Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 26. szám ÁRA: 1989. január 31., kedd 4,30 FORINT NAGYVISNYÓI PERLEKEDÉS Az iskola kész — csak itt-ott még hibádzik... (3. oldal) A PISZTOLY LEGENDÁJA „Lepták-e” A hét mesterlövész legendáját? (4. oldal) MIT ÍGÉR A XXI. MAGYAR JÁTÉKFILMSZEMLE? Díjra ígéretes témát adott Gyöngyöshalász és Recsk. (8. oldal) MEGKÉRDEZTÜK: MIÉRT OLCSÓBB A DAUER? ...és miért csak február 15-ig? (8. oldal) Grósz Károly hazaérkezett Svájcból Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára hétfőn a kora délutáni órákban hazaérkezett Svájcból, ahol a Vi­lággazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány meghívá­sának tett eleget. Grósz Károly a szervezet davosi tanácskozásán előadást tartott a kelet-nyugati kapcsolatok, az európai együtt­működés fejlődéséről. Az MSZMP főtitkára több nyugat­európai politikussal is találko­zott. Kíséretében volt Bartha Fe­renc államtitkár, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Thürmer Gyula, az MSZMP fő­titkárának tanácsadója. Az MSZMP főtitkárát haza­érkezésekor Bényi József kül­ügyminiszter-helyettes és Kim­mel Emil, az MSZMP szóvivő­helyettese fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Paul Wipfli, Svájc magyarországi nagykövete. Várkonyi Péter Luxemburgban Hétfőre virradóra — viszon­tagságos utazás után — Luxem­burgba érkezett Várkonyi Péter, akit Jacques Poos luxemburgi miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter hívott meg hivata­los látogatásra. A magyar kül­ügyminiszter két napot tölt a nagyhercegségben, majd Belgi­umban tesz hivatalos látogatást. Várkonyi Péter hétfőn dél­előtt kollégájával, Jacques Poos- zal, délután Jacques Santer mi­niszterelnökkel, ezt követően pedig Enrico Vincivel, az Euró­pai Parlament főtitkárával talál­kozott (Luxemburgban műkö­dik a 12 országban választott tes­tület titkársága). Este Jacques Poos adott vacsorát a magyar diplomácia vezetőjének tisztele­tére. Sajtótájékoztató a HM-ben Csökkentik a Magyar Néphadsereg létszámát Mint ismert, a hétfői újságok nyilvánosságra hozták a Varsói Szerződés Tagállamai Honvé­delmi Miniszteri Bizottságának nyilatkozatát a Varsói Szerződés szervezete és a NATO Európá­ban és a csatlakozó vízterülete­ken lévő fegyveres erői létszámá­nak és fegyverzetük mennyisé­gének egymáshoz viszonyított arányáról. Ehhez fűzött szóbeli kiegészítést és magyarázatot teg­nap a Honvédelmi Minisztéri­umban Kárpáti Ferenc vezérez­redes, honvédelmi miniszter saj­tótájékoztató keretében, ame­lyen megjelent többek között Marosán György, a kormány szóvivője is. Bevezetőjében a miniszter hangsúlyozta, hogy jelentős nap volt a Varsói Szerződés történe­tében a hétfői, mert első ízben vált lehetővé az, hogy olyan ada­tokat hozzanak a világ tudomá­sára, amely eddig szigorúan tit­kos volt. Jelentős állomás volt a Varsói Szerződés katonai doktrínájá­nak nyilvánosságra hozatala és a katonai ellenőrzés megteremté­se, mert hatalmas léptekkel kö­zeledtek egymáshoz az álláspon­tok, így aligha lehet ez akadálya a márciusban kezdődő újabb tár­gyalásoknak. A két nagyhatalom vezetőinek egyre gyakoribbá vá­ló találkozói elősegítik a helyi, regionális háborúk megszünteté­sét és a kérdések tárgyalásos megoldását, Afganisztántól kezdve egészen Közel-Keletig. Ezután a miniszter arról be­szélt, hogy mit tartalmaznak a nyilvánosságra hozott adatok, s ezek milyen felfogásokat takar­nak. Elmondotta, hogy Genfben merült fel annak a gondolata: hasonlítsák össze a két szövetség adatait, doktrínáját, és abból ki­indulva tárgyaljanak a leszere­lésről. Az USA azt állította, hogy' a VSZ olyan fölényben van, hogy egyoldalúan kell csökkentenie katonai erejét. Persze, az ő sta­tisztikájukban nem vették figye­lembe a haditengerészetet, a száz milliméter alatti lövegek számát, így torz képet festettek a valós helyzetről. A légierők összesíté­sében például beszámították a VSZ összes szállítógépeit, náluk pedig nem mindegyiket. Azt sem vették figyelembe, hogy a Varsói Szerződés haditengerészetet tá­mogató légiereje szárazföldre van telepítve, az ellenfélé pedig vízi telepítésű. így aztán azért mutathatták ki, hogy különbsé­gek vannak a VSZ javára. Az tény viszont, hogy különbségek vannak a szembenálló hadsere­gek struktúrájában, és nemcsak a darabszámot, de a minőséget is figyelembe kell venni. Azt is hangsúlyozta a minisz­ter, hogy Gorbacsovnak az ENSZ-ben elhangzott egyoldalú csapatcsökkentési bejelentése elismerést vívott ki magának, és reméli, hogy hasonló lépésekkel válaszol rá a nyugat is. További feszültségcsökkentő esemény­ként könyveli el azt is, hogy egy­más után jelentik be a szocialista országok csapatainak létszám- csökkentését. A Magyar Nép­hadsereg is ilyen lépésre szánta el magát, a bejelentést huszonnégy órán belül megteszik az illetéke­sek. A miniszter több kérdésre is választ adott. Megerősítette, hogy a katonai szolgálat tovább­ra is 18 hónap lesz, nincs lehető­ség a további csökkentésre. Nem növelik a magyar csapatok lét­számát a szovjetek távozása mi­att, hanem inkább csökkentik. Az új fegyverek beszerzésére is kevesebbet fordítanak. A hadiipar csökkentéséről szólva megemlítette: érzékenyen fogja ez érinteni több vállalatot. A felmérések szerint az idén e te­rületről valószínűleg 5 ezer em­bert bocsátanak majd el. A gép­ipar egyik legjövedelmezőbb te­rületéről van szó. Fazekas István Németh Miklós új politikai stratégiát sürgetett, ennek gazdaságpolitikai lényege: „Létre kell hozni a kitörés, az élénkülés reális feltételeit" A Magyar Gazdasági Kamara elnökségi ülése Ülést tartott hétfőn a Magyar Gazdasági Kamara elnöksége. A testület a kamara ez évi legfonto­sabb feladatait vitatta meg. Az ülésen részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Gábor András, a kamara el­nöke bevezetőben röviden átte­kintette a kormány és a kamara múlt évi együttműködésének eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a kamara támogatta a kor­mány 1988-ra meghirdetett tö­rekvéseit, a vállalatok mozgáste­rének bővítését, az adóterhelés csökkentését. Bizonyos tekintet­ben azonban csalódnia kellett, mivel a központi bérszabályozás keretei között a személyi jövede­lemadó bevezetése nagyban visz- szatartotta a dolgozók teljesít­ményét, az általános forgalmi adó pedig megdrágította a beru­házásokat. A kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet: a vállalatok készek együttműködni a kormánnyal a gazdasági stabilitás érdekében, ha továbbra is fenntartható a partneri viszony és megőrizhető a bizalom. A vitában szót kért Németh Miklós is. — A 15 éve húzódó pangást kiváltó alkalmazkodási válság­ban mindnyájan — itt a mai ta­nácskozáson Önök is — ugyan­arra a kérdésre keressük a vá­laszt: hogyan, milyen eszközök segítségével tudunk kimozdulni a jelenlegi holtpontról — mon­dotta elöljáróban. — Ma már nyilvánvaló, hogy a szocializmus 1948/49-ben ki­alakult, extenzív jellegű modellje került válságba,- és a gazdasági szerkezet alkalmazkodási nehéz­ségei mögött is lényegében ez húzódik meg. — Számomra világos: teljes­séggel elégtelen csak a stabilizá­ciós programot folytatni. A stabi­lizációs feladatok szem előtt tar­tása mellett új politikai stratégia kell, amelynek gazdaságpolitikai lényege, hogy a statikus egyen­súly megteremtésén túllépve mi­előbb létre kell hozni a kitörés, az élénkülés reális feltételeit. Ezek­nek az infláció gyökereit támadó gazdaságpolitikát, a világgazda­sági nyitást, az exportorientációt kell szolgálniuk. A vállalkozások élénkítésére, a gazdasági aktivi­tás növelésére kell törekednünk. Tisztán látjuk: ez csak akkor ke- (Folytatás a 2. oldalon) Gyógyszerek és kérdőjelek Kevesebb pirula — több adminisztráció Nehéz évkezdetnek bizonyult az idei a betegek, az orvosok és a patikusok számára is. A gyógy­szertárakban kígyózó sorokért, a hosszabb várakozásért nemcsak a medicinák januári drasztikus áremelése a bűnös, hanem az is, hogy a gyógyszerrendelés, -ki­adás és a vényírás szabályai is megváltoztak. Az egészségügy hosszú távú reformjának részei ezek, amelyek a társadalombiz­tosítás átalakításával összhang­ban önfinanszírozóvá tehetik a gyógyszerellátást. Január elsejé­től a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság elszakadt az állami költségvetéstől, önállóan gaz­dálkodó intézmény lett, és fel­adatául kapta a gyógyszerek ár­támogatását, s a tanácsokkal kö­zösen gondoskodik a magas ára­kat kompenzáló segélyekről is. A recept a patikában marad Az egészségügyi tárca rende­letéi — ahogy dr. Végh Miklós, a gyógyszertári központ igazgató­főgyógyszerésze elmondotta — azt szolgálják, hogy véget vesse­nek a gyógyszerek pazarlásának, azok elnyeljék valós értéküket. Az 1977 óta tartó liberálisabb gyógyszerrendelés nem igazo­dott a gazdasági lehetőségekhez, ezért volt szükség a szigorításra. Az egyik legfontosabb válto­zás, hogy a vényeket ezentúl a pa­tikák nem adják vissza, azok pénzügyi bizonylattá váltak, hi­szen így tudnak majd elszámolni a társadalombiztosítással. Egy receptre legfeljebb két medicinát írhatnak fel az orvosok, a 90 szá­zalékos térítésű szerekből azon­ban csak egyet. Ha a kettőből az egyik nem kapható, azt újra fel kell íratni. A vényt egy hónapig lehet kiváltani, ha azonban a gyógyszer éppen hiánycikk, ak­kor újabb 30 napig meghosszab­bítják az érvényességi idejét. A legtöbb esetben egyszerre csak tíz napra elegendő tablettát kap­hatnak a betegek, ha azonban föltétlenül indokolt, hosszabb kúrára való mennyiséget is. A társadalombiztosítás a tá­mogatás mértékében nem tesz különbséget a magán- és állami praxisban kitöltött receptek kö­zött, bár az előbbiekben nem kérhetők tőkés importból szár­mazó orvosságok. Egyes szere­ket csupán szakfőorvosi javaslat­ra adhatnak ki a patikák. Az idén: tanulóév Az immár önálló költségveté­sű intézmény a gyógyszerek ártá­mogatását a munkáltatótól ka­pottjárulékból fedezi. A jelenle­gi rendszer csupán első lépését jelenti annak, hogy a társada­lombiztosítás az egészségügy tel­jes körére kiteijessze hatását, és szabad kezet kapva, annak kor­szerűsítéséért is fáradozzon. Ki fizeti a segélyt? A rendeletek és utasítások be­tartását a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság külön erre a célra alakított osztálya fogja el­lenőrizni március végétől. Kocz- ka József igazgató a finanszírozá­si rendszerről szólva kitért arra, hogy az idei tanulóév után a jövő­ben minden orvos munkáját fi­gyelemmel fogják kísérni. A kór­házak osztályainak, a rendelőin­tézeteknek is a lehető leggazdasá­gosabb gyógyszerfelhasználásra kell törekedniük. Az a cél, hogy a betegek minél hamarabb meg­gyógyuljanak — hangsúlyozta az igazgató —, és ezt lehetőleg a leg­hatékonyabb, no és legolcsóbb • pirulákkal érjék el a doktorok. Azt persze csak a gyakorlat dönt­heti el, hogy ezeket a feltételeket össze lehet-e egyeztetni. A gyógyszerek idei jelentős drágulása különösen az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket érintet­te érzékenyen. Azok, akiknek szociális helyzete ezt indokolja, kérhetnek segélyt, mely bizo­nyos mértékig ellensúlyozza az árváltozást. A helyzetet bonyolít­ja azonban az, hogy a társada­lombiztosítás nem rendelkezik erre önálló pénzügyi kerettel. Az idei évben csupán 80 ezer forin­tot fordíthatnak ilyen célra. A szociális támogatások ezen fajtá­jára jogosultak zöme a megyei és a helyi tanácsokhoz fordulhat se­gítségért. A megyei tanácson ké­résünkre elmondták, hogy előre­láthatólag csak február közepére tudják meg, mennyi pénz áll ren­delkezésükre az idén gyógyszer- segélyre. Gátlástalanok Az átalakulások korszakát I ' éljük. Kapkodjuk a fejünket. | "■ Az egymást követő kormány- j zati, minisztériumi intézkedő- , sek új s új lehetőségeket nyit­nak a gazdasági és társadalmi ; folyamatoknak. Miközben jó ' néhányan örömmel vegyes j kétkedésekkel próbálunk el- \ igazodni a „szabad” és „nem j szabad” útvesztőiben, addig a dörzsöltek, tapasztaltabbak ’ máris „lépnek”. Félreértés ne essék, a gyors reakciókészség, rugalmasság inkább dicsérendő, követésre méltó tulajdonság, mintsem rosszallásunkat, netán irigy- j kedésünket kéne kiváltania. Mi annak az oka, ha néha mégis így esik? Az élet ilyes­fajta mozgékonyságról tanú­ságot tevő szereplői közül jó néhányan — akikről most szó esik — a saját anyagi, netán presztízsérdekeiket szem előtt tartva hirdetik a reform­jelszavakat és cselekszenek. Ami még mindig nem lenne baj, ha azt nem másók kárára, J mások érdekeit gátlástalanul : eltiporva tennék. S minél na- » gyobb a tisztázatlanság, gaz- dasági, közéleti zűrzavar, an- J s nál nyugodtabban és akadály nélkül „munkálkodhatnak”. S ha jól megnézzük, ezek a figurák nem ám az új idők új emberei, hanem a régi idők si­kerlovagjai. Azok, akik né­hány esztendővel ezelőtt még a mára már elavultnak tartott struktúra tántoríthatatlan -vé­dőbástyái voltak. Akik' épp olyan meggyőződéssel har­sogták a régi jelszavakat, mint . amilyen ismerői a manapság használatos reformretoriká­nak. S hogy valójában mit gondolnak, mit hisznek a sür­gető társadalmi megújulás­ról? Ki lát a gondolataik mö­gé? Vannak-e elveik egyálta­lán, vagy csupán a „jól élni és túlélni” elvén váltanak köpö­nyeget? S ne csak a politika, hanem a gazdaság kaméleonjairól is essék szó. Például azokról a kereskedőkről, akik az állami szférában hiányhelyzetet te­remtve, a magánszektorban a maguk hasznára szedik le a sápot a már így is lehetetlen helyzetbe hozott tömegektől. Vagy említsük meg azon fel­készületlen gazdasági vezető­ket, akiknek évtizedes dön­tésképtelensége juttatta a csőd szélére ezt vagy amazt a céget, s most másokon meg­vámolt látszatújításokkal próbálják — néha nem is si­kertelenül — megbillent te­kintélyük „régi fényét” visz- ■ szaállítani. Csak reménykedhetünk, j i hogy az elkövetkezendő esz- j j tendők minden bizonnyal I l szabadabb, demokratikusabb i i légkörében a jól működő tár- ! sadalmi ellenőrzés leleplezi I közéletünk ezen gátlástalan szereplőit. S nem lesznek töb­bé olyanok sem, akik tapsol­nak nekik, ahelyett, hogy ki­fütyülnék őket. S helyükre kerülnek azok a közösségben gondolkodó szakemberek, akik eddig a másodvonalban, érdemtelenül háttérbe szorít­va végezték feladatukat. Akiknek eddigi eredménye­inket is köszönhetjük, s akik­ben bízhatunk... Jámbor Ildikó Az új szabályok a gyógyszerészek és a betegek türelmét is próbára teszik (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom