Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 295. szám ÁRA: 1988. december 12., hétfő * 1,80 FORINT Vásárlódömping az utakon, zsúfolt parkolóhelyek Ezüstvasárnapi forgatagban Rengeteg érdeklődő, kevés pénzköltő — Meglepetések árleszállítással — Túlkínálat videókból, hifi-tornyokból — Egyik helyen hiánycikk a színes tv és a mélyhűtő, másutt bő a választék A koránkelőnek az az érzése támadt tegnap reggel, hogy útra kelt a fél ország. Úgy tűnik, az ezüstvasárnapi forgatag nemcsak a helyi áruházakat érinti: tankoló autók sora a ben­zinkutaknál, vásárlótömeg az utakon Bécs és a magyar főváros felé. A megye jelentősebb bevásárlóközpontjainál már jóval a nyitás előtt zsúfoltak voltak a parkolóhelyek. Ezüst- vasárnapon — a szombati csúcsforgalom foly­tatásaként — újra feltöltött polcokkal, gon­dolákkal, raktárakkal várták a kereskedők az ilyentájt immár hagyományos vásárlói roha­mot. S íme a helyszíni „csatakép”... ■ Válogatás a já­tékok között Vitakultúra Aligha vitathatja bárki is, hogy hazánkban az utóbbi időszakokban igencsak meg­szaporodtak a különféle vi­ták. Ezt tapasztalhatjuk az írott sajtóban, a rádióban, a televízióban, egyszóval sző­kébb és tágabb környeze­tünkben egyaránt. Mindez cseppet sem baj, sőt... Úgy hi­szem, hogy a demokrácia ki- ' szélesedésével egyre több és több „összecsapásnak” lehe­tünk majd tanúi. Olyan ugyanis sohasem létezett, hogy bizonyos dolgokról mindnyájan hasonlóképpen vagy netán azonosan véle­kedtünk. Csak legfeljebb az eltérő nézeteinket — ilyen vagy olyan okok, hatások kö­vetkeztében — nem hoztuk, nem hozhattuk nyilvánosság­ra. Most azonban — szeren­csére — változott a helyzet, vagyis egyre több olyan fórum létezik, ahol az ember őszin­tén elmondhatja, mit is gon­dol erről vagy arról, még ak­kor is, ha esetleg álláspontja nem esik egybe a „hivatalos értékeléssel”. Hovatovább pedig már azt is ki lehet jelen­teni, hogy jó néhányan akad­nak olyanok, akik nem akkor örülnek, ha bólogató fejeket látnak magukkal szemben, hanem akkor, ha partnereik, kollégáik, barátaik stb. azzal igyekeznek segíteni, hogy ki­fejezésre juttatják aggályai­kat, kifogásaikat, jobbító szándékú javaslataikat. Mondom, mindez nagyon is szükséges, rendjén való ál­lapot. Az ügynek csak az a szépséghibája, hogy a honi vi­takultúra még egyáltalán nem áll azon a szinten, amely nél­külözhetetlen lenne ahhoz, hogy valóban valamiféle tar­talmat is kapjon ez a dolog. Félreértés ne essék, senkit sem szeretnék hibáztatni azért, mert nem tartja be a mindenkire kötelező érvényű * "előírásokat”. Már csak azért sem, mert vitatkozni is csak viták közben lehet megtanul­ni. Eleddig erre csak olykor­olykor volt mód... Mert mi is a mai helyzet? Az effajta „ütközetek” zöme cseppet sem parlamentáris keretek között zajlik, egyesek megengedhetetlen fegyvere­ket — pozíciójukat, ponto­sabban az abból származó ha­talmukat, valótlan informáci­ókat, stb. — alkalmaznak a si­ker elérésének érdekében. De ugyanígy felemlíthetjük még az otromba személyeskedése­ket, a durva sértéseket, az j egyéni szempontok előtérbe tolását, a fölösleges hiúságot, hogy csak a leggyakrabban előforduló jelenségekre utal- j junk. S akkor még nem szól- j tunk az érvek mellőzéséről... Mert bizony a legtöbben úgy akarják az igazukat beláttat- j ni, hogy közben nagyvonalú- ; an elfeledkeznek a tények, a konkrétumok felsorakoztatá- i sáról. Csakhogy a mellébe­szélés ideje — legalábbis sze­retném ezt hinni — lejárt. Kívánatos, sőt elengedhe- ; tetlen lenne, ha ezeken az ál­lapotokon mielőbb változtat­nánk. A viták ugyanis rendkí­vül pozitív szerepet tölthet- I nek be a mind jobb és jobb | megoldások, döntések kiala- ‘ kításában. De csakis akkor, 1 ha ismerjük és elfogadjuk ’ azok „játékszabályait”. Sárhegyi István J — Megerősített létszám, gyors és kulturált kiszolgálásra való tö­rekvés, rengeteg érdeklődő, ám kevés olyan betérő, aki el is költi a pénzét — foglalja össze a dél­előtti tapasztalatait Kovács Lászlóné, az egri Centrum Áru­ház igazgatója. Mint a vásárlók tapasztalhatták: az árukészlet bőséges volt, hozzávetőlegesen 55-60 millió forint értékű „min­denféle” kínálta magát. Ezek kö­zül számos cikket kínáltak 30-40 százalékkal olcsóbban, s külön meglepetéseket is tartogattak az osztályok, főként a kevés pénz­zel betérő vásárlóknak. Kereset­tek voltak az ajándékáruk, a koz­metikai cikkek, az olcsó játékok — társasjátékok, kivágók, ba­bák, logikai elemek -, de nem fogytak például a mechanikai já­tékféleségek. Sokan vásároltak az üveg- és műanyagárukból, a műsoros kazettákból. Népszerű volt a „meglepetés árengedmé­nyek” közül az NSZK hajlakk, a női blúz, csizma, bokacipő, a vi­deokazetta, az osztrák fűszertar­tó garnitúra, de sikere volt az ’’Ötöt fizet plusz egyet kap” ak­ció, például a háztartási cikkek­ből, mint a törlőkből. Hiánycikk volt viszont az acril gyermek- és női harisnyanadrág... A tapasz­talatok szerint a mostani forga­lom az 1986-oshoz hasonló mér­tékű volt, a tavalyihoz képest ke­vesebb, akkor ugyanis egyfajta felvásárlási láz zajlott. Most vi­szont a szombati nap volt az erő­sebb, bár az elmúlt évihez képest december 10-én kerek egymilli­óval volt kevesebb a bevétel. Skála Gyöngyszöv Áruház, dr. Pécsik Józsefné igazgató: — Nyitástól fél 11-ig rengete­gen voltak, ezután szinte elnépte­lenedett az áruház. Volt osztá­lyunk, ahol két kasszával vártuk a vevőket, de többnyire egy pénz­tár is bírta. A tavalyinál keveseb­ben vásároltak, a forgalmunk vi­szont két százalékkal volt maga­sabb: egymillió 700 ezer forint. Egy olyan szombat után, mint a megelőző volt, amelyen 22 szá­zalékkal forgalmaztunk többet, mint egy évvel ezelőtt... A gyöngyösi meglepetések közé tartozott ezüstvasárnapon a Váci utcai Adidas Budapest Kft csak itt vásárolható cikksoroza­ta: szabadidőruhák, szóló nadrá­gok, pólók, mellények, cipők és táskák. Vagy a sportosztályon a tv Csip-csup mesesorozatának figuráival ellátott áruk: emblé­más kitűzők, pólók, étkezőaláté­tek, szabadidőruhák, csokolá­dék. Bő kínálat volt mosógépek­ből, centrifugákból, színes ív­ből, díszdobozos evőeszköz- készletből, Pedrini olasz háztar­tási eszközcsaládból, holland műanyagárukból, kozmetikai készítményekből, játékokból. Különlegesség volt a Budapest Brill aranyékszer-kínálata, vala­mint a számtalan, díszcsomago­lású Álomvilág ágynemű-garni­túra, csipkefüggöny, karácsonyi abrosz. Számos olcsó árut is ta­lálhattak a vevők: Salgó női csiz­mát, kamasz hótaposót, sárvári női papucsot, NDK abroszokat, kempingágyneműket és sokféle diafilmet. Sajnos, sokszor hiába kértek a vásárlók, csekély volt a kínálat harisnyanadrágból, flanelling- ből, nem volt például háztartási robotgép, mixercsalád, mélyhű­tő, grillsütő. (Fotó: Szántó György) Áfész Nagyáruház, Hatvan. Máj er András igazgató: — Nálunk is a vártnál keveseb­ben vásároltak, a forgalmunk egyharmaddal volt kisebb, mint az előző esztendőben ilyenkor... A hatvaniak 8-kor már a pul­toknál álltak, s nem ragaszkod­tak a déli zárórához, hiszen még jócskán volt be-betérő érdeklő­dő, akiknek zöme az engedmé- t nyes áruk között keresgélt. így fekete-fehér tv-k, ágyneműk, padlószőnyegek, gyermek- és felnőtt kötöttáruk, dzsekik, női szoknyák, cipők, üvegtermékek és hanglemezek találtak olcsób­ban gazdára. Szűkebb volt az el­látás kártolt szövetből, posztó- és házicipőkből, bár nagyon ke­resték őket, mint a hiánycikknek számító színes tv-t, mélyhűtőt. Túlkínálat volt viszont videók­ból, hifikből, magnós és autósrá­diókból. Áfész áruház, Heves. Ragó József igazgató: — A szombat jobb volt, 20-25 százalékkal több forgalommal, mint tavaly. Ezüstvasárnap: 1987-ben 386 ezres bevétel, most mindössze 352 ezer forint... Az áruházban 20 milliós kész­let várta a vásárlókat: a 30-40 százalékkal leértékelt kötöttá­rukból 105 ezer forint értékű fo­gyott, így a női és gyermek kardi­gánokból, pulóverekből, hason­lóképpen férfi divatingekből. A Divat Méta osztályon a szabad­időruha, a divat- és utazótáska fogyott a legjobban, s vevőre ta­láltak a kozmetikai ajándékcso­magok is. Áfész áruház, Füzesabony. Kis József igazgató: — Háromszázezer forintos en­gedménnyel vártuk a vásárlókat, a forgalmunk 800 ezer lett, a ta­valyihoz hasonló mértékű... A 30 millió forintos készletből főként női és férfi kötöttárut, gyermekholmikat, játékokat ke­restek és találtak. Jó volt az ellá­tásjátékokból, szánkóból, sítalp­ból, öt típusu színes és háromféle fekete-fehér tv közül választhat­tak az érdeklődők. Volt igény a porszívók iránt éppúgy, mint a hűtőszekrény iránt, ebből 15 darab volt, mind egy szálig azonnal elkelt. Sajnos, nem volt hűtőláda, pedig nagyon keresték... Az összkép tehát változó az el­sőroham után. Most egy hét szusz- szanás és itt az aranyvasárnap, az utolsó nagy vásárlási lehetőség.. Sokan vették igénybe az egri Centrumban a díszcsomagolást. Várkonyi Péter hazaérkezett Várkonyi Péter külügyminiszter vasárnap hazaérkezett a Ma­laysiában, a Fülöp-Szigeteki Köztársaságban és a Kínai Népköz- társaságban tett hivatalos látogatásáról. Nem a létszám adja a minőséget Pozsgay Imre rádiónyilatkozata "A felügyelet és a felelősség a kormányé, a műsora nemzeté"— nyilatkozta a rádióval, a televízi­óval és a Magyar Távirati Irodá­val kapcsolatos kérdésre vála­szolva Pozsgay Imre állammi­niszter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja a rádió szom­bati 168 óra című adásában. A rádió, a televízió és az MTI, bár a kormány közvetlen fel­ügyelete alatt és irányításával működnek, az egész társadalmi, nemzeti nyilvánosságot szolgál­ják, és azt is kell kifejezniük. Ez nem azt jelenti — mondta Pozs­gay Imre —, hogy a kormány ki­zárólag a saját politikája eszkö­zének tartja ezeket a médiákat, így műsoraikban megnyilvánul­hatnak a legkülönbözőbb társa­dalmi nézetek, törekvések. Ügyelnie arra kell a kormány­nak, hogy e nézetek, törekvések az alkotmányosság és a sajtótör­vény követelményei szerint nyil­vánuljanak meg. Megemlítette, hogy az újfajta tájékoztatási formát sokaknak nehéz lesz megszokniok, hiszen a korábbi politikai gyakorlatban szinte valamiféle balesetnek szá­mított, ha a kormány nézetétől eltérő vélemények jelentek meg a tömegkommunikációban. Ugyanakkor, ha 'megvalósul a már vázolt tájékoztatási elv, ak­kor az nem kihívás lesz a társada­lom egyik vagy másik csoportja ellen, hanem olyan együttműkö­dési formát valósít meg, amely a társadalmi szolidaritás, koope­ráció eszköze. Poasgay Imre a spontán szer­veződések társadalmi súlyának megítélésével kapcsolatos kér­désre reagálva kifejtette, hogy nem a létszám adja a minőséget; a politikai mozgalmak közül azok lesznek az igazán fajsúlyo­sak, amelyek az ország valóságos helyzetének ismeretében a leg­reálisabb, és a nép számára a le­gelfogadhatóbb programot tud­ják adni. Az államminiszter végezetül arról szólt, hogy a rádiót, a tele­víziót és az MTI-t a kormány mellett működő tájékoztatáspo­litikái tanácsnak, vagy nyilvá­nosság kuratóriumnak nevezett intézmény ellenőrizhetné már a közeljövőben. Feladatuk a közmegegyezés érvényesítése lesz a tömegkom­munikációban. A szervezetek­ben a különböző politikai szer­veződések képviselői is részt ve­hetnének, egyfajta platformsza­badságot teremtve az adott fóru­mon belül. Jelentés a lencsehegyi bányászsérültek állapotáról A Dorogi Szénbányák lencsehegyi bányájában történt-tragikus szerencsétlen­ség sérültjei közül három bányászt gyógyítanak Győrött, a Magyar Néphadse­reg 6. katonai kórházának égésplasztikai osztályán. Képünkön: egészségügyi­ek küzdenek az egyik bányász életéért (Népújság-telefoto — MTI: Matusz Károly felv.) A lencsehegyi bányában szeren­csétlenül járt bányászok állapotáról kért szombaton tájékoztatást az MTI munkatársa. Elhagyta a kórházat Jas- kevich Jan, a négy legsúlyosabban sé­rült bányász állapota azonban tovább­ra is életveszélyes — közölte dr. Novak János, a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Kórházának orvos ezredese. Változatlanul géppel lélegeztetik Nagyvári Pált. Valamelyest javult Leszkó György, Balázs László és Gö­dör Sándor állapota, azonban nincse­nek túl az életveszélyen. Valamennyi­üknél a szükséges műtéteket elvégez­ték. A Kállai Éva Kórházban fekvő Mihalkovics Sándor és Peterdi Rezső állapota nem rosszabbodott, azonban ők továbbra is életveszélyben vannak — tájékoztatott dr. Szalai István főor­vos. Biztató hír, hogy mindkettőjüknél a felületi sérülések gyógyulása meg­kezdődött. A Magyar Néphadsereg VI. Számú Győri Katonai Kórházában fekvő há­rom bányász állapotáról dr. Jakabos Péter orvos őrnagy elmondotta: La- kány László csillést, Sipos Sándor és Ábrahám Béla vájárt csütörtökön, il­letve pénteken megműtötték. Mind­hármukon bőrátültetést hajtottak vég­re. Bár állapotuk most is súlyos, életve­szélyes, de az orvosi minősítés szerint az első napokhoz viszonyítva már nem válságos. Az esztergomi kórházból ha­zaengedték az ott ápolt utolsó két bá­nyászt. Temetés Dorogon és Lubinban Szombaton helyezték végső nyuga­lomra a dorogi temetőben a lencsehe­gyi bányarobbanás legfiatalabb áldo­zatát, Tarján Ferenc 21 éves vájárt. A gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül ott voltak a lencsehegyi bánya­üzem, a Dorogi Szénbányák, az Ipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének képviselői. El­jöttek az utolsó tiszteletadásra az or­szág valamennyi bányavállalatának képviselői is. A búcsúszavak után a bányászhim­nusz hangjai mellett hántolták el a fia­tal vájár földi maradványait. A tragédia két lengyel halottját, Andrzej Data és Jozef Lagoznyvá)áro- kat szombaton kisérték utolsó útjukra lakóhelyükön, Lubinban. A lengyel bányászok gyászszertar­tásán is ott voltak a lencsehegyi bánya­üzem és a Dorogi Szénbányák képvise­lői. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom