Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-12 / 295. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. december 12., hétfő Örményországi földrengés — Sajtóértekezlet Moszkvában — Mihail Gorbacsov Jerevánban - Magvar összefogás Érkeznek a segélyszállítmányok A szerdai örményországi földrengés halálos áldozatainak számát hivatalos becslések alapján 40-45 ezerre teszik. A természeti csapás nyomán mintegy félmillió ember vált hajléktalanná, s mintegy 12 ezer sebesült kapott ellátást — mondta szombaton Va- lentyin Nyikiforov. A szovjet külügyminiszter-helyettes azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyen rajta kívül a Szovjet Vörös- kereszt és Vörös Félhold Társaságainak Szövetsége elnökének első helyettese, a hadsereg politikai főcsoportfőnökségének vezető munkatársa és az Örmény Tudományos Akadémia Szeizmológiai Intézetének vezetője ismertette a mentési munkálatok menetét, a földrengés következményeit. Nyikiforov hálás szavakkal szólt a folyamatosan érkező külföldi segélyszállítmányokról. Külön kitért ínra, hogy valameny- nyi szocialista országból és minden földrészről jelezték a segíteni akarást. Elmondta, hogy ma leginkább gyógyászati berendezésekre, a betegek ellátásához nélkülözhetetlen eszközökre, gyógyszerekre van szükség. A hajléktalanok elszállásolásához fontos sátrak, takarók, egyebek kellő mennyiségben rendelkezésre állnak, mert ezekből a tragédia hírére azonnal országos gyűjtőmunka indult. Az egészségügyi minisztérium a szovjet nagykövetségeken keresztül már szerdán jelezte a speciális orvosi eszközök iránti igényét, így azok beszerzése is folyamatban van. Mint ismeretes, a földrengés napján éjfélkor már a katasztrófa sújtotta térségbe indult az első vöröskeresztes segélyszállítmány, amelynek tartalma főleg az elsősegélynyújtáshoz legfontosabb eszközökből állt — mondta Alekszej Tyuljangyin, a vöröskeresztes társaság munkájáról szólva. Az elnökhelyettes beszámolt arról is, hogy azonnal ezrével jelentkeztek az önkéntes véradók, így máris elegendő mennyiségű vér áll az orvosok rendelkezésére. Külön gondot fordítanak a gyerekek ellátására. Eddig 52 ezer gyerekruhát szállítottak Örményországba. A mentési munkálatok élén a hadsereg gyorsan mozgósított egységei álltak. Az, hogy rövid idő alatt a helyszínre érkeztek, sok ezer ember életének megmentését, biztonságba helyezését tette lehetővé. Mint Anatolij A lekszandrenko vezérőrnagy elmondta, a katonák 15 ezer ember közétkeztetését is magukra vállalták. Ma a legfőbb feladat a romok mielőbbi eltakarítása, a romok alatt rekedt és még életben lévő emberek megmentése — mondta Jurij Csapligin, a kormány tájékoztatási osztályának helyettes vezetője. A vasúti összeköttetés egyelőre csak Bakun keresztül sértetlen, most dolgoznak a Tbiliszit Jerevánnal és Leninakánnal ösz- szekötő vonal helyreállításán. A romok eltakarításához szombaton 500 emelődarut szállítanak a megrongálódott városokba. Csapligin szakértőket idézve elmondta, hogy jó két évre van szükség a teljes helyreállítási munkák befejezéséhez. A földdel egyenlővé vált Szpitak városában nem maradt újjáépíteni való — tette hozzá. Olyan döntést hoztak, hogy az elpusztult város helyén egy teljesen új várost építenek fel. A sebesültek ellátásában az orvosok rendkívüli munkát végeznek. A legsúlyosabb sebesülteket — ha állapotuk megengedi a szállítást — Moszkvába, Le- ningrádba és más nagyvárosokba vitték, illetve viszik. E városokban több kórház felkészült fogadásukra. A térség energiaellátását saját energiaforrásokból tudják biztosítani. A Jereván környéki atomerőmű térségében a földlökés erőssége 5,5-ös volt a Richter- skála szerint. Alaposan megvizsgálták az erőmű valamennyi berendezését, s megállapították, hogy semmilyen kár sem keletkezett, nem veszélyezteti semmi a biztonságos üzemelést. így mindkét energiablokk üzemel. Kérdésekre válaszolva Nyer- szeszov akadémikus elmondta, hogy egyelőre nem elégségesek az eszközök a földrengés előrejelzéséhez. Nem tudta megmagyarázni, hogyan keletkezhetett ilyen rettenetes kár az épületekben, hiszen, mint mondta, az építkezéseken figyelembe kellett volna venni a térség korábbi földrengéseinek tapasztalatait. A szakértői bizottság egyebek között erre is keresi a választ. A tudós hozzátette: a földrengés pusztító erejét növelte az a tény is, hogy a rengés középpontja nagyon közel volt a felszínhez. Több kérdés is visszatért az áldozatok számára. A válaszokban elhangzott, hogy azért tudnak csak hozzávetőleges számokat mondani, mert egyelőre csupán találgatni lehet, hány embert temettek be a romok, s közülük hányán haltak meg. Pontosan csak a romok közül már kihozott holttesteket tudták megszámolni. A bécslés bizonytalanságát csak fokozza, hogy a földrengés előtti napokban e térségbe is tömegesen érkeztek Azerbajdzsánból a menekültek. Számukat nehéz meghatározni, mert többségük még nem jelentkezett be, rokonoknál, ismerősöknél helyezték el őket. Mihail Gorbacsov szombat este Jerevánba érkezett — jelentette a szovjet rádió. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a nap folyamán először a köztársaság második legnagyobb városába, Leninakánba utazott. Leninakán a földrengés sújtotta térség legnagyobb városa. Gorbacsov itt személyes benyomások, beszélgetések alapján tájékozódott a kialakult helyzetről, a mentési munkálatokról. A szovjet vezető — aki, mint emlékezetes, a hét közepén a természeti csapás miatt megszakította külföldi útját — azért utazott Örményországba, hogy bekapcsolódjék a helyszínen folyó mentési és újjáépítési munka irányításába. George Bush alelnök, Amerika jövendő elnöke és George Shultz külügyminiszter is részvétlátogatást tett szombaton a washingtoni szovjet nagykövetségen, kifejezve együttérzését a földrengés-katasztrófa áldozataival. Szombaton öt amerikai polgári és katonai szállítógép indult el Jerevánba, segélyszállítmányokkal és szakemberekkel. Vannak köztük floridai tűzoltók, akik részt vettek az 1985-ös mexikóvárosi földrengés utáni mentésben. Szombaton Los Angelesből a szerencsétlenség színhelyére repült Armand Hammer, az ismert üzletember, akit régi szálak fűznek a Szovjetunióhoz. Hammer egymillió dollárt, valamint különböző orvosi felszereléseket visz Örményországba, s gépén orvoscsoport is utazott. Az amerikai kormány különgépén repült egyébként Jerevánba Robert Gale, a neves kaliforniai sebész, aki a csernobili katasztrófa után nyújtott már helyszíni segítséget. Az örményországi természeti katasztrófa áldozatainak megsegítésére szombaton újabb felajánlásokat tettek a különböző szervezetek. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium szakértői csoportja a Szovjetunióba utazik azért, hogy a helyi szakemberekkel együtt állítsa össze azoknak a gyógyszereknek, vér- készítményeknek és más egészségügyi anyagoknak a listáját, amelyekkel a sérülteket látják el. A Győr-Sopron Megyei Tanács egymillió forintot ajánlott fel a földrengés sújtotta terület lakosainak, s a megye politikai és társadalmi szervezetei részvét- táviratot küldtek Örményországba. Szombaton Győrben megalakult az Örmény testvérköztársaságot segítő megyei koordinációs bizottság. A Szabad Tér Kiadó ugyancsak felajánlotta segítségét: 100 ezer forintot utalt át a károsultaknak. Két bolgár repülőgép szombaton 16 tonna gyógyszert, 20 tonna élelmiszert és 20, betanított kutyákkal rendelkező hegyi mentőszolgálati szakembert szállított Szovjet-Örményor- szágba a földrengéskárosultak megsegítésére, illetve a még romok alatt levők kimentésére. A japán kormány nyolcmillió dollár készpénzsegélyt szavazott meg a szovjetunióbeli földrengés áldozatainak, valamint a mentéshez szükséges első szállítmányokat is útnak indította. Vasárnap négytagú szakértői küldöttség utazott a helyszínre. A főtitkár látogatása után Fordulat kezdődhet Mihail Gorbacsov beszéde az ENSZ-ben, találkozója a jelenlegi és a jövendő amerikai elnökkel egyetlen nap alatt zajlott le, s látványos, de nem rendkívüli politikai eseménynek indult. Általános volt a vélemény, a szovjet vezető kitűnően időzített taktikai húzásra késfül: egy ENSZ-beszéd kapcsán Amerikába látogat, ahol a kormánynak nem lehet más választása, mint találkozót felkínálni. Szokványos, pozitív hangú ENSZ-beszéd, utána egy rövid, nem kevésbé szokványos találkozó semmire nem kötelez, de mindenképpen előnyös a dinamikus, rokonszenves fellépésű szovjet vezető számára. Nem előnyös viszont amerikai partnereinek, akik a kormányváltás időszakában tárgyalni, dönteni nem tudnak. Ez volt a „papírforma”. Kiderült azonban, hogy Mihail Gorbacsov beszéde távolról sem szók ványos, hanem olyan elméleti és gyakorlati külpolitikai programot tartalmaz, amely döntő kérdésekben szakít a szovjet politika sok évtizedes hagyományaival. Ennek tükrében amerikai vendéglátói is áthangolódtak, hiszen órák alatt világossá vált: lehetséges, hogy a világ a háború utáni korszak gyökeres fordulatához érkezett — helyesebben, hogy ez a fordulat megkezdődhet. A szovjet politikus helyzeti előnye így nyilvánvaló volt mindazok számára, akik közelről láthatták a munkaebéd résztvevőit a Kormányzó-szigeten, a határőrség parancsnokának házában. Egy elevenen gesztikuláló, mosolygó, magyarázó Gorbacsov. Oldalán a 20 évvel idősebb Reagan elnök, akin testileg-szellemi- leg érződik a kor az utóbbi időben, és George Bush, a jövendő elnök, ereje teljében ugyan, de kínosan vigyázva arra, hogy a lojális alelnök szerepét játssza. Nyilván tapintatból a még hat hétig kormányzó Reagan iránt, de még inkább jól megfontolt számításból. A becsvágyó politikus minden jel szerint gondot fordít arra, hogy új szakaszt nyisson az amerikai politikában, amely immár csak az ő nevéhez, terveihez fűződik. George Bushnak történelmi szerencséje lehet, hiszen elnöksége négy, sőt feltehetően 8 éve alatt sok minden megvalósulhat mindabból, amiről Gorbacsovval most New Yorkban beszéltek: a vegyi fegyverek gyártásának eltiltása, a hadászati fegyverek 50 százalékos csökkentése, haladás a hagyományos haderők további csökkentésében. Legalább ilyen fontos, hogy Afganisztán, Délnyugat-Afrika, Kambodzsa példájára Washington és Moszkva egyetértésével más világpolitikai válságok is felszámolhatók, enyhíthetők, például a Közel-Keleten és Közép-Amerikában. A várhatóan további gyorsuló szovjet-amerikai közeledésben nem lebecsülendő szerepet játszhat az amerikai közvélemény, amely a kormány politikáját képviselői révén közismerten igen nagy mértékben, közvetlenül tudja befolyásolni. Tanulságos módon a „mindenható” televízió is ráérzett az óriási érdeklődésre a két hatalom kapcsolatai — és az új szovjet vezető iránt, és páratlan terjedelemben, sok csatornán öntötte a helyszíni beszámolókat, interjúkat, elemzéseket a látogatásról, nemcsak tárgyilagos, hanem kifejezetten rokonszenvező hangnemben. Az SZKP vezetői közül New Yorkban utoljára NyikolajHrus- csovjárt, 1960-ban, aki ugyan a sztálinizmus felszámolásának első történelmi alakja volt, de az amerikaik emlékezetében mégis úgy él, mint bárdolatlan látogató: az ENSZ-ben cipőjével verte az asztalt, és bejelentette, hogy országa hamarosan utoléri Amerikát, eltemeti a kapitalizmust. Most, negyedszázaddal később olyan szovjet pártfőtitkár volt látható az amerikai tv-ben, sőt, a New York-i utcán, aki, amint sokan megírták, sikerrel indulhatna egy amerikai politikai kampányban is, hisz rendkívül intelligens, képzett, és ki válóan ért a nyílvános szerepléshez. Az amerikai átlagember tájékozatlansága és jóhiszeműsége egyaránt közismert. Az eddigi nemzedékek „a Gonosz birodalmának” tartották a Szovjetuniót — ahogy még néhány éve Reagan is megfogalmazta. Most viszont azt hallja ugyanettől az elnöktől, hogy e birodalom lényegesen megváltozott, s annak vezetőjében személyesen bízik. A tv-ben pedig nemcsak mosolyok, kézrázások láthatók, hanem az enyhülés, a leszerelés konkrét tényei is. Ez a közvélemény áthangolódott, erre támaszkodva George Bush — amennyiben a helyzet magaslatára emelkedik — maga is történelmi korszakot vezethet be a végre igazán megenyhülő nemzetközi kapcsolatokban. Heltai András Párizs Megemlékezés az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról Bulgária: változásokra várva A párizsi Chaillot-palotában szombaton este ünnepélyesen emlékeztek meg arról, hogy 40 évvel ezelőtt írták alá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az Eiffel-torony közelében lévő palotában, a dokumentum egykori 'aláírásának színhelyén, mintegy ezer meghívott jelenlétében Francois Mitterrand francia államfő, Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár és Federico Mayor, az UNESCO főtitkára méltatta a dokumentum jelentőségét. Az ünnepség után Francois Mitterrand elnök és felesége az évforduló alkalmából vacsorát adott a meghívottaknak. A rendezvényen — többek között — részt vett Rocard francia miniszterelnök, Cuellar ENSZ-főtit- kár, valamint három Nobel-bé- kedijas: Andrej Szaharov, Lech Walesa és Elie Wiesel is. A francia államfő rövid beszédben köszöntötte mindazokat, akik „kitüntették magukat az emberi jogokért vívott küzdelmekben”. Mitterrand beszédében név szerint is megemlékezett Salvador Allende néhai chilei elnökről, akit a Pinochet vezette puccsisták gyilkoltak meg. Hivatalosan még nem jelentették be, de teljesen megbízható forrásból szerzett értesülés szerint december 13-14-én ülést tart a BKP Központi Bizottsága, a közvetlenül ezt követő két napon pedig — ezt hivatalosan is tudni lehet — a nemzetgyűlés ülésezik. Mindkét belpolitikai eseményt — az utolsókat ebben az évben — nagy várakozás előzi meg. A várakozás magyarázata nem az, hogy a mezőgazdaság reformjában dönteni hivatott, eredetileg október végére vagy november elejére meghirdetett központi bizottsági ülést hallatlanul izgalmas társadalmi vita előzi meg, amelynek során — legalábbis a tudósító tapasztalatai szerint — először ütköznek itt ellentétes nézetek és fogalmazódnak meg a hivatalostól eltérő álláspontok, noha a hivatalos álláspont is reformtörekvéseket tükröz. A várakozás oka sokkal inkább az, hogy a küszöbön álló plénum témája nem a mezőgazdaság. A közelmúltban szocialista országok vezető újságíróinak egy tanácskozásán Emil Hrisz- tov, a BKP KB titkára beszélt arról, hogy Bulgáriában három jelentős KB-ülés várható, viszonylag gyors egymásutánban. A decemberi a gazdaságot teljesen átfogó reform elveit dolgozza ki — azon kívül, hogy természetszerűleg foglalkozik az idei terv teljesítésével és az 1989. évi gazdaságitársadalmi programmal -, s a közvélemény bizonyos személyi változásokat, átrendeződéseket is vár tőle. Hogy minek alapján, azt nem tudni, de maga a várakozás tapasztalható. A mezőgazdaság reformjáról csak januárban dönt a Központi Bizottság, valamivel később pedig az igazságügy átalakítása, a szocialista bolgár jogállamiság megteremtése kerül KB-ülés elé. Az egészségügy reformjával politikai bizottsági szinten foglalkozott a bolgár párt, az, ott megfogalmazott dokumentumról ugyancsak élénk, érdekes vita folyik. Az elképzelések lényege olyan háziorvosi rendszer kialakítása, amelyben a — szabadon megválasztható — háziorvosnak bizonyos "hatósági” jogai is lennének páciensei egészségügyi érdekeit szolgáló beavatkozásra a munkahelyen és másutt. Az sem utolsó szempont, hogy a dokumentum nem akar tudni gyógyszerhiánycikkekről. Ami kérdésessé teszi a belátható időn belüli megvalósítást: nem esik konkrét szó az elkerülhetetlenül szükséges és nem kis pénzeszközök forrásairól. Változásokra várnak a szellemi szférában is — ahogyan itt a tudományt, a művészeteket, az oktatást, a sajtót nevezik. Ezek egy része (például a lapáremelés) közismert, más részükről csak szűkebb szakmai körben tudnak. S különben sem végleges még semmi: 1989 első hónapjaiban kilenc alkotói szövetség tart közgyűlést, majd ezek eredményeit — az első negyedév végén — három nagy országos kongresszus összegzi: a tudományos, a kulturális és az oktatási. Mindezek az idei tervekben szerepeltek, de csak az elvek felvázolása valósult meg. A tanácskozásokat is megelőzendő kerül sor a mostani központi bizottsági ülésre, feltehetően témái elodáz- hatatlansága miatt, s talán irányt mutatandó. Legalábbis valami hasonlót remélnek tőle. Választ remélnek továbbá néhány olyan kérdésre, amelyeket korábbi ígéretek eddigi be nem váltása vet fel. Ezek között a legfontosabb az útlevéllel és az állampolgárságról szóló törvénnyel kapcsolatos. A vezetés egyrészt még februárban megígérte, hogy a közeljövőben mindenki öt évre szóló világútlevelet kaphat, s növelik a valutaellátmányt. Másrészt kilátásba helyezték a kettős állam- polgárság olyan jellegű visszaállítását, amely érvénytelenítené a disszidens fogalmát: a külföldről vissza nem térők második állam- polgárságot is felvehetnének, a bolgár elvesztése nélkül, illetve bármikor hazalátogathatnának vagy visszatelepülhetnének, büntetőeljárás kilátása nélkül. Az ügy körül azonban csend lett, s most azért érdemes visszatérni rá, mert a napokban ezt tette — feltehetően nem véletlenül — Konsztantin Tellalov, az Emberi Jogi Bizottság elnöke is. Szavaiból kitűnt, hogy a kérdést nem vették le végleg a napirendről. A BKP Központi Bizottságának ülése bizonyára választ ad majd ezekre a kérdésekre, és mindarra, ami most a közvéleményt foglalkoztatja. Nagy Károly Francia Guayanából Az Ariane-4 startja Francia Guayanából, a kourou-i űrközpontból vasárnapra virradó éjszaka sikeresen felbocsájtották az Ariane-4 rakétát. A nyugat-európai együttműködésben készült, 60 méteres rakéta két mesterséges holdat — a közvetlen televíziós műsorszórásra szolgáló Astra-1 A-t és egy brit katonai távközlési műholdat — juttatott a világűrbe. Az Ariane-4 az Ariane-rakéták egy újabb, a korábbinál nagyobb hasznos terhelésű nemzedékéhez tartozik. Mostani indulására különböző technikai problémák és a rossz időjárás miatt csak egy nappal az eredetileg tervezett időpont után kerülhetett sor. A kourou-i űrközpont illetékeseinek közlése szerint alig néhány perccel a hordozórakéta felbocsájtása után mind a két mesterséges holdat sikerült pályára állítani: az Ariane-4 küldetése sikeres volt. ^:.á aHMBR Mihail Gorbacsov Leninakánban személyes benyomások alapjai tájékozódott a helyzetről, a mentési munkálatokról.
