Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 46. szám ÁRA: 1989. február 23., csütörtök 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TÁRSASHÁZI CSIKI-CSUKI „...egy kétéves gyermek a harmadik emeletről zuhant le... (3. oldal) Ml TÖRTÉNT A FEDÉMESI ASSZONYOKKAL? „Mindannyiunknak nagyon rosszulesett, hogy nem értettek meg bennünket" (4. oldal) MEGKÉRDEZTÜK: Ml LESZ A GYÖNGYÖSI ÚJTELEP SORSA? „...az épületek azóta erősen leromlottak, életveszélyessé váltak” (8. oldal) KÖZLEMÉNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20 — 21-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989, február 20 — 21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fejti György előterjesztésében az új alkotmány koncepcióját; — Iványi Pál előterjesztésében az agrárpolitika megújítására tett javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést; a pártmozgalom néhány szervezeti eljárásának módosítását; valamint — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatokat. I. 1. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkotmány koncepciójáról. Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972-ben módosított alkotmány felülvizsgálata az országos pártértekezlet határozatának megfelelően — politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával — befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új alaptörvény, Magyarország alkotmányának előkészítése. 2. Az új alkotmány olyan törvény legyen, amely alapvető kérdésekben — más jogszabályok közbeiktatása nélkül — önmagában is alkalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája továbbra is népköztársaság. A társadalmi-gazdasági-politikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. 3. Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek — nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban — jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek az új alaptörvényben. Az állam és az állampolgárok kapcsolatában is teljes körűen érvényesüljön a jogállam eszméje. 4. Az alkotmány teremtse meg a modem állam intézményi feltételeit. Fejezze ki; az Országgyűlés — a népfelség elve alapján — alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letéteményese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtokosa. Biztosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással működjön. Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozását. A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy az alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését. (Folytatása2. oldalon) A Minisztertanács tárgyalta A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vra- nitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott munkatalálkozójáról. A kormány kezdeményezte a honvédelmi törvény és a Büntető Törvénykönyv módosítását. A Minisztertanács a Romániából áttelepültek helyzetéről, az ezzel kapcsolatos feladatokról előterjesztést hallgatott meg, és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó Genfi Egyezményhez. A Minisztertanács határozatot hozott a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatáról. A kormány elfogadta az igazságügyi szervek által benyújtott jelentést, és egyetértett azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, ügyészségek működésének tárgyi és személyi feltételeit. A Minisztertanács megvitatta a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és fejlesztéséről szóló előterjesztést. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javaslatát elfogadva a kormány úgy határozott, hogy Magyarország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvhöz. Grósz Károly interjút adott a TANJUG hírügynökségnek Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Mihajlo Saranovicsot, a TANJUG jugoszláv hírügynökség vezérigazgatóját és BasicSrdjan-t, a hírügynökség budapesti tudósítóját, s interjút adott számukra. Egyszerűsödik a külföldről magánforgalomba behozott gépkocsik vámkezelése Márciuí 1-jétől egyszerűsödik a külföldről magánforgalomba behozott személygépkocsik vámkezelése — jelentette be Molnár Endre, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, szerdai sajtótájékoztatóján. Elmondotta, hogy jelenleg csak egy helyen, a Hungária Biztosító Gvadányi utcai telepén intézik ezeket az ügyeket. Március 1-jétől hét vidéki városban: Pécsett, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Győrben, Debrecenben, Zalaegerszegen a helyi vámhivatalok is vámkezelik a gépkocsikat. Beszámoltak arról is, hogy január óta a megváltozott vámintézkedések hatására jelentősen megnőtt a magánforgalmú gépkocsi-behozatal. Az elmúlt 6 hét során mintegy 2200 gépkocsi érkezett be így az országba. A tendencia növekvő, hétről hétre nő a magánforgalomba behozott gépkocsik száma. Az autók 50 százalékát a vidéki lakosok hozták be. A Gvadányi utcai telepen már nem győzik az ügyintézést, ezért vált szükségessé, hogy a vámkezelést a vidéki városokban is megkezdjék. Arra számítanak, hogy a 7 vidéki központ munkába állásával lényegesen lerövidül a várakozási idő. A sajtótájékoztatón felhívták arra is a figyelmet, hogy a beho-. zott gépkocsik 30 százalékánál gondok adódnak a vámeljárás során. Nagyon sok esetben előfordul, hogy a legálisan kivitt valuta összege nem fedezi a vételárat. A külföldi vásárlás devizafedezeteként a vámhatóság teljes összegben elfogadja a deviza- számláról, az utazási számláról felvett pénzt, illetve a magáncélú devizaellátásból származó valutát. Az üzemanyagköltséget viszont nem lehet áruvásárlásra fordítani. Indokolt esetben a vámhivatal fedezetként figyelembe veszi az engedély nélkül birtokban tartható külföldi valuta összegét is. A különböző számlákról igazoltan felvett pénzek áruvásárlás fedezésére a közös háztartásban élő, együtt utazó családtagok esetében összevonhatók. Ugyancsak sok gondot okoz, ha a személygépkocsit ajándékba kapott valutáért vásárolták, de az ajándékozólevél a vásárlás időpontjánál későbbi dátumot tartalmaz. Félreértésre ad okot, ha az érdekeltek a gépkocsi forgalomba helyezésének időpontját tekintik a gyártás évének. Sokszor a vámkezelés során derül ki, hogy a személygépkocsi négyévesnél öregebb, akkor viszont lényegesen magasabb vámot kell érte fizetni. Amennyiben az elmondottakra jobban figyelnek, a vámkezelés gyorsabb- hangsúlyozták a tájékoztatón. Segítségül hívják a kémia vívmányait Kettévált két feladatkör. Kormányzati döntés alapján tavaly korszerűsítették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium háttérintézményeit. Ennek fontos része a növényvédelmi szervezet, amely idén január 1-jétől új szerepkört kapott. Ezentúl az állami, ellenőrzési feladat, illetve a szolgáltatási tevékenység kettévált, és a nevük is megváltozott. Ennek szellemében hozták létre a Heves Megyei Növényegészségúgyi és Talajvédelmi Állomást. Dr. Dula Bencéné gombatenyészetet vizsgál mikroszkóppal Mint dr. Sándor Gábor igazgatótól megtudtuk, a szervezeti változás előnyt jelent az előzőekhez képest. Mindenképpen nyitást az üzemek felé, hogy igényeiknek megfelelő szolgáltatást nyújtsanak. Ellenőrző munkájuk során kapcsolatban vánnak a Köjállal, a környezetvédelmi hatósággal, nem kevésbé a megyei, a városi és a községi tanácsokkal. Támogatást remélnek az érdek- védelmi képviselettől, a kisáru- termelést szervező áfészektől, valamint a Zöldérttől. Alapvető tevékenységük me- gyeszerte a különböző károsítok helyzetértékelése, előrejelzése. Korszerű műszerekkel felszerelt biológiai laboratóriumukban az engedélyezésre váró növényvédő szerek hatását vizsgálják. Foglalkoznak a veszélyes gyomok elterjedésének felmérésével és térképezésével, a veszélyes gyommagvak meghatározásával. Az importból bekerülő szaporítóanyagok, vetőmagvak folyamatos ellenőrzésével, ugyanakkor a külpiacokra szánt növényi küldemények egészségügyi vizsgálatával. Tevékenységükhöz tartozik továbbá az is, hogy pontosan feltárják, mennyi növény- védőszer-maradékot tartalmaz egy-egy zöldség vagy gyümölcs, mielőtt piacra kerül. Erre vonatkozóan ugyanis nagyon szigorúak a követelmények. Négy megyében: Hevesben, Nógrádban, Borsodban és Szolnokban folytatnak növényvédőszer- és műtrágyavizsgálatot az üzemeknek. Arra is kíváncsiak, hogy az utóbbi anyagokat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően tárolják, illetve használják fel. Munkájukhoz tartozik a környezetvédelem is, nevezetesen a talaj- védelem, különös tekintettel az élővizek környékének folyamatos ellenőrzése. Gondolnak a kis- árutermelőkre is, akiket rendszeresen szaktanácsokkal látnak el. Erre tanfolyamokat is szerveznek a Hevesi Középfokú Oktatási Központ közreműködésével. A tápanyag-visszapótlással, a talajtani szakvéleménnyel, a föld- értékeléssel összefüggő tevékenységet jánuártól a növény-és talajvédelmi szolgálat Heves megyei csoportja látja el. Ez önállóan végzi szolgáltató munkáját a nagyüzemeknek, de igény szerint a kistermelőknek is. Az állomásfél száz tagú kollektívája az elmúlt évek kapcsolatteremtő munkáját folytatva a Magyar Agrártudományi Egyesületen keresztül elmélyítette kapcsolatát a világ nagyobb növényvédő- szer-gyártó cégeivel. így például a japán Sumitomo kereskedőházzal, az NSZK-beli Hoechst- szel, a svájci Sandozzal, az amerikai Elanco, vagy az Uniroyal Chemicallal, hogy csak néhányat említsünk. A jövőt illetően azonban szeretnék segíteni az üzemeket növényvédelmi problémájuk megoldásában. Ezért is foglalkoznak az egri és a mátra- alji történelmi borvidékeken az okszerű szőlővédelem korszerűsítésével, az előrejelzés megszervezésével. Feladatuknak tekintik a szántóföldi zöldségfélék közül a dinnye, továbbá a napraforgó, a kalászosok, a kukorica betegségei elleni védekezést. Véleményük szerint Heves megyében a növényegészségügyi helyzet jelenleg kedvező. Az üzemek figyelmét azonban igyekeznek ráirányítani néhány igen fontos területre ebben az évben, így például a szőlő-lisztharmat elleni védelemre, amely tavaly jelentős károkat okozott. Bíznak abban, hogy a kereskedelem illetékesei az idén is megfelelő színvonalú nővényvédőszer-ellátást biztosítanak. Így jól szervezett munkával, az állami gazdaságok, szövetkezetek szakembereivel közösen összefogva biztonságos védelmet nyújthatnak 1989-ben. Mentusz Károly A bizalom Amint arra bizonyára sokan emlékeznek olvasóink közül, lapunk a közelmúltban új rovatot indított, Hívjon fel szerdán! címmel. Nos, e vállalkozásunknak — amelyet természetesen a jövőben is folytatni kívánunk — az az elsődleges célja, hogy teret biztosítsunk mindazoknak az embereknek, akik különféle ügyes-bajos dolgaikkal — lett légyen szó akár pozitív, akár negatív esetekről — hozzánk fordulnak. S bár hittük, hogy sokan telefonálnak majd szerkesztőségünkbe, arra azonban korántsem gondoltunk, hogy ennyien tárcsázzák fel számunkat. Az a tény, hogy több mint félszá- zan hívtak fel bennünket, egyfelől örömteli, másfelől viszont elszomorító. Örömteli, hiszen jelzi, hogy — dacára a magyar sajtó napja- inkbeli igen nehéz helyzetének — jó néhányan akadnak még olyanok, akik bíznak az újság, az írott szó erejében. S elszomorító, mert a minket megkeresők zöme olyan problémával fordult hozzánk, amelynek megoldása egy normálisan működő mechanizmusban nem elsősorban — vagy egyáltalán nem — a toliforgatók feladata. Mert például igazán nekünk kell-e elintézni, hogy a községi tanács végre-valahá- ra válaszoljon arra a beadványra, amelyet az egyik állampolgár nyújtott be hozzájuk? Vagy mit tehetünk mi annak érdekében, hogy az egri Almagyar-domb egyes utcáiból szállítsák el az ott lerakott szemetet? De az sem igazán ránk tartozik, hogy egy járdaszakaszt benőtt a gaz, s a gyalogosok most félnek, mert így leszorultak az úttestre. Könnyen belátható, hogy ezen ügyeken — s itt teljesen mindegy, hogy kisebb vagy nagyobb horderejűről van-e szó — nem a sajtó munkásainak kell segíteniük. Végtére is már jó ideje kitalálták a különböző Hivatalokat. Azokat, amelyeknek mindez kötelességük (lenne). S miért, hogy mégsem rájuk számítunk elsősorban? Nos, ennek bizonyára számos oka van, ám ezek között első helyre sorolandó a bizalom hiánya. Ezt pedig aligha szülhette más, mint a sok-sok negatív tapasztalat. Ki ne került volna még szembe a bürokratizmus útvesztőivel, kivel szemben ne használtak volna még nem megfelelő hangot az ’’aktatologatók”? így aztán nem lehet, nem szabad csodálkozni azon, ha sokan úgy érzik, felesleges időpocsékolás az irodákba elmenni, inkább a sajtótól kell várni a támogatást. Még egyszer le kell szögeznem: örülünk annak, hogy az emberek bizalommal vannak irántunk. Ám örömünk akkor lenne teljes, ha ez a a magas Hivatalok irányába is mielőbb megnyilvánulna. S hogy ez nem rajtunk, állampolgárokon múlik, abban nem kételkedem. Mint ahogyan azt is remélem: rövidesen a másik fél is belátja e viszonyrendszer normalizálásának szüksé- gességét, s minden tőle telhetőt megtesz majd annak érdekében, hogy sürgősen visz- szaszerezze a már-már elveszett bizalmat... Sárhegyi István j Szőlő-előnevelés cserepekben, az állomás úvegházában (Fotó: Perl Márton)
