Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. február % szerda Nyolcvan vasúti szerelvényre lesz szükség — Magyar tulajdonba kerül a Grassalkovich-kastély — Átadnak 900 lakást, 19 laktanyát Az osztrák Határtól is csomagolnak Szovjet csapatkivonások Magyarországról A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet egyoldalú csökkentéséről hozott határozata értelmében Magyarország területéről kivonnak 22 szovjet katonai egységet, köztük egy teljes létszámú páncélos hadosztályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy deszant-rohamzászlóal- jat, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztes iskolát. A már korábban bejelentett szovjet csapatkivonás részleteiről kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Matvej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Fedot Krivda hadsereg- tábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyar- országi képviselője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Matvej Burlakov sajtónyilatkozatában elmondta, hogy a most sorra kerülő csapatkivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint 10 ezerrel csökken; mintegy 2400 tiszt és zászlós, s csaknem 8000 altiszt, illetve katona hagyja el Magyarországot. Ugyancsak jelentős mértékben csökkentik a harci eszközök számát is: kivonnak több mint 450 tankot, több mint 200 löve- get és aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit, illetve más eszközöket. A több szakaszra osztott csapatkivonás során elsőként május — júniusban a harckocsihadosztály és a kiképző harckocsiezred hagyja el Magyarországot. Az év második felében távozik a va- dászrepülő-ezred és a deszant- rohamzászlóalj. A többi egységet jövőre vonják ki. A részleges csapatkivonás 1990 végére fejeződik be. A nagy létszámot és jelentős mennyiségű haditechnikát megmozgató csapatkivonás zökkenőmentes előkészítése nagy feladatokat ró a szovjet katonai vezetésre. A gyakorlatban ezt úgy szeretnék végrehajtani, hogy a lehető legkisebb mértékben akadályozzák a forgalmat, illetve ne zavarják a lakosságot. A csapatokat főként vasúton szállítják majd, amihez — számításaik szerint — mintegy nyolcvan vasúti szerelvényre lesz szükség. Burlakov hadseregtábornok utalt arra is, hogy a kivonás után megszűnik 11 szovjet helyőrség, s létesítményei a magyar fél tulajdonába kerülnek. Köztük lesz számos műemlék is, így például a gödöllői Grassalkovich-kastély és az esztergomi bazilika szomszédságában lévő történelmi értékű épület. A szovjet csapatok a többi között átadnak mintegy 900 lakást, illetve 19 laktanyát, s felszabadul negyven olyan objektum, amelyet mintegy 38 millió rubeles költséggel a déli hadseregcsoport épített. A létesítmények átadásának rendjét és módját az illetékes szovjet és magyar hatóságok a közeljövőben egyeztetik. A parancsnok külön kiemelte, hogy a Varsói Szerződés védelmi doktrínájával összhangban visz- szavonják a szovjet csapatokat az osztrák határtól. Meggyőződését fejezte ki, hogy a csapatok kivonása Szombathelyről, Mosonmagyaróvárról, Fertődről és Győrből jó példája lesz a biztonsági övezet gyakorlati megteremtésének. A csapatkivonás menetrendjének ismertetése után a sajtókonferencián részt vevő szovjet vezetők válaszoltak a nagy számban megjelent újságíróknak. A Heti Világgazdaság munkatársa aziránt érdeklődött: hosz- szabb távon elképzelhető-e a szovjet csapatok teljes kivonása Magyarországról. Borisz Sztukalin nagykövet válaszában emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány már többször szorgalmazta a két szembenálló katonai-politikai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés feloszlatásának szükségességét. Amíg azonban a katonai tömbök léteznek, elkerülhetetlen, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó csapatok a stratégia követelményeit figyelembe véve — az érintett országok kormányközi megállapodása alapján — különböző régiókban állomásozzanak. A Szovjetunió továbbra is fenntartja javaslatát: egyidejűleg történjék meg a külföldön állomásozó idegen csapatok kivonása. A javaslat valóraváltásához jó feltételeket teremt a Bécsben tavasszal megnyíló európai hagyományos haderő-csökkentési fórum. A televízió tudósítója azt kérdezte Fedot Krivda hadseregtábornoktól, milyen a szovjet hadsereg vezetésében a peresztrojka híveinek és a konzervatív erőknek a viszonya; akadtak-e ellenzői az egyoldalú csapatcsökken- tésnek. A szovjet katonai vezető válasza:” az egész nép egységes abban, hogy a csapatcsökkentéseket olyan mértékben kell végrehajtani, ahogy azt Gorbacsov főtitkár az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán bejelentette. Mi az egész világ előtt kijelentettük — és ez a Varsói Szerződés védelmi doktrínájának kulcseleme —, hogy nem törekszünk nagyobb fegyveres erők fenntartására, mint amilyennel NATO-beü ellenfelünk rendelkezik. Fegyveres erőink csak azt szolgálják, hogy szavatolják biztonságunkat és barátaink biztonságát.” "Előnyös lenne, ha nem tartozna egyik párthoz sem, vagy elnöki tisztsége ideje alatt felfüggesztenék párttagságát” Lengyel köztársasági elnök? Az erős és folyamatos központi hatalmat megtestesítő, széles jogkörű és felelősségű köztársasági elnöki intézmény mellett foglal állást Lengyelországban a Demokrata Párt — ez derül ki a párt elnöke, Tadeusz Witold Mlynczak nyilatkozatából. A LEMP szövetséges pártjának vezetője immár évek óta dé- delgetettjavaslatát első ízben fejti ki részletesen, és arra hivatkozik, hogy az elnöki intézmény immár a LEMP támogatását is élvezi. Mlynczak szerint Lengyelországnak nem szimbolikus elnöki intézményre van szüksége, hanem tényleges politikai hatalommal rendelkezőre, amelyet a végrehajtó és részben a. törvényhozó, bírói szervek fölé rendelnének, ami lehetővé tenné az államhatalom folyamatosságát és — különösen válsághelyzetekben — stabilitását is. A Demokrata Párt szerint az államelnök nevezné ki egyebek között — a Szejm beleegyezésével — a kormányfőt, majd a Szejmtől függetlenül a miniszterelnök-helyetteseket és a minisztereket. Az elnök, akinek személyét közvetlenül választaná meg az ország, csak a parlament által kinevezett állambíróságnak tartozna felelősséggel és a — Demokrata Párt szerint — előnyös lenne, ha nem tartozna egyik párthoz sem, vagy elnöki tisztsége ideje alatt felfüggesztenék párttagságát. Egyes ellenvéleményekre reagálva a Demokrata Párt cáfolja, hogy egy ilyen erős elnöki intézmény Lengyelország „fasizáló- dását” jelentené és ellentétes lenne a demokrácia eszméjével. Mlynczak szerint ilyen és ehhez hasonló megoldások számos más olyan országban léteznek, amelyet fejlett demokráciával rendelkezőnek tart a világ közvéleménye. A pártelnök szerint a kérdésről széles társadalmi vitát kell tartani. Mély depresszióba merült párjának elvesztése miatt A mexikói főváros állatkertjében hétfőn kimúlt Jing-Jing, a tizenöt esztendős pandamedve. Jing-Jing volt a legtermékenyebb pandanőstény Kínán kívül élő társai közül. Összesen hat bocsnak adott életet, s közülük négyen vannak életben. Ismeretes, hogy a pandák lassan szaporodnak, kiváltképpen fogságban, s a ritka emlőst egyenesen a kihalás fenyegeti. Szakértők szerint természetes környezetében, Kínában ezer példány él szabadon, míg a világ állatkertjeiben 90 pandát tartanak. Jing-Jing halálát párjának elvesztésével hozzák kapcsolatba. Síremlék Tibetben A pancsen láma halála Tragikus fordulattal zárult az a ceremónia, amelynek során Tibet második legnagyobb városa — Sigace — közelében, a Tasil- hunpo kolostorban felavatták az öt pancsen láma földi maradványait őrző hatalmas síremlék komplexumot, ötezer vallási vezető, szerzetes és kínai káder jelenlétében. A fővendég a Pe- kingben élő pancsen láma volt; ő az autonóm terület második számú vallási vezetője a dalai láma után, aki az 1959-es tibeti felkelés óta Indiában tartózkodik. Nem sokkal a síremlék felavatása után vasárnap jelentette az Új Kína hírügynökség: a pancsen láma előző nap agyvérzés következtében elhunyt. A tömeggyűléssel egybekötött ünnepség azért volt különös jelentőségű, mert a mostani időszakra egyrészt a tibeti belső feszültség, másrészt a KKP és a pekingi kormány helyi politikájának az újraértékelése a jellemző. Hu Csin-tao, a Kínai Kommunista Párt tibeti bizottságának újonnan kinevezett titkára is részt vett az avatáson. Az előzményekhez tartozik, hogy a „kulturális forradalom” idején Tibetbe vezényelt kínai vörösgárdisták több ezer buddhista kolostort romboltak le, nem kímélték azokat a síremlékeket, sztúpákat sem, amelyek öt pancsen láma bebalzsamozott földi maradványait őrizték. Felrobbantották őket, a pancsen lámák megcsonkított múmiáit pedig szétdobálták. A mélységesen vallásos tibetiek azonban éjjel összegyűjtötték és gondosan elrejtették. Ezeket a földi maradványokat helyezték el most az új síremlékekben, amelyek a jelenlegi, sorrendben a 10. pancsen láma kezdeményezésére épültek fel, csaknem nyolcmillió jüanos költséggel, a KKP és a központi kormány anyagi és erkölcsi hozzájárulásával. S ha hinni lehet a sigacei ünnepségen elhangzott ígéreteknek, akkor a síremlék felavatásával nem csak a továbbra is kisértő „kulturális forradalom „ egyik szégyenteljes fejezete zárult le, hanem új fejezet is kezdődött Peking tibeti politikájában. Ünnepi beszédében a Pancsen láma is utalt erre. Hangoztatta, hogy az újjáépített síremlék a han (kínai) és a tibeti nép tartós együttműködésének, barátságának és nemzeti egységének a jelképe. A szókimondásáról és őszinteségéről ismert pancsen láma, aki a „kulturális forradalom” idején maga is egy évet és nyolc hónapot töltött a vörösgárdisták börtönében, nem válogatta meg szavait, amikor a tibeti helyzetet, annak okait elemezte az ünnepségen, majd a helyi népfront ösz- szejövetelén. Tévesnek ítélte a kínai kommunista párt ama elméletét, miszerint Tibetet a rabszolgatársadalomból egyetlen nagy ugrással a szocializmusba lehet vezetni. Az elmúlt harminc évben követett kínai politikát bizonyos értelemben eredményesnek minősítette, de kertelés nélkül kimondta, hogy a tibetieknek ez a politika többet ártott, mint amennyi hasznot hozott. Az elért társadalmi és gazdasági fejlődésért indokolatlanul magas árat fizettek a tibetiek. Rengeteget szenvedtek, különösen a „kulturális forradalom” rettenetes évtizedében, amely a legtragikusabb időszak Kína ötezer éves történetében. Nem múlt el nyomtalanul, továbbra is kísért. A mai Tibetben változatlanul a hibás baloldali politika elleni harc van napirenden. Csak a baloldali hibák gyökeres felszámolása után lehet szó Tibet fejlesztéséről és annak a célnak az eléréséről,' hogy az autonóm terület a társadalmi és a gazdasági fejlődésben mielőbb felzárkózhassék Kína más tartományai és területei mellé. Hu Csin-tao, a 46 éves új tibeti párttitkár elismerte a pancsen láma bíráló megjegyzéseinek jogosságát, és arról biztosította a helyi vallási és politikai vezetőket, hogy teljesen új fejezet kezdődik a kínai kommunista párt és a pekingi kormány tibeti politikájában. Leszámolnak a múlt visszásságaival, olyan politikát honosítanak meg, amely messzemenően figyelembe veszi a tibeti helyi és nemzeti sajátosságokat, s nemcsak a vallásszabadságot, hanem a tibeti nép hagyományait és szokásait is tiszteletben tartja. Ehhez a politikához azonban belső békére és stabilitásra van szükség. Megengedhetetlen a szeparatizmus és az egységbontó propoganda. Az öt pancsen láma földi maradványai most újból békében nyugodnak a sigacei sírokban. Ahhoz azonban, hogy az ígéretekből valóság váljék, a most el- húnyt pancsen láma szavai beteljesedjenek és a sokat szenvedett tibetiek is visszanyerjék békéjü- ' két, újra bízzanak a kínai pártban, annak új politikájában, évekre, ha nem évtizedekre lesz szükség. Éliás Béla Szóbeszéd tárgya: Raísza Gorbacsovánah miből telik új ruháira? Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és államelnök havi illetménye valamivel haladja meg az 1500 rubelt — erről is szólt kedden megjelent interjújában Vitalij Korotics, az Ogonyok című népszerű folyóirat szerkesztője. Korotics a Mologyozs Moldavii hasábjain kifejtette: az emberek között — információ híján — szóbeszéd tárgya például az, hogy Raisza Gorbacsova miből vásárolja új ruháit. A kérdés könnyen megválaszolható az első számú szovjet politikus fizetésének ismeretében — mondotta. (Az átlagbér jelenleg 200 rubel körül mozog a Szovjetunióban.) A szerkesztő elmondta azt is, hogy Gorbacsov az Amerikában megjelent könyve után járó 600 ezer dollárt teljes egészében a központi bizottság rendelkezésére bocsátotta. Korotics a gondolatot továbbfűzve kifejtette, hogy a hasonló értesülések, adatok közzététele a sajtóban igen hasznos, mivel egyrészt ily módon elejét lehet venni a találgatások terjedésének, másrészt teljesül az olvasó azon természetes igénye, hogy többet tudhasson meg az ország vezetőiről. Az ismert szovjet újságíró az interjúban sürgette a vezető politikusok körüli, a nyíltság programja ellenére még mindig élő titkolózás felszámolását. Elmondta, hogy a közelmúltban több magas rangú politikustól is interjút kért lapja számára az életvitelükre vonatkozó tengernyi olvasói kérdés megválaszolására, ám a közelgő választásokra hivatkozva valamennyien elutasították kérését. A szabolcsiaknak, március 1-jétől Könnyítések a magyar—szovjet kishatárforgalomban Március 1-jétől valamennyi, Szabolcs-Szatmár megyében állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egyszerűsített határátlépés mellett utazhat a Szovjetunió határ menti településeire. A korábbiakhoz képestjelentősen bővül az így meglátogatható települések száma is: a kárpátaljai terület beregszászi, nagyszőllősi, munkácsi és ungvári járásában bármely települést felkereshetnek a kiutazók. Csökkentik a határátlépési engedélyek kiadásának adminisztrációját is: az engedélyeket március 1-jétől meghívólevél bemutatása nélkül adják ki. Az engedélyek érvényességi idejükön belül többszöri utazásra jogosítanak. A határátlépési engedélyek iránti kérelmet a Szabolcs-Szatmár megyében élő állampolgárok a lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitányságon nyújthatják be. Az eljárás illetéke 100 forint. Ezen egyszerűsítéseknek, illetve könnyítéseknek megfelelően a kárpátaljai terület négy érintett járásában állandó lakóhellyel rendelkező szovjet állampolgárok évente többször is jogosultak Szabolcs-Szatmár megyébe látogatni. í PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! 1 A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat pályázatot hirdet MŰSZAKI IGAZGATÓ- HELYETTESI munkakör betöltésére. A vállalat székhelye: 3300 Eger, Lenin út 140/B. A vállalat kategóriája: „B”. A vállalat vegyesprofilú, több technológiát alkalmaz, főleg magasépítési tevékenységet folytat. A munkakör betöltése 5 éves meghatározott időre szóló kinevezéssel történik, mely alkalmasság esetén meghosz- szabbítható. A munkakör főbb követelményei: a vállalat gazdaságos működéséhez szükséges vállalkozási, műszaki előkészítési és műszaki tervezési tevékenység irányítása, termelési folyamatok irányítása, személyi, tárgyi, technikai feltételeinek működtetése. A munkakör a pályázat elbírálása után betölthető. A pályázaton való részvétel feltételei: - műszaki egyetemi végzettség, - legalább 10 éves szakmai gyakorlat, - erkölcsi és politikai feddhetetlensség, - középfokú idegen (lehetőleg német) nyelvvizsga (meg nem léte esetén megszerzésének vállalása), - 50 éves felső korhatár. A pályázat tartalmazza: a pályázó jelenlegi munkahelyének, beosztásának, munkaköri besorolásának és jövedelmének ismertetését, valamint részletes szakmai tevékenységét is tartalmazó önéletrajzát, iskola és politikai végzettségét, szakképzettségét tanúsító okiratainak másolatát, kitüntetéseinek felsorolását, eddigi politikai és közéleti tevékenységének ismertetését, jövedelmi igényét. Bérezés és premizálás a hatályos jogszabályok alapján. A pályázat benyújtásának határideje: 1989. február 28. A pályázatot a vállalat személyzeti és oktatási osztályvezetőjének (sajátkezű felbontásra) címezve (3300 Eger, Lenin út 140/ B.) kell benyújtani. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt a vállalat személyzeti és oktatási osztályvezetője (36-10-266). A pályázatot az igazgató által kijelölt bíráló bizottság értékeli a pályázati határidőt követő 30 napon belül. A döntésről a pályázókat levélben kiértesítjük. A pályázat kezelése bizalmasan történik. HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT V -----------------^