Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 10. szám ÁRA: 1989. január 12., csütörtök 4,30 FORINT CSETEPATÉ MAKLÁRON Minden indíték nélkül, lakásán támadta meg a körzeti megbízottat. (8. oldal) AZ ALMAGYAR-DOMBRÓL SUGÁROZ Üj antennákat kell beszerezni az egri új tv-átjátszőadóhoz. (8. oldal) LEMONDOTT AZ ELNÖK GYÖNGYÖSHALÁSZON A lakosságot falugyűlésen tájékoztatják a fejleményekről. (8. oldal) MŰHIBA - DUPLÁZVA? Elmaradt a sorsolás, az érmeket mégis kiosztották. (6. oldal) Befejeződött az Országgyűlés januári ülésszaka Törvény mondja ki a pártalapítás jogát Új ügyrend szerint végzi munkáját a Parlament Az Országgyűlés ülésszaka szerdán délelőtt 9 órakor folytatódott. Az ülésszak második munkanapját Stadinger István, a Ház elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden késő estig ülésezett. Az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatok feletti együttes vita lezárult. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter foglalta össze a vitában elhangzottakat. Dr. Kulcsár Kálmán — aki a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását is összegezte — elöljáróban hangsúlyozta: a kormány elfogadja Bállá Éva és más képviselők módosító javaslatát a törvénytervezet 29. szakasza 1. bekezdését illetően. Ebben arról van szó, hogy büntetőjogi tényállást állapítanak meg akkor, ha valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat után részt vesz a megalakult társadalmi szervezet vezetésében. A képviselők érvelését elfogadva a törvényjavaslat szövegét úgy módosították: „aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható”. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja elfogadni Púja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a politikai párt létrehozásának lehetősége ne szerepeljen a törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több képviselő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs szükség a politikai pártok alapítását szabályozó külön törvényre. A politikai pártok létrehozására vonatkozó külön törvény szükségességét indokolva hangsúlyozta : a pártoknak a társadalomban különböző funkcióik vannak. Ezeket a funkciókat részben politikai szervezetek is ellátják, anélkül, hogy pártnak neveznék magukat. Tehát nem az elnevezésen, hanem a tartalmi működésen van a hangsúly. Utalt a politikatudományi irodalomból ismert fogalomra, az úgynevezett nyomást gyakorló pártokra. Rámutatott: ezek a pártok nem rendelkeznek olyan politikai és társadalmi háttérrel és erővel, hogy valóságos szereplői lehessenek a politikai versengésnek, befolyásukat azonban fel tudják használni az uralkodó helyzetben lévő pártok politikájának, illetve a kormány munkájának alakítására. Ezt a funkciót a politikai szervezetek akkor is el tudják látni, ha nem nyilvánítják magukat párttá — szögezte le. Azoknak a szervezeteknek viszont, amelyek politikai pártként kívánnak majd működni a jövőben, szükségük van időre, hogy a funkcióik ellátásához — például a képviselt érdekeknek megfelelő politikai program kialakításához — szükséges feltételeket megteremtsék. Nem arról van tehát szó — emelte ki az igazságügyi miniszter —, hogy a kormány fél valamitől, s ha ad valamit, ugyanakkor a másik kezével gyorsan megszorítja a gyeplőt. A kormány — amely már hozzálátott a párttörvény kimunkálásához — egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatával, hogy megfelelő társadalmi vita után, legkésőbb augusztus t-jéig nyújtsák be a Parlamentnek a párttörvényről szóló törvénytervezetet. A korszerű egyesülési jognak nagyon sok összefüggése van, ezzel kapcsolatban nemcsak közjogi, hanem polgári jogi viszonyokat is szabályozni kell. Egységes törvény esetén valamennyi szervezetre alkalmazható szabályokat kell megszabni. Ezért szükséges, hogy a törvény foglalkozzon a társadalmi szervezetek belső életével is. Ezzel azonban csupán két paragrafus foglalkozik, s ezek is diszpozitív szabályok, amelyek akkor lépnek életbe, ha a szervezetek alapszabálya másként nem rendelkezik. Dr. Kulcsár Kálmán foglalkozott Tóth Károly képviselő, református püspök javaslatával is, miszerint külön védelmet biztosítsanak az egyházakkal kapcsolatos elnevezések használatánál. Ez az igény jogos — hangsúlyozta Kulcsár Kálmán —, s a törvénytervezet megfelelő paragrafusa eleget is tesz ennek. A törvényjavaslat nem kezeli külön a sportegyesületeket, erre nem alkalmas a jogszabály. Géczi István képviselő ezzel kapcsolatos felvetésére a miniszter válaszában elmondotta: hamarosan elkészül a sportegyesületekre is érvényes, az egyesületek belső gazdálkodását meghatározó minisztertanácsi rendelet. Emellett több, csak a sportegyesületeket érintő jogszabály megalkotására is szükség van. A kormány ezzel egyetért, s a jogalkotási munka hamarosan meg is kezdődik, ám a képviselő által kért határidőt nem tudják elfogadni. A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szervezetek létrehozásának lehetőségét. Ám a vadásztársaság, a sportlövő klub nem tekinthető fegyveres szervezetnek. Rájuk tehát nem vonatkozik az említett tilalom. Végül dr. Kulcsár Kálmán arra kérte a képviselőket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot — a kormánynak azzal az ígéretével együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augusztus 1-jéig benyújtja az Országgyűlésnek — fogadják el. Mielőtt határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót. Korrektnek és pontosnak minősítette a sportegyesületekkel kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy 1990 első felében meg kell alkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán az igazságügyi tárca nevében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt. Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. StadinAzt hiszem, sokan felkapták a fejüket a hétfői tv-híradó műsorát nézve, amikor azt fejtegették, hogy az áremelések a nagyobb jövedelműeket jobban sújtják, mint a szegényebbeket. Mi tagadás, képviselőink zöme sem értett egyet ezzel a megállapítással. — Talán annyiban igaz, hogy nagyobb mértékben érinti ezeket, mint a vékonypénzűeket — magyarázta Kócza Imre. — Viszont a megélhetést nézve, ez a megállapítás egyáltalán nem állja meg a helyét. Egy gazdagabb embernek van miről lemondania. Nem vásárolja meg a luxuscikkeket, kevesebbel beéri, mint eddig. Az alacsonyabb jövedelműek viszont miről mondjanak le? A tejről, a kenyérről? Áz áremelésről el kell azt is mondani, hogy ez számunkra nem meglepetés. A legutóbbi ülésen döntöttünk arról, hogy csökkentjük a támogatásokat, s egyértelművé vált, hogy ez együtt jár az árak növekedésével. A bérezésben kellene lépni, ez ellensúlyozhatná mindezt. Még mindig léteznek olyan fékek, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a keresetek lépést tartsanak az infláció mértékével. Dr. Szikszói Béla államtitkárt is megkérdeztem, hogyan értelmezhetjük azt a kijelentését, hogy az áremelés a magasabb jövedelműeket sújtja jobban? — Én ezt nem mondtam — válaszolta az árhivatal elnöke. — A kétórás sajtótájékoztatóról egy rövid tudósításban számoltak be. Én a sajtótájékoztatón azt fejtegettem, hogy havonta átlag 800 forint lesz az egy emberre eső hatása az áremelésnek. Ha megnézzük az egyes kereseti kager István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számú jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek a törvény- javaslat feletti vitában felmerültegóriákat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az alacsony jövedelműeknél kisebb az egy főre számított hatás. Például az autó drágul, de ez elsősorban a tehetősebbeket érinti, hiszen nekik futja erre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szegények sorsa nehezebbé vált. Mi tagadás, a legtöbben szerdán is az egyesülési, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényekről beszéltek. — Párttag vagyok, de szükségét látom a többpártrendszernek — jegyezte meg Kócza Imre. — Az elmúlt időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy kell a kontroll, amely helyes irányba tereli a társadalmi folyamatot. Aggaszt viszont, hogy hosszú időn keresztül nem nyílott mód ilyesmire, s most az sem kizárt, hogy több száz kis párt alakul majd, s ez egymással fog vitázni, s nem a lényegre koncentrál. A történelmi tapasztalatok azt mutatják: az lenne az ideális, ha még egy meghatározó politikai erő születne. Ez lenne a legalkalmasabb a már említett szerepre. Dr. Puskás Sándor, az Ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára arról számolt be, hogy bizottságuk az ülésszak idején is tárgyalt. — A Pénzügyminisztériummal két törvényerejű rendelet tervezetét vitattuk meg — újságolta dr. Puskás Sándor. — Az egyik a takarékszövetkezetekről, a másik a takarékbetétekről szól. Azért adta át ezt a két javaslatot az Elnöki Tanács, mert a minisztérium azt nem mutatta be a bizottságnak. Egyetértettünk abban, hogy szükség van a takarék- betétről szóló törvényerejű rentek. Ekkor Bállá Éva kért szót és all. pont vonatkozásában kijelentette: dr. Kulcsár Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat büntessék vétség miatt, akik a bíróság által (Folytatás a 2. oldalon) deletre, mivel a bankrendszer korszerűsödésével kialakultak a piaci kamatlábak. Ezek kezelése megoldatlan. Most mind a nagymértékű pénzkereslet, mind a lakásfinanszírozásban bekövetkezett változások miatt fontos a piaci tényezőkhöz való alkalmazkodás, no és azért is, hogy fokozódjék a takarékosság. Ez a rendelet garantálja minden pénzintézet számára a betétgyűjtés lehetőségét, s azt is, hogy munkájuk során csak az üzleti érdekek a meghatározók, központi előírás nem lehet. Azaz, üzleti partnerekké váltak a pénzintézetek és a megtakarítók. — Hogyan fogadta a bizottság a másik törvényerejű rendeletet? — A bizottság alapos mérlegelés után úgy döntött, hogy további kiegészítésekre szorul a takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet. E jogszabálynak az lesz a feladata, hogy a takarékszövetkezeteket is a kétszintű bankrendszer keretei közé illessze úgy, hogy azok megőrizhessék szövetkezeti jellegüket. Január 16-án újra tárgyaljuk ezt a témát. Az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról szóló napirendi pont vitájában csak Árvái Lászlóné kért szót. A szünetben viszont Zsidei Istvánnétól is megkérdeztük véleményét. — Az ügyrend rendlavül bonyolult — summázta álláspontját. — Szerencsésebb lenne, ha még inkább a gyakorlati életből indulna ki. — Úgy tudom, hogy önt továbbra sem hagyja nyugodni a recski ércbánya sorsa. Mi újság ezzel kapcsolatban ? — Most adtam át Németh Ma aktívaértekezlet Gyöngyösön Berecz János időszerű politikai kérdésekről Ma délután 3 órakor Gyöngyösön, a GATE Társadalomtudományi Kara Vállalatgazdasági Üzemmémökképző Intézetében megyei aktívaértekezletre kerül sor. Időszerű politikai kérdésekről tart előadást Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Miklós fogadta Szergej Vinogradovot Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Szergej Vinogradovot, a Szovjetunió Állami Anyag- és Műszaki Ellátási Bizottságának (GOSZSZNAB) elnökhelyettesét, aki részt vett az AZIMUT elnevezésű magyar — szovjet külkereskedelmi vegyesvállalat vezetőségi ülésén. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Dem- ján Sándor, a Magyar Hitel Bank Rt. elnök-vezérigazgatója. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Miklós miniszterelnöknek egy levelet, melyben a segítségét kértem. Ázt már elértem, hogy az ipari bizottság önálló napirendi pontként foglalkozik ezzel a témával. Mindenesetre, ha 1981- ben nem a bánya állagmegóvása mellett döntenek, akkor az ma az ország egyik leggazdaságosabb vállalkozása lenne, a réz árának kedvező változása révén. Honatyáink között nem akadt interpelláló. Megtudtam viszont, hogy Sebők József egy későbbi ülésszakon erre készül. — Érlelődik bennem az elhatározás, hogy a névtelen levelek kezelésével kapcsolatban szót kérjek — mondta. — Amíg Angliában, ha valakit megsértenek személyiségében, s azt nem tudják bizonyítani, akár három év börtönt is kiszabhatnak, nálunk bárkit fel lehet név nélkül jelenteni. Aztán az esetek egy jelentős részében kiderül a feljelentettek — s ezek nagy része vezető — ártatlansága. Á meghurcolás bélyegét továbbra is magukon viselik ezek az egyének. Az ilyen ellentmondások elkerülhetők lennének, ha senkit nem lehetne névtelen levéllel feljelenteni. A tegnapi nap érdekessége volt az a sajtótájékoztató is, amelyen dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter válaszolt az újságírók kérdéseire. Kijelentette: a most elfogadott gyülekezési jogról, illetve az egyesülési jogról szóló törvények olyan messze állnak a sztálini politikai rendszertől, mint Makó Jeruzsálemtől. Ha mostanság kevés biztatót is tudunk mondani, de ez mindenképp az. Homa János Egyeztetés a válaszadás előtt Parlamenti tudósítónk jelenti____________________________ Kiket sújt az áremelés?
