Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. december 3., szombat GAZDASÁG - TÁRSADALOM „Az autó akkor üzlet, hogyha megy. . Mátra Volán — túl az országhatáron Köztudomású, hogy a magyar gazdaság egyre inkább exportérdekeltségűvé válik. Különféle eszközökkel próbálják arra ösztönözni a vállalatokat, hogy minél több terméket szállítsanak az ország határain túlra. Nemcsak a termelőszférában van ez így, hanem ez a hatás erősen rányomja bélyegét a szolgáltatásokra is. Például a fuvarozásra . . . Hogyan igyekeznek megfelelni ennek az igénynek, s egyáltalán: mennyire vannak jelen a nemzetközi piacon? — erről kérdeztük Gál Andrást, a Mátra Volán forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettesét. Azzal kezdte: sajátos helyzetben vannak a fuvarozók, hiszen a szálh'tás ténye az ország határain túlra, vagy onnan vissza — egyre megy: exportnak számít. S az új szabályozók legfőképpen arra serkentenek, hogy ezenbelül is minél több tőkés piacot hódítsanak meg maguknak. Az árakért, s a lehetőségekért sokszor kemény harc folyik, nemcsak a megrendelő és munkavállaló, hanem gyakran maguk a belföldi szállítók között is. Mindezek mellett idén erőteljesen növekedtek a költségek, hogy csak egyet-kettőt soroljunk, a külföldi napidíjak, a Nyugaton megszokott útadó és kompdíj. S bár veszteséges továbbra sem lesz a nemzetközi árufuvarozás, nem biztos, hogy a tavalyi nyereséget a 88-as esztendőben is produkálni tudják — adott hangot kételyeinek a Mátra Volán igazgatóhelyettese. S*zt is hozzátette: valószínű, hogy jövőre megpróbálkoznak bizonyos mértékű fuvar- díjemeléssel, azért, hogy ezt a megbillent egyensúlyt némiképp helyreállítsák. Persze, az adatok mindennél világosabban bizonyítják a vállalatnak a fuvarozásban betöltött szerepét, s a fejlesztési lehetőségeit. Nem tartoznak a nagy szállítók közé, hiszen az ötven járműből álló gépparkjuk részben meghatározza a vállalható munkák számát is. Ám a félszáz autó mindegyike rendelkezik vámalkalmassági engedéllyel, úgynevezett TIR jelzéssel, s ez lényegesen megkönnyíti a határon való átlépéseket. Huszonnégy Liaz, tíz, régi és öt új típusú Rába, tíz IFA, és egy Kamaz járja az autópályákat — s közülük harminc- harmincöt folyamatosan úton van. Leginkább az új típusú Rábák felelnek meg a követelményeknek, hiszen huszonhárom tonna teherbírású és körülbelül 90 légköbmétemyi rakodótérrel rendelkeznek. Lényegesen jobban igénybe vehetők mint például a Liazok, amelyek három év, és az ez idő alatt megtett kétszázkétszázötven ezer kilométer után már kevésbé megbízhatóak műszaki szempontból. Tény viszont, hogy jóval olcsóbbak társaiknál. És sajnos akadnak olyan „járgányok” is, amelyek kicsit idősek, öt-hat évesek, mégis „dolgoznak”, mert gyors cseréjüket a szűkös pénzügyi források nem mindig teszik lehetővé. Ez év októberéig az összes nemzetközi árufuvarozási export-árbevételük 46 millió forint. Beszédes szám ez, főleg ha hozzátesszük: a tavalyi, egész esztendei bevétel 38 millió forint volt. Jócskán megnövekedett ezenbelül is a tőkés országokból származó pénz: az idén ez harmincmillió forintra „rúgott” az első tíz hónapban. Persze, sok múlik a megbízókon is. Hiszen ahová a külkereskedelmi cég eladja az árut — oda kell mennie a fuvarosoknak is. A Mátra Volán jó partnerének számít a Mátra Füszért, aki Csehszlovákiából sört rendel, s azt Heves, Nógrád és Pest megyében teríti. A Vila ti, a KAEV — ezek az NDK-ba szállíttatnak termékeikből. S ide tartozik még a külkereskedelmi vállalatok egy része is. S hogy melyek azok az áruféleségek, amelyeket leggyakrabban visznek kamionjaink? Az előbb már említett sör, rakodólapok, pneumatikus elemek, irányítástechnikai alkatrészek, alumíniumtömbök, s a mezőgazdasági cikkek színe-java — a diny- nyétől a paradicsomig. De azon sem lepődtek meg, amikor a Gyöngy szöv Áfész többforduló- nyi ropi szállítását kérte tőlük Svédországba Az autó akkor üzlet, hogyha megy ...” — jegyezte meg lakonikusan Gál András. Átlagosan havi hat—kilenc ezer kilométert, de akad, hogy 12 ezret tesz meg egy-egy gép. Idén például Csehszlovákiába 407, NSZK-ba 162, Ausztriába 131 alkatommal jártak. De előkelő helyen van még Olaszország, Szovjetunió, NDK, Jugoszlávia, Finn- és Svédország is. Az eddigi 1 millió 663 ezer kilométer 76,5 százalékát rakod- tan tették meg a nemzetközi kamionok. Term észetesen arról is gondoskodnak, hogy a megfelelő képzettségű és rátermettségű emberek üljenek a volán mögé. A világ- útlevél birtokában sokan utaznak Ausztriába, Bécsbe, virágzik a bevásárlóturizmus. Az ide induló autóbuszok vezetői szervezett tanfolyamokon vesznek részt, s vizsgát tesznek. S egy magánkezdeményezés, amire büszke lehet a vállalat: ezek a sofőrök százórás kurzus keretében németül is tanulnak. Végezetül a forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes leszögezte: terveik között a jövőben a nemzetközi árufuvarozás minimális mértékű növelése szerepel, ám a termelékenységet a munka jobb szervezésével és a műszaki állapot javításával kívánják fokozni. Megújulást, közmegegyezést, össznépi mozgalmat akarnak Népfrontmunkáról — Gyöngyösön Jobb népfrontot érdemel ez a nép, a mozgalom megújítása elkerülhetetlen — fogalmazódott meg fő gondolatként a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közelmúltban sorra került ülésén. A tanácskozáson egyértelműen megerősítették, hogy a népfront történelmi küldetését a nemzeti összefogás erősítésével, ha kell újraszervezésével teljesítheti. Ehhez új — korunk követelményeivel számoló — gondolkodásmódra, szocializmusképre van szükség, amelyben a másként gondolkodók is elférnek — állapították meg többek között. Vajon mit jelentenek ezek a gondolatok Gyöngyösön, ahol az utóbbi hetekben igen élénk a politikai hangulat, hogyan gondolják helyi szinten a fentiekben vázolt megújulást...? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Csé- pány Ferencet, a Hazafias Népfront Gyöngyös Városi Bizottságának titkárát. — Mindenekelőtt át kell tekinteni az itteni helyzetet — mondja. — Egyrészt területünkön is megnövekedett az érdekődés a közélet iránt, másrészt egy bizonyos fokú visszahúzódás, közömbösség is érzékelhető, de ez csak látszólagos ellentmondás. Nagyon fontosnak tartom a folyamatos kontaktust a városlakókkal. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy miként vélekednek az itt élő „átlagemberek” az általános, várospolitikai, továbbá a mindennapi élettel összefüggő egyéb problémákról. — Adódik a kérdés: miért? — Azért, mert támaszkodnunk kell az emberek véleményére, tolmácsolnunk kell az észrevételeket, javaslatokat, jogos igényeket. Egyfajta érdekvédelem ez Gyöngyös jövőjére vonatkozóan. Ezzel együtt szeretnénk jobban megismertetni munkánkat. A közvélemény leginkább mozgalmunk fásítással, város- szépítéssel, választással összefüggő tevékenységét ismeri. Mi ettgl többet teszünk. Foglalkozunk várospolitikával, környezetvédelemmel, fogyasztói érdekvédelemmel, művelődés-, oktatás-, és ifjúságpolitikával, családvédelemmel. Jobban oda kell figyelnünk a társadalomban újonnan létrejövő mozgalmak, egyesületek munkájának koordinálására is. Folytatni kívánjuk a nagy érdeklődést kiváltó fórumot a város vezetőivel, de itt — okulva a tapasztalatokból — csak a lakosságot legjobban érdeklő témákról lesz szó. Úgy juthatunk információhoz, ha tudjuk, hogy egyes városrészeknek mik a gondjaik. Ez csak a körzeti népfrontbizottságok segítségével megy, mégpedig úgy, hogy a területi pártszervezetek, tanácstagok, népfront és lakóbizottságok ténylegesen gazdáivá válnak környezetüknek. Szeretnénk, ha megváltozna már végre az a szemlélet: „úgy is hiába mondom el, nem változik semmi...” Személyesen is kötelességemnek tartom, hogy megpróbáljam orvosolni a bajokat. Például — a tájjellegből adódóan — sokakat foglalkoztat, hogy mi lesz a borral, el lehet-e majd adni. Aztán a megélhetés napi nehézségei, a szerkezetátalakítás várható munkaerő-vonatkozásai is állandóan az érdeklődés középpontjában állnak. Sajnos örökre visz- szatérő téma a köztisztaság bírálata. Néhány vezető magatartása valóban elmarasztalható, s ez egy bizonyos fokú vezetőellenes hangulatot teremtett a városban. Mindenesetre jó lenne, ha a közvélemény nem általánosítana, hanem mindenkit cselekedetei, tettei és nem mendemondák alapján ítélne meg. — Végül mit tart a legfontosabbnak a mozgalom megújulásával kapcsolatban? — A jelenlegi helyzetből kiindulva szükséges minden újszerű kezdeményezés támogatása a népfronton belül is, ami a köz- megegyezést erősíti, a kibontakozást elősegíti, még ha viták árán is. Azt szeretnénk, hogy a népfrontmozgalom ténylegesen össznépi mozgalommá váljon, ahol lehet vitatkozni, véleményt mondani, lehetőség van az érvek ütköztetésére és ebből a közös platform kialakítására. Korcsog Béla Egerben és körzetében Műhelymunka Mind jelentékenyebb Egerben és körzetében is a magánkisipar. A szektorban napjainkban már közel háromezren dolgoznak, csaknem harmadrészben főfoglalkozásban. A tekintélyesebb vállalattal is felérő szervezetben meglepő fejlődési folyamatnak lehettünk tanúi. Miközben a kizárólag iparengedélyeikből élők száma az utóbbi három esztendőben valamelyest csökkent, lényegesen nőtt az egyéb munkaviszony melletti iparűzők, a csön- desedő műhelyekben tevékenykedő nyugdíjasok, a segítő családtagok, nem utolsósorban pedig a szakmunkástanulók száma. Erősödnek a familiáris vonások. Kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, s a vállalkozásban egyre nagyobb szerepet kapnak a házastársak, a gyermekek vagy szülők, illetve a testvérek. Hagyományosan a legnépesebb terület még mindig az építőipar, de mellette már a — legdinamikusabban fejlődő — közúti szállítás vezet. Utánuk sorrendben a fémtömegcikkipar, a textilruházat következik s csak ezeket követi az úgynevezett személyi szolgáltatás — ami a magánszektoron belül további, napjainkra jellemző átrendeződésre vall. Gond, hogy a szolgáltató szakmában — főleg a kisebb településeken — mind kevésbé megnyugtató az ellátás, de a termékelő- állításban is csupán mérsékelt az előrelépés. A tanulónevelést egyrészt az adókedvezményeknek a szektorban kedvezőtlennek talált rendszere, másrészt pedig a nyomasztó keretszámok nehezítik. Meglehetősen lehangoló, hogy például az olyan régi és szép szakmáknak, mint a kádár, a szűcs, a férfiszabó vagy éppenséggel a cukrász — jelenleg az iskolában már nincs utánpótlása. Számottevőbb kapacitásbővítést is legfeljebb a jövő esztendő első felében elkészülő egri „Céhmesterek utcája”, valamint az ugyancsak megyeszékhelyi műhelybázis hozhat. Aggasztó, hogy bizonyos közömbösség is hátráltatja a pozitívabb változásokat, eredményeket. Határozottan lanyhul a hajdan sokkal pezsgőbb szervezeti élet. Meglépő módon a tagság a legfontosabb tájékoztatók iránt sem érdeklődik annyira, mint egyébként szükség lenne. Az adóügyi ismertetőkre a meghívottak fele sem volt kíváncsi, a naplófőkönyvek vezetése is a meghívottaknak mindössze negyedében-harmadában ébresztett kíváncsiságot. Az iparosgyűlések, szakosztályi ülések részvétele úgyszólván minimális, a testületi tevékenységet segítő munkabizottságokra pedig egyszerűen nem lehetett számítani az elmúlt időszakban. A Kisiparosok Országos Szervezetének Egri Alapszervezete — mint a közelmúltban tartott küldött-taggyűlésen is megfogalmazódott — természetesen szeretne javítani a helyzeten. A tanulónevelés gondjainak enyhítésére is következetesebben kívánnak törekedni a felnőttek továbbképzésére, átképzésére, iparkodnak azon lenni, hogy ne csak a ruhakészítők fejlődjenek az oktatással. Az eddiginél több figyelmet próbálnak fordítani az egyébként sokat emlegetett — s a tagság körében is igényelt — gazdaságszervezésre, a szervezett piackutatásra, gép-, alkatrész- és anyagbeszerzésre. Élénkítik az információk áramlását, sokoldalúan tökéletesítik az alapszervezet és a tagság kapcsolatrendszerét, az eddiginél vonzóbbá teszik a szervezeti életet. Az egri, Eger környéki kisiparosság ugyanis a jelenleginél sokkal többre képes. S a jobbító elképzelések meg is valósíthatók a szektor, illetve a lakosság nagyobb megelégedésére. Gy. Gy, Karácsonyi iparcikk-kínálat Karácsonyra bizonyára az idén is sokan vásárolnak családi ajándékként tartós fogyasztási cikkeket. Háztartási gépekből, híradástechnikai termékekből ezúttal jóval szélesebb választékot kínál a kereskedelem, mint tavaly karácsony előtt, igaz ehhez az is hozzájárul, hogy az év eddig eltelt időszakában megcsappant a kereslet, különösen a drágább termékek iránt. A korábban hiánycikknek számító hazai gyártmányú hely- és energiatakarékos automata mosógépekből most mennyiségben és választékban is megfelelő a kínálat. Színes televízió is lesz elegendő, a gyártók karácsony előtt új típusokat is forgalomba hoztak. Már megjelentek az üzletekben az Orion gyár, olasz formatervezők közreműködésével kialakított Sorrento és Capri elnevezésű készülékei, s a Videoton is megkezdi a francia Thom- son-licenc alapján készülő tévék szállítását. Közepes áron kapható sztereó asztali rádió egész évben nem volt elegendő, s a szocialista országokból továbbra sem várhatók szállítmányok. A karácsonyi ünnepek előtt tőkés országokból érkezik nagyobb mennyiségű hordozható magnó, rádiós magnó, autórádió, valamint video- és magnókazetta. A Hi-fi-berende- zések kínálatát Lengyelországból vásárolt készülékek színesítik. ű ULLLJ UJLU LUXI LUJ llSÖS&iWtíÖ tkfel fcfcHH „Mátra völgye” termelőszövetkezet volt az elindítója megyénkben a „Megazin” Társulás létrejöttének, amelyhez csatlakozott a SZUV, a Teszöv, és 15 mezőgazda- sági nagyüzem. A közösgazdaságok a számítógépes adatfeldolgozást tűzték ki célul, az ehhez tartozó programegységcsomaggai. Lépést tartva a korral a bér, a munkaügy, a kereskedelem, a pénzügy területéről biztosítanak hasznos információkat a számítógépek a szakemberek számára, a gazdálkodáshoz. Gáli József üzemgazdász volt a társulás elindítója (jobbra) IBM számítógépekkel történik majd az idei zárszámadás adatainak feldolgozása Markazon (Szabó Sándor felvétele—MTI)