Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1989. január 14., szombat II. senior úszó-vb — Brisbane Egri éremgyűjtő a kenguruk földjén A sikeresen szereplő magyar csapat vendéglátóik társaságában. Az álló sorban balról a második Fábián Béla, az előttük lévőben pedig jobbról a derék házigazda, Gyergyák Károly, mellette pedig az Egerből elszármazott, szintén világbajnoki címet szerzett Vermes Albán látható. Kereken két évszázada annak, hogy a szelek szárnyán vitorlázva, megérkeztek Ausztráliába az első angol fegyencek, akiket szülőföldjükön nemkívánatos személynek nyilvánítottak. Mielőtt az első mondat láttán bárki megrettenne, hogy tévedésből egy történelmi témájú visszapillantás került a sportoldalra, sietek megnyugtatni az olvasót: erről szó sincs. Az viszont a hajdani börtöntöltelékek honfoglalásához hasonlatosan szintén tény, hogy a jubileumhoz kapcsolódó, látványosnál látványosabb ünnepségek, megemlékezések kaval- kádja jó alkalmat teremtett arra, hogy az ötödik kontinens kapja a második senior úszó-világbajnokság rendezésének jogát. A nyugati partszegély másfél milliós metropoliszában, Brisbane- ban adtak egymásnak randevút az ősszel a földkerekség legjobb „obsitos” úszói. A nagyszabású viadalon — csaknem négyezer sportoló állt rajtkőre az egy hét során — ott voltak hazánk lányai és fiai is. A Generálimpex Senior Úszóklub tagjai, szorgosan gyűjtve a babérokat, tovább öregbítették a magyar úszósport hírnevét. Hat arannyal, kilenc ezüsttel és hat bronzzal a pogy- gyászukban landolt velük a gép Ferihegyen. Közöttük egyetlen vidéki úszóként az egri Fábián Béla, az ötvenes évek neves mellúszója szolgált rá az elismerésre, remek szereplésével. A Szálloda utcai otthonában kerestem fel a sportembert, aki — túl az ötödik ikszen is — rendszeresen mérlegre teszi úszótudását, erőnlétét. Aznap feltámadt a mesélőkedve, szélesen hömpölygő folyamként ömlött belőle az élményáradat. — Mielőtt repülőre ültünk volna, töméntelen szervezőmunka várt ránk — kezdte emlékei felidézését. — Több héttel a verseny előtt el kellett küldeni az angol nyelvű nevezéseket, s az indulás dijaként szolgáló, számonkénti 45 dollárt. Ezt az összeget az ÁISH megelőlegezte nekünk, ezzel kezdődött és tulajdonképpen véget is ért a részünkre nyújtott hivatalos támogatás. Azért, hogy reálisak legyenek a célkitűzéseink, azt is szerettük volna megtudni, hogy időeredményeink mennyit érnek a nemzetközi porondon. A Svájcban élő Fejér Zsolttól — aki egyébként azzal írta be nevét a magyar úszósport történetébe, hogy a negyvenes évek végén ő honosította meg Magyarországon a pillangózás delfin lábtempóját — kaptunk egy korosztályonkénti rekordlistát, amelynek alapján képet nyerhettünk esélyeinkről. A legfontosabb mégis az volt — enél- kül minden dugába dőlhetett volna —, hogy gondoskodjunk a szállásunkról és az étkezésünkről. Több csatornán is beindítottuk a nyomozást, de végül az úgynevezett egri vonal jött be. Utassy Sándornén, az ismert egri edzőn keresztül vettem fel a kapcsolatot a már évtizedek óta a távoli kontinensen élő Károly fivérével és családjával. Mint utóbb kiderült, az ő és több más magyar família segítsége nélkül nem boldogulhattunk volna. Úgy kívánja az igazság, hogy a siker fényéből rájuk is essen, azokra, akik a háttérben szorgoskodva mindent megtettek azért, hogy csakis a versenyzésre összpontosíthassunk. — A háromnapos légi út fáradalmai és az akklimatizáció nehézségei bizonyára nem könnyítették meg a helytállást. — Egy örökkévalóságnak tűnt, amíg a Quantas gép Sid- ney-ben földet ért velünk. Manilában már azt hittük, hogy macs- kaugrásnyira vagyunk a