Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. NÉPÚJSÁG, 1989. január 14., szombat Szügyi látnivalók A felújított kastély homlokzata (Fotó: MTI-Press) Mondják, a pince olyan föld alatti labirintus, hogy akit ott „börtön fenekére vetettek”, sose került elő. Mondják, lidércek is járnak odalenn, és kísértetek, tűzpiros ruhában. Sok mindent mondanak, de senki se a maga tapasztalatát adja tovább, hanem csak amit másoktól hallott. Ám azt, hogy boroshordók vannak odalenn, azt sokan látták, így ab­ban nincs okunk kételkedni. Mint ahogy abban sem, hogy több mint két és fél évszázaddal ezelőtt Szügy községben volt a nógrádi megyeháza. Megyeszék­hely volt a falu akkoriban. Ké­sőbb beköltözött a megye Balas­sagyarmatra, az épületet az igaz­ságszolgáltatás (bíróság, börtön) örökölte, innen a pince kísértetes híre. Évek múltán a bíróság is be­költözött Gyarmatra, katonák jöttek a helyébe, laktanya lett a ház, s hogy a tiszteknek is legyen otthonuk, a börtön egykori két őrtornya helyébe építettek két kis barokk palotát. Jó ízlése lehetett a királynő­nek — Mária Terézia uralkodott akkor — még a törzstisztjeinek is olyan palotácskákat szánt, ami­lyenekhez hasonlókban a bécsi Burg körül a táborszernagyok laktak, csak persze kisebbeket. Most ott áll a kecses két kis palo­ta, ragyogóan újjászületve, jobb­ra, balra a díszes, barokk nagy­kaputól, melyen át szépen gon­dozott kertbe jut a látogató, s a kertben... Vajon mi van a kert­ben, az állólámpák, s a barokkos nosztalgiapadok között? Ott bi­zony semmi se lenne — mivel­hogy a megyeházából csak az alapfalak, s a pince maradtak meg — ha nem épült volna a he­lyére egy gyönyörű szép, „kacsa­lábon forgó” iskola. Ha csak azt mondanánk el ró­la, hogy a tervezett időnél egy év­vel hamarabb átadta a Heves Megyei Építő Vállalat, már ezzel is szokatlan dolgot közölnénk, de szépsége, a barokk környezet­hez simuló modernsége ennél többet érdemel. A Torna Emőke tervezte épület hófehér falsíkjait barnára pácolt faszerkezetek bontják meg, a gyerekeknek Jan­csi és Juliska meseházát juttatják eszébe. A lépcsőház süttői márvány, a napfényben úszó tantermekben sok-sok virág, és végre, valahol ízléses képek a fehér falakon. A hatalmas teraszon akár az egész diáksereg levegőzhet, amikor a zord időjárás elveszi a kert von­zását. A stilizáltan archaikus tető üvegrészei sejtelmes fényt bo­csátanak be a folyosókra. Az is­kola vonzása, hangulata, légköre minden bizonnyal hozzájárul, hogy a pedagógiai főiskolákon tanuló egykori itteni diákok ha­zakészülnek, itt szeretnének ta­nítani. Szügy hajdani fényes napjai­ból tehát nem maradt más, csak az őrtornyok helyén álló két kis palota, ám az új iskolával kultu­rális központtá lett az együttes, a község büszkeségévé. A palotácskák egyikét a kö­zségi könyvtár kapta meg, a má­sikban kiállítóhelyiségek lesz­nek, időszaki kiállítások, s egy mindig látható faluszoba számá­ra. A falu emlékeinek megőrzé­sére ütött az utolsó óra. Még áll­nak itt-ott bájos kis tetőkontyuk- kal a régi palóc házak, de egyre- másra ledöntik őket, még azok is, akik inkább megőriznék rak­tárnak, vendégszobának, ám kö­telezi őket a tanács, ha felépült a kertben az új ház, a régit le kell bontani. Hogy miért, azt senki sem tudja. Pedig oly szépek, máshol védett népi műemlékek az ilyenek, de itt nem védi őket senki, semmi, holott ennek a ha­társzéli, lankás dombok közé épült, 1300 lakost számláló falu­nak sajátos hangulatát ezek ad­ják meg. A mindenfelé épülő 4—6 szobás villák szépek, de nincs helyi karakterük: ilyen tá­gas családi otthonok Stockholm­tól Nápolyig tömegével épülnek; csak a legújabbak oszlopos tor­nácai, árkádsorai hordoznak ha­zai jelleget, de sajátos palóc stí­lusjegyet még azok sem. Az egykori népviselet még nyomokban fellelhető, az idő­sebb asszonyok hordják, olya­nok benne, mint az eleven kis fe­keterigók, mert bár színe komor, de a rövid, röppenő szoknya mozgást, lendületet érzékeltet. A fiatalok régi, ragyogó viseletét azonban már csak a sublódfió- kok mélyén nyugvó ruhadara­bok, főkötők őrzik, de még meg­vannak s menthetők! Szügy lakosai bejárnak dol­gozni a mindössze 5 kilométerre fekvő Balassagyarmatra, illetve a szintén közeli Salgótarjánba. A helyi tsz-nek is van vastárgyakat gyártó melléküzeme (a kulturális központ kertjének padjait és lámpáit is az készítette); munka- alkalomban tehát nincs hiány, s az otthonmaradók sem restek te­hénnel, hízóval, baromfival, kerttel vesződni (esténként ha­talmas gulya ballag haza a lege­lőről); a község gazdagságát ez magyarázza. A lakosság fele szlovák, fele magyar, de közö­sen, együtt „palócok”, jószívű- ek, barátságosak, békés termé­szetűek és igényesek. Ha már a művelődési központjuk oda­vonzza a turisták tekintetét (most készült csak el, az egyik épület belsejében még folynak az utolsó simítások, az iskola idén kezdte meg a második tanévet), már fogalmazódnak is az újabb remények: a kert tágas térsége szabadtéri hangversenyeknek, színjátszásnak szinte kínálja ma­gát. A város is közel, nyáron sok itt az autós, közönség is lenne. Reméljük, hogy sikerül. Ami szép, azt nem szabad véka alá rejteni. Bozóky Éva Az NSZK-ban évente 300 ezer gyermek esik szexuális zaklatás áldozatául gatyáját lévonik, katéterrel mégcsapolik, hólyagjába bétőt- tik az erre a célra odaállított, e’társ vizit. Bíztatá rögvest a fija- jit: éggyet se féljenek, fájják bát­ran az izombogyót, még maga . Mérődé herceg sem találi még! Ámde légy esétt a levesbe! Bogyó vót, versényzőink béfa- lák ferpléstű, bécsülettee’ e’társ is vállata az utazás kínnyát a ha- zájér, oszt pisilt doszt, orvos is kerűt a sportszérűség kerétei között — a szűk kerésztmetszét a katéterellátásbá mutatko­zott. Mit vót mit tenni, a magyari bajnok — anyaszűtt pucéran, ahogy élőink — vitte a vizsgálati anyagot a doppingszobába, a maga leléménye szérint. Hanem az ajtóba, még kőt vón mondani a nevit. Az e’társ harsogá helyét- te’ de a bééresztő kisasszonynak a mi daliánk hangja kéllétt. Nyögött, bucorodott szégény fölfútt pofával, csillagot látott, öt karikát — és végtére nem a nevit nyete lé. így kénytelén vót odabenn az igazságot csurgatni a kémcsőbe. A magyari sport- vezétés még azóta csattogtad a szép, hófehér kézit: nahát, még ilyet! Az NSZK-ban évente több mint 300 ezer 14 éven aluli gyer­mek válik szexuális zaklatás vagy nemi erőszak áldozatává. Az életkor nem játszik szerepet. A visszaélés a kislányok körülbelül egyharmadánál a csecsemő- és kisgyermekkorban megkezdő­dik, és az esetekben körülbelül H eti umor ét elején Egy elkeseredett férfi lép a kocsmába, átlép a földön fekvő részeg emberen és rámutatva odaszól a csaposnak: — Ugyan­azt kérem! * Be van zárva az üzlet. Az ajtón tábla ezzel a felirattal: „Haláleset miatt zárva! ” Résztvevőén kérde­zi egy szomszéd az üzlet tulajdo­nosától: — Ki halt meg? — A vevők. * Mi a pubertás? Egy 14 éves vá­80 százalékában kislányok. A kisfiúkkal ellentétben — akik kü­lönösen a szabadidős és sportte­vékenységben a családon kívül vannak kitéve szexuális zaklatá­soknak — a kislányok zaklatói és megrontói csaknem kizáró­lag a szűk családi körből kerül­nek ki. lasza erre a mélyreható kérdésre: — Amikor a szülők kezdenek nehezen kezelhetővé válni. — Itt horkol valakimondja a professzor a hallgatóinak. — Ébresszék fel! — Ez nem lenne fair dolog — véli az egyik hallgató. — Ön al­tatta el, ön ébressze is fel. * — De hát nem teheti meg, hogy a vallomását egyszerűen vissza­vonja! — mondja a bíró mérgesen a vádlottnak. — De igen! — válaszol a vád­lott. — Az ügyvédem meggyőzött az ártatlanságomról. Az 1988-as év — többek kö­zött — bizonyára emlékezetes marad nagy földrengéseiről, amely emberéletben és anyagi­akban egyaránt óriási károkat okozott. A földrengés az egyik leggya­koribb természeti katasztrófa. Évente több százezer rengést re­gisztrálnak a műszerek, ezek leg­többje azonban észrevétlenül zajlik le, mert olyan kis erősségű. Sokszor még a tekintélyes erős­ségű földrengés is baj és nyom nélkül múlik el, ha gyéren lakott vagy éppen lakatlan területen pattan ki. Ha azonban lakott he­lyen keletkezik, a kár óriási. Az ENSZ adatai szerint 1926 és 1950 között 350 000 ember halt meg földrengés következtében, és a kár összege valahol a 10 mil­liárd dollár körül lehetett (1950- es dollárban!). A földrengéseknek többféle okuk lehet. A legtöbb az úgyne­vezett tektonikus földrengés, amely a földkéreg mozgásával és deformációjával függ össze. A legsűrűbben azokon a területe­ken pattannak ki, ahol ezek a mozgások ma is intenzívek, így az emelkedő hegységekben (ve­nezuelai Andok, Hindukus, Hi­malája) és az óceánok alatti ár­kok mentén. Észleltek azonban nagy tektonikus rengést ott is, ahol a földkéreg viszonylag nyu­galomban van, így 1811—12-ben az észak-amerikai New Madrid­ban, és 1968-ban Iránban. Nagy­számú földrengés kapcsolódik közvetlenül vulkáni tevékeny­séghez. Mind a vulkáni tevé­kenység, mind a földrengések el­sősorban a szilárd kőzetburok nagy lemezeinek találkozási vonalaira jellemzők, különösen azon sávokon, ahol az óceáni le­mezek más lemez alá tolódnak be. Bármilyen furcsák, földren­gést emberi tevékenység is okoz­hat, néha szándékosan, többször véletlenül. Földrengést keltő föld alatti nukleáris robbantáso­kat mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban végez­tek éppen rengésálló épületek kipróbálására, csatornaépítés vagy kimerülő olaj- és gázmezők reaktiválása céljából. Ezek azon­ban nem okoznak katasztrófát; erősségük kiszámítható, kipatta­násuk időpontja ismert, és lakat­lan vidéken hajtják végre az ilyen kísérleteket. Á baj az akaratlan földrengésokozásnál keletkezik, amit az ember például a víztáro­lók létesítésével vált ki. A földrengések elemi erejű, félelmetes események. Mégis ke­vésbé mutatkoznak veszélyes­nek egy terület élővilágára, mint az emberre, illetve az ember által létrehozott építményekre. Az embereket az épületek leomlása fenyegeti elsősorban a földren­géseknél. 1988 második felében két helyszínen volt következményei­ben rendkívül katasztrofális földrengés. Az egyik a november 6-i földrengés Kínában, amely­nek több mint 900 halálos áldo­zata volt, a másik a decemberi örményországi földrengés-ka­tasztrófa a Szovjetunióban, amelynek a káradatai pontosan még nem ismertek. Képünkön: lé­gi felvétel a kí­nai földrengés helyszínéről (MTI - Kül­földi Képszer­kesztőség) Nagy színészek A vízszintes és függőleges sorokban 15 magyar színészre emlékezünk. Meg­fejtésül ezt a 15 nevet kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. Kossuth-díjas színművész, kiváló versmondó (1897— 1965) . 12. Kettősbetű. 13. Főleg karak­terszerepeiről ismert, jellegzetes hang- színű művész (1844—1952). 14. Ételí­zesítő. 15. Súlyos bűntett. 18. Az SZTK elődje. 19. Ízesít. 20. A Nemzeti Színház Kossuth-díjas tagja, számos jelentős filmszerepe volt (1906—1968). 23. Kir­giz városka, latin csont. 24. Magyar Op­tikai Művek. 25. Zeusz leánya és szere­tője. 26. New York népszerű operaháza. 27. A Váci Izzó hátvédje. 28. Ami a percben és az eperben közös. 29. A Nemzeti Színház Kossuth-díjas művész­nője, nagyszerű alakítások egész sorát nyújtotta (Júlia, Zilia, Nóra, Cleopátra stb.) (1893-1951). 33. Üti, ahol... 34. Színművész (Kati). 35. Ugyanaz ango­lul. 36. Fecnidarab! 37. Téli ruhadarab. 38. Egyrész! 39. Fontos tápanyag. 40. Elsőrész! 41. A Váci Izzó csatára. 42. Úgy bizony. 43. Spanyol filmszínész (Femando). 44. Japán város. 46. Mező- gazdasági nagyüzem. 47. Észak-francia város lakója. 49. Az égbolt legfénye­sebb csillaga. 51. Angol kettősbetű. 52. Hogyan oroszul. 53. Tamási Áron re­gényhőse. 54. Földünk nagy részét bo­rítja. 55. A nyél közepe! 56. Morze- hang. 57. Ibsen drámája, a rejtvényben már szerepelt. 59. Hosszú ideig. 61. Sze­di a lábát. 62. A Kossuth-díjat a Dollár­papa főszerepéért kapta, rekedtes hangja ma is mindnyájunk fülében cseng (1907—1981). 64. Elem! 65. Fonóesz­köz. 67. Finom káposzta jelzője. 68. Lentebbi helyre. 70. Tragikus sorsú, ki­váló adottságú művész, főleg komikus szerepeiről ismert (1922—1963). FÜGGŐLEGES: 1. A dologhoz tartozik latin kifejezéssel. 2. Kossuth- díjas színművész, legemlékezetesebb szerepe a Hannibál tanár úr (1900— 1966) . 3. Hosszmérték-rövidítés. 4. Megalszik, de nem tej! 5. Földbe teme­tő. 6. Romhány határai! 7. Amerikai mesterséges hold. 8. Ez a Lajos hóhér a Néma Leventében. 9. Lármás felfordu­lás. 10. Építőanyag. 11. Egész életében a Nemzeti Színházban dolgozott, jelentős színészpedagógiai munkásságáról is is­mert (1873—1961). 14. Fiatalon, tragi­kus körülmények között elhunyt, nagy tehetségű színész, filmszerepei közis­mertek (1930—1957). 16. Felix Salten regénye. 17. Felejthetetlen epizódalakí­tásai tették ismertté (1913—1977). 19. ...Paulo (brazil nagyváros). 21. Becé­zett női név. 22. A Nemzeti művésze volt, Dél-A meri kában hunyt el (1876— 1965). 27. Szubrett-, komika-és drámai szerepekben egyaránt kiválót nyújtó Kossuth-díjas művésznő (1911—1971). 28. Nagy szerepe: Papagetto, Romulus, Eddie Carbone, Medve doktor (1922— 1972). 30. Iskolai osztályzat. 31. Gép­kocsi rövidítése. 32. Fővárosa Kinsha­sa. 34. Szép orgánumával, férfias külle­mével számos nagy szerepet megformá­ló Kossuth-díjas művész (1911—1977). 37. Bevágás, rovás, adósság angolul (Score). 39. Epizódszerepei és szinkron­alakításai ma is emlékezetesek (1909— 1979). 45. Férfinév. 48. Dél-afrikai tar­tomány. 50. Utóvizsga rövidítése. 52. H2S02. 58. Etióp hercegi cím. 59. Száz oroszul. 60. ...del Saladé (csatorna Spanyolországban). 63. Kelet néme­tül. 66. Görög betű. 69. Éneklő szócska. ZÁBÓ GYULA Beküldendő: vízszintes 1., 13., 20., 29., 62., 70. Függőleges: 2., 11., 14., 17., 22., 27., 28., 34., 39. A megfejtéseket január 18-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfej­tése: Még csak az kéne, a féljem agyon is csapna. A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvutalványt: Kovács István (Petőfibánya), Stander János (Eger), Tóth András (Gyöngyös- oroszi), Juhász Ágnes (Eger), Mengyi Zoltánná (Verpelét). Gratulálunk! 7“ TU ó 4­s 6 9­8 3 40 ír 42/ 12> IS 4 Co 11­IV 13 2JO 21 22. 23 ZM 2T 2jS 29­i-S 29 3o ST“ 32 Ái 34 5£r 3£ 2>4 SÍ ?.y | bo ■W 42. AH MT •4G lf9­49 so s-^i ri. s-s ÁS ti S3­S3 Lo 64 62. év GS Íg <o=F .í “ £ 3 To

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom