Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1988. december 22., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ma ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Ma ülést tart Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A végrehajtó bizottság javaslata alapján a párt- bizottság többek között megtárgyalja az MSZMP Heves Megyei Bizottságának politikai programtervezetét és dönt a pártértekezlet ügyrendjéről, a pártértekezleten funkcionáló bizottságok személyi összetételéről és az eseménnyel kapcsolatos szervezeti feladatokról. A napirendek között szerepel továbbá a tagkönyvcsere lebonyolításának megyei tapasztalatai, és személyi kérdésekben is döntést hoz majd. Folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka Parázs vita után voksolt a Tisztelt Ház a jövő évi költségvetésre Szerdán délelőtt 9 órakor az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó előteijesztések feletti együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Schöner Alfréd főrabbi (országos lista) indítvánnyal fordult az Országgyűléshez: a törvényhozó testület a Szovjetunió Legfelső Tanácsához címzett táviratban fejezze ki egy üttérzését az örményországi földrengés károsultjaival. Az Országgyűlés egyetértett a javaslattal. Vissza kell szorítani a költségvetés újraelosztó szerepét Az első felszólaló dr. Kádár Magdolna' (Szolnok m.) kunhegyest körzeti orvos véleménye szerint a refomfolyamatok a termelésben és a piaci viszonyokban még nem gyökeresedtek meg olyan mértékben, hogy erősödésük reformköltségvetéssel kiszolgálható lenne. Gondok mutatkoznak a tekintetben is, hogy működésében zavarokkal küzdő, hangulatában zilált gazdaságra nehéz olyan költségvetést építeni, amely közvetíteni, sőt érvényesíteni tudja a stabilizáció érdekében már meghozott döntéseket. Javasolta, hogy az egymásra épülő felügyeleti szervek és háttérintézmények ésszerű körét határozzák meg: teljes leépítés légyen ott, ahol a termeléstől már elidegenedett, vagy az intézményi átszervezések miatt ágazati kapcsolódásaikat is elvesztett, a termelést gátló hatású szervezetek vannak. Javasolta az APEH és a bankok irodaház és bankpalota célú beruházásaira felhalmozási adó megállapítását. Dr. Vona Ferenc (Pest m.) ráckevei körzeti állatorvos véleménye szerint a beteijesztett költségvetési tervezet rossz, és lényegesen jobbá nem is tehető. Indoklásképpen elmondotta, hogy nem lehet jó költségvetés az, amelynek bevételei sokkal kisebbek, mint a kiadásai; amely elvonásaival csökkenti a munkakedvet, szinte lehetetlenné teszi a termelő beruházásokat, a műszaki-technikai fejlesztést, a bővített újratermelést — azaz saját létalapját emészti fel. Tapasztalatait összegezve kifejtette, hogy szerte az országban az egyes ember általában gyarapodik, ügyesen gazdálkodik, miközben láthatóak a zsúfolt iskolák, a rozzant mozik, a szegényes művelődési házak, a kopott tanácsházak, az elavult kórházak, a málló falú múzeumok. Mindebből úgy tűnik: az állam gazdálkodik a legrosszabbul. A képviselő javasolta a fegyveres szervezetekre, a védelemre szánt kiadások 20 százalékos mérséklését, s a társadalmi szervezetek működéséhez adott támogatások ugyancsak 20 százalékos mérséklését, hozzáfűzte, hogy társadalmi mozgalmakat a jelenlegi tapasztalatok szerint támogatás nélkül is lehet szervezni. Radnai Gábor (Budapest), a MÁV Vezérigazgatóságának mérnök ügyintézője csak a négyes variációt tartotta elfogadhatónak, ez van összhangban a pénzügypolitika által korábban meghirdetett céllal, miszerint vissza kell szorítani a költségvetés újraelosztó szerepét. A pótadó javasolt mértékének csökkentéséből származó hiányt a képviselő szerint a támogatások további leépítésével, takarékossági programmal és esetleg áz állami tulajdonnak a tervezettnél nagyobb mértékű értékesítésével lehetne fedezni. A pótadó mértékének csökkentése és a támogatások leépítése között megfelelő arányt kell meghatározni, amely módot ad arra, hogy a gazdálkodók fejlesztési lehetőségei növekedjenek, de ugyanakkor nem fokozódnak a lakosság terhei. Fábián Károly (Győr-Sopron m.), a Petőházi Cukorgyár igazgatója gazdasági és morális értelemben válságosnak minősítene az ország jelenlegi helyzetét. Az ígéretek rendre beteljesületlenek maradtak, és hiányzik a perspektíva, pedig égető szükség volna a lépésváltásra — állapította meg. A pénzügyi kormányzat „kiapadhatatlan adóötletek sokaságával,, áll elő, tovább erősödik az elvonó-elosztó, más szóval foszlogaió-osziogato mentalitás. Az újabb és újabb adónemek tovább szűkítik a fejlesztés mozgásterét — szögezte le. Fábián Károly nem értett egyet a Pénzügyminisztérium javaslataival. Szerinte a kiadások csökkentésére kell törekedni: főképp a bürokratikus intézmé- (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés évfordulóján Az. Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának 44. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak szerdán a Debreceni Református Kollégiumban. Az oratórium falán lévő emléktáblánál Orosz István történész, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora idézte fel az 1944. decemberi eseményeket, s méltatta azok máig ható üzenetét. Az ünnepi beszéd után megkoszorúzták az emléktáblát a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, valamint a Hazafias Népfront helyi szerveinek képviselői. A japán napok mérlege: Győzött a reálpolitika Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter új korszakot nyitónak, az utóbbi évek egyik legeredményesebb látogatásának, az értelem, az érdekegyensúlyra törekvés és a reálpolitika győzelmének minősítette a nemzetközi sajtó előtt négynapos ja- páni .látogatását. A tárgyalások mérlegének nyilvános megvonására japán részről még nem került sor, annyi azonban máris megállapítható, hogy a szovjet külpolitika aktivitásának, a peresztrojka szellemének a hatása alól Japán sem tudja — és feltehetően tovább nem is akarja — kivonni magát. Sevardnadze a tokiói látogatás befejezéseként megtartott sajtó- tájékoztatón 300 újságíró előtt egyebek között kifejtette: a szovjet-japán kapcsolatban — amely- lyel egyelőre egyik országban sem lehetnek elégedettek — többet kell elérni, mint csupán a normalizálást. Eduard Sevardnadze és negyventagú kísérete a nemzetközi sajtótájékoztató után a Fülöp- szigetekre utazott tovább és a KNDK-ban teendő látogatásával fejezi be távol-keleti útját. Visszatért a Szojuz TM-6 Az észak-kazahsztáni Dzsezkazgan várostól 180 kilométerre, szerdán moszkvai idő szerint nem sokkal dél után földet ért a Szojuz TM-6 űrhajó leszálló egysége, fedélzetén Vlagyimir Tyitov, Musza Manarov szovjet és Jean-Luc Chrétien francia űrhajósokkal. Parlamenti tudósítónk jelenti: „Spórolni’' a társadalmi szervezeteken Köztudott, hogy tizenkét napirendi pontot tárgyal a Parlament téli ülésszaka. Ez is jelzi, hogy a szokottnál jóval hosszabb ideig tart majd a tanácskozás. De még így is érthető, hogy a Tisztelt Ház két napot szentelt a jövő évi költségvetés megvitatására, hiszen ahogy a megyénkbeli képviselők is megfogalmazták: ez az ülésszak a legfontosabb témája. Sebők József így indokolta, miért is tartja ezt a napirendi pontot a legjelentősebbnek: — Számomra — minttéesz.-el- nök számára — nem mindegy, hogy jövőre milyen körülmények között gazdálkodhatunk — magyarázta. — Bizonyos fenntartásaink akadnak a javaslattal. Az a megszorítás, amely a kormányzati tervezetben szerepel, rendkívül kemény. Két teherviselőre: a vállalatokra és a lakosságra épít. Ugyanakkor kitapintható, hogy a vállalatok a megnövekedett terheiket átrakják a lakosság vállára. Mária Terézia mondta: a tehenet csak akkor lehet jól fejni, ha jól is abrakoljuk. Magyarul: ha a vállalatokat szorítjuk, akkor félő, hogy nem marad talpon közülük annyi, amennyit jól lehet „fejni”. Mert sokan nem tudják majd elviselni az adóterheket. — De akkor milyen megoldást javasolna? — Tovább kell fokozni az állami, társadalmi és egyéb szervek — ide sorolnám a pártot is — kiadásainak az ésszerű csökkentését. Ez, tudom, nem megy magától, ezért takarékossági törvényben kellene szabályozni mindezt. Más spórolási lehetőség is adódik az országban. — Gondolom, hogy szőkébb környezetében is tudna konkrét példákat mondani... — A közvilágítástól kezdve a közlekedésig lehetne sorolni a példákat — válaszolta Sebők József. — Most, ahogy az ülésszakra jöttem, Gyöngyöstől Pestig előttünk ment egy panorámás Ikarus-busz. Öt munkást szállított összesen. Nem tudom, hogy kell-e ehhez kommentár. Az ebédszünet után is a költségvetés vitájával folytatódott — volna a program, ha a kormány tagjai visszaértek volna az ülésterembe. De mivel nem voltak jelen, Moravszki György szabolcs- szatmári képviselő nem volt hajlandó elkezdeni felszólalását. Miután már a pénzügyminiszter is megérkezett, elkezdte hozzászólását. Nagy Endréné már a döntés- hozatal előtt elárulta, hogy nem voksol a kormány által előterjesztett alternatívákra. — Még mindig nem tettük meg azt a lépést, amit már meg kellett volna — indokolta döntését. — Politikai határozat kellene arról, hogy bizonyos társadalmi szervekre szükség van-e ilyen mértékben. — Melyekre gondol konkrétan? — Nem mondok konkrétan egyet sem, mert már volt rá példa, hogy amikof megneveztünk egy-egy szervezetet, az azonnal elkezdett „megerősödni”. Újságcikkekben bizonygatta létének fontosságát. Nem egy bizonyos társadalmi szerv ellen harcolok, hanem a társadalmi szervek jelenlegi struktúrája ellen. Csak annyi legyen ezekből, amennyire szükségünk van, amennyit képes eltartani ez az ország. Emellett azt talán még fontosabbnak tartanám, hogy a honvédelmi területen előbbre lépjünk. — Flogy érti ezt? — A jelenlegi világpolitikai helyzetben, amikor a katonai nagyhatalmak jelentős lépéseket tesznek a leszerelés érdekében, nagyságrendileg kisebb összeget kellene fordítani a mostaninál a honvédelemre. — Miért nem kért szót a vitában, ahol kifejthette volna a véleményét? — Azért, mert nem tudtam felkészülni — tárta szét a kezét. — A bizottsági ülésen kértem, mutassák ki, mennyi a tényleges honvédelmi kiadás, mennyi az úgynevezett internacionalista kötelezettségeinkre fordított ösz- szeg. Ezeket az adatokat nem kaptam meg. így hát nem tudom megalapozottan kifejteni gondolataimat. Kócza Imre megerősítette a társai által elmondottakat. Érdekes módon alig található különbség gondolkozásuk között. — Szerintem is a költségvetés a leghangsúlyosabb téma — kezdte Kócza Imre. — Mert nem mindegy, hogy milyen módon próbáljuk előrevinni hazánk gazdaságát. Az elmúlt időszakban születtek szép elhatározások, viszont a gyakorlatban, azaz a termékszerkezet-váltásban nagyon kevés történt. Ha ez nem valósul meg, akkor az életkörülményekben nem következik be a várva várt változás, az emberek hangulata nem lesz jobb. — Mi lehet az oka, hogy a képviselők java része nem fogadta el a kormány három javaslata közül egyiket sem ? — Ezek közül kettő olyan volt, amely eleve komoly mértékű vállalati elvonásokat tartalmazott. Viszont, ha a gazdasági munka előrelódulását kívánjuk, ehhez a feltételeket meg kell teremteni. Bővíteni kell a vállalatok mozgásterét. A harmadik variáció elutasításának elvi oka van. Nevezetesen: a vállalkozási nyereségadó tárgyalásakor, novemberben már sokallotta a Parlament az adók 55 százalékos mértékét. Ezt öt százalékkal csökkentve fogadta el. A mostani javaslat 6 százalékos pótadóval számol... Én a terv- és költségvetési bizottság javaslatát, tehát a pótadó 4 százalékos mértékét tartottam elfogadhatónak. De csak azért, mert tisztában vagyok a kormány nehéz helyzetével. — Maratoninak ígérkezik a mostani ülésszak. Tizenkét napirendi pontot tárgyalnak, ami azt is jelenti, hogy önöknek rendkívül sok törvényjavaslatot kellett átrágniuk az eltelt egy hónap alatt. — Ez eléggé megnehezíti a helyzetünket. Olyan hátránnyal is jár, hogy nem tudunk kellően felkészülni minden törvénytervezetből. Nem is beszélve arról, hogy mindannyiunknak van egy munkahelye is, ahol szintén hel)4 kell állni. — Úgy érzem, hogy izgalmasnak ígérkezik a személyi jövedelemadó módosításának tárgyalása is. — Az eddigi ismereteim szerint, ez a módosítás nem hoz lényeges változást — mondta Kócza Imre. Kis kiigazítások történnek csupán. Ez az adó véleményem szerint sokkal nagyobb zavarokat okozott annál, hogy módosításokkal helyre lehessen tenni. Komolyan kellene gondolkodni a családi jövedelemadó bevezetésén. Árvái Lászlóné egy levelet mutatott a társainak. Ebben Deák Gábor, az ÁISH vezetője közli, hogy az új egri fedett uszoda építésére jövőre kettőmillió forintot biztosít a hivatal. — Tudom, hogy nem egy jelentős összeg — kommentálta Árvainé —, de sok kicsi sokra megy. Bízom benne, hogy jövőre a lehető legoptimálisabb helyen elkezdődhet az uszoda kialakítása. Búcsúzóul arra kért, írjam meg: boldog ünnepeket kíván a parádfürdői szociális otthon lakóinak, akik ma tartják a karácsonyi összejövetelt. Erre a képviselőnőt is meghívták, de parlamenti elfoglaltsága miatt nem tud részt venni. Homa János