céltól, ám kiderült, hogy még egy London — New York távolság megtétele vár ránk. Számításaink szerint az oda-visszaúttal akár a Földet is körberepülhettük volna az Egyenlítő mentén. Sidney-ből Brisbane-ba már valóságos felüdülésnek tűnt az az ezerkilométeres repülés. Négy családnál kvártély óztak be minket, s a csoportosítás a lehető legésszerűbb volt, mivel vendéglátóink jóelőre tájékozódtak szokásainkról. A szállás elosztásánál olyan apróságokra is tekintettel voltak, mint, hogy ki dohányzik, ki szeret késő estig olvasni, ki kinek a társaságában töltené legszívesebben napjait. — Milyen körülmények között zajlott le a világverseny? — Egy 50 méteres, feszített víztükrű tízpályás és természetesen légkondicionált fedettben folytak a maratoni csatározások. A japánok 1300 és az amerikaiak ezerfős küldöttségéhez képest mi magyarok, tizenöten, szinte elvesztünk a hatalmas uszodában, ahol a vezetőkkel, kísérőkkel együtt csaknem ötezren zsibongtak szakadatlan. Volt olyan szám, amelyben több százan is rajtkőre álltak, s így minden áldott nap fél 8-tól este 9-ig tartottak a küzdelmek. Ebédidő tájékán a versenybíróságot lecserélték és minden mehetett tovább, egészen sötétedésig. Szállásunkat a viadal színhelyétől 45 kilométer választotta el, ezért nem kis teher hárult házigazdáinkra, akik munkájuk mellett gondoskodtak arról, hogy időben az uszodában legyünk. Étkezésünket is ők oldották meg, méghozzá nagyvonalúan és a lehető leg- • színvonalasabban. Óriási hűtőládákban szállították a szendvicset és az üdítőket. Nélkülük szinte moccanni sem tudtunk volna ebben a hatalmas kikötővárosban, amely a világ harmadik legkiterjedtebb települése. A tengerparton csaknem 50 kilométer hosszan nyújtózik el, s a szárazföld belseje felé is 30 kilométer a kiterjedése. Nekünk, magyaroknak, szinte felfoghatatlanok ezek a méretek, távolságok, amelyek nálunk városokat választanak el egymástól. — Hogyan sikerült a forma- időzítés? — Végeredményben nem panaszkodhatott csak az akklimatizáció ment egy kissé nehézkesen. Az első napon 50 m mellen még eléggé szétesett volt a mozgásom, a 36,7-del és a negyedik hellyel nem is vagyok elégedett. Bevallom, korábban csak csóváltam a fejem, amikor az átállás problémáját hozták fel, magyarázkodásnak véltem, de ezúttal a saját bőrömön tapasztalhattam valós voltát. A többi távon, 100 és 200 méter mellen azt úsztam, amire képes vagyok, l:20,16-ot, illetve 3:00,2-ot. — A legmaradandóbb élmény? — Több ilyen is akadt, nehezen tudok rangsorolni. Nagyon emberi és megható volt egy nyolcvan év körüli japán férfi viselkedése, aki versenyszáma le- úszása után kikászálódott a medencéből, s arccal a víz felé fordulva, szertartásos ünnepélyességgel mélyen meghajolt. Bizonyára így akarta kifejezni az őselem, az ókori filozófiai teóriákban oly sokat emlegetett arche, a víziránt érzett tiszteletét. Szintén az uszodához kapcsolódik kedves vendéglátónk feleségének — mindenki csak Miminek szólította — megindító segítőkészsége. A versenyek kezdetekor derült ki, hogy a rendezőségnek nincs magyar zászlója. Ez azért volt kellemetlen, mert már valameny- nyi csapat szektoránál ott lengett a lobogójuk. Legnagyobb örömünkre Mimi és barátnője nem esett kétségbe, sebesen varrtak egy nemzetiszínűt, s így mi se maradtunk zászló nélkül. — No és az uszodán kívül? — Vendéglátóink több kirándulást is szerveztek számunkra, amelyek felejthetetlenné tették az ott töltött napokat. Brisbane egy üdülőkörzet középpontjában fekszik, tőle északra a Sunshine Coast, a Napfényes part, délre pedig a Gold Coast, az Aranypart mintegy 40 kilométer hosszan elnyújtózó homokfövenye található, telis-tele fényűzőnél fényűzőbb szállodákkal, játékkaszinókkal. Az egyik Sheraton szálló szemet kápráztató luxusával szakasztott úgy festett, mint az ókori világ csodái közé sorolt, illusztrációkról ismert Szemirámisz függőkertje. Egy alkalommal az Aranyparton felkerestük a Sea World, azaz Tengeri világ címkével ellátott, valóban ámulatba ejtő attrakciót. Ez egy mini Disneylandhez hasonlatos álomvilág, ahol a különböző méretű medencékben idomított fókák, delfinek és cetek mutatnak be csodálatra méltó show- műsort. Még sokáig folytathatnám, de dióhéjban talán ennyi is elég. — Az elkövetkezendő hónapokban milyen cél érdekében rója a hosszakat? — Azzal kezdem, hogy természetesen folytatom, mert nem szeretek sokáig a babérokon pihenni. Rendkívül jólesett az az érdeklődés, amellyel munkahelyemen, a kőolajipari vállalatnál kísérték szereplésemet, ahol területi főgeológusként dolgozom. De, hogy a kérdésre is válaszoljak: a kisebb versenyeken túl a nagy cél Rio de Janeiro, ahol két év múlva rendezik meg a III. senior úszó-vb-t. Búcsúzás közben beszélgető- társamra pillantva, egyre inkább izmosodott bennem a meggyőződés, hogy a sportnak varázslatos megtartóereje van, képes megőrizni a gyorsan illanó ifjúságot. Nemcsak a testét, a lélekét is... Buttinger László Jó napjuk volt a mátraalji sakkozóknak a Hópehely ’89 versenyen, ugyanis valamennyien győztesen álltak fel a 6. forduló után. Szükségük is volt ezekre a pontokra, hiszen az élmezőnybe így is csak ketten küzdötték fel magukat. Gyengén játszottak viszont a kolacskovszkysok. Fájó Mészáros veresége a Borsod Távhő sakkozójától, Bokor mestertől, akinek győzelmi esélyei alaposan megcsappantak. Hevesi a gyöngyösi Kiss Józseftől, Kladi- va Imre a füzesabonyi Hajnaltól, Báder a miskolci Vargától, dr. Boros a videotonos Horváthné- tól egyaránt kikapott. Kellemes meglepetés Bujdosó és Hegedűs egy-egy pontja. Jagicza klubtársát, Dományt késztette feladásra. Megjött a játékkedve Kiss Pálnak, aki ezúttal Szőllősit győzte le, és holtversenyben a harmadik, csak a megyebéli sakkozókat rangsorolva pedig az első helyen áll. Az élmezőny állása három fordulóval a befejezés előtt: Glatt (Statisztika) 5,5, Bokor 5, Kiss P., Papagorasz (Videoton), Molnár 4,5-4,5 pont. A 4 pontosok között található Mészáros, Kiss J., Éberth (Bélapátfalva) és Balogh P. (Gyöngyösi SE). A ma délutáni utolsó előtti forduló 15 órakor, a holnap délelőtti utolsó pedig 8 órakor kezdődik a felső- tárkányi KISZ-táborban. Rajt a tekézőknél TEREMLABDARÚGÓ TORNA „A’ CSOPORT: Békéscsaba Eger SE Heves m-i válogatott .kW pénzdíjas A műsorfüzet — tombola! Csepel SC HKVSC-Deko Gyöngyösi SE EGER januar 28-29. KÉMÉNY FERENC Sportműsor Szombat Asztalitenisz: Kolacskovszky SE — Orosháza, NB Il-es férfi mérkőzés, Eger, Kistályai úti sportcsarnok, 11. Sakk: Hópehely'89 nemzetközi verseny, Felsőtárkány, KISZ-tábor, 15. Sí: Sílövő Hungária-kupa, Galyatető, 10. Labdarúgás: Kispályás teremlabdarúgó-torna, Eger, körcsarnok, 15. Vasárnap Sakk: Hópehely189 nemzetközi verseny, Felsőtárkány, KISZ-tábor, 8. Sí: Sílövő Hungária-kupa és sífutóverseny, Galyatető, 10. Labdarúgás: Kispályás teremlabdarúgó-torna, Eger, körcsarnok, 8. Az Agria az élvonal küszöbén Jéger László az ősszel is egyik erőssége volt az Agria Bútorgyár tekézőinek. Néhány hetes téli pihenő után ma újra golyót ragadnak megyénk NB Il-es tekecsapatainak sportolói. A keleti csoportban az éllovas Kinizsi Sör és a MOM mögött az előkelő harmadik helyen áll az egri Agria Bútorgyár gárdája. Vass Frigyes szakosztályvezető és intéző egy személyben, az őszi szezonról szólva elmondta, hogy célkitűzésüket, a dobogós hely megszerzését sikerült elérniük. Sőt, csupán két pont választja el őket a listavezetőtől, annak dacára, hogy kínos hazai vereségeket is elkönyvelhettek a MOM-tól és az Egercse- hitől. Idegenben, Hódmezővásárhelyen és a Kinizsi Sörnél szinte banánhéjon csúsztak el, alig néhány fával maradtak alul. K iss József és Jéger L ászló voltak a csapat motorjai, de Kun István és Kádár Ferenc is kitett magáért. Vajda László ifjúsági aranyjelvényéért érdemel dicséretet. A jól összeforrott társaság még csak hat éve gurít a II. osztályban, és most ott kopogtatnak az élvonal kapujában. Játékerőben fel is vennék a versenyt az első osztályú vetélytársakkal, csak az a bökkenő, hogy hiányzik a szükséges anyagi háttér. Ma a Hajdúnánással játszanak, vendéglátóik pályafelújítása miatt Debrecenben, s a papírforma biztos egri sikert ígér. Az Egercsehi Bányász tekézői — a várakozást felülmúlva — a negyedik helyen zárták az őszt. Igaz, ahogy ifjabb Kátai János intéző elismerte: ebben az eredményben az is közrejátszott, hogy többször léptek otthon pályára, mint idegenben. Tavasszal éppenséggel fordított lesz a helyzet, ugyanis ötször játszanak otthon és nyolcszor idegenben. Tárgyilagos szemlélettel nem is értékelik túl a jelenlegi pozíciójukat, hanem — felmérve a realitásokat — azt szeretnék, ha a végén sem lennének kiesési gondjaik. Ehhez mindenféleképpen az első tízben kell maradniuk. Ősszel kiemelkedő teljesítményt nyújtott: Vincze Zoltán, Utassy Antal és id. Kátai János. Holnap az Ózdi Kohásszal kezdenek, és szeretnének győzelemmel rajtolni hazai mérkőzésükön. Ez nem lesz könnyű dolog, mivel az ózdiak szívós ellenfelek, az összecsapás szorosnak ígérkezik. Az Egri Spartacus tekeszakosztályának intézője, Tóth Barna nem volt éppen virágos jókedvében, amikor arra kértük, hogy tekintsen vissza az őszre. Sereghajtó pozíciójuk méltatlan a sportkör gazdag hagyományokkal rendelkező tekézőihez, de a nehézségek ismeretében tökéletesen érthető. Két erősségük, iff Kátai János és Utassy Antal hazaköltözött Egercsehi- be, a tapasztalt és ponterős Pum- mer György és Széphegyi János pedig egészségi okok miatt felhagyott a sportolással. Mindennek tetejébe még a tehetséges, ifjúsági korú játékos, Révász Zsolt bevonult katonának. A veszteségeket saját erőből nem tudták pótolni. Az Egri Zöldért Nagy Tibor átigazolásával segített, így legalább ki tudtak állni. Súlyos csapást jelentett számukra az is, hogy tavaly az év elejétől 300 százalékkal felemelték az egri népkerti tekepálya használati díját. Az anyagi nehézségekre jellemző, hogy már az ősszel is saját zsebből fedezték az idegenbeli mérkőzések költségeit. A csapat sorsa megpecsételődött, és a bajnokság után minden valószínűség szerint a feloszlatás vár rá. Halvány reménysugár, hogy minden bizonnyal az az Egri Zöldértben folytathatják leg- jobbjaik, s a következő évben akár fel is kerülhetnek a másod- osztályba. A sportszerűség megkívánja, hogy az őszi legjobbak, Tóth József és Molnár Dezső nevét is megemlítsük. Ma a Borsodi Építők Volánnál kezdenek a szparisok, s el kell ismerni, hogy az esélytelenek nyugalmával készülődhetnek. Épp ezért a meglepetés sem kizárt. A rajt előtti állás a következő: 1. Kinizsi Sör 9 _ 4 59-45 18 2. MOM 8 — 5 58-46 16 3. Agria Bútorgyár 8 — 5 57-4716 4. Egercsehi 8 — 5 55-4916 5. Tiszakécske 7 1 5 54-50 15 6. Borsodi ÉVSC 7 — 6 56-48 14 7. Nyíregyházi Taurus 7 6 55-49 14 8. Ózdi Spartacus 7 — 6 52-52 14 9. Somoskőújfalu 6 — 7 60-44 12 10. Ózdi Kohász 6 — 7 50-54 12 11. Hódgép 5 1 7 47-57 11 12. DMVSC 5 — 8 44-60 10 13. Hajdúnánás 4 — 9 41-63 8 14. Egri Spartacus 3 — 10 40-64 6 B.L.