika jelentősége. Ennek megva­lósítása az eddiginél is nyitot­tabb, demokratikusabb munka- módszert és munkastílust feltéte­lez; alaposabban elemezve és erőteljesebben integrálva a társa­dalom legszélesebb rétegeinek, mozgalmainak érdekeit, szándé­kait. A VII. ötéves terv kezdetétől — amint erre már utaltam — a ta­nácsi gazdaságban egy új gazdál­kodási, irányítási rendszer való­sult meg. Ennek eredménye­ként: jelentősen erősödött a he­lyi tanácsok önállósága; egyre természetesebbé válik a lakosság Széles körének beleszólása a te­lepülések közös ügyeibe; a me­gyei pénzeszközök elosztásának új módja növelte a helyi érde­keltséget a saját források feltárá­sában, ösztönzött a célszerűbb gazdálkodásra. Néhány fontosabb eredmény, amelyre joggal lehetünk büsz­kék: megépült több mint 5600 db új lakás, melynek közel 60 százaléka tanácsi közreműkö­déssel létesült. Gondolok itt — a tanácsi lakások építésén túl — többek között telekbiztosításra, közművesítési támogatásokra. Az elmúlt 3 évben 56 középis­kolai, illetve szakmunkásképző intézeti tanterem létesült, s to­vábbi 12 építése van folyamat­ban. Fontos eredmény, hogy a demográfiai hullámmal megnö­vekvő korosztály minden tanuló­ját le tudjuk ültetni valamelyik középfokú tanintézet padjába, igaz, a korábbihoz hasonló zsú­foltsággal, vagy annál valamivel jobb színvonalon. Általános is­koláink hálózata 63 osztályte­remmel gyarapodott, a tárgyi fel­tételek jelentős minőségi javulá­sa mellett. Itt szólok arról, hogy az utóbbi időszakban megyénk értelmisé­ge körében különösen sok szó esik a pedagógusok élet- és mun­kakörülményeinek kedvezőtlen alakulásáról. Megítélésem sze­rint e társadalmi réteg közérzetét az országos tendenciákkal azo­nos hatások formálták. Az eg­zisztenciális problémák, az intéz­ményrendszer eszközhiánya, a közoktatás tartalmi gondjai az indokoltnál jobban nyomasztják a nevelőket. Helyzetük javítása országos és helyi intézkedéseket tesz szükségessé. Ami a megyei törekvéseket il­leti, elmondhatom, hogy nőtt az elismerésben részesültek száma. Évente közel 500 kormány- és miniszteri kitüntetés, továbbá három, - megyei közoktatási díj adományozására kerül sor. Szó­ba került a bérszínvonal elégte­lensége is. Elmondhatom, hogy folyamatban lévő intézkedése­ink eredményeként közel 34,2 millió forint felhasználásával (megyei pénzből) felszámoljuk a más megyékhez viszonyított el­maradást. Ezzel együtt szeret­ném hangsúlyozni, hogy a jövő­ben sokkal nagyobb felelősséget igényel a rendelkezésre álló pén­zeszközök célszerű felhasználá­sa, mind az egyes szakigazgatási szervek, mind az önálló gazdál­kodást folytató intézményveze­tők részéről. Az egészségügyben megkezd­tük, illetve folytatjuk a városi kórházak rekonstrukcióját, mely programból kiemelkedik a gyön­gyösi kórház most épülő új épü­letegyüttese. A teljes gyöngyösi rekonstrukció 1,1 milliárd forint­ba kerül. Jelentősen tudunk lép­ni a kórházak, rendelők gép- és műszerellátásában, melynek egyik jellemző mozzanata a nemrég átadott új műveseállo- más. Kilenc településen készült el új vízmű, és további hat község­ben most folyik az építés. Tele­püléseinken mintegy 60 kilomé­terrel nőtt a kiépített belterületi úthálózat hossza. Nemcsak váro­si privilégium már a gázfűtés. Döntően lakossági összefogással több mint 100 kilométer gázve­zeték épült, melynek mintegy harmadát a községekben építet­ték ki. A jelen tervidőszakban a ko­rábbinál is határozottabban töre­kedtünk a megye egyes települé­seinek arányos fejlesztésére, a községek népességmegtartó ké­pességének erősítésére. A megyei tanács vezetése és szakigazgatási szervei folyama­tosan kezdeményezik, koordi­nálják a megye adottságait job­ban hasznosító fejlesztések meg­valósítását, térségi, települési ösz- szehangolását. A tanácsi koordi­náció számos eredményét látjuk a távbeszélő-ellátás, a kereske­delem, idegenforgalom, térségi gázellátás fejlődésében és sok más területen. Az egyes minisz­tériumokkal rendszeresen átte­kintjük az ágazatok helyzetét, kezdeményezzük a megyei érde­kek, problémák figyelembevéte­lét, egyeztetjük a fejlődést segítő intézkedések megtételét. A kö­vetkező években a területi koor­dináció legfrekventáltabb fel­adatának tartjuk a foglalkoztatá­si színvonal fenntartását a megye valamennyi térségében, illetve a helyi, kistérségi foglalkoztatás lehetőségeinek szükséges mérté­kű bővítését. A stabilizációs kormányprog­rammal összefüggő megszorítá­sok, a belső felhasználás kény­szerű csökkentése ugyanakkor a tanácsi gazdálkodás számára is kemény kihívást jelent. A fej­lesztési programok egy részét át kellett ütemezni. Az infláció egyre nehezebb helyzetbe hozza a meglévő intéz­mények működtetését, fenntar­tását. Elkerülhetetlennek látjuk egyes — kevésbé kihasznált — in­tézmények megszüntetését, ösz- szevonását. A következő években a taná­csok még inkább rákényszerül­nek, hogy intézményeik működé­sét alaposan felülvizsgálják, fel­tárják a lehetséges tartalékokat, megszabadulj anak az itt-ott fölös­leges létszámtól, erőteljesebben ösztönözzék az intézményvezető­ket az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodásra, növeljék e téren is a társadalmi ellenőrzést. Ezekről szerettem volna szól­ni, és kérni a megye kommunis­táit a további támogatásra. Tőkésexport-terv — túlteljesítve Az elmúlt három évben dinamikus fejlődésen ment keresztül a Békéscsabai Kötöttárugyár. Egy pályázati rendszer keretében korszerű gépeket vásároltak a szabadidő-ruházati cikkek gyártására, illetve jelentős tőkés exportot vállaltak ezekből a termékekből. Az ötéves fejlesz­tési terv eddig eltelt három évében a vállalat dolgozói túlteljesítették tőkésexport-tervüket. A festőgépeket korszerű, új, olasz berendezésekre cserélték ki Az amerikai gyártmányú kötőgépeknél (MTI-fotó: B. Fazekas László) Tagjai környezetvédők, társadalmi munkások Nyugdíjasklubok a településekért Már a számuk is indokolja, hogy valamiféle közösségi hova­tartozási lehetőségük legyen szű- kebb hazánkban a nyugdíjasok­nak. Megyénk lakosságának 22 százaléka ugyanis időskorú, nyugdíját élvező ember. Nem el­hanyagolható részük egyedül vagy szőkébb családban él, s vá­gyik arra, hogy korban hozzáillő társaságra találjon. Jó megoldás­nak tűnik — számukra is elfoga­dott — a nyugdíjasklubok háló­zata. Mint a Hazafias Népfront megyei bizottsága felmérte, He­vesben harminc lakóterületi és 9 szakszervezeti klub működik. Ezek közül egyet Egerben — a párt oktatási igazgatósága —, egyet Lőrinciben — a könyvtár — tart fenn. Markazon és Recsken a népfront, Párádon és Pétervásá- rán a HNF és a művelődési ház, míg tizenhat településen a műve­lődési intézmény égisze alatt mű­ködnek, s mintegy kétezer tagot számlálnak. Az idősek közösségei több­nyire a kollektív szórakozás, a társasági együttlét lehetőségeit teremtik meg, kulturális és sza­badidős tevékenységet szervez­nek, informálják, tájékoztatják, s — nem utolsósorban — kölcsö­nösen segítik egymást a klubta­gok. Egyéb célkitűzésként a la­kóterületi klub — mint például Párádon, Tiszanánán, Boldogon és Hevesen — a település életébe való aktívabb bekapcsolódást is szorgalmazza. A tiszanánaiak legutóbb több mint ezer facse­mete elültetését, védőrácsok fel­szerelését vállalták, Hevesen pe­dig tevékeny részesei a városvé­dő és -szépítő mozgalomnak. Máshol az egymás segítése a jel­lemző: a betegápolást, levele­zést, ügyintézést, segélyek, adók rendezését, jogsegély-szolgálati munkát végeznek idős társaik ja­vára. De részt vesznek különféle programok — kirándulások, or­szágjárások, külföldi utak, isme­retterjesztő előadások, színház- látogatások — szervezésében is. Ezekben a tevékenységekben különösen az erdőtelki, tarna- zsadányi, komlói, pétervásári, ti- szanánai klubok jeleskednek. Miután megyénkben az érintett lakosság arányához viszonyítva kevés az ilyen jellegű közösségek száma, példájuk is bizonyítja: ér­demes megszervezni, életre kel­teni az időseket tömörítő klubo­kat. mbariadó e i neghűlt a vjér ak ere­Inatnha szállt a bátorságom, tetejebi - iinbcn. amikor két ember jelent szerkesztőségi szobám- ban s/.ci>/ániokkal, niűs/erekkel, és drótokat dugdostak a konnektorokba. Az jdők üzjenetét felidézve, rögvest bombaria- dóra gyanaKoatam«! s éfeztfem.j Végigfutott rajtam, hogy most valósrínűletimiildiárt menekülni kjei!, rohanni minél messzebbre, hogy csak a fás ól­ból lássuk, inikent' repül a levegőbe munkahelyünk, s vele ja zsebre vágható, hordozható ha)miiartőm, amit mindig az asz tálonaon felejtek. Már-már eszelősen sikoltoztam, amikor ki derült, hogv az urak érint és ve de Imi szakemberek, s a/ontára- doznak, hogy ne csapja agyon a zsurnalisztákat a 220 voltos áraml ^ njLJt Jcmlrcnjcgcjtt már L ki zemben a toll, a nap nyugodtan folytatódott tovább. Az utóbbi időbeli megszaporodtak a bombariadókról Sétzltr tuUlmlyuMzR il jiltl íjaptmtjtytii rnl t/ryCivti Ivlt, ItzIIältjzik 1^. tij v getik a repülőgépeket, a tanórák nyugalmát és a szombathelyi gyorsot. Számtalan ember menekül rémülten, tűzszerészek, rffnHftrnií lnrlilé til n nnly^'zíiiplfirt iu pitihirr hl7fnti^nO­érzeté. Ami azonban mégis biztatói: eleddig niég sehól sein ta­láltait időzített szerkezetet, falán egy darab' sincs ilyenből az or­‘ 'ián.! JA bombariadőztatjí ember tehát úem mond igazat. Titok­zatos fülkelátogátő, aki item hiú, nem szereti a reflektorfényt, a rivaldát. Tipikus háttérfigura, akij — hogy rejtélye* hatalmát éreztesse — időnként jelentkezik, s egyetlen célja van: a késlel­tetés, a lassítás. Mert hosszabb á vámvizsgálaf á ;repjulő(éreh, nem sikerül megtanítani az aznapi anyagot, esnem meri élérni maximális sebességét az expressz. Az üjságolvasönak az az érzésé: életeimegannyi bombarí- aflóbpl á]l. Eltűnődik, item ér/£tt-e mjár koráfobajn isiegyszet- kétszer ugyanígy, csgk akkor ném kürtpite világgá a szenzációs hírt az MTI. Bizony, ígjy van ezé s a nyilvánosság eredményei közé .tartozik, hogy ina már tudjuk: a bombariadó az; ami np- gyon megkeseríti a szánk ízét, csak sokáig feltételezni sem mertük, hogy ez nálunk is étőfórdulhat. Mostanra azónban vi­lágosan lÓtiipk, ég fiira utódon ettől --1— a soiia njem látott | Vépigti hpgyúj jelzőkív gyünk. Új csuklósok Megújul az autóbuszpark A motorizáció jóvoltából mindennapi életünk része, meg­könnyítője az utazás. Akár mun­kahelyre, iskolába, vagy csak be­vásárolni indulunk. A helyi jára­tok autóbuszai és vezetőik, hét­köznapjaink fontos segítői, ész­revétlenül is jelen vannak. Ugyanakkor a gyors, biztonsá­gos és zavartalan közlekedés leg­főbb feltétele a megbízható jár­műpark. A gépek műszaki álla­potáról és a fejlesztés lehetősé­geiről adott tájékoztatást kéré­sünkre Pók Ferenc, a Mátra Vo­lán műszaki igazgatóhelyettese. Egerben 39 helyi járatú autó­buszt üzemeltetnek, ebből a napi forgalomban csupán négy nem vesz részt. Ezek ugyanis vagy tervszerű felújításon, vagy üte­mezett karbantartáson, illetve kisebb javításokon esnek át. Az utasforgalom szempontjából a vállalat kiemelten kezeli a me­gyeszékhely tömegközlekedését. Egerben 1988-ban tízmillió fo­rint értékben három szóló és há­rom csuklós autóbusz vásárlásá­val biztosították a minőségi szín­vonal emelését. Az új gépek azonban csak kiselejtezett, el­öregedett társaikat pótolták. Nyolc-tíz év alatt teljesen elhasz­nálódnak, ez a „végzetes” korha­tár. A nagy igénybevétel miatt 400 ezer kilométer után szüksé­ges még a teljes újjáépítés is. Az idén hat csuklós autóbusz vételét tervezik, mintegy 14 mil­lió forint értékben. Ebből már kettőt a vonalhálózat bővítésére, a járatok sűrítésére is felhasznál­hatnak. Két gépjármű felújításá­ra pedig hárommillió forint áll rendelkezésre. A jól bevált 200- as típuscsalád korszerű járműve­it részesítik előnyben. IgaZ, az újonnan kifejlesztett buszok komfortosabbak, bővebb szol­gáltatásokat nyújtanak, a két ár közöttti különbséget viszont az utazóknak kellene megfizetniük. A megyei tanáccsal 1987-ben kötöttek megállapodást arról, hogy a Mezőgép végállomás bő­vítésében részt vállalnak, a beru­házás költségeinek felét állják. Sokan kifogásolják a buszok le­vegőszennyezését is, ez azonban a kis teljesítményű motorok hi­bájából ered. A minden igényt kielégítő diagnosztikai eszkö­zökkel maximum ötezer kilomé­terenként mérik a motorok he­lyes beállítását, de a sofőrök ké­rése alapján bármikor elvégzik a vizsgálatot. Ezzel elérték, hogy az utóbbi két évben környezet­védelmi bírságot nem fizettek. A buszvezetők is érdekeltek a jár­mű megfelelő működésében, fogyasztásában, ugyanis a meg­takarításokat, illetve túlfogyasz­tásokat saját pénztárcájukon is érzik. Mint az igazgatóhelyettes­től megtudtuk, az utazóközön­ség a díjtételek emelése miatt természetesen igényesebb szol­gáltatást vár. Valójában az áre­melkedés csupán az állami hoz­zájárulás csökkenését pótolhat­ja. Ennek ellenére a Mátra Volán vállalta a költségeket és saját erőből igyekszik fejleszteni a megfelelő színvonalú utasszállí­tás érdekében. Az áremelések­ről í . . ■ : ........................................... F ebruár 1-jén emelkednek a szocialista országokból vásárolt konzervek, szeszes italok, köz­tük a pezsgők, vodkák, sörök, to­vábbá a cigaretták árai. Az ár­emelés több ezer féle cikket érint, de hatása összességében legfeljebb csak a töredéke lesz a január 9-i árváltozásoknak. A mostani és a még tervezett áremeléseket az is indokolja, hogy az elmúlt hetekben emelke­dett jó néhány alapanyag ára, így például a sörgyártásnál az árpáé, a komlóé, a vegyszereké és a vízé is. Ezeket az áremeléseket ko­rábban előre jelezték, azok bele­illenek az éves tervben számított áremelkedési ütemezésbe. A kereskedelemben az átára­zással járó zökkenőkre kell szá­mítani a következő napokban. A szakemberek ezúttal is vizsgálni fogják az áremelések réteghatá­sait az életszínvonalpolitikával összhangban. Szigorítani fogják az árellenőrzéseket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom