Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. január 20., péntek ÓRIÁSI KEZDETI ELŐNNYEL INDUL Mit várhatunk a Bush-konnánytól ? Valószínű, hogy elsorvasztja vagy legalábbis jelentősen korlátozza a reagani űrvédelmi programot Az űj elnök és kormányának tagjai január 12-én tartották meg első ülésüket a Fehér Házzal szembeni „Blair” házban. (MTI-telefotó) Nem zsakettban... Száznegyvenezer embert várnak péntekre az amerikai fő­város négyévenkénti nagy eseményére, az új elnök beiktatására. Az ünnepség általában az új államfő egy éniségét is hivatott tük­rözni: míg Reagan esetében a gazdagság, a nagypolgárság ra­gyogása kapott hangsúlyt, a Reagannál jóval tehetősebb George Bush a tisztes egyszerűséget kívánja előtérbe állítani. így példá­ul nem zsakettban, hanem utcai ruhában teszi majd le a hivatali esküt a Kapitólium előtt. Az esemény több ezer helyszíni tanúját fémdetektorral vizsgálják meg, akárcsak a másik tömeget a Fehér Ház közvetlen környékén: az utolsó emberig mozgósított rendőrség nem óhajt kockázatot vállalni, hisz Reagant — emlékezetes — elnöksége elején kis híján agyonlőtték, pár sarokra rezidenciájától. Az es­kü után Bush beszédet mond, majd a lépcsőkig kíséri Ronald Reagant, aki egyenesen a repülőtérre hajtat és visszatér Los An­gelesbe, új házába, amelyet módos barátai vettek neki. A törvényhozásban ezután ebédet adnak az új elnök tiszte­letére, kedvenc ételeivel, amelyek között különféle halak (hi­szen Bush szenvedélyes horgász) — és (januárban) házi vanília- fagylalt szerepel. * Ezt követi a hagyományos felvonulás: először Bushnak és kíséretének gépkocsisora hajt végig lassan a Kapitóliumtól a Fe­hér Házig vezető sugárúton, ahol sok ezren ülnek az emelvénye­ken (pénzért), vagy állnak a járdán (ingyen), majd az elnök az új otthonánál felállított tribünről maga is végignézi a katonai egy­ségek és diákzenekarok, kórusok, táncosok színes, többórás fel­vonulását. A szervezők aggódva figyelik az eget, hiszen eső, hó keresz­tülhúzhatja terveiket. A köztisztasági hivatal minden eshetőség­re felkészült, közölték, s az állatorvosi hivatal büszkén jelentet­te, hogy külön mentőkocsi áll rendelkezésre, ha felvonuló ló szo­rulna segítségre. A héten becslések szerint mintegy 75 OOO „vidéki” érke­zik a fővárosba — sokan persze sokkal nagyobb amerikai váro­sokból. Az általában jómódú republikánusokat nagy lelkese­déssel fogadják szállodások és kereskedők, hisz a becslések sze­rint több tízmillió dollárt hagynak majd itt. Maga a beiktatási ünnepségsorozat egyébként több mint 30 millióba kerül, de ennek csak negyedét adja a költségvetés, a többit Bush párthívei adják össze. Aligha sokallják, hiszen már­is abban remény kednek, hogy a Fehér Ház még legalább további 8 évre szilárdan a republikánusok kezében marad. Megsemmisítették a betolakodó helikoptereket — Kunduz városára 2500 tüzérségi rakétát lőttek ki — Az ellenzék ezer embert vesztett — Megöl­tek egy amerikai és hét arab katonai tanácsadót is Borzalmas ütközetek Afganisztánban A pakisztáni légierő két heli­koptere szerdán megsértette Af­ganisztán légterét és leszállt Ja- szin-babaj körzetében. A heh* kopterek külföldi katonai ta­nácsadók egy csoportját és az af­gán fegyveres ellenzék pesavari koalíciójának képviselőit szállí­tották Afganisztánba. Az afgán kormányerők a leszállás térségé­ben támadást indítottak a beha­tolók ellen, megsemmisítették a két helikoptert és megölték a raj­tuk lévőket. Afganisztán Kunduz tartomá­nyában is heves harcok folytak a kormánycsapatok és az ellenzéki fegyveresek között. Az elmúlt három napon az Afganisztáni Iszlám Forradalmi Párt elneve­zésű csoport fegyveresei 2500 tüzérségi rakétát lőttek ki Kun­duz városára. Az afgán kor­Dinamitrudak a bizottságnak Kolumbiában szerdán meggyil­kolták annak a rendőrökből és bírókból álló kormánybizottság­nak 12 tagját, amely a félkatonai szervezetek által elkövetett soro­zatos tömeggyilkosságok és -me­rényletek ügyében nyomozott. Az eset az ország középső ré­szén, Bogotától 300 kilométerre történt. A tettesek dinamitruda- kat dobtak a bizottság 15 tagját szállító két gépjárműre, majd lö­völdözni kezdtek. A támadást csak három rendőr élte túl, de Egy 63 éves maláj férfi, akit környezetében a kígyók királya­ként emlegetnek, szerdán kije­lentette: elszánta magát, hogy bekerül a rekordok Guinness- könyvébe, oly módon, hogy száz kobra társaságában 14 napot tölt el egy akváriumban. Dasztagir Huszini már meg is állapodott egy múzeum igazga­tójával abban, hogy az akváriu­mot bocsát rendelkezésére, amelyben kedden kezdi meg bé­kés együttélését a kobrák töme­gével. A kísérlettel egyidejűleg a múzeumban kiállítás nyílik „A mánycsapatok ellentámadást in­téztek, amelynek során 400 el­lenséges fegyverest megöltek, köztük az ellenzéki csoport tar­tománybeli vezetőjét, valamint egy amerikai és hét arab katonai tanácsadót. Nangarhar tartomány több te­lepülésén is heves összecsapások folynak. A harcokban az elmúlt héten több mint 550 ellenzéki fegyveres vesztette életét. Az AFP francia hírügynökség fotóriportere helyszíni tudósítás­ban arról számolt be, hogy a kor­mányellenes erők öt kilométerre megközelítették az afgán fővá­rostól keletre fekvő Dzsalalábád városát. A jelentés szerint a mo- dzsahedek átkeltek a Kunar fo­lyón és a várostól északra elfog­lalták a kormánycsapatok egy ál­lását. őket is súlyos sérülésekkel kellett kórházba szállítani. A kolumbiai belügyminiszter nemrégiben kijelentette: a dél­amerikai országban jelenleg 140 szélsőjobboldali fegyveres szer­vezet működik, amelyeket a hát­térből az esetek nagy részében az ország legjelentősebb kábító­szer-termelői és -kereskedői irá­nyítanak. Ezek a terrorista szer­vezetek tavaly több mint kétezer embert — földműveseket, szak- szervezeti aktivistákat, baloldali párttagokat, ügyvédeket és bírá­kat — gyilkoltak meg. kígyók és a társadalom” jelmon­dattal. Önkéntes fogságában a kígyós malájnak ágya és televíziója lesz. A vállalás értelmében óránként 15 percre hagyhatja el az akvári­umot. Sikamlós társainak száma az első nap kereken száz lesz, de naponta két újabb hüllőt tesznek melléjük erősítésnek. Dasztagir egyébként kígyóbű­völőként keresi kenyerét, de je­leskedik kígyóvadászként is, ak­kor, amikor háziasszonyok a konyhában vagy a hálószobában veszedelmes hüllőkkel találkoz­nak és a segítségét kérik. A George Bush vezette, pén­teken hivatalba lépő új amerikai kormány egyik jellegzetessége, hogy nem igazán új. Tagjainak többsége szolgált már Reagan elnök alatt, és kevés kivétellel valamennyien — veze­tőjükhöz hasonlóan — a mérsé­kelt középutat képviselik a Re­publikánus Pártban, amelyet né­mi leegyszerűsítéssel — a de­mokratákéval ellentétben — a konzervatívok pártjának tekin­tenek az amerikai politikában. Bush óriási kezdeti előnnyel indul: a szintén republikánus Ronald Reagan elnökségét még ellenfelei is sikeresnek ítélik. A külpolitikában az új kormány gyorsan változó világgal kerül szembe, kihívásaira új válaszo­kat kell kidolgoznia. Véget értek a „mézeshetek” a törvényhozás­sal, hamarosan alapvető problé­mákkal, a törvényhozás demok­rata többségével kell George Bushnak megbirkóznia. Az ijj elnök pekingi és ENSZ- nagykövetként, a CIA vezetője­ként és alelnökként a világpoliti­kában sok tapasztalatot szerzett, személyes törekvései is főként e terület felé vonzzák. Szakszem­pontból elsőrangú gárdát állított össze: James Baker külügymi­niszter nemzetközileg ismert, akárcsak Brent Scowcroft tábor­nok, a nemzetbiztonsági tanács­adó, aki már Ford elnök alatt, Kwsí'/igerkülügyminiszter idején dolgozott e területen. A védelmi miniszter, John Tower sokáig a szenátus katonai bizottságának elnöke, utóbb a genfi fegyverzet­korlátozási tárgyalások egyik ve­zetője volt. A Bush-kormány külpolitiká­ja a reagani alapokon kíván elin­dulni: a katonai erő fejlesztését hangsúlyozza, egyúttal azt is, hogy szándékában áll a haderő­csökkentési folyamat továbbvi­tele, az együttműködés a Szovjetunióval a kétoldalú vitás kérdések és a regionális válságok tárgyalásos megoldásában. A washingtoni politika kibontako­zására hosszabb-rövidebb ideig még várni kell majd. A Bush- gárda — joggal — abból indul ki, hogy a nemzetközi környezet gyorsan változik; az ország belső gazdasági helyzete és a közhan­gulat is megköveteli az amerikai kül-és katonapolitika átértékelé­sét, az új helyzetnek megfelelő célok kitűzését. Ez azt jelentheti, hogy Wa­shington óvatos derűlátással te­kint az amerikai — szovjet kap­csolatok további fejlesztése elé, még ha George Bush egyelőre nem is vette át Reagantól a Mi­hail Gorbacsov iránt érzett nagy­mérvű rokonszenvet, s ezzel a bi­zalmat. Mindenesetre tünedezni látszanak a fenntartások azzal kapcsolatban, hogy „igaziak-e” a változások a Szovjetunió bél­és külpolitikájában. Bush elfo­gadni látszik szövetségeseinek azt a véleményét, hogy Gorba­csov helyzete szilárd; valódi, tar­tós változásokról van szó, s ezek kiaknázása, a szorosabb együtt­működés nyugati érdek is. Gyors sikereket ez nem jelent: a fegyverzetkorlátozás terén a Bush-kormánynak még nincs politikája, mivel hosszú, nehéz harcban kell majd összeegyeztet­nie a hadsereg (s mögöttük a re­publikánus szélsőjobboldal) fegyverkezési igényeit a demok­rata többségű törvényhozással, amely az ország súlyos pénzügyi helyzetében a takarékosság híve. Valószínűbbnek látszik, hogy Bush fokozatosan elsorvasztja vagy legalábbis jelentősen korlá­tozza a reagani űrvédelmi prog­ramot, amely sem anyagilag, sem technikailag nem kivitelezhető. A hadászati atomfegyvereknél és a hagyományos erők területén ugyanakkor fejlesztés várható. Az európai szocialista orszá­gok vonatkozásában a Bush- kormány ugyancsak a reagani gyakorlatból indul ki, amely eze­ket az államokat nem „keleti tömbként” kezelte, hanem önál­ló partnerekként, úgy és annyira fejlesztve velük a kapcsolatot, amennyire az adott ország kíván­ta, s amennyire ez lehetséges volt. Magyarország egyfajta „is­kolapélda” e politika sikerére: Washington és Budapest viszo­nya szívélyesebb, mint a háború óta bármikor volt, a megjavult politikai viszony talaján fejlődés­nek indultak a gazdasági és egyéb kapcsolatok. Amerikai részről az emberi jogok magyar- országi érvényesülését, a politi­kai és a gazdasági pluralizmus ki­bontakozását nagyra értékelik. Általános véleménnyé vált Wa­shingtonban, hogy a két ország kapcsolatainak lendületes fejlő­dése a Bush-kormány alatt foly­tatódik. Sokat vitatott kérdés az új kor­mány köreiben, hogy milyen táv­lati politikát folytassanak Kelet- Eurápában, azaz: hol vannak a határai az együttműködésnek az Egyesült Államok és a Szovjetu­nió európai szövetségesei között, hogyan reagáljon Washington, ha a Szovjetunió biztonságát lát­ná fenyegetve valamely szocia­lista országnak a Nyugat felé va­ló fordulásával. Erre az elméleti kérdésre Washingtonban egye­lőre így válaszolnak: semmi jele annak, hogy az új szovjet vezetés helytelenítené, akadályozná pél­dául Magyarország szélesedő nyugati kapcsolatait, hiszen a gazdasági-pénzügyi helyzet, nemkülönben a nemzetközi lég­kör javítása a VSZ valamennyi országának sürgető érdeke. A Bush-kabinet új kihívások­kal kerül szembe Nyugat-Euró- pában is, ahol 1992-ben kitelje­sedik a Közös Piac, ami sérti az Egyesült Államok alapvető gaz­dasági érdekeit. Az Egyesült Államok azért is új kihívások elé kerülhet, mert a változatlanul gyorsabban fejlődő Japán pénzügyileg meghatáro­zóbb szerepet játszik a világban — és az amerikai gazdaságban. Másfelől a latin-amerikai orszá­gok sok tízmilliárdos adóssága jelent veszélyt. Közép-Ameriká­ban egyébként — Nicaragua, Kuba és a salvadori felkelés kér­déseiben — a Bush-kormány — hír szerint — a fenyegetőzés he­lyett a tárgyalásokra helyezi majd a hangsúlyt. Bush és gárdája várhatóan kezdeményezni fog a közel-kele­ti rendezés érdekében, miután a Reagan-kormány végre elismer­te a PFSZ-t. Az egyetlen járható út a nemzetközi konferencia, amely csak szovjet részvétellel lehet eredményes. Az amerikai — szovjet közeledés nyomán e területen is várható haladás. Mindez nem jelenti, hogy mindenképpen a békés együtté­lés zavartalan éveire számítha­tunk. George Bush és kormánya visszakanyarodhat az első reaga­ni évek keménységéhez, ha úgy érzi, hogy a nemzetközi fejlemé­nyek, a Szovjetunió politikája alapvető amerikai érdekeket ve­szélyeztet. Erre mindenesetre je­lenleg semmi nem utal: a bécsi utótalálkozó sikeres befejezése fontos jel arra, hogy mindkét nagyhatalom tartós célja a köze­ledés, amely egyúttal a nemzet­közi enyhülés alapja. Heltai András f Textilüzletünkben ^ (Eger, Raktár u.) téli szezonvégi vásárt tartunk január 23-tól február 3-ig. Valamennyi téli jellegű konfekcionált felsőruházat engedménye egységesen 40%. Már tavaszi méter és konfekció termékekkel állunk vásárlóink rendelkezésére. Meggyilkolták a nyomozókat Kábítószer-termelők terrorhatalma Önkéntes fogságában a kígyós malájnak ágya és televíziója lesz Kobrákkal a rekordok könyvébe ••• f A HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓÉI TÁJÉKOZTATÓJA! Értesítjük Partnereinket, hogy a Hungária Biztosítónál kötött 10 évnél hosszabb tartamú, valamint a Nyugdijkiegészítő életbiztosítások éves dijának 20 százalékát, évi 7.200,— forintig a tárgyévi adójából közvetlenül levonhatja. Az erről szóló igazolást a Hungária Biztosító kérés nélkül minden Partnerének 1989. január hó végéig postán megküldi. GONDOSKODUNK, TEHÁT VAGYUNK HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom