Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. február 23., csütörtök a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani. 5. A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. II. A Központi Bizottság megvitatta az agrárpolitika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot és megállapította: 1. Az MSZMP eddig folytatott agrárpolitikája — amelynek alapjait az 1957. évi agrártézisek rakták le — sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, valamint a mezőgazda- sági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mező- gázdaság termelése megkétszereződött, az élelmiszeriparé pedig a háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszer-ellátás. Az élelmiszerek egyharma- dát exportáljuk. Ez az agrárpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszonélvezője. 2. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer-gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújítását. A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszer-gazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért: — illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogá koordináló erővé; — elengedhetetlen a hazai élelmiszer-ellátás színvonalának további javítása és az exportpozíciók erősítése; \ — a termelés minden területén érvényesüljön a minőségi szemlélet, javuljon a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség; i — az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki települések fejlesztésében, járuljon hozzá a falvak népességének megtartásához; — fordítson nagy gondot a természeti és emberi környezet megóvására, ápolására. 3. A párt megújuló agrárpolitikája a szektorsemlegesség következetes érvényesítéséből, az élelmiszer-termelésben részt vevők esélyegyenlőségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gazdagítását, és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátosságai is. Ai A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még ebben a félévben kialakítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját. III. 1. A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az országos pártértekezlet állásfoglalásával, és megfelelő alapul szolgálnak a további munkához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi pártértekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, kialakulóban vannak a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte a párttagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket teremtett a mozgalmi munkához. 2. A pártfórumok tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását. A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével összefüggő teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet—, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésének elvi és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befelé fordulását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadalmi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-ig tartsák meg. IV. A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. 1. Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető testületek munkájával, valamint a pártvezetők és tisztségviselők közszereplésével kapcsolatban. A Központi Bizottság ezért intézkedett arról, hogy a levelek tartalmát a testület tagjai megismerhessék és a döntéshozatal során figyelembe vehessék. 2. A Központi Bizottság módosította a szervezeti szabályzatnak a tagfelvétellel foglalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszervezetek szuverenitását, és eltörölte az irányító párt- bizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számít. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párttag, és a tagsági dijat is eszerint fizeti. V. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást: — Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának nyugdíjba vonuló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét — érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. — A testület tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról; hogy kérni fogja az Országgyűléstől elnöki tisztségéből való felmentését. (MTI) A Hazafias Népfront és az MSZMP képviselőinek találkozója A társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselőivel megkezdett konzultációk első megbeszéléseként a Hazafias Népfront képviselőivel találkozott az MSZMP Központi Bizottsága által megbízott munkacsoport szerdán, a HNF OT székházában. Az MSZMP tárgyalócsoportját Fejti György, a Központi Bizottság titkára, a HNF delegációját Huszár István, az Országos Tanács főtitkára vezette. A vendégeket Huszár István köszöntötte. Fejti György bevezető szavaiban elmondta, hogy nemcsak azért jöttek először a Hazafias Népfronthoz, mert az MSZMP alapító tagja a mozgalomnak, hanem azért is, mert zavaró aránytévesztés tapasztalható az utóbbi időben: a hangos kisebbség jóval inkább a figyelem középpontjába került, mint a józanabb, csendesebb többség, amelyet a HNF is képvisel. Rámutatott: a Központi Bizottságnak a többpártrendszerrel kapcsolatos döntésével az ország a reformnak arra az útjára lépett, amely a hatalom gyakorlásának új keretet, formát ad. Az MSZMP nem állít akadályt a többpártrendszer kialakulása elé. A párt célja ugyanakkor nem a hatalom átadása, hanem megosztása. Ezt nem a hatalomhoz való ragaszkodás miatt szükséges kimondani, hanem azért, mert jelenleg nincs az országban más, kormányozni képes, programmal rendelkező politikai erő. Az MSZMP nem fél a megmérettetéstől sem. Nemcsak férfiak... A béke védelmezői A fiatal szovjet állam ”Vö- rös Gárdája'’ első jelentős ütközetét 1918. február 23-án vívta a túlerőben lévő „fehérekkel” szemben Narva és Pszkov között, ahol jelentős győzelmet aratott. E napot tekintjük a Szovjet Hadsereg Napjának. A béke és a szocialista rend fegyveres védelmezőinek egész embert kívánó kemény hivatásáról készítettek képes összeállítást a Szovjet Déli Hadseregcsoport katonaújságírói: Eötvös József, Jakusev Vjacsi- szlav és Szabó Sándor, az MTI munkatársa. Őrhelyen... Tábori pékség Földön és a levegőben... Deszantosok. Fegyverbarátság...
